Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-11-19 / 47. szám
Ebben a számunkban a legismertebb almafajtákat bemutató sorozatunk végére érkeztünk. Reméljük, hogy ez az utolsó rész is tartogat még olvasóink számára új ismereteket, s lehet, hogy többen ebben találják meg a számukra ígéretes fajtát. Sampion „Csehszlovák” fajta, amely 1977 óta engedélyezett. Először erős, termőrefordulása után pedig közepes vagy gyenge növekedésű. Levelei közepesek, világoszöldek. Virágai középnagyok, fehéresrózsaszínűek. Gyümölcsei közepesek vagy nagyok, gömb alakúak. Héjának alapszíne zöld, fedőszíne Almafajták IX. ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! narancspiros, húsa sárgás, lédús, kicsit aro- matikus. Szeptember végén szedhető. Fogyasztásra október végén, november elején érett. Januárig eltartható. WEALTHY DOUBLE RED Az USA-ból származik; fajtajegyzékünkben 1970-től szerepel. A kiültetés után középerős növekedésű, termőrefordulása után gyengébb. Levelei kisebbek, sötétzöldek. Virágai szintén kisebbek, rózsaszínűek, középkorán nyílnak. Gyümölcsei középnagyok vagy kisebbek, héjuk zöldessárga, később sárga, fedőszínük kárminpiros. Húsuk fehér, lédús, nagyon jó ízű. Szeptember 15-e körül szedjük, fogyasztási érettségét október elején éri el. December végéig tárolható. A szállítást elég rosszul bírja. December után gyümölcse elveszíti az ízét. Főleg a háztájiba, másodsorban nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. FLORINA Meleg termőkörzeteket kedvelő téli almafajta. Fajta- jegyzékünkben 1988 óta szerepel. /. A Wealthy Do- uble Red héja vékony, s ezért rosszul bírja a szállítást 2. Bláhovo oran- zové - inkább Csehországban terjedt el. Középkésőn kezd el teremni, hozama közepes. A termőrefordulásig erőteljes, később közepesen erős növekedésű. A korona alakjával, leveleivel, virágaival a Jonathánra hasonlít. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok, ezért ajánlott termésválogatást végezni! A termések héja szalmasárga, fedőszínük piros. Húsuk fehér, közepesen lédús, erőteljes aroma nélkül. Október végén ajánlatos szedni, ugyanis hosszabb vegetációs időt igénylő és hullásra hajlamos fajta. Megfelelő tárolás mellett márciusig eltartható. Mind közvetlen fogyasztásra, mind feldolgozásra alkalmas. Nagyon bőtermő. Háztájiba, gyümölcsösbe egyaránt ajánlható fajta. BLÁHOVO ORANZOVÉ „Csehszlovák” fajta, amely fajtajegyzékünkben 1970-től szerepel. Növekedése közepes erejű. Levelei nagyok, középnagyok, sötétzöldek. Virágai középnagyok, fehérek, rózsaszínűek, középkoraiak. A termések középnagyok, gömb alakúak; héjuk zöldessárga, pirosas csíkozással. Húsuk sárgás, lédús, aromatikus, nagyon finom. Októberben szedhetők, fogyasztásra decemberben válnak éretté; márciusig vagy akár még tovább is tárolhatók. Magasabban fekvő termőkörzetekbe nem ajánljuk. Főleg háztáji termesztésre alkalmas. Miklós Dénes, kertészmérnök A KECSKETEJ FELDOLGOZÁSA A fejés tisztaság és pontosság tekintetében nagy gondosságot kíván. A takarmányozás mellett ugyanis a fejés határozza meg leginkább termékeink értékét. Minden fejés alkalmával mossuk meg alaposan a tőgyet, majd töröljük meg puha, tiszta, száraz ruhával. Arra vigyázzunk, hogy a mosás tökéletes legyen, mert előfordulhat, hogy csak felpuhítjuk a szennyeződést, és így oldott állapotban kerül a tejbe. Saját magunk ellenőrzésére végezzünk tejtisztasági vizsgálatot. Kérjük meg a körzeti állatorvost, aki frissen, sterilen vesz mintát és rövid idő alatt eredményt közöl, ami akkor megfelelő, ha a csíraszám 100 ezer alatt van. A gondosan fejt, tiszta kecsketejből finom túrót, sajtot, kefirt tudunk készíteni. Ellenkező esetben a tej beoltás után nem sokkal „megkel”, mert a colifertőzéskor az oltó hatására más folyamatok indulnak be. 10 liter tejből 1,1 kg sajt vagy 1,6-2 kg túró lesz, illetve 9-9,5 liter kaukázusi kefir készíthető. JOGHURT A friss teljes tejet fel kell forralni, majd 50 C-fokra lehűteni és tiszta edényekbe szétönteni. Minden literhez adjunk egy teáskanál friss joghurtot; amikor a hideg joghurtot hozzáadjuk, akkor a tej hőmérséklete 45 Celsius- fok legyen. Az edényeket tartsuk 3 órán át ezen a hőmérsékleten, majd hideg vízzel vagy hűtőszekrényben gyorsan hűtsük le. Az edényeket teljesen meg kell tölteni, hogy a joghurt megsavanyodjon. KAUKÁZUSI KEEIR A friss vagy lehűtött tejet fel kell forralni, majd 30-35 C-fokra visszahűteni, s alaposan kimosott, kiöblített bő szájú edényekbe tölteni. Csak üvegből vagy rozsdamentes acélból készített edényeket használjunk. A tejhez literenként 100 kg kefirgombát kell adagolni, s az egészet 24 órán át 20-25 C-fokon kell tartani. Ezután apró lyukú, rozsdamentes szűrőn az egészet szűrjük át. A szűrőben szépen fejlett, karfiolhoz hasonló gombák maradnak vissza, melyeket ismételten felhasználhatunk. Hetenként egy alkalommal a gombákat 25-27 C-fokos vízzel öblítsük át és úgy tegyük vissza a tejbe. Ha nem használjuk fel a gombákat, akkor azokat átöblítés után 20 C-fokos vízbe helyezve, csavaros fedéllel ellátott üvegben, a hűtőszekrényben tárolhatjuk. Ha sokáig nincs rájuk szükség, akkor célszerű hetente egy alkalommal a gombákat 24 órára tejbe rakni, majd ismét kimosva tárolni. Akkor készítjük jól a kefirt, ha a kefirgombák gyarapodni kezdenek, minden alkalommal „kis karfiolok” fejlődnek. TÚRÓ A lehűtött tejet felforraljuk és 20 C-fokra visszahűtjük, majd tejoltóval beoltjuk. Mikor az alvadás tökéletes, kimérjük egy vászonra. A kimért alvadékot 24 óráig hagyjuk csepegni. Így finom kecsketúrót kapunk, melyből körözöttet, főtt és sült túróstésztákat készíthetünk. KI. SZÍNES baromfiudvar A tojltetvesség A baromfiak megfogásakor, kezelésük során gyakran tapasztalható, hogy a tollak tövénél, az állat bőrén „milliónyi” apró tetű futká- rozik. Ha egy tollat kihúzunk, annak tövén szabad szemmel is jól láthatók a szürkésfehér petecsomók, serkék. A baromfi testén számos tetűfaj élősködik. Vannak olyanok, amelyek ellökődött hámsejtekkel táplálkoznak, akadnak tollrágók, sőt vérszívó tetvek is. A rendkívül nyüzsgő, örökösen mozgó, futkározó és gyorsan szaporodó „tetűkolónia” elsősorban nyugtalanításával, viszketés kiváltásával károsítja a gazdaállatot. A tolltetvek szárnyatlan, lapos testű, szabad szemmel is jól látható rovarok. A fejük a testhez viszonyítva nagy, széles, szájszerveik rágásra alkalmasak. Petéiket csomókban a tollazatra, a tollszárak alsó, a bőrhöz közel eső részére rakják. A petékből 8-14 nap alatt bújnak ki a lárvák, melyek vedlések után 3 hét alatt válnak ivaréretté. A tetvek örökös mozgásukkal nyugtalanítják a szárnyasokat, a tollazat helyenként kihull, a súlyosan fertőzött állatok lesoványodnak, ellenálló képességük csökken. Az élősködők különféle betegségeket is terjesztenek. Bár hámpikkelyekkel táplálkoznak, alkalmilag vért is nyalogatnak, s ilyenkor némely faj a bőrt fel is sértheti. A tetves baromfi sokat tollászkodik, tollát csipegeti, hull a tolla, a bőr kissé kipirul, korpázik. A súlyosan fertőzött állatok lesoványodnak, vérfogyottá válnak, termékenységük csökken, fejlődésükben visszamaradnak. Az élősködők átmenetileg a gondozóikon is megtelepedhetnek. A négylábúakon alkalmazott Ne- ostomosant sikerrel alkalmazzák a tetvek ellen is. A szert 1:400-hoz való higításbah permetezőkészülékkel kell a szárnyasokra, a berendezési tárgyakra stb. kijuttatni. Az állatokon végzett egyszeri kezelés már hatásosnak bizonyult, anélkül, hogy kedvezőtlen mellékhatást tapasztaltak volna (még a tojástermelés sem csökkent), akár a gazdaállatokon vagy a kezelést végző dolgozókon. Kistermelők Lapja Kedves levelet és egy érdekes témával foglalkozó újságcikket kaptam a minap. Tóth Sándor bácsi, lévai olvasónk, többek között megjegyzi, hogy az utóbbi években erősen elszaporodtak a különféle rágcsálók, köztük a patkányok (!) is. Egyúttal arra hívja fel figyelmemet, hogy néhány éve az egyik magyarországi lapban olvasott egy „eb- nyelvűfűről”, s annak rágcsálóriasztó, -pusztító hatásáról. Egy éve pedig a Garamvölgye című járási lap november 23-ai számában találkozott a témával. (A kiollózott cikket szerkesztőségünknek is megküldte - ezt külön köszönöm!) A növényt, s a magvait azonban hiába keresi. Reméli, akad majd olyan pedagógus, természetgyógyász (az eb- nyelvűfű gyógynövény is), agronómus, aki találkozott vele. A „patkányirtófű” Egyetemista koromban, valahol a Mátyusföldön, magam is gyűjtöttem, de akkoriban „csak” azért érdekelt a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglos- sum officinale), hogy az Érdeslevelűek (Boraginaceae) családból is meglegyen a növénygyűjteménybe besorolandó kötelező fajszám. Most, a Garamvölgye tavalyi írásán felbuzdulva, utánanéztem a szak- irodalomban fellelhető adatoknak. Közülük most csak Zelenyák János lekéri plébános 1908-ban megjelent Gyógynövények hatása és használata című művét idézem, mégpedig azért, mert nagy gonddal gyűjtötte össze az egyes gyógynövények magyar nyelvterületen előforduló tájneveit is. Szerinte az említett fajt népünk még az atlaszfű, atlaszér, atracél, ámő, egérszagúfű, kódistetű, kutyanyelvűfű, patkányirtófű (!), szipóka és Vénus ujja néven is ismeri. Lehet, akad olyan gyógynövénygyűjtő, „öreg” juhász, „réti” ember (én például a Csallóközből ma is ismerek ilyet!), aki, ha nem is az irodalmi, de valamelyik népi nyelvén ismeri ezt a fajt. Annak ellenére, hogy természetes flóránk az utóbbi években erősen visszaszorult, a szlovákiai és a magyarországi szakirodalom ezt a növényt ma is gyakorinak mondja. (Sajnos, a szlovákiai flórát részletesen tárgyaló Flóra Slovenska című sorozatnak az Érdeslevelűek családját tárgyaló - konkrét lelőhelyeket felsoroló - része még nem jelent meg.) Élőhelyei közül kiemelném az utak mentét, a szőlők szélét, a töltéseket, száraz gyepeket, ahol, ha keresni fogjuk, bizonyára megleljük. Az ebnyelvűfű részletes leírására, most itt - hely hiányában - nem tudok sort keríteni. Ezt következő számunkban közlöm. Olvasóink érdeklődésének felcsigázására hadd idézzem ismét Zelenyák Jánost, aki a következőket is megjegyzi: „...közhasznáról csak annyit..., hogy annak levele, virágja, gyökere porrá zúzva, patkánylyuk betömésére használva, az állatokat a helyiségtől távol tartja. ” Kérem ezért olvasóinkat, hogy jelentkezzenek, ha a növény konkrét lelőhelyéről, rágcsálókkal szembeni hatásáról adatokkal bírnak, vagy tán magvaiknak is birtokában vannak - közöljék azt szerkesztőségünkkel. Tóth Sándor a magokért cserébe új-zélandi spenót, rebarbara, lestyán vagy más növények magvait küldené. Segítségüket Sándor bácsi nevében is köszönöm! Dr. Pomichal Richárd, rovatvezető Szerkeszti: Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1995. november 19. l/BSdnwp
