Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-27 / 35. szám
ilasúrnap 1995. augusztus 27. hétről hétre Va sárnap 1995. augusztus 27. A NAP kel 06.03 - nyugszik 19.43 órakor A HOLD kel 07.24 - nyugszik 19.59 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GÁSPÁR - SILVIA valamint Cézár, Gazsó, Gibárt, Káldor, Vilja nevű kedves olvasóinkat GÁSPÁR - Bizonytalan eredetű ószövetségi név. Talán persza névre vezethető vissza, jelentése ez esetben: kincset megőrző. augusztus 28. Ágoston augusztus 29. Az sznf ünnepe; Beatrix, Erna augusztus 30. Rózsa augusztus 31. Erika, Bella szeptember 1. Egyed, Egon szeptember 2. István, Rebeka Ana Ogurka Zsákutca-variációