Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
Körtefajták IV. A leg- elter jedtebb körtefajták nemesítésében elsősorban a franciák és a belgák álltak az élen. Így sorozatunk utolsó részében is bemutatunk néhány nyugat-európai fajtát, hagyhatjuk ki azonban a közelmúltban engedélyezett cseh és szlovákiai kutatóállomások anyagából származókat sem. Esperen bergamottja - Belgiumból származik; jó gyümölcsöt ad, igényes fajta. Kiváló törpefának, de rendszeres metszést igényel. Gyümölcse a kötődéstől függően apró, közepes vagy nagy; lapított, zöldes, citromsárga, erősen pontozott. Húsa sárgásfehér, bő levű, olvadó, kiváló zamatú. Október végén - november eleaz első kisebb fagyok után szedjük. A téli hónapokban fogyasztjuk; késő tavaszig tárolható. Érdemes megjegyezni, hogy gyümölcse csoportosan kötődik, ezért célszerű ritkítani. Hardenpont téli vajkörte - szintén belgiumi. A talaj iránt nem túlságosan igényes, de száraz talajon gyümölcse apró és íztelen lesz. A metszést jól tűri, ezért törpefának alkalmas. Gyümölcse kö- zépnagy, zöldessárga, húsa fehér, bő levű, olvadó, fűszeres ízű. Októberben szedjük; decembertől februárig fogyaszthatjuk. Papkörte - Franciaországból származik, szeptember végén - október elején szedjük, s novembertől januárig fogyaszthatjuk. Gyümölcse középnagy, megnyúlt, zöld. Húsa sárgásfehér, lédús, édes, gyenge illatú, kövesedésre hajlamos. Jól szállítható és tárolható. Korán termőre fordul, bőven és rendszeresen terem. Egyik legbővebben termő fajtánk. A volt Csehszlovákiában a közelmúltban három körtefajtát engedélyeztek: a Dianát, a Vilát és a Nitrát. Mindhárom „csehszlovák” nemesítésű. 1. A Dianát a Konferencia és a Nord- hausen kultivarok keresztezésével állították elő. Gyümölcseinek súlya meghaladja a 200 grammot. 2. A Nitra, Viena és a Hardy vajkörte keresztezésének az eredménye. Magasabb formát vadkörte alanyra, alacsonyabbat birsre oltva kaphatunk. ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Diana - őszi fajta. A kiültetés után erős növekedésű, a termőre fordulás után pedig közepesen erős. Levelei nagyok, sötétzöldek; virágai nagyok, fehérek. A termőhely iránt nem igényes, a magasabban fekvő termőkörzetekben is nevelhető. Gyümölcse nagy; héjának alapszíne zöld, egyharmada részben pirossal átfedve. Húsa fehér, lédús, aromatikus, nagyon finom. Szeptemberben szedjük, 1-2 hét után fogyasztható. A körülményektől függően október végéig tárolható. Főleg közvetlen fogyasztásra alkalmas. A háztájiba ajánlható. Vila - szintén őszi körte. Középerős növekedésű. Levelei sötétzöldek, virágai fehérek, közepesen nagyok. Rendszeresen és gazdagon terem. Gyümölcsei nagyok, alakra hasonlítanak a Bőse Kobak-ra. Héja zöldessárga, gyengén rozsdás. Húsa fehér, kellemesen édes, nagyon finom, aromatikus. A Bőse Kobakja előtt 8 nappal érik. A szedés után közvetlenül nagyon jól szállítható. Mind közvetlen fogyasztásra, mind ipari feldolgozásra alkalmas. Háztájiba és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Nitra - Bajmócon nemesítették ki. Középerős növekedésű, levelei, virágai középnagyok. Gyümölcsei nagyok, szép formájúak. Héjának alapszíne aranysárga, a napos oldalon narancspiros. Húsa fehéressárga, aromatikus, kitűnő ízű. A Vilmos körte után egy héttel érik be, s 2-3 hétig is kitart. Gazdagon és rendszeresen terem. A háztájiba ajánlható perspektivikus fajta. Miklós Dénes kertészmérnök Védekezés, öntözés, meztelencsigák, metszés- Július elején a fertőzés mértékétől függően almafáinkat a vara- sodás (Dithane - 45 - 0,2 %) és a lisztharmat (Karathane FN - 0,1 %) ellen kell permeteznünk. A későbbiek folyamán mindkét kórokozó ellen újabb beavatkozás is szükséges. (A va- rasodás esetén Polyram Combi 0,2 %-os, a lisztharmattal szemben Thiovit 0,3 %- os oldatával védekezzünk.) Az ízeltlábúak közül ilyenkor aktuális almamolyok (Mitac 20 - 0,3 %) és az atkák irtása is.- A varasodás (Polyram Combi - 0,2 %) és az almamoly júliusban, augusztusban (Metation 50 EC) a körtefákat is megtámadja.- A birs esetében az almamoly mellett (Decis 2,5 EC - 0,05 %) a moníliával szemben (Orthocid 50 WP - 0,2 %) is védekeznünk kell.- A csonthéjasoknál a hónap folyamán levélbetegségek (Dithane M-45 - 0,2 %) és levélkártevők (Metation 50 EC - 0,2) léphetnek fel.- A kajszit a gyümölcsszüret után a levélbetegségekkel és a pajzstetvekkel (Bi-58 EC) szemben kell megvédenünk.- A nektarinnál és az őszibaracknál a hónap elején a moníliával (Rovral 50 WP - 0,2 %) és a gyümölcsmolyokkal (Decis 2,5 EC - 0,05 %) számolhatunk.- A zöldségnövényeink közül a levéltetvek támadásának leginkább a paprika és rokonfajai vannak kitéve. Fordítsunk kellő figyelmet az ellenük való védekezésre (pl. Decis 2,5 EC, Pirimor, Bi-58 EC, Anthio 33 EC, Chinmix 5 EC), mert ha nem így teszünk, súlyos károk érhetik az állományt. Az alkalmazott szer kiválasztásánál gondoljunk az egészségügyi várakozási időre is!- Az idei június eléggé csapadékos hónapnak bizonyult. A júliusi azonban általában szárazabb. Ha ez valóban így lesz, akkor a paradicsomot, paprikát, spárgatököt nagyobb (30-50 mm-es) vízadaggal öntözzük. A zöldbabnak, bimbóskelnek, salátának, zellernek elegendő a közepes (20-35 mm-es) vízadag.- Eljött az ideje a sárgadinnyeindák rögzítésének, valamint a hajtások (a termésképződmények fölött) visszacsípésének.- Ilyenkor még földbe kerülhet a rövid termésidejű csemegekukorica, a karós- és bokorbab, az őszi- és a téli retek magja. Másodnövényként palántázhatunk kel-, fejes- és vöröskáposztát.- Az idei sok csapadék kedvezett a meztelencsigák elszaporodásának is. Nyálkás, csillogó nyomaikat, kártételüket biztosan több helyütt megfigyelhetjük. Ellenük többféle, sőt környezetkímélő módon is védekezhetünk. Először is távolítsuk el kertünkből s házunk udvarából is az olyan anyagokat, amelyek alatt megbújhatnak (korhadó deszkák és más növényi anyagok, kőrakások, cserepek, téglák stb.), s gyűjtsük össze, pusztítsuk el őket. A sűrűn látogatott ágyások köré szóljunk fahamut, égetett meszet, vasgálicot, szuperfoszfátot vagy kálisót. Ha van a kertünkben ásott kút, hordó vagy más nehezen elmozdítható tárgy, amely alatt a kártevők nappal megbújhatnak, akkor ezek köré is szóljuk ki az említett anyagok valamelyikét.- A hónap elején esedékes a póréhagyma töltögetése és a paradicsom rendszeres kacsolása is.- Ha a rózsabokrunkról, rózsafánkról virágot metszünk, akkor ügyeljünk rá, hogy a tövet másutt ne károsítsuk, s a keletkező sebhelynél a szövetek ne roncsolódja- nak. Vigyázzunk a hajtások metszésénél is. Ezt ne közvetlenül tövüknél, hanem valamivel feljebb tegyük, ezzel elkerülhetjük az első rügy sérülését.- Jó tudni, hogy a nősziromfajok rizómája fényigényes, ezért a gyomok amellett, hogy elszívják a tápanyagot, árnyékolnak is, így a gyökértörzs fejlődését akadályozzák. Ne hanyagoljuk el ezért gyomtalanításukat. -rA HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI Szerkeszti: Pomichal Richárd A vírusos eredetű betegségek vegyszeres kezelése igen nehéz vagy lehetetlen. Leghatékonyabb a megelőzés: a beteg egyedek eltávolítása, a vírusok terjedésének megakadályozása, a beteg növény elkülönítése. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha tüneteiről a fertőzést felismerjük, s így a járvány kialakulását megakadályozzuk. A fertőzés tünetei jól látható elváltozások a levélen, a száron, a termésen, a gyökéren. Az elváltozások jellege utal a betegség okozójára. A vírus ugyanis szerkezeti vagy kémiai változást okoz a sejtben. Ennek tényét azonban csak pontos laboratóriumi vizsgálattal állapíthatjuk meg, hiszen hasonló tüneteket okozhatnak más szervezetek is, pl. a mi- koplazmák, rikettsziák, a különféle genetikai rendellenességek, rovarmérgek és a növényi hormonok, növekedésgátlók is. Szinte minden vírusos eredetű betegség velejárója a termésmennyiség csökkenése és a minőség romlása, ezért ezeket már nem is említik a tünetek között. A legáltalánosabb jelek kétségkívül a színelváltozások a levélen, a száron, a gyümölcsön és a virágon. Oka a klorofillképződés rendellenessége. A vírusfertőzés létrejöttéhez vírusforrás, fogékony gazdanövény, átvivő (vektor) és a megfelelő környezeti tényezők szükségesek. A fertőzés útjának, terjedésmódjának ismerete elengedhetetlen a hatékony védekezéshez. A vírusforrás a talaj, a vetőmagok, a termesztett és gyomnövények áttelelő szaporítószervei, illetve az áttelelő rovarok. TERJEDÉSÜK A legtöbb növényi vírus mechanikai úton terjed: a technológiai folyamatok során keletkező sebzési helyeken kicsorduló nedv, ha vírussal fertőzött, máris elsődleges fertőzési forrás. Egyes vírusok maggal terjednek. A beteg anyanövényről származó magból már beteg magonc fejlődik, amelyről könnyen átvihető a kórokozó más, még egészséges növényre. A paprika- és a paradicsommagvak átviszik a do- hány-mozaikvírusát, a fertőzés azonban csak felületi, ezért fertőtlenítéssel megakadályozhatjuk a terjedését. Más a helyzet azonban például a közönséges babmozaik- vagy a salátamozaik-vírusokkal, ezek ugyanis a mag belsejét fertőzik és ezért csávázással nem távolíthatók el. Számos vírus terjed vegetatív részekkel, hagymákkal vagy virágporral. Kö/jVETfTOK — VEKTOROK A rovarok, köztük a tripszek közvetítő szerepe sem lebecsülendő. Számos növényvírust közvetítenek az időjárástól és az állományok távolságától függő hatékonysággal. A rovarvektorokkal terjedő vírusokat fertőzőképességük szerint három csoportra osztják, úgy mint perzisztens, nem per- zisztens és félig perzisztens vírusokra. A nem perzisztens vírusokat általában a levéltetvek szállítják, és főként a mozaik típusú tünetekért felelősek. A levéltetű rövid szívogatás után felveszi és a következő szíváskor azonnal tovább is adja a vírust. Fertőzésközvetítő képességét azonban ez a vektor gyorsan el is veszíti. A perzisztens vírusok okozzák általában a sárgaság típusú tüneteket. Mechanikailag nem, vagy csak nehezen terjednek. Kabócák és levéltetvek szállítják őket. Csak hosszabb ideig - percekig, órákig tartó szívással veszik fel, és csak többórás lappangási (inkubációs) idő elteltével adják tovább a kórokozót az egészséges növénynek. A fertőzőképesség azonban hosszabb ideig, akár a vektor teljes életen át megmarad. A szemiperzisztens vírusok hosszabb idő után kerülnek át a másik növénybe, noha nem jutnak a vektorállat keringési rendszerébe. (Folytatjuk) Kertészet és Szőlészet Csak a szükséges mennyiséget! Olvasóink nemegyszer kérik, hogy a növényvédő szerek említésekor azok töménységét 10 literre vetítve adjuk meg. Minden egyes készítmény esetében ezt nem tudjuk megtenni, de a kimérés és számítás módjában szeretnénk segíteni. Azt tanácsoljuk, hogy a növényvédő szer csomagolásán feltüntetett töménységet vegyük figyelembe. A leggyakoribb, hogy liter/ha-ban, kg/ha-ban vagy pedig százalékban adják meg. A mellékelt táblázatban könnyű kikeresni a 10 literhez szükséges szer mennyiségét. Javasolt adag 10 liter perinethez szükséges mennyiség 1/ha kg/ha %-os töm. por alakú szerből folyékony szerből 0,5 0,5 0,05 % 5 gramm 5 ml 1,0 1,0 0,1 % 10 gramm 10 ml 1,5 1,5 0,15 % 15 gramm 15 ml 2,0 2,0 0,2% 20 gramm 20 ml 3,0 3,0 0,3 % 30 gramm 30 ml (Az itt szereplő adag a kézi működtetésű D-4, illetve D-4-k háti permetezőre vonatkozik, ugyanis a legtöbb kertben ezt használják, ha a gyárilag hozzá tartozó szórófejjel üzemeltetik.) A számítás alapja a következő: 10 liter vízhez por alakú szerből 10 g, a folyékony szerből 10 ml szükséges, ha a javasolt adag 1 kg/ha vagy 0,1 % töménységű. A szükséges mennyiség kimérésére célszerű nö- vényvédőszer-mérőkészüléket beszerezni, mert ebben mérőhenger, s a porokhoz kis mérleg is van. A táblázatban levő adat akkor érvényes, ha egy ha-on körülbelül 1000 liter, 1000 négyzetméteren (kb. 300 négyszögöl) 100 liter, 100 négyzetméteren pedig 10 liter permetlé fogy egy kezelés alkalmával. Ha más gépet, szórófejet használunk, akkor a töménységet is ennek arányában kell növelni. K. Sz.
