Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-09-17 / 38. szám

1995. szeptember 17. KÉPERNYŐ

A JÖVŐ TÉVÉJÉNEK MEGÁLMODÓJA

kai többet tett a tömegtájékoztatásért: kidolgozta a kábeltelevíziózás műszaki feltételeit, összekapcsolásuk alapelveit a műholdas hálózatokkal: azt, ami Amerikában már általában elterjedt. Nyugat-Európában jelenleg robbanásszerűen fejlődik, nálunk pedig csak gyerekcipőben jár. E tevékenységét megelőzően még 1948-ban, „kiruccanásként” a hangtechnika területére, szabadalmaztatja a PVC alapanyagú, ma legelterjedtebb hosszanjátszó (LP = Long Play) hanglemezt: az ötvenes években gyomorvizsgálatra szolgáló miniatűr tévészondát, a hatvanas években pedig az űrből sugárzó televíziót fejleszti ki. Kevesen tudják, hogy neki köszönhetően láthattuk élő, egyenes adásban az első ember - Neil Armstrong - Holdra szállását. Tevékenységének elismeréseképpen 1954-től a világ egyik legnagyobb óriásvállalatának, a CBS-nek az igazgatója, később az alelnöke lett, megválasztották az Amerikai Tudományos Akadémia tagjának, hetvenedik születésnapján pedig Jimmy Carter elnök adta át neki az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését, a Nemzeti Tudományos Érdemrendet (National Medál of Science). Egy évvel később, 1977. december 7-én gyorshajtás következtében, autóbalesetben vesztette életét.

Goldmark C. Pétert a szakma korunk Edisonjának tekinti: legalább oly mértékben átalakította a huszadik század emberének életét a televíziózással, mint híres elődje a villamosság területén tett találmányaival. Ennek előszelét mi még csak most érezzük: a kábelesítés térhódításával nagyvárosaink már megtették a lépést az új kor irányába, amelyet az információk uralnak. Ezért érdemes néhány szót ejteni Goldmark elképzeléseiről, melyek egy részének megvalósítására csak a jövőben - tehát évtizedekkel halála után - kerül sor.

Ma már egyre természetesebb, hogy a kábelen keresztül akár harminc-negyven tévéadást - köztük műholdas műsorokat - követhetünk. De ez csak az első lépcső, ugyanis a vezetékekben rengeteg hely van. Ez legelőször is arra használható fel, hogy ne csak a lakásunkba, de onnan ki is mehessenek az információk. Ennek keretében a jövőben nem kell otthon tartózkodnunk, ha a villany-, gáz-, vízórát szeretnék leolvasni.

ezek mind távmérő műszerekkel lesznek a központi kapcsolóra kapcsolva. Könnyewmammmmmammmmmmmmmmm

VánIlyen

1 teiti i Mb Hág

Nevezetes dátum 1940. szeptember 4-e a televíziózás történetében: ezen a napon mutatták be az amerikai CBS (Columbia Broadcasting System) harminchat éves főmérnökének, Goldmark C. Péternek vezetésével a világ első színes televíziós rendszerét, amelyet egy évtizeddel később NTSC néven szabadalmaztattak. Bár az ötvenöt év előtti esemény csak egy láncszeme a televíziózás történetének, viszont a főszereplő személye miatt érdemes rá emlékezni, tekintve, hogy a későbbiek folyamán is olyan jelentős munkásságot fejtett ki, amely a legbefolyásosabb tömegtájékoztató eszköz sorsát évtizedekre előre meghatározta.

Az eredetileg Péternek anyakönyvezett ifjú tizenhat éves korában - azt követően, hogy szüleivel Budapestről Bécsbe emigráltak - veszi fel dédapja testvére, Goldmark Károly zeneszerző iránti tiszteletből a németes Cári nevet, amely egész élete során elkíséri. A berlini műegyetem elvégzése után egy ideig Gábor Dénes, a holográfia atyja, későbbi fizikai Nobel- díjas mellett dolgozik. Gábor hívja fel figyelmét a televíziózás kérdéseire, rámutatva, hogy az akkor épp hódító elektromechanikus tévének nincs jövője, helyette teljesen elektronikus berendezéseket kell szerkeszteni. Goldmark ezt a szakmai jó tanácsot viszi magával az Üjvilágba is, amikor oly sok tudóstársával együtt 1933-ban a fasizmus térnyerése hatására elhagyja Európát. Amerikában a CBS-nél folytatja kutatásait, négy éven belül az óriáscég főmérnökévé küzdve fel magát. A legenda szerint „Az elfújta a szél” című amerikai film 1938-as ősbemutatója volt rá oly nagy hatással, hogy elhatározta a színes televízió kifejlesztését. Csaknem két emberöltő távolából nehéz kideríteni az igazságot, viszont tény, hogy ebben az időben vette fel kutatóprogramjába e kérdést. Az eredmény az ötvenöt évvel ezelőtti bemutató volt. Mivel abban az időben már egymillió tévékészülék volt az Egyesült Államokban forgalomban, csak akkor jöhetett számításba a színes rendszer bevezetése, ha a fekete-fehér készülékeken is követhető az új adás. Az összeegyeztethetőség kérdését már csak a háború után oldotta meg Goldmark, ugyanis közben egyéb elfoglaltsága akadt: a német radarkészülékek zavarására szolgáló berendezéseket fejlesztett ki, amelyeket sikeresen alkalmazott bevetései során az amerikai légierő.

