Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-08-27 / 35. szám

A német exportnagyhatalom termékei a világon mindenütt megtalálhatók. Ugyanakkor a német társadalom, kultúra, gazdaság és tudomány kérdéseiről kevés információ áll rendelkezésre. Egy, a külföldnek szóló, ismeretorientált, korszerű televíziós adás minden bizonnyal hozzájárul majd Németország tekintélyének növeléséhez. Ennek a gondolatnak a jegyében kezdte meg 1992. április 1-jén sugárzását a DW közszolgálati műholdas televízió és rádióállomás, amely az egyetlen Németországból és Németországról külföldre sugárzó adó. A DW Németország hangja, de nem a kor­mány szócsöve. Műsorai­kat azoknak sugározzák, akik első kézből akarnak tájékozódni Németország politikai, gazdasági, kul­turális és műszaki életéről - mondta Dieter Weirich, a DW elnöke, akitől a fenti gondolat is szárma­zik. A berlini székhelyű te­levízió napi tizennégy óra műsort sugároz, este hat­tól reggel nyolcig. Ennek adása fogható a Ka­nári-szigetektől Moszkváig, Iz­raeltől Skandi­náviáig, de 1992 novem­bere óta már az amerikai kontinensen, Afri­kában, Ázsiában és Ausztráliában is. Az adások német, angol, il­letve spanyol nyelvűek. A rádió, amelynek Kölnben van a központja, 34 nyelven sugároz műsort, természetesen magyarul és szlovákul is. Törekvésük, hogy a min­denkori célországban a helyi rádió- és tévéállo­másokkal együttműködve minél több hallgató szá­mára tegye lehetővé a ki­fogástalan vételt, kábelté­vék esetében a hangcsa­tornán keresztül. A DW TV- és rádióállomásait világszerte idáig mintegy 1200 partnerállomás ve­szi át és sugározza. Műsoraikat ingyen bo­csátják partnereik rendel­kezésére, azzal a feltétel­lel, hogy azokat nem használhatják fel kereske­delmi célokra. A magyar rádióműsor naponta délután fél kettőtől kettőig tart, más­fél évvel ezelőtt még napi két óra volt az adásidő. A napi félórás adáson kívül szerdán és szombaton né­met nyelvleckét is közve­títenek. Az adás az Astra műholdról vagy rövidhul­lámon fogható - tudtuk meg Kis Alberttól, a ma­gyar adás vezető munka­társától. Ezen kívül Ma­gyarországon több helyi rádióban is hallhatók va­gyunk - magyarázta Kiss úr. Ezek többnyire az egész adásunkat átveszik, kevés kivétellel egyenes­ben, tehát fél kettőtől kettőig sugározzák. Van­nak olyan rádiók is, me­lyek például csak délután kettőtől éjjel kettőig su­gároznak, ezek felveszik műsorunkat, és valamikor a délután folyamán lead­ják azt. Egyre több kábel­tévé-üzemeltető is sugá­rozza a rádióműsort, a té­vé hangcsatornáin keresz­tül. Ennek sajnos van egy hátránya: Magyarorszá­gon a tévékészülék hang­csatornáin kevesen hall­gatnak rádiót. • - A DW magyar szer­kesztőségében nyolcán készítjük a műsort ­mondta Kiss Albert -, amelyben híreket mon­dunk, hírmagyarázatot, nemzetközi lapszemlét tartunk, ezután követke­zik egy magazin, min­den nap más. Például hétfőn családi, kedden ifjúsági, szerdán tudo­mányos magazin hallha­tó. Elsősorban Németor­szágról tudósítunk, eu­rópai szemszögből néz­ve, de természetesen fi­gyelemmel kísérjük az összes német-magyar kétoldalú eseményt is. A magyar újságokat rend­szeresen kapjuk, igaz, kissé megkésve a ter­jesztés hiányosságai mi­att, de hírügynökségi je­lentéseken keresztül rögtön tájékozottak va­gyunk a magyar történé­sekről. Van egy Ma­gyarország a német sajtó tükrében sorozatunk is, amelyben minden vasár­nap beszámolunk arról, mit írtak a német és a német nyelvű lapok Ma­gyarországról. S hogy mit mutat ez a tükör? Magyarország megítélése gyakorlatilag abszolút pozitív a német sajtóban, válaszolta. Megítélése szerint azon­ban világviszonylatban nem túl sokat foglalkozik a német hírközlés magyar eseményekkel. Talán mert Németországnak nincs közös határa Ma­gyarországgal, nincsenek olyan problémák