Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-12 / 46. szám

Delicious Az USA-ból szár­mazik. Kezdetben erős, később közepes vagy gyenge növekedésű. Le­velei közepesek, sötétzöl­dek. Virágai középnagyok, fe- héresrózsaszínűek. Gyümölcsei illatos. Későn fordul termőre. Szedési ideje szep­tember vége, október eleje. Márciusig jól tárolha­tó. A lisztharmatra nem, a varasodásra viszont ér­zékeny. Mind a háztájiba, mind a nagyobb gyü­mölcsösökbe ajánljuk. Jonared A Jonathán egyik színesebb rügymutációja. Amerikából származik. Fája valamivel gyengébb növekedésű, mint a tipikus Jonatháné. Gyümöl­cse középnagy, szabályos gömb. Színe sötétpiros, amely csaknem a gyümölcs egész felületére ki­teljed. Ize kellemes, az alapfajta ízéhez hasonló. Érési ideje szeptember, a fogyasztási ideje októ­ber-március. A Jonathánnál 6-10 nappal koráb­ban szüretelhetjük. Tárolhatósága rosszabb, mint a Jonatháné, s a lisztharmatra is fogékony. A ház­tájiba ajánlható. Miklós Dénes, kertészmérnök 1. Lord Lamboume - elterjedé­sét egyes vírusok akadályozzák, melyek szöveteiben „szivacso- sodást” (puhulást) idéznek elő. A moníliára is fogékony. Na­gyon korán, gyakran már a fa­iskolákban terem. 2. Starkrimson Delicious - orsóként, M 9-es és M 26-os alanyon nevelhető. Főleg melegebb termőhelyekre ajánlható. 3. Rubin - a Lord Lambour- ne és a Cox Renet keresztezé­sével nemesítették ki. Korán teremni kezd. Rubin „Csehszlovák” nemesítésű fajta, amely 1983- tól szerepel fajtajegyzékünkben. Kezdetben kö­zéperős, később gyenge növekedésű. Levelei na­gyok, világosabb zöldek. Virágai nagyok, fehé- resrózsaszínűek, korán nyílók. Gyümölcsei kö­zépnagyok vagy nagyok, gömb alakúak. Héjuk zöldessárga. Húsuk nagyon ízletes. Szedése szep­tember végén, október elején ajánlatos. Fogyasz­tásra október végén, november elején érett. Janu­árig, vagy akár tovább is eltartható. A szállítást közepesen jól tűri. Főleg háztáji telepítésre ajánl­ható. Starking A Delicious fajtakör legerősebben színeződő rügyváltozata. Az USA-ban fedezték fel. Fája kö­zéperős növekedésű. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Húsa sárgás, édeskés, jellegzetes zamatú, Almafajták VIII. | ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Sorozatunkat ezen a héten is a leginkább keresett téli almafajták bemutatásával folytatjuk. Az említett fajok mindegyike alkalmas arra, hogy a háztájiba telepítsük. középnagyok vagy nagyok; alapszínük zöldessár­ga, sötétpirossal fedve. Húsuk zöldessárga, lédús, édeskés. Októberben szedjük, fogyasztási érettsé­ge novemberben áll be. Egészen márciusig vagy akár tovább is tárolható. Jól viseli a szállítást. Nálunk optimálisan a déli területeken termelhető. A háztájiba ajánljuk. szeptember végén szedjük, fo­gyasztási érettségét október­ben éri el. December végé­ig, vagy még tovább is el­tartható. Nagyon jól bír­ja a szállítást. A háztáji gyümölcsösbe ajánl­juk. Starkrimson Lord Lambourne Angol fajta, erős vagy középerős növekedésű. Levelei kisebbek, világoszöldek. Virágai közép­nagyok, fehéresrózsaszínűek. Középkorán, gaz­dagon virágzik. Gyümölcse középnagy, héjának alapszíne zöldessárga, nagyob részben - rend- szertelenül - piros csíkokkal fedve. Húsa sárgás­fehér, kissé aromatikus. Gyümölcsét »JföPA.B^’l^EGSÄGEIC Vírusok, fonálférgek, gombák A sárgarépát veszélyeztető vírusok egyike a vöröslevelüség (Red Leaf) ví­rus, amely legtöbbször a Carrot Mot- ley Dwarf vírussal együtt jelentkezik. A betegség a lombozat sárgulásával kezdődik, amely eleinte tápanyaghi­ánynak is vélhető. A sárga szín azon­ban hamarosan vörösre változik. A zöld sárgarépa levéltetű (Cavariella ae- gopodii) terjeszti. Feltehető azonban, hogy maggal is teljed. Ugyancsak rovarok „gondoskoskod- nak” az Aster Yellows (mikoplazmó- zis) továbbviteléről is. A Mycoplasma- fertőzés a szívlevelek sárgulásával kezdődik. Később a répatest koronájá­ban több kis levélrozetta alakul ki (seprűsödés). Erősödik a