A háború után újult erővel fog a színes tévé tökéletesítéséhez, amelynek eredménye az NTSC (National Te- levision System Co- mittee = Nemzeti Televíziós Bizottsága)

1950-es szabadalmaztatása lett. Minden további televíziós rendszer (SECAM, PÁL) is az ő eredeti elgondolásából indul ki, így méltán tekinthetjük Gold- markot a színes tévé atyjának. De ennél sokdén megoldható így a hő lakásonkénti távszabályzása, értékeink védelme kábeles tűz- és betörőriasztással. Gyökeres változást életmódunkban viszont az aktív kapcsolattartás lehetősége adja: személyi számítógépünkkel kapcsolatot vehetünk fel bármelyik üzlettel és áruházzal, megrendelhetjük az árut, amit házhoz szállítanak, ugyanígy színház-, mozi-, busz-, vonat- vagy repülőjegyet rendelhetünk magunknak, a könyvtárból kábelen keresztül hívhatjuk le a legújabb szerzemények ismertetőjét, dokumentumok másolatát kaphatjuk meg. Sőt, a legtöbb munkát is otthon végezhetjük. Már ma sincs műszaki akadálya annak, hogy e cikket a szerző otthoni számítógépéről betördelve elküldje a szerkesztőhöz, aki - ugyancsak otthon - ellenőrzi, onnan átküldi - természetesen kábelen - a nyomdát helyettesítő központba, ahonnan minden újságolvasó lehívja a saját gépére. Miközben mindenki otthon dolgozik! Elvben, mert a hétköznapi gyakorlatban még nem egészen így fest a helyzet... Egykor Németh László egyszemélyes folyóiratot adott ki. Ennek a jövőben semmi akadálya: bárki megteheti ezt, ugyanis gépéből a többirányú hozzáférhetőség lehetővé tételével gyakorlatilag a Föld minden lakója kiemelheti az „újságot”, elolvashatja azt. Szakértők véleménye szerint az emberi tevékenység több mint háromnegyede teljes egészében vagy részben ilyen távmunkával megoldható, ami azt eredményezi, hogy akárcsak az ipari társadalom kialakulása előtti időben, a jövő században is - a fejlett országokban - szinte mindenki a lakóhelyén, sőt a lakásában fog dolgozni. Ezzel újra visszaáll az évszázadokon át megszokott életmód egy lényeges különbséggel: igaz, hogy még a faluja határát sem kell egy életen át elhagynia az embernek, viszont eközben az egész világ beköltözik a lakásába.

Hogy könnyebb, érdekesebb, értékesebb lesz-e az élet száz év múltán, az elsősorban az embereken - utódainkon - múlik. Viszont a lehetőséget Goldmark C. Péter tevékenységével megadta hozzá: a televíziós technika totálissá válásával, az információsztrádák kialakulásával jelenlegi, rohanó életmódunkat felválthatja egy sokkal nyugodtabb, kényelmesebb, komótosabb világ.

Ozogány Ernő

Rod Stewartról, a rekedt hangú skót énekes sztárról, köztudott, hogy mindenek felett imád- | ja a focit, a gyors autókat és a szép szőke nőket - a zenélést viszont foglalkozásnak tekinti. Keres is vele szépen, villája van Los Angelesben, de szívesebben tartózkodik eppingi házában, amelyben azelőtt Winston Churchill lakott. Ennek legfőbb oka, hogy a házhoz tartozó park tekintélyes méretű, elfér rajta egy focipálya is. Amikor tavaly megszületett a fia, első j dolga volt, hogy a kertben 100x60-as méretűre, azaz futtballpálya nagyságúra nyíratta a füvet, legyen hol edzenie a gyereknek, amint elkezd totyogni.

Rod fociőrületére vall az is, hogy fiának a Liam-McAllister nevet adta, az egykori skót válogatott, McAllister tiszteletére. - Már most örülök annak, Liam mennyire fogja élvezni a saját futballpályáját - mondta a boldog apa.

A mama viszont aggódik. Nemcsak a gyerek, hanem elsősorban az apa miatt. - Biztos vagyok benne, hogy Rod nem lesz elkeseredett, ha a fiáról kiderül, hogy botfülű. De ha falábú lesz, abba talán belepusztul - nyilatkozta. Aggodalma pedig abból táplálkozik, hogy Rod, ha csak teheti, mindig elcipeli magával a kicsit a meccsekre, edzésekre - de koncertre soha. Sőt azt tervezi, megvesz egy skót focicsapatot, hogy ne csak saját pályája legyen a fiának.

50

fi

00

©

pfi

x

©

N

ea

| Amikor a hetves években - meglovagolva a { heves diszkólázat - Amanda Lear a modellke- * dést felváltotta az énekléssel, fél Európa és 1 Amerika azt találgatta, nő vagy férfi, netán S nővé operált férfi-e a markáns arcú, fiús alakú, | magas szőkeség. A találgatások okát különle- ; ges, férfiasán mély hangja jelentette. A tiszavi- 1 rág-életű sztár sejtelmesen hallgatott - ez is | hozzátartozott imidzséhez.

Tény, hogy Amanda korábban Salvador Dali li kedvenc modellje volt, s az extravagáns mes- j tér nőnek látta őt. Akik azt állították, hogy j Amanda igenis férfi (volt), éppen Dali különc- I ségével bizonygatták igazukat.

Elmúlt a diszkóláz, eltűnt Amanda is - hogy I megjelenjen a galériákban, de már nem mint | modell, hanem mint festő, Dali tanítványa. Az- | tán hosszú csend. Míg most, 48 évesen meg- j mutatta magát - meztelenül. Egy sztárfotóssal Haitiban készült róla egy pikáns fotósorozat. - Büszke vagyok a testemre, és szeretek meztelenkedni. Miért rejtegetném azt, amit bátran megmutathatok - mondta önérzetesen az újságíróknak. Akik közül a rosszmájúbbak cikkeikben nem felejtették el feltenni a kérdést: Ki operálhatta ilyen tökéletessé ezt a férfit?

(görföl)

A legidősebbik gyerek az apja után Eugen lett, a következő nevet - Alex - a mama választotta, a Laurát ismét az apa, a Stellát a mama, s aztán a bibliai nevek jöttek: Mária, József, Anna, Péter, Mihály, majd Janka; s amikor a legutolsó babát várták és tudták, hogy lány lesz, akkor már Laura döntött: ha az első az apu nevét kapta, a legkisebb testvér legyen Veronika, az anyu után.

A népes család feje dr. Eugen Jónás. A mama, Veronika asszony vidám és kiegyensúlyozott, lányos alakján nem látszik a tizenegy szülés.

Eugen tizenöt éves, Veronika négy. A tizenegy gyerek közül három még nem jár iskolába. Az iskolások kitűnő tanulók, de a JonáS családban nem divat ajándékot adni a jó bizonyítványért. Mindenki önmagának tanul.

Naponta másfél kenyér fogy el, de tejből csak három liter.

Ha nyernének egymilliót - mondjuk kaparós sorsjegyen -, talán mikrobuszt vennének. Eddig csak öreg tragacsokra futotta - és egy „közönséges” autóban nem férnek el...

Ha nagy ritkán elmennek valahová, a gyerekek közül csak néhányat visznek, a többire Veronika asszony nővére vigyáz.

JonáS doktor a természetes születésszabályozás és fogamzásgátlás módszerének kidolgozásával szerzett - minden túlzás nélkül mondhatjuk - világhírt, fonás-centrumok sokfelé vannak a világban, és sok helyen folyamatban van létesítésük (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Madagaszkár, Brazília, India, Oroszország, Kanada, Horvátország, Dubai, Bulgária stb.). Valamennyi centrum emblémája és dátuma azonos: 1956. augusztus 15., Mária mennybe menetelének napja. A pszichiáter (!) ezen a napon jött rá az általa kutatott törvényességekre.

Ezért egész életében háttérbe szorították - mert bebizonyította, hogy előre kiszámítható a születendő gyermek neme, akárcsak a fogamzás időszaka is. Szinte minden héten megjelent ellene egy-egy cikk az újságban. Ha itthon nem is, de a nagyvilágban elismerték. 1970 decemberében, a New York-i Columbia Egyetem professzora levélben értesítette: fel akarják terjeszteni a Nobel-díjra! Jónás doktor udvariasan köszönetét mondott: amit tesz, nem azért teszi, hogy elismerést kapjon.

Számításait világszerte alkalmazzák, és néhol az engedélye nélkül. Ahol Jonáí-centrumok működnek, ott helyesen, másutt viszont nem értenek hozzá. Inteijúk is megjelentek (pl. angolul, franciául, németül), amelyeknek semmi ■valóságalapjuk nincs. A szerzők nem is jártak nála, és a válaszokat az interjúalany sosem mondta. Tiltakozhatna, de feleslegesnek tartja.

A JonáS-féle fogamzásszabályozás 1991 óta nálunk törvényileg is védett - bejegyezték a találmányügyi hivatalban. És valós az alábbi interjú is, hiszen a Jónás család lakásán készült.

• Hogyan élnek mostanában ?- Egyik napról a másikra. Dicsekedni nemigen érdemes. A munka sok, itt Mányán állandó nálunk a jövés-menés, itt tanulják a számításokat a komputeren. Az itthoni központot már felszámoltam, nem bírom egészséggel.

• Önnél már nem is jelentkeznek házaspárok?- Jelentkeznek, de itthon már nem dolgozom.

• Sok a jelentkező?- Két éve még naponta százan is felkerestek levélben, telefonon.

• Mit kémek inkább? A gyerek nemének megválasztását, vagy egyszerűen csak a terhességet?- Világviszonylatban a házaspárok hatvan százaléka gyermektelen. Ebbe a számba azok is beletartoznak, ahol az asszony beteg, ope-