Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-05 / 45. szám

1995. november 5. GYERMEKVILÁG sr T ALLÓSI BÉLA VERSEI ff kupola épül hét színből készül szivárványt sző a szitakötő Rácz Noémi illusztrációja Szabó Ottó illusztrációja ezer lyuk rajta bárhogy tapasztja átszitál sátrán a záporeső ¿déjzcíeí <z, 07ü#tcteíéeuf' cicfarkalagútban kígyóalomban motoz egy eltévedt törpe lény cicasubában kígyóturbánban mesésebb mint egy tünemény pamacsléptekkel szivárványtesttel úgy jön a reggel mintha hózna harmatbozótban szikrákat szórna s pihe-puha szárnyú lángot csiholna Szabó Ottó illusztrációja rÉm%JAT ÚT? (LITVÁN NÉPMESE) Egyszer egy kislánynak tű ment a kezébe. A kislány elfutott a fej­széhez és mondja:- Fejszécske, fejszécske, húzd ki a kezemből a tűt!- Nincs mikor -feleli a fejsze -, tűzifát kell vágnom. Akkor a kislány a kőhöz szaladt:- Kövecském, kövecském, törd szét a fejszét, nem hallgatott rám, nem húzta ki kezemből a tűt. Feleli a kő:- Nemrég vettek ki a földből, száradnom kell, semmi közöm a fejszéhez. Akkor a kislány a tűzhöz ment:- Tüzecském, tüzecském, égesd meg a követ, nem hallgatott rám, nem verte szét a fejszét.- Alig szítottak föl, hagyj nyugodtan lángra lobbanni, semmi kedvem a kőhöz! A kislány a folyóhoz ment. A víz csörgedezik, kanyarog a dom­bok, mezők és erdők között. Kéri a kislány:- Folyócska, patakocska, oltsd el a tüzet, nem hallgatott rám, nem égette meg a követ.- Nemrég vájtam ide medret, még nem mély, nincs időm elolta­ni a tüzet - morogta a víz. Elszontyolodott a kislány, ment tovább, és útközben találkozott egy füzessel.- Füzes, füzes, rekeszd el a folyót, torlaszold el a patakot.- Még nem gyökereztem meg jól, nincs mikor a folyóval bajlód­nom! Megy tovább a kislány, találkozik a kecskével, és mondja neki:- Kiskecske, kiskecske! Rágd le a füzest, nem hallgatott rám, nem zárta el a folyó útját.- Még az én bokromat sem ettem meg. nem érek rá - mekegte a kecske. Aztán a kislány a kutyához ment és kéri:- Kutyuska, kiskutya, edd meg a kecskét, nem hallgatott rám, nem rágta le a füzest.- Egy nagy csontot kaptam, le kell rágnom, nincs időm. Nem akarok kecskét enni. A kislány ment tovább. Látja, egy pók hálót sző, és így szól hozzá:- Pókocska, pókocska, fond körül a kutyát a hálóddal, nem akarja megenni a kecskét.- Még nem fontam meg a hálót, nem érek rá. A kislány az egérhez ment, és mondja:- Egérke, kisegér, szakítsd el a pókhálót, nem hallgatott rám a pók, nem akarja hálójával befonni a kutyát.- A gyermekeimnek rendezem be ezt a kis lyukat. Nincs mikor a pókhálóval törődnöm. A kislány elszomorodott, és a macskához ment, hogy rábeszélje:- Kiscica, cicácskám, edd meg az egeret, nem hallgatott rám, nem szakította el a pókhálót. Csak erre várt a macska. Rávetette magát az egérre, az egér el­tépte a pókhálót. A pók, hogy védje a hálóját, kezdte körülfonni a kutyát, a kutya eldobta a csontot, megragadta a kecskét, a kecske bokrától elfutott a füzeshez, a füzes, félve a kecskétől, kezdte el­torlaszolni a folyót, a víz kezdte eloltani a tüzet, a tűz kezdte égetni a követ, a kő - ütni a fejszét. A fejsze rögtön kihúzta a tűt. A kislány megszabadult a tűtől és hazatért. Bán Péter fordítása Ha azt mondom, sárkány, mi jut eszedbe? Hát persze, hogy a papírsárkány! Olyan, amilyet te ma­gad is bizonyára fabri­káltál már otthon, hogy utána az őszi szélben útjára engedd. A sárkányok azonban nem voltak mindig já­tékszerek. E pillekönnyű széllovasokról írásos em­lékek már az időszámítá­sunk előtti IV. századi Kí­nából fennmaradtak, ahol harci eszközként, valamint távolság mérésére hasz­nálták őket. A legenda szerint egy megközelíthetetlen várat is úgy sikerült bevenni, hogy sárkányt engedtek fölé. Megállapí­tották, hogy milyen hosszú madzag szükséges a vár eléréséig, majd a zsinór szögének eltérését vizsgálták a vízszinthez képest, és a két adatból könnyűszerrel kiszámolták a mate­matikai tudományokban jeleskedő kínaiak a vár pontos távolságát. Ezután már csak a föld alatti alag­utat kellett megásni, és meglepetés­szerűen elfoglalni a várat. A japánok a sár­kánykészítés tudo­mányát a kínaiaktól vették át. 1637-ben egy parasztlázadás alkalmából a Hara várában fogva tartott parasztok sárkányok segítségével váltottak jeleket a környező he­gyekben megbúvó tár­saikkal. Az ázsiai sárkányok­nak azonban van még egy érdekes tulajdonsá­guk, mégpedig az, hogy a vitorlákon szereplő alakzatok és a festési módok is kü­lön jelentést hordoznak. R. M. Gondolkodom, tehát... Keresd a kémet! Mint a mesében, összejöttek az állatkák, hogy gyűlést tartsanak a folyók és tavak tisz­taságának romlásáról. Ez a probléma ugyanis nemcsak bennünket, embereket érint, ha­nem őket is. Csakhogy közéjük furakodott egy kém, egy betolakodó is, hogy kihallgassa ta­nácskozásukat. Tudod- e, hogy a képen látható állatkák között melyik a kém, vagyis melyik nem illik a többi közé. Készítette: Miroslav Moticík MEGFEJTÉS Az október 15-ei számunk­ban közölt feladat megfejté­se: a hármas számú út. Nyertesek: Balkó Veronika, Kólón; Breza Viktória, Gyerk; Fe­hér Terézia, Somoija; Mó- rocz Éva és Tibiké, Po­zsonyeperjes; Üj Melinda, Nagymegyer.

Next

/
Thumbnails
Contents