gyökérszőrök fejlődése, amely azután ún. szakállaso- dást eredményez. A gyökérfonálféreg (Meloidogyne hapla) jelenlétét a répatest rendellenes fejlődése, elágazódása, befűződése vagy abnormális tompa vége jelzi. Az oldalgyökereken több milliméteres gu- bacsok képződnek. A gyökérrothadást a Mycocentros- pora aceria gomba okozza. A répatest egész felületén foltok láthatók, ame­lyek a fertőzés kezdeti stádiumában vi­zenyősbarnák, később feketédnek. A fekete foltok széle mindig vi- zenyősbama marad, ezzel különböztet­hető meg az altemáriától. A rízoktóniás fejrothadás kórokozó­ja a Rhizoctonia solani carotae gomba. Elsősorban a csíranövényeket pusztít­ja, emiatt az állomány megritkul. Később, a tenyészidő alatt és a tároló­ban, elsősorban a répa koronáján, bar­násfekete, kráter formájú foltok jelen­nek meg. Az ibolyaszínű gyökérrothadás kia­lakulásáért két kórokozó, a Helicobasi- ' dium purpureum és a Rhizoctonia cro- corum felelős. A betegség a répa felü­letét hálószerűén beborító, sötét ibo- lyaszínű gombafonalakról és a köztük található pici, fekete szkleróciumokról, rögszerű képződményekről ismerhető fel. Burgonyán, céklán, cukor- és ta­karmányrépán, cikórián is kialakulhat. A baktériumos gyökérrothadás kór­okozója, a Streptomyces scabies bakté­rium, több növényt is károsíthat a ré­pa- és a burgonyafélék közül. A fertőzés helyén párás képződmények alakulnak ki. A sárgarépatestet gyak­ran gyűrűszerűén körülveszi. Erősen száraz talajban fertőz legtöbbször. A vizenyős foltosság (cavity spot) betegséget a Pythium gomba okozza. A répatesten ovális barna foltok jelzik a fertőzést, amely először a bőrszövet alatti húsos részben fejlődik ki és ne­hezen észlelhető. Később a bőrszövet felreped és láthatóvá válnak a foltok. Az altemáriás feketefoltosságot fe­kete, besüppedő foltok jelzik, elsősor­ban a répatest felső harmadában. Az alternaria radicina gomba okozza. A foltok a tárolás alatt rothadni kezde­nek. Kertészet és Szőlészet elmúlt évek jelentős fagykárai jelzik, hogy évente érdemes védeni a tőkéket az erős fagyoktól. A munkát lehetőleg az erősebb fagyok beállta előtt fejezzük be. Ha télen a hőmérséklet huzamosabb időre -15, -20 fok alá süllyed, nem csak a rügyek, hanem a vesszők és az idősebb fás részek is károsodhatnak. Hamarább elfagynak a vastag bélszerkezetű fajták (pl. a Furmint, Hárslevelű, Zöldszilvá- ni), mint a vékony bélszerke- zetűek (pl. a Saszla, Zala gyön­gye, Olasz rizling íj stb.), amelyek a na- i gyobb hidegben sem károsodnak számot­tevően. A fagyok leginkább a síkvidéki szőlőket, valamint a ho­mokiakat károsítják, míg a kötött talajokon téli fagykár ritkán fordul elő. ­A fedésnek kettős haszna van: egyrészt védjük a tőkefe­jet, valamint az egyéves, a jövő évi csapokhoz szükséges vesszőket, illetve azok rügyeit; másrészt a talaj fellazításá­val elősegíthetjük a téli csapadék beszivárgását a talajba. A fedés szükségességét sokan vitatják, mert alatta ka­pálhatnak a vesszők rügyei. Ez azonban csak akkor for­dul elő, ha túl enyhe a tél, vagy túl korán fedtünk, illetve ha tavasszal túl későn takarjuk ki a tőkéket. A fedést a levelek lehullása után, november közepén, a nagyobb fa­gyok beállta előtt végezzük el. Sáros, nyirkos földdel ne fedjünk, mert a rügyeket megsérthetjük és a pálási ve­szély is nagyobb. Akkor dolgozunk jól, ha a védő fedőréteget úgy húzzuk rá a tőkékre - kapával vagy eké­vel -, hogy a földhalmok ormosak legyenek (ne marad­jon bemélyedés a tetejükön), s a tőkék belső és külső oldalát egyformán takarják. A tőkéket az alkalmazott metszési módnak megfelelően - a rövid csaposnál 4—5, a hosszúnál 6-8 alsó rügyig - ta­karjuk. A szélvesszőzött tőkék vesszőit fektessük be egy kis árokba és teljes hosszában takarjuk be. Előnyösebb több vesszőt lefedni, így a metszéskor azt hagyhatjuk meg csapnak vagy vesszőnek, ame­lyik a legjobban áttelelt. A magasművelésű szőlőknél a takarás nagyobb gonddal jár, mivel itt az egész