Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-09-03 / 36. szám
PARADICSOMTERMELÖKNEK /V 1501* TÁROLÁSA IlA fólia alá, a korán lekerülő uborka, paradicsom vagy hegyespaprika után, július végén-augusztus elején, őszi hasznosításra ültetett paradicsomon végezzük el a szükséges ápolási munkákat. Az oldalhajtásokat a tavaszihoz hasonlóan törjük ki, ám ez lényegesen több munka, mint tavasszal. Nyáron ugyanis gyorsabban fejlődnek a növények. A kevesebb fény, a magasabb páratartalom elősegíti a jellegzetes őszi paradicsombetegségeket (a fitoftóra, a botritisz és a baktériumos fertőzés) kialakulását. Az alsó, idősebb levelek folyamatos eltávolításával sokat segíthetünk a betegségek terjedésének megakadályozásában. Mind a levélszedést, mind az oldalhajtások eltávolítását lehetőleg a reggeli-déli órákban végezzük, mert ekkor a sérült felület gyorsabban szárad. Ősszel kevesebb a fény, lassabban pirosodik a bogyó. A megnyúlás elkerülése érdekében fejtrágyaként magas káliumtartal- mú műtrágyát (pl. Peretrix 3, Volldünger, Buvifer) használjunk. Szeptembertől az éjszakák hűvösebbek, szellőztetéskor ezt vegyük figyelembe. Éjszakára mindenképpen zárjuk le a termesztőberendezést. Napközben 9-től este 5-6 óráig intenzíven szellőztessünk, mert a nappali felmelegedés még erős. Sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy az idén már november végén paradicsomot ültetnek. Ha így tesznek, akkor az első fürtök virágzása a legsötétebb hónapokra (december, január, február) esik. Ekkor bekövetkezhet az, hogy virágot sem hoz a növény. Márpedig a növekvő fűtési költségeket csak „virágzó” paradicsomból lehet fedezni! k. sz. A bor tárolására régebben csak fahordókat használtak, néhány évtizede azonban megjelentek az üveg, majd a műanyag edények. Ezeknek előnyeik mellett hátrányaik is vannak... Az 5-50 literes üvegbalonok, demizsonok nélkülözhetetlenek egy bortermelő számára. Fontos szerepük van egy-egy nagyobb hordó lefejtésénél. A fogyasztásra szánt kisebb mennyiséget is jó, ha ilyen üvegbalonokba, demi- zsonba tesszük. Az üvegből készült tárolóedények nagy előnye, hogy nem igényelnek különösebb gondoskodást. A letisztult, az érés tetőfokán lévő bor tárolására igen jók a demizsonok, mert a benne tartott bor tovább megtartja üdeségét, frissességét, a párolgási veszteség pedig teljesen elhanyagolható. Fejtéskor a megmaradt seprűt is tegyük üvegbalonba, ahol az rövidesen leülepszik, és mivel jól látható benne határa, így a seprűről a tiszta bor könnyedén lefejthető. A műanyag, polietilén edények - vödrök, kannák, különféle palackok - nem éppen a bor tárolására készültek, mégis gyakran használjuk őket erre a célra. Huzamosabb ideig soha ne tartsunk műanyag edényekben bort, mert ezek a műanyag edények a gázok számára átjárhatók, ezért az aromás anyagok hatással lesznek a borra. Egyes műanyag edények szagát is átveheti, sőt a színezett műanyag edényekben tartott bor - a benne található savak és az alkohol oldó hatására - színe is megváltozhat. Az elmondottakból következik, hogy az ilyen edények a bor hosszabb tárolására nem alkalmasak, ezért csak a fejtéshez, szállításhoz használjuk fel őket! Jakab András HAGYMÁSOK ŐSZI TELEPÍTÉSE Élőhely és ültetésmód ,Szeptember első hetében van a tavasszal virágzó hagymások ültetésének időszaka. A tavaszi behúzódás után felszedett és tárolt hagymák közül csak az egészséges, ép példányokat ültessük el. Korbácsliliomok - az Eremerus hagymái 10 cm mélyre kerüljenek; félámyékban, napon is szép szoliter díszei lehetnek kertünknek. Császárkorona - Fritillaria (15-20 cm- re) jó vízgazdálkodású, tápdús talajt igéVirághagyma telepítése, helyes és helytelen módon, (a hagyma alá közvetlenül is kerüljön termőföld) nyel, jól mutat nárciszokkal társítva. Hóvirág - Galanthus nivalis (5-8 cm-re) sziklakertbe, gyepre, erkélyládába, sírokra, kőedénybe való. Jácint - Hyacinthus, tápdús talajba kertbe, ládába vagy hajtatásra ültethető, 10 cm mélyre. Íriszek - közülük most a sárga törpe írisz (Iris danfordiae, 6 cm-re), a holland írisz (I. hollandica, 10-15 cm-re) és a sziklakerti írisz (I. reticulata, 6 cm) telepítése aktuális. Liliomok - Lilium, ültetési mélységük a fajtáktól és a hagyma méretétől függ. A 14-18 cm körméretű hagymákat 10-12, a 20 cm-ese- ket 15-20 cm mélyre kell telepíteni. Ültetés előtt nagyon fontos a hagymák fertőtlenítése a gombabetegségek ellen. Fürtös gyöngyike (Muscarai armeniacum, 6-8 cm-re) a kötött talajokat is elviseli. A telt virágú világoskék változata (M. a. Blue spike) és fehér virágú fajtája (M. botritoides album) különleges újdonsága az áprilisi kerteknek. A fagyok ellen óvjuk takarással. Nárciszok (Narcissus) koronás, trombitás vagy botanikai fajtáit egyaránt 10-15 cm mélyre, laza talajba telepítsük. Tulipán (Tulippa) - alkalmazása legalább annyira széleskörű, mint szín- és formagazdagsága. A kert bármely részébe telepíthetjük, 10-12 cm mélyre. Kertészet és Szőlészet Most kerüljenek földbe a: Díszhagymák - az Allium giganteum 15, az A. moly 8 cm mélyre, szélámyékba, szoliterként. Szellőrózsák - az Anemone blanda 6, A. coronaria 8 cm mélyre, félámyékos helyre, virágos gyepbe vagy sziklakertbe. Kikericsek - a Colchicum Genus fajait 10- 15 cm mélyre, félárnyékba vagy napra, de sziklakertbe is ültethetjük. Sáfrányok - a Crocus-fajokat, közülük a kisebb virágúakat sziklakertbe 6, a nagyobb vi- rágúakat 10 cm mélyre virágos gyepbe, félárnyékos helyre telepítsük. Téltemető - az Eranthis hiemalis hagymácskáit 6 cm mélyre, félárnyékos, árnyékos élőhelyre (fák alá, a sziklakertek árnyékos részére) ültethetjük. C-W A virághagymák általános ültetési táblázata 1. begónia, 2. hóvirág, 3. krókusz, 4. tulipán, 5. szellőrózsa, 6. boglárka, 7. téltemető, 8. gladiólusz, 9. jácint, 10. írisz, 11. nárcisz, 12. császárkorona. Piros saszla (Jakab András illusztrációs felvétele) A BORTERMELŐ SZEMÉVEL A / // //I ///»•# A Az ero szoloturt A borász célja, hogy a szőlőből a lehető legjobb minőségű bort nyerjen. Mit kell „látni” az érő szőlőfürtben? A zsendülés időszakában a bogyó mérete már nem változik, színesedik, áttetsző lesz. Megtapintva puhuló, íze édeskés, több benne a szőlő és kevesebb a gyümölcscukor, kevésbé savanyú, mert csökken az alma- savtartalma, növekszik a borkősav mennyisége. A teljes érés időszakában a bogyó a fajtára jellemző színű, puha, de rugalmas: íze édes (a cukrok aránya kb. egyenlő) kellemesen savanyú (a borkősav-tartalom elérte a jellemző értéket). A túlérés időszakában a bogyó mérete a ráncosodás miatt csökken, színe bámul, tapintásra puha, de nem rugalmas, nagyon édes (több benne a gyümölcs- és kevesebb a szőlőcukor), harmonikusan savanyú (a savtartalom relatív növekedése arányos a cukor koncentrálódásával). A kocsány a bogyók tömegének 3-8 %-a. Az érett szőlőfürt kocsánya általában zöld, ritkán barna, elfáso- dott. A zöld kocsány levelében sok a sav és az oldható polifenol vegyület (összehúzó, keserű zamatú anyagok). Ha a must ezeket az ízrontó anyagokat kioldja (áztatásnál, lassú feldolgozásnál) vagy erős sajtolással mi jut- tatjuk bele, romlik a bor minősége. A bogyóhéj adja a bogyók tömegének cca 17 %-át. Levében (a kocsányhoz képest) kevesebb a kötött sav és csak mintegy feleannyi fe- nolvegyületet tartalmaz. A héjban található a szín- és az illatanyagok nagy része. Ezekre a minőség biztosítása érdekében szükségünk van. A bogyó tömegének 75- 80 %-a a bogyóhús. Ez a cukrokban a leggazdagabb, a szabad savak a kötöttekkel szemben túlsúlyban vannak. Polifenol vegyületek - a festő szőlők (pl. Othello) kivételével - nem találhatók benne; pH-értéke viszonylag alacsony, s ez a borkészítés szempontjából kedvező. A szőlőmag tömege a bogyóénak 3-5 %-a. Kémiai összetételükre - a borkészítés szempontjából - jellemző a nagy olajtartalom (sérült magból a borba ízrontó az olaj) és fenolos anyag. A kocsány után a magok tartalmazzák a legtöbb összehúzó ízű fenolos anyagot. Mégsem magozzuk ki a szőlőt, mint pl. a meggyet, mert relatív mennyiségük nem nagy és egyes borok (pl. a vörösborok) minőségéhez tartozó anyagokat (vanillin, kávésav) is tartalmaznak. K. Sz. Szerkeszti : Pomichal Richárd A ólomfényűséggel súlyosan fertőzött ültetvényt néha gazdaságosabb kivágni, mint tovább művelni, ezért ebben az esetben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gombának a fa szöveteibe történő bejutását megakadályozzuk. Előzzük meg A Stereum purpureum elleni védekezésben a legfontosabb, hogy a sérülésektől megóvjuk a fákat. A metszéssel keletkező és más elkerülhetetlen sérüléseket kezelni kell. A sebkezelésre a Cellcid, a Santar SM, a Vulneron CS és a Vulne- ron (a nálunk kaphatók közül pl. a Funaben 3, Jenten, Valsa Wax) szerek valamelyikét használVILÁGSZERTE PUSZTÍT A gyümölcsfák ólomfényfísége juk. A sebek szakszerű bekenése „életmentés”! Az elhaló ágakat egészen addig fűrészeljük le, ahol már nem látható a farész bámulása. A levágott beteg ágakat ne mulasszuk el tűzre tenni. Csak így akadályozhatjuk meg a gomba termőtesteinek kifejlődését. A faiskolákban a szemre metszés és más sérülések helyén támadhat a gomba, ezért ott is fontos a sebkezelés. A fertőzött oltványokat nem szabad forgalomba hozni. A biológiai védekezés is eredménnyel kecsegtet, mert a Stereumnak létezik antagonista gombája, a Trichoderma viride. A Trichoderma spórából (nedvesíthető „porból”) készített oldat a metszési felületre juttatva megakadályozza a farontó gomba behatolását a szövetekbe. Az antagonista gomba gyógyító hatásáról svéd kutatók győződtek meg, akik biopreparátumokat készítettek, és azokat rudacska formájában a beteg fákba fúrt lyukakba helyezték. Ausztráliában, Svédországban, Svájcban az antagonista gombák spórájából készített szert különleges metszőollóval juttatják a friss metszési felületre, ezzel nagy biztonsággal kizáiják a fertőzést. A gyümölcsfákon károsító farontó gomba ellen a leírtak pontos betartásával, főleg a megelőző módszerekre támaszkodva, eredményesen védekezhetünk. Kertészet és Szőlészet HÁZUNK TÁJA 1995- szeptember 3.