sem, amelyek a két ország vi­szonyát terhelnék, és hát Magyarország nem iga­zán bír jelentőséggel a nemzetközi életben - vél­te Kiss Albert. A DW további ma­gyarországi terveiről Kiss úr elmondta, meg vannak győződve, hogy rövid időn belül a rövidhullám teljesen meghal, céljuk az ultrarövid hullámon, illet­ve minél több kábeltévé­üzemeltetőn keresztül or­szágszerte hallhatóvá vál­ni. Sajnos, a Kossuth és a Petőfi Rádiónál kevés esélyük van, mert a BBC és az Amerika Hangja megelőzte őket, bár a német nyelvlec­kéjüket átveszi a magyar rádió is - mondta. A DW szlo­vák nyelvű adásá­ról Kiss Albert saj­nos nem tudott fel­világosítást adni: - Szégyellem, de nem tu­dom, hogy mikor és men­nyit sugároznak. Annyira nem törődünk egymással, kelet-európaiak..., de azt hiszem, ők is fél órát. A szlovák és cseh szer­kesztőség egyébként ná­lunk még közös vezetés alatt áll. Szlovákiai ma­gánrádiókkal nincs még semmilyen kapcsolatuk. Mint elmondta, a szlovák rádió magyar adásával is szeremének együttműköd­ni, tudomása szerint Papp Sándor szívesen át is venné műsoraik egy részét A DW magyar munkatársa a prob­lémát a szlovák rádió bi­zonytalan helyzetében látja, illetve, hogy valószínűleg nem vennék jó néven egy Németországból jövő ma­gyar műsor átvételét. Természetesen, ha va­lakit érdekel, Szlovákiá­ban is hallgathatja a DW magyar adását. Rádión a 6015, 7150 és a 9770 ki- lohertzes rövidhullámon, vagy ha rendelkezik saját parabolaantennával, ak­kor a tévékészüléken ke­resztül. Az Astra 1A műhold 11. 229 mega­hertzen az RTL német TV-műsort sugározza. Az ehhez tartozó hang a kettes transzponderen (hangcsatornán) a 7.02 és a 7.20 megahertzes csatornán fogható. Ugyanitt a 7.38 és a 7.56-os hangcsatornán fogható a német nyelvű világprogram, a 7.74 és a 7.92 megahertzen pedig az idegen nyelvű, többek közt a magyar adás, min­dennap délután fél kettőtől. Góg László A címben olvasható bejelentés na­ponta a világ 41 különböző nyelvén hangzik el a londoni Bush House- ból, a BBC Világszolgálatának köz­pontjából. A BBC joggal büszkél­kedhet azzal, hogy - összehasonlítva más rádióállomásokkal - talán a legtöbb hallgatóval rendelkezik az egész világon. A legutóbbi felméré­sek szerint a BBC külföldi adásainak 130 millió rendszeres hallgatója van az összes kontinensen. Douglas Hurd brit külügyminiszter nemrégen a Nagy-Britannia helye a világban című konferencián nem kis büszke­séggel jegyezte meg: a Coca-Cola után a BBC a második legismertebb márka a világon. Tény, hogy évente több százezer levél is jelzi, a hallga­tók odafigyelnek arra, ami a londoni stúdiókból elhangzik. A trónörökös, Károly herceg az év első felében járt a City szomszédságában levő Bush House-ban és az ott dolgozóknak többek között elmondta: Bárhol is jár a világon, sohasem felejti el ma­gával vinni rövidhullámú rádióját, hogy meghallgassa a BBC Világ- szolgálatának angol műsorát. Ez az adás elsősorban megalapozott, a ma­ximális pontosságra törekvő híradá­sai alapján vívta ki a hallgatók elis­merését. Egy kis történelem... A BBC (British Broadcasting Corporation) Világszolgálatának kezdetei a harmincas évekre vetít­hetők vissza. Európa fölött egyre sö- tétebb háborús felhők tornyosultak. Egyre éleződött a náci propaganda­gépezet hadjárata. Ilyen körülmé­nyek vezették a londoni brit kor­mányt arra, hogy 1938 januárjában felkérte a BBC-t, kezdjen arab nyel­ven is közvetíteni műsorokat a Kö­zel-Keletre a náci és a fasiszta pro­paganda ellensúlyozására. Ugyaneb­ben az évben indult be a BBC latin­amerikai szolgálata is. 1938. szep­tember 27-e fontos mérföldkövet je­lentett a későbbi Világszolgálat gyors kialakulásában. Ezen a napon, szintén a brit kormány kérésére, Ne- ville Chamberlain konzervatív mi­niszterelnök beszédét a BBC fran­cia, német és olasz fordításban is közvetítette. Az említett év végén a BBC már rendszeres műsorokat su­gárzott franciául, németül, olaszul, spanyolul és portugálul is. Lengyel- ország 1939 szeptemberi megtáma­dását követően, ismét kormánydön­tés alapján, a BBC azonnal újabb adásokat kezdett sugározni külföld­re: lengyel, magyar, román, cseh, görög, szerb-horvát és búr nyelven. A BBC az első évben (1939-1940) napi egyszer 15 perces műsort su­gárzott magyarul. A háború idején, a német megszállás alatt az emberek százezrei, gyakran életüket kockáz­tatva figyelték a BBC műsorait, hogy valós képet kapjanak a hadi helyzetről. 1945-ben a BBC már 45 nyelven közvetített műsorokat: a külföldi hallgatóknak. A nyelvek száma a világpolitikai helyzettől függően emelkedett vagy csökkent az azóta eltelt évek során. T árgyilagosság, pártatlanság, pontosság... Tömören fogalmazva: a BBC műsorkészítőit munkájukban a fent említett három alapelv vezérli, és ez ugyanúgy érvényes a külföldre ké­szített adások szerkesztőire is. A BBC-t több mint fél évszázados ha­gyomány kötelezi, de nem csupán az; szerkesztői függetlenségét a BBC kormányzótanácsa és a szokás­jog biztosítja, hogy a mindenkori kormánynak nincs beleszólása a BBC műsorpolitikájába. Mindez ter­mészetesen nagy felelősséget ró a műsorkészítőkre. A tárgyilagosság és pártatlanság a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a szerkesztőknek mindig szem előtt kell tartamuk: a hallgató­kat szolgálják, nem pedig különböző pártokat vagy érdekeket. A véle­ményformálást a közölt tények alap­ján a hallgatókra bízzák, kínosan ügyelve arra, hogy egy-egy vitatott esetben minden érintett fél egyenlő lehetőséget kapjon érvei ismertetésé­re. A gyakorlatban mindez nem kis szakmai felkészültséget igényel. Tény, hogy olyan bírálatok is el­hangzanak, miszerint a BBC túlsá­gosan is semleges, bizonyos kérdé­sekben nem foglal egyértelműen ál­lást és hírműsorai, éppen a pontos­ságra meg a semlegességre való tö­rekvés miatt, gyakran nem eléggé gyorsak és információi esetleg vala­mivel későbbiek, mint más források híradása. Közismert, hogy a BBC híradásának készítői csak olyan hírt sorolnak be, mely vagy saját tudósí­tótól származik, vagy más esetben legalább két független forrásból. A BBC rendkívül sokrétű tudósítói há­lózatra támaszkodik - világszerte több mint 250 külföldi tudósítója van az angol rádiónak, és a híradás döntő többségét az általuk küldött jelentések szolgáltatják. Egy másik nagy fontos hírforrás a Monitoring, a BBC rádió- és tv-figyelő szolgálata, mely 1939 óta működik. Napi 24 óránt át 140 ország adásait rögzítik és fordítják le. A számítógépes rend­szer segítségével a londoni műsorké­szítő röviddel az elhangzás után már tudhatja, hogy mi hangzott el példá­ul a Kossuth Rádió Déli Krónikájá­ban vagy a szlovák Rádioíumálban. A fontosabb és érdekesebb anyago­kat angol nyelvre is lefordítják. ... Magyar nyelvterületben gondolkodunk... Mint a bevezetőben is említettük, a BBC 1939. szeptember 5-én kezdett magyar műsort sugározni, tehát a magyar adás tavaly ünnepelte fennál­lása 55. évfordulóját. A BBC magyar adásainak igen jelentős, már-már tör­ténelmi szerep jutott a háború alatt, a hidegháború és a vasfüggöny évei­ben, az 56-os forradalom idején azáltal, hogy hiteles tájékoztatással szolgált a demokratikus világról. A Kelet- és Közép-Európában a nyolc­vanas évek végén beállt változások, a hidegháború megszűnése után sem csökkent a pontos és semleges tájé­koztatás szerepének fontossága. A magyar osztály vezetője, Whittall Klára így körvonalazta az osztály je­lenlegi helyzetét és feladatait: - A BBC heti 19 órát közvetít magyarul, a műsorok döntő többsége híradás és publicisztika, ám nagyon népszerűek zenei és kulturális műsoraink, vala­mint a hétvége kivételével naponta négyszer jelentkező angol nyelvlec­ke is. Gondot okoz, hogy a rendszer- váltást követően - a többi volt szoci­alista országtól eltérően - Magyaror­szág nem biztosított frekvenciát a BBC Világszolgálatának, így műso­raink zöme csak rövidhullámon hall­ható. Kivételt képez késő esti, 23 órakor jelentkező 60 perces műso­runk, mely a Kossuth Rádió URH sávján fogható. Sajnos, a magyar médiahelyzet jogi rendezetlensége miatt bizonytalan, sikerül-e a jövőben frekvenciát kapnunk, így elsősorban a gomba módra szaporo­dó helyi kis rádiókkal való kölcsö­nösen előnyös együttműködésre összpontosítjuk figyelmünket. Egyre több rádió veszi át adásainkat és örömmel tölt el bennünket, hogy a hallgatók nagyon pozitívan fogadják műsorainkat. Természetesen nem csupán a Magyarország területén élő emberek hallgatják adásainkat, ha­nem a környező országok magyar kisebbsége is. Örülünk annak, hogy a pozsonyi rádió magyar adásával már 1993-ban sikerült jó kapcsolato­kat kiépítenünk, és ennek eredmé­nyeként vasárnap délutáni 45 perces magazinműsorunkat a szlovákiai magyar adás hullámhosszain is fi­gyelemmel kísérhetik a hallgatók, sőt hétköznap egy délutáni 5 perces híradással a népszerű Pavilonban is jelen vagyunk. Hasonlóan jó az együttműködés a horvátországi és a szlovéniai, valamint az erdélyi nem­zetiségi rádiókkal is. Műsorainkban rendszeresen foglalkozunk a határon túl élő magyarok életével, helyzeté­vel. 1992-ben nagy figyelmet keltett Ötágú síp című sorozatunk, melyben az erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai és vajdasági magyarok helyzetét és gondjait vázoltuk. Június közepén újraindítottuk a sorozatot, mely az év végéig minden hétfőn az elmúlt 2-2,5 év alatt végbement változá­sokra, a magyar kisebbség gondjaira, az együttélés mindennapjaira világít rá - mondotta a magyar osztály ve­zetője. Tanuljunk angolul... Mindamellett, hogy a brit külügy­minisztérium által pénzelt műsorok egyáltalában nem burkolt célja az angol demokrácia, hagyományok és kultúra értékeinek közvetítése, nem elhanyagolható a BBC-nek az angol- nyelv-oktatásában betöltött szerepe sem. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy az angol nyelv alapjait a BBC nyelvleckéi során sajátították el. A magyar osztály „nyelvtanára” már sok éve Torday Vilmos, aki tavaly év végén ugyan nyugdíjba vonult, de tanítványairól nem mondott le, és to­vábbra is a hallgatók ezreinek „osz­tályfőnöke”. Tapasztalatairól így nyilatkozott: ... A nyelvtanulás főleg a rendszerváltást követően vált való­ságos divattá Magyarországon. Na­gyon sokan odafigyelnek leckéinkre, erről tanúskodnak a hallgatói levelek is. Tény, hogy nyelvleckéink elsődleges célja a nyelvtanulás elősegítése, műsoraink amolyan kie­gészítésként szolgálnak a már elsajá­tított tananyaghoz. Kétféle nyelvlec­két készítünk: a rövidebbet (kb. 2 perces) reggel, a hosszabbat, igénye­sebbet (kb. 5-8 perc) pedig esti adá­sainkban sugározzuk. A nyelvlecké­ket színészek közreműködésével ta­pasztalt angol szakemberek állítják össze, és ezeket dolgozzuk fel az egyes nyelvi osztályokon. Általában a beszédkészség elősegítésére törek­szünk, a mindennapi életben leggyakrabban előforduló helyzete­ket és kifejezéseket próbáljuk elsajá­títtatni hallgatóinkkal. A haladókat pedig megpróbáljuk bevezetni az üz­leti és a hivatali kifejezések sűrűjé­be. Szó van arról, hogy a jövőben a hallgatók kazettán is hozzájuthatnak majd a hosszú évek alatt elhangzott nyelvlecke-sorozatainkhoz. Addig viszont hétfőtől péntekig minden reggel (6.30-6.45, illetve 7.30-7.45) és este (19.00-19.45, illetve 23.00-24.00) ingyen tanulhatnak an­golul a BBC magyar adásának hul­lámhosszain. Protics János HULLÁMHOSSZ 1995. augusztus 27.

Next

/
Thumbnails
Contents