tőkerészt kell hajlítani a földre. Ezzel csak az a gazda próbálkozzon, akinek fiatal a szőlője, ezek törzse ugyanis ilyenkor még hajlékony. Ha két-három éven át egy bizo­nyos ponton hajlítjuk meg a törzset, akkor a következő év­ben ez már nem jelenthet különösebb gondot, mert a törzs a hajlított részen rugalmas marad. A fagyvédelem értékesebb csemegeszőlő esetében kü­lönböző csomagoló anyagokkal is megoldható. A tőkéket csomagoló- vagy újságpapírral, szalmával, kukoricafosz- tással úgy kötözzük be, hogy a védőanyag a törzset és a kordonkart szorosan körülvegye. Műanyagot ne használ­junk, mert alatta a rügyek befüllednek! Az új telepítésű, fiatal tőkéket feltétlenül takarjuk be (csirkézés). A felső rügy felett, amelyet még meg akarunk hagyni, 4-5 cm föld legyen. Ez jól véd a fagy és a kiszára­dás ellen. Jakab András A szőlők takarása „Kedves szerkesztő bácsi!” - szólított meg levelében egy érsekúj­vári kisdiák, a 12 éves Czuczor Viktor; a továbbiakban pedig le­írja, hogy már régóta szeretne egy görög teknőst, de sajnos, ezt az állatot Érsekújvárott hiába keresi. Arra kéri ezért szer­kesztőségünket, közöljük, hol kapható. Tapasztalatunk szerint a görög teknős elég gyakran megtalálható az állatkereskedésekben. (Ezekből ma már szinte minden városkában több is van.) Szeptemberben pél­dául a dunaszerdahelyi autóbusz- megállóban lévő üzletben is lát­tam. Ezenkívül biztosan kapható Vágsellyén, vagy akár a galántai, a komáromi állatkereskedésekben is. Hogy beszerzését megkönnyít­sük, felhívjuk olvasóinkat, hátha akad valakinél „túlszaporulat”, vagy éppen megunták már ezt a kissé passzív „háziállatot”, s így szívesen megajándékoznának vele egy állatbarát kisfiút. Kérjük, ajánlataikat küldjék meg szerkesztőségünknek, mi azt azonnal továbbítjuk fiatal olva­sónknak. B. F. komáromi olvasónk arra a kérdésre vár választ, hogy szük­séges-e az ősszel felszedett virághagymák csávázása, illetve me­lyik kártevő, kórokozó esetében milyen szert használjon. Nemcsak a virághagymákat, de a különféle gumókat is elég gyakran csávázni kell, hogy a rajtuk megte­lepült szöveteikbe furakodott para­zitákat - állati kártevőket, baktériu­mokat, gombákat - elpusztítsuk. Megjegyzendő, hogy a vírusok el­len vegyi anyagokkal történő csá- vázás nem segít. A virághagymákat, gumókat vegyszerek segítségével elsősorban a parazita gombáktól szabadíthat­juk meg. Ezek a gumók, hagymák felszínén találhatók, nem sejt­élősködők, így a vegyszerek el­pusztítják őket. E célra felhasznál­ható például a Novozir NM 80 0,3 %-os és az Orthocid 0,2 %-os olda­tának keveréke. (Ezt úgy állítjuk elő, hogy 10 liter vízhez 30 gramm Novozirt és 20 gramm Orthocidot adunk.) A csávázófolyadékban 20-30 percig áztatjuk a hagymákat. Így kezelhetjük például a Fusarium oxysporum (fuzáriózis) és a Botry- tis tulipae (botritídisz) ellen a fel­szedett tulipánhagymákat; a Fusari­um bulbigenum és a F. axysporum ellen a nárciszok hagymáit. Ha a kórokozók felléptekor ezt elmu­lasztjuk, akkor ezek elszaporodva a növényt elpusztíthatják. A gladióluszok (kardvirágok) hagymáival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy pikkelyleveleik alatt bújnak meg télen a gladio- lusztripszek (Taeniothrips simp- lex), amelyek áttelelve a hagymák kiültetése után erősen elszaporod­hatnak, s szívogatásukkal nagy mértékben károsíthatják a növény leveleit, főleg azonban a virágokat (torzulás). Ajánlatos ezért a hagy­mákat 30 percig 0,15 %-os Metati- on-oldatban (ha még maradt belőle) áztatni, esetleg Anthioval vagy Bi 58-cal kezelni. A mezőgazdasági növényvédelem egyes esetekben - pl. a gabonafélék porüszögje ellen - alkalmazza a for­róvizes csávázási is. Ezt azonban a fenti esetekben nem alkalmazhatjuk. Tudni kell, hogy még a magvak ese­tében is azzal a veszéllyel jár, hogy jelentősen csökken a csírázóképes- ségük. -r­Szerkeszti: Pomichal Richard HÁZUNK TÁJA 1995. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents