Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-11-12 / 46. szám
Delicious Az USA-ból származik. Kezdetben erős, később közepes vagy gyenge növekedésű. Levelei közepesek, sötétzöldek. Virágai középnagyok, fe- héresrózsaszínűek. Gyümölcsei illatos. Későn fordul termőre. Szedési ideje szeptember vége, október eleje. Márciusig jól tárolható. A lisztharmatra nem, a varasodásra viszont érzékeny. Mind a háztájiba, mind a nagyobb gyümölcsösökbe ajánljuk. Jonared A Jonathán egyik színesebb rügymutációja. Amerikából származik. Fája valamivel gyengébb növekedésű, mint a tipikus Jonatháné. Gyümölcse középnagy, szabályos gömb. Színe sötétpiros, amely csaknem a gyümölcs egész felületére kiteljed. Ize kellemes, az alapfajta ízéhez hasonló. Érési ideje szeptember, a fogyasztási ideje október-március. A Jonathánnál 6-10 nappal korábban szüretelhetjük. Tárolhatósága rosszabb, mint a Jonatháné, s a lisztharmatra is fogékony. A háztájiba ajánlható. Miklós Dénes, kertészmérnök 1. Lord Lamboume - elterjedését egyes vírusok akadályozzák, melyek szöveteiben „szivacso- sodást” (puhulást) idéznek elő. A moníliára is fogékony. Nagyon korán, gyakran már a faiskolákban terem. 2. Starkrimson Delicious - orsóként, M 9-es és M 26-os alanyon nevelhető. Főleg melegebb termőhelyekre ajánlható. 3. Rubin - a Lord Lambour- ne és a Cox Renet keresztezésével nemesítették ki. Korán teremni kezd. Rubin „Csehszlovák” nemesítésű fajta, amely 1983- tól szerepel fajtajegyzékünkben. Kezdetben középerős, később gyenge növekedésű. Levelei nagyok, világosabb zöldek. Virágai nagyok, fehé- resrózsaszínűek, korán nyílók. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok, gömb alakúak. Héjuk zöldessárga. Húsuk nagyon ízletes. Szedése szeptember végén, október elején ajánlatos. Fogyasztásra október végén, november elején érett. Januárig, vagy akár tovább is eltartható. A szállítást közepesen jól tűri. Főleg háztáji telepítésre ajánlható. Starking A Delicious fajtakör legerősebben színeződő rügyváltozata. Az USA-ban fedezték fel. Fája középerős növekedésű. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Húsa sárgás, édeskés, jellegzetes zamatú, Almafajták VIII. | ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Sorozatunkat ezen a héten is a leginkább keresett téli almafajták bemutatásával folytatjuk. Az említett fajok mindegyike alkalmas arra, hogy a háztájiba telepítsük. középnagyok vagy nagyok; alapszínük zöldessárga, sötétpirossal fedve. Húsuk zöldessárga, lédús, édeskés. Októberben szedjük, fogyasztási érettsége novemberben áll be. Egészen márciusig vagy akár tovább is tárolható. Jól viseli a szállítást. Nálunk optimálisan a déli területeken termelhető. A háztájiba ajánljuk. szeptember végén szedjük, fogyasztási érettségét októberben éri el. December végéig, vagy még tovább is eltartható. Nagyon jól bírja a szállítást. A háztáji gyümölcsösbe ajánljuk. Starkrimson Lord Lambourne Angol fajta, erős vagy középerős növekedésű. Levelei kisebbek, világoszöldek. Virágai középnagyok, fehéresrózsaszínűek. Középkorán, gazdagon virágzik. Gyümölcse középnagy, héjának alapszíne zöldessárga, nagyob részben - rend- szertelenül - piros csíkokkal fedve. Húsa sárgásfehér, kissé aromatikus. Gyümölcsét »JföPA.B^’l^EGSÄGEIC Vírusok, fonálférgek, gombák A sárgarépát veszélyeztető vírusok egyike a vöröslevelüség (Red Leaf) vírus, amely legtöbbször a Carrot Mot- ley Dwarf vírussal együtt jelentkezik. A betegség a lombozat sárgulásával kezdődik, amely eleinte tápanyaghiánynak is vélhető. A sárga szín azonban hamarosan vörösre változik. A zöld sárgarépa levéltetű (Cavariella ae- gopodii) terjeszti. Feltehető azonban, hogy maggal is teljed. Ugyancsak rovarok „gondoskoskod- nak” az Aster Yellows (mikoplazmó- zis) továbbviteléről is. A Mycoplasma- fertőzés a szívlevelek sárgulásával kezdődik. Később a répatest koronájában több kis levélrozetta alakul ki (seprűsödés). Erősödik a gyökérszőrök fejlődése, amely azután ún. szakállaso- dást eredményez. A gyökérfonálféreg (Meloidogyne hapla) jelenlétét a répatest rendellenes fejlődése, elágazódása, befűződése vagy abnormális tompa vége jelzi. Az oldalgyökereken több milliméteres gu- bacsok képződnek. A gyökérrothadást a Mycocentros- pora aceria gomba okozza. A répatest egész felületén foltok láthatók, amelyek a fertőzés kezdeti stádiumában vizenyősbarnák, később feketédnek. A fekete foltok széle mindig vi- zenyősbama marad, ezzel különböztethető meg az altemáriától. A rízoktóniás fejrothadás kórokozója a Rhizoctonia solani carotae gomba. Elsősorban a csíranövényeket pusztítja, emiatt az állomány megritkul. Később, a tenyészidő alatt és a tárolóban, elsősorban a répa koronáján, barnásfekete, kráter formájú foltok jelennek meg. Az ibolyaszínű gyökérrothadás kialakulásáért két kórokozó, a Helicobasi- ' dium purpureum és a Rhizoctonia cro- corum felelős. A betegség a répa felületét hálószerűén beborító, sötét ibo- lyaszínű gombafonalakról és a köztük található pici, fekete szkleróciumokról, rögszerű képződményekről ismerhető fel. Burgonyán, céklán, cukor- és takarmányrépán, cikórián is kialakulhat. A baktériumos gyökérrothadás kórokozója, a Streptomyces scabies baktérium, több növényt is károsíthat a répa- és a burgonyafélék közül. A fertőzés helyén párás képződmények alakulnak ki. A sárgarépatestet gyakran gyűrűszerűén körülveszi. Erősen száraz talajban fertőz legtöbbször. A vizenyős foltosság (cavity spot) betegséget a Pythium gomba okozza. A répatesten ovális barna foltok jelzik a fertőzést, amely először a bőrszövet alatti húsos részben fejlődik ki és nehezen észlelhető. Később a bőrszövet felreped és láthatóvá válnak a foltok. Az altemáriás feketefoltosságot fekete, besüppedő foltok jelzik, elsősorban a répatest felső harmadában. Az alternaria radicina gomba okozza. A foltok a tárolás alatt rothadni kezdenek. Kertészet és Szőlészet elmúlt évek jelentős fagykárai jelzik, hogy évente érdemes védeni a tőkéket az erős fagyoktól. A munkát lehetőleg az erősebb fagyok beállta előtt fejezzük be. Ha télen a hőmérséklet huzamosabb időre -15, -20 fok alá süllyed, nem csak a rügyek, hanem a vesszők és az idősebb fás részek is károsodhatnak. Hamarább elfagynak a vastag bélszerkezetű fajták (pl. a Furmint, Hárslevelű, Zöldszilvá- ni), mint a vékony bélszerke- zetűek (pl. a Saszla, Zala gyöngye, Olasz rizling íj stb.), amelyek a na- i gyobb hidegben sem károsodnak számottevően. A fagyok leginkább a síkvidéki szőlőket, valamint a homokiakat károsítják, míg a kötött talajokon téli fagykár ritkán fordul elő. A fedésnek kettős haszna van: egyrészt védjük a tőkefejet, valamint az egyéves, a jövő évi csapokhoz szükséges vesszőket, illetve azok rügyeit; másrészt a talaj fellazításával elősegíthetjük a téli csapadék beszivárgását a talajba. A fedés szükségességét sokan vitatják, mert alatta kapálhatnak a vesszők rügyei. Ez azonban csak akkor fordul elő, ha túl enyhe a tél, vagy túl korán fedtünk, illetve ha tavasszal túl későn takarjuk ki a tőkéket. A fedést a levelek lehullása után, november közepén, a nagyobb fagyok beállta előtt végezzük el. Sáros, nyirkos földdel ne fedjünk, mert a rügyeket megsérthetjük és a pálási veszély is nagyobb. Akkor dolgozunk jól, ha a védő fedőréteget úgy húzzuk rá a tőkékre - kapával vagy ekével -, hogy a földhalmok ormosak legyenek (ne maradjon bemélyedés a tetejükön), s a tőkék belső és külső oldalát egyformán takarják. A tőkéket az alkalmazott metszési módnak megfelelően - a rövid csaposnál 4—5, a hosszúnál 6-8 alsó rügyig - takarjuk. A szélvesszőzött tőkék vesszőit fektessük be egy kis árokba és teljes hosszában takarjuk be. Előnyösebb több vesszőt lefedni, így a metszéskor azt hagyhatjuk meg csapnak vagy vesszőnek, amelyik a legjobban áttelelt. A magasművelésű szőlőknél a takarás nagyobb gonddal jár, mivel itt az egész tőkerészt kell hajlítani a földre. Ezzel csak az a gazda próbálkozzon, akinek fiatal a szőlője, ezek törzse ugyanis ilyenkor még hajlékony. Ha két-három éven át egy bizonyos ponton hajlítjuk meg a törzset, akkor a következő évben ez már nem jelenthet különösebb gondot, mert a törzs a hajlított részen rugalmas marad. A fagyvédelem értékesebb csemegeszőlő esetében különböző csomagoló anyagokkal is megoldható. A tőkéket csomagoló- vagy újságpapírral, szalmával, kukoricafosz- tással úgy kötözzük be, hogy a védőanyag a törzset és a kordonkart szorosan körülvegye. Műanyagot ne használjunk, mert alatta a rügyek befüllednek! Az új telepítésű, fiatal tőkéket feltétlenül takarjuk be (csirkézés). A felső rügy felett, amelyet még meg akarunk hagyni, 4-5 cm föld legyen. Ez jól véd a fagy és a kiszáradás ellen. Jakab András A szőlők takarása „Kedves szerkesztő bácsi!” - szólított meg levelében egy érsekújvári kisdiák, a 12 éves Czuczor Viktor; a továbbiakban pedig leírja, hogy már régóta szeretne egy görög teknőst, de sajnos, ezt az állatot Érsekújvárott hiába keresi. Arra kéri ezért szerkesztőségünket, közöljük, hol kapható. Tapasztalatunk szerint a görög teknős elég gyakran megtalálható az állatkereskedésekben. (Ezekből ma már szinte minden városkában több is van.) Szeptemberben például a dunaszerdahelyi autóbusz- megállóban lévő üzletben is láttam. Ezenkívül biztosan kapható Vágsellyén, vagy akár a galántai, a komáromi állatkereskedésekben is. Hogy beszerzését megkönnyítsük, felhívjuk olvasóinkat, hátha akad valakinél „túlszaporulat”, vagy éppen megunták már ezt a kissé passzív „háziállatot”, s így szívesen megajándékoznának vele egy állatbarát kisfiút. Kérjük, ajánlataikat küldjék meg szerkesztőségünknek, mi azt azonnal továbbítjuk fiatal olvasónknak. B. F. komáromi olvasónk arra a kérdésre vár választ, hogy szükséges-e az ősszel felszedett virághagymák csávázása, illetve melyik kártevő, kórokozó esetében milyen szert használjon. Nemcsak a virághagymákat, de a különféle gumókat is elég gyakran csávázni kell, hogy a rajtuk megtelepült szöveteikbe furakodott parazitákat - állati kártevőket, baktériumokat, gombákat - elpusztítsuk. Megjegyzendő, hogy a vírusok ellen vegyi anyagokkal történő csá- vázás nem segít. A virághagymákat, gumókat vegyszerek segítségével elsősorban a parazita gombáktól szabadíthatjuk meg. Ezek a gumók, hagymák felszínén találhatók, nem sejtélősködők, így a vegyszerek elpusztítják őket. E célra felhasználható például a Novozir NM 80 0,3 %-os és az Orthocid 0,2 %-os oldatának keveréke. (Ezt úgy állítjuk elő, hogy 10 liter vízhez 30 gramm Novozirt és 20 gramm Orthocidot adunk.) A csávázófolyadékban 20-30 percig áztatjuk a hagymákat. Így kezelhetjük például a Fusarium oxysporum (fuzáriózis) és a Botry- tis tulipae (botritídisz) ellen a felszedett tulipánhagymákat; a Fusarium bulbigenum és a F. axysporum ellen a nárciszok hagymáit. Ha a kórokozók felléptekor ezt elmulasztjuk, akkor ezek elszaporodva a növényt elpusztíthatják. A gladióluszok (kardvirágok) hagymáival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy pikkelyleveleik alatt bújnak meg télen a gladio- lusztripszek (Taeniothrips simp- lex), amelyek áttelelve a hagymák kiültetése után erősen elszaporodhatnak, s szívogatásukkal nagy mértékben károsíthatják a növény leveleit, főleg azonban a virágokat (torzulás). Ajánlatos ezért a hagymákat 30 percig 0,15 %-os Metati- on-oldatban (ha még maradt belőle) áztatni, esetleg Anthioval vagy Bi 58-cal kezelni. A mezőgazdasági növényvédelem egyes esetekben - pl. a gabonafélék porüszögje ellen - alkalmazza a forróvizes csávázási is. Ezt azonban a fenti esetekben nem alkalmazhatjuk. Tudni kell, hogy még a magvak esetében is azzal a veszéllyel jár, hogy jelentősen csökken a csírázóképes- ségük. -rSzerkeszti: Pomichal Richard HÁZUNK TÁJA 1995. november 12.
