Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-12-03 / 49. szám

IiBSÚrnBp 1995. december 3. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. december 3. A NAP kel 07.25 - nyugszik 15.58 órakor A HOLD kel 14.11 - nyugszik 03.29 órakor______________ Névnapjukon szeretettel köszöntjük FERENC - OLDRICH valamint Atala, Atália, Lúciusz, Xavér, Xavéria nevű kedves olvasóinkat Ferenc - a latin Franciscus rövidülé­séből keletkezett. Ez az olasz Frances- co (= francia) név egyházi latinosrtása. így nevezték el szülei a kis Assisi Szent Ferencet, aki a keresztségben voltakép­pen a János (Giovanni) nevet kapta, mi­vel édesanyja francia származású volt és édesapja is Franciaországból tért ha­za a kis Giovanni születése hírére december 4. Borbála, Barbara december 5. Vilma december 6. Miklós december 7. Ambrus december 8. Mária december 9. Natália A legkülönösebb vonzalom Az érzelmek vesszőfutása önma­gunkkal. (Murphy) ilasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgo­zás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfel­vétel közületeknek és magán- személyeknek: 81915 Bratisla­va, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapo­kon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hír­lapszolgálat és a Mediaprint-KA- PA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi meg- rendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Brati­slava. Az újságküldemények feladását enge-délyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. jú­nius 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéz­iratokat, fény-képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szer­kesztésének jogát fenntart- juk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. Igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 95 éve, 1900. december 3-án született Richard Kuhn osztrák vegyész, biokémikus, aki szinte­tikus úton állított elő A- és B6-vitamint. Kutatásainak eredményeiért Nobel-díjat kapott. • 85 éve, 1910-ben halt meg Mary Baker Eddy amerikai írónő, a Keresz­tény Tudomány Egyháza nevű metafizikus és spiritisz­ta mozgalom megalapítója és fő terjesztője. Felfogása szerint a világ illúzió, csupán a szellem valóságos. Szerinte a betegség, az öregség és a halál csak a bűn megnyilvánulása. • 45 éve, 1950-ben hunyt el Pavel Petrovics Bazsov bányászcsaládból származó orosz író, tanító, az uráli népköltészet tanulmányozója és gyűjtője. Egyik legszebb meséjét, a Kővirágot megfil­mesítették, sőt balett és opera is készült belőle. HÉTFŐ: 120 éve, 1875. december 4-én Prágában szü­letett Rainer Maria Rilke osztrák költő. • 50 éve, 1945-ben halt meg Thomas Hunt Morgan Nobel-díjas amerikai genetikus, aki megalapította az átöröklés kro­moszóma- és génelméletét. KEDD: 145 éve, 1850. de­cember 5-én született Alexander Girardi osztrák szí­nész, aki mindig a róla zsirárdinak nevezett jellegzetes szalmakalapjában lépett fel. • 125 éve, 1870-ben hunyt el idősebb Alexandre Dumas francia író. Törté­nelmi regényei kora egyik legsikeresebb írójává tették - Magyarországon is a legnépszerűbb írók közé tarto­zott. Művei világszerte sok százezres kiadást értek meg. • 70 éve, 1925-ben halt meg Wladyslaw Stanis- law Reymont Nobel-díjas lengyel realista író. Élete főműve, a Parasztok, a lengyel parasztság nagyszabású freskója. SZERDA: 1645 éve, 350. december 6-án hunyt el Miklós, a kisázsiai Myra püspöke, akinek ne­véhez csodálatos események fűződnek. Személyét Ke­leten és Nyugaton, de legkiváltképp Északnyugat-Eu- rópában nagy tisztelet és népszerűség övezi. Ünnepe december hatodika. • 105 éve, 1890-ben halt meg Heinrich Schliemann német archeológus, a modern régészet megteremtője. Kezdetben üzletember volt s műkedvelő régészként kezdte el világhírű ásatásait. • 30 éve, 1965-ben hunyt el Kocsis Ferenc lapszer­kesztő, szakíró, orvos. Prágában kezdett tanulmányait Debrecenben fejezte be. Előbb a Természet és Techni­ka, majd haláláig az Élet és Tudomány című tudomá­nyos-ismeretterjesztő folyóirat felelős szerkesztője volt. CSÜTÖRTÖK: 185 éve, 1810. december 7-én született Theodor Schwann német biológus és filozó­fus, a sejtelmélet egyik megalapítója, a pepszin felfe­dezője. • 145 éve, 1850-ben született Schwartz Dávid, a könnyűfémszerkezetű, kormányozható léghajó ma­gyar feltalálója, akinek terveit - halála után - Zeppelin gróf vette meg. • 125 éve, 1870-ben Komáromban született Takáts Sándor történész, piarista tanár. Művészettörténeti adatai maradandó értékűek. • 80 éve, 1915-ben Érsekújváron született Kiaczy György főorvos, író, Budapesten Kassák Lajos orvosa. Mint­egy 57 színművet írt. • 20 éve, 1975-ben halt meg Thornton Wilder amerikai dráma- és prózaíró. «10 éve, 1985-ben hunyt el Róbert Graves angol író, költő, műfordító, kritikus. PÉNTEK: 230 éve, 1765. decem­ber 8-án született Eli Whitney amerikai feltaláló, a gyapotmagszedőgép és az első amerikai marógép meg­alkotója. • 165 éve, 1830-ban született Ábrái Károly tanár, író, sok korabeli folyóirat állandó munkatársa, a szabadságharc résztvevője. *130 éve, 1865-ben szüle­tett Jan Sibelius finn zeneszerző. • 15 éve, 1980-ban halt meg - meggyilkolták - John Lennon angol éne­kes, zeneszerző, a Beatles együttes egyik alapító tagja. SZOMBAT: 105 éve, 1890. december 9-én született Gombaszögi Frida drámai színésznő, a Vígszínház együttesének egyik fő erőssége, Gombaszögi Ella szí­nésznő nővére. • 100 éve, 1895-ben hunyt el Bereczki Máté gyümölcsnemesítő, pomológus. Részt vett a sza­badságharcban, később a magyar pomológia megte- remtőjeként 800 gyümölcsfajta leírását végezte el. Faj­honosító tevékenysége is jelentős. HÓNAPSOROLÓ: december Decem - tíz, a régi római 10 hónapos naptári év záróhó­napjának számított. 1806. január 1-jétől Napóleon visszaál­lította a hagyományos kalendáriumot. Ám a forradalmi harcok csúcsidőit a korabeli jelölések szerint őrzi az utókor emlékezete. Themidor - hő hava, Brumaire - köd hava... Így aztán a republikánus kalendárium néhány meghatáro­zása az emberiség kultúrájának közfogalmává lett. Pl. a II. év Themidoijának kilencedik napján (1794. július 27-én) döntötték meg Robespierre diktatúráját. Így lett a „Themi­dor” hónapnév a forradalmárok szóhasználata szerint az el­lenforradalom kalendáriumcímkéje. Képviselőit themido- ristának nevezték. Ezt a fogalmat számos helyen felleljük a múlt publicisztikájában. A Köztársaság VII. évének Bru­maire 18. napja (1799. november 9.) volt az a nap, melyen Bonaparte Napóleon államcsíny révén Franciaország első konzulja lett. Amikor pedig 1851. december 2-án a „kis” Napóleon, Louis Bonaparte (császárként 1851-1870 között ÜL Napóleon) államcsínyt hajtott végre, ironikusan Bru­maire 18-áról beszéltek. December - karácsony hava. Évzáró hónapunk jeles napjai: 4. Borbála - Régen szent Borbála a bányászok, tüzérek és a várak védelmezője volt. E nap előtt nem jó bort fejteni. 6. Miklós - Miklós püspök a diákok középkori pártfogó­ja. A palócoknál vendégnap. Itt volt szokás a tréfás Miku­lás esti gyóntatás is. A fonóban ilyenkor egy papnak öltö­zött legény sorban gyóntatta a lányokat, menyecskéket. Aki ellenszegült, azt az ördög kivitte a pitvarba, és jól összekormozta. 13. Luca - Gonoszjáró nap, a Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja. Ennek a szentnek a névnapja mindenféle babonás szokások forrásává lett, pl. ezen a napon nem engedtek idegent a házba, hiszen Luca napján különösen mozgékonyak a szellemek és a boszor­kányok, és elviszik a házbeliek szerencséjét. Ekkor kezdték készíteni a Luca székét. Aki erre az éjféli misén ráállt, meglátta a falu boszorkányát. 24. Ádám, Éva - Az Advent utolsó és a karácsonyi ün­nepkör leggazdagabb napja. Szigorú böjttel járt, este a csa­lád ünneplőbe öltözve a karácsonyfa közelében a terített asztalhoz ült. Ezt követve várták az éjféli misét. A hamut vagy a szemetet nem vihették ki a házból, mert akkor kisö­pörték volna a szerencsét. A misével ért véget a böjt. T' 25. Nagykarácsony - Az év legjelesebb ünnepe. A ház körül csak a legszükségesebb munkát végezték el. Az asszonyoknak nem illett elsőként más házhoz menni, és ti­los volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás is. 28. Aprószentek napja - A Heródes király által megöle­tett kisdedek emlékére megvesszőzték a gyerekeket, hogy ügyesek legyenek. 31. Szilveszter - A katolikus hívők délután elmennek há­laadásra. Szilveszter jól végzé az elszakadt időt, várhatunk ez után boldog újesztendőt. Ha december fagyos, hideg, A jövő év nem lesz rideg. Mert jó termés jön utána, S ezt a gazda meg nem bánja. Hosszú, erős fagyot remélj. S ha látsz messzi vándormadárt, A meleget hamar ne várd. Hegedűs Valéria BÖNGÉSZŐ Kerek születésnapot ünnepel az idén az Ijfú Szi­vek Magyar Művészegyüttes. Ha figyelmesen át­böngészik a Vasárnap múlt heti, 48. számát, nem okoz majd nehézséget választ adni legújabb kérdé­sünkre: Hány éves az Ifjú Szivek? 1.40 2.45 3.50 Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére. A beküldők közül kisor­solt szerencsés tippelő ismét 1500 korona juta­lomban részesül. A nyertes nevét az Üj Szó de­cember 6-i száma közli. Jó szórakozást, jó bön­gészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Bán János. a felhecceit önérzetről Szlovákia belpolitikai élete fortyog az indula­toktól. A demarsoktól felpaprikázott kor­mány nem győzi összetákolni az ingerült nyi­latkozatok, önérzetes elutasító okoskodások sokaságát, amelyben Nyugat-Európa tudtára hozzák, hogy ítélőképességük bárgyú, hogy Szlovákiában virágzik a demokrácia, és csak az ország ellenségei próbálják befeketíteni az ifjú köztársaságot. Az egész sértődött kam­pányra az uralkodó párt hírhedt szószólója tette fel a koronát, amikor az európai orszá­gok figyelmeztető jegyzékeit a hitleri és a sztálini demarsokhoz hasonlította, amelyeket aztán követett a megszállás. Hát bizony, ilyen elvakult sértést fennállásuk óta még nemigen kaptak az európai intézmények. Ilyesmit még a nagy szláv nacionalista, Zsirinovszkij sem köpött a Nyugat képébe. Közben a miniszterelnök, a parlament el­nöke és a többi vezető azt ismételgeti, Szlová­kia gazdasági stabilitásával már bebizonyí­totta, hogy Európához tartozik. Azonban a demokrácia nem azonos bizonyos gazdasági eredményekkel. Parancsuralmi rendszerek­ben is lehetséges gazdasági egyensúly. Rá­adásul ez a stabilitás is olyan gyenge lába­kon áll, hogy a dolgozók bére valahol a leg­végén kullog a posztkommunista országok sorában. A szlovák kormányt ért bírálatok közepette került sor az államnyelvről szóló törvény megszavazására, amely újabb okot adott a nyugati nemtetszések kinyilvánítására. Ez meg is érkezett az Európa Parlamenttől. Nincs nap, hogy valamelyik vezető kormány- politikus ne bírálná a „szlovák belügyekbe történő beavatkozást”, és ne vádolná azokat, akik kritizálni merészelik Meciar politikáját. De nézzük, mi is történt a parlamentben? Leegyszerűsítve: az ország nacionalista erői keresztülhajszoltak egy olyan nyelvtör­vényt, amelyből a viták során végül is ki­hagyták azokat a bántó korlátozásokat, ame­lyek a szlovák nyelvhasználatot érintették, így a tájnyelvek, népi kifejezések, közhaszná­latú idegen szavak tilalmát, a cseh filmek szinkronizálásának követelményét, a liturgi­ái nyelv szlovákosítását stb. A lényeg azon­ban megmaradt a javaslatban: ez pedig a magyar nyelv kiszorítása a közéletből, még a magyar lakta területeken is. A Csehszlovákia megalakulása óta eltelt több mint hét évtized alatt (a kitelepítések kivételével) ez a nyelv­törvény jelenti a legnagyobb veszélyt a ma­gyarokra. A parlamenti vitában a kormánypárti kép­viselők unos-untalan azt ismételgették, hogy a nemzetiségeket nem érinti a törvény. Azon­ban a pártatlan külföldi sajtóvisszhangokból ítélve, csakis a nemzetiségeket sújtja. Ez a lé­nyege. Akkor lett volna demokratikus a nyelvtörvény, ha vele együtt elfogadják a ki­sebbségek nyelvhasználatát biztosító rendel­kezéseket is, ahogy ezt az alkotmány előírja. Ez azonban nem történt meg. Közben érvé­nyét veszti az 1990-ben jóváhagyott nyelvtör­vény, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az itt élő magyarságot kiszolgáltatták a kulturális és iskolaügyi minisztériumok nacionalista miniszterei kénye-kedvének. El tudom kép­zelni, milyen gátlástalanul fogják káderezni a magyar tanítókat, hogyan játsszák szlovák igazgatók kezére a magyar iskolákat, hogyan sorvasztják el az amúgy is végveszélybe ke­rült magyar kulturális életet. Ezért félünk. Az egyik osztrák lap azt írta, hogy a nyelv­törvény „a barikádokra küldi a magyaro­kat”. Reméljük, így lesz, és bizakodással tölt el bennünket, hogy az európai intézmények nem hagynak magunkra, és anyaországunk diplomáciája is elkövet mindent védelmü­kért. Iván Simko szlovák kereszténydemokrata képviselő kijelentette, hogy „ez a törvény egye­síti a magyarokat”. Legyen ez a megállapítás számunkra iránymutató. Valóban egyesíteni kell erőinket a nyelvtörvény bennünket sújtó részei ellen. Igazán bűnös dolog lenne, ha kü­lönféle meggondolásokból a magyar koalíció széthúzna, és nem lépne fel egységesen, de­mokratikus eszközökkel. Csak így számítha­tunk Európa támogatására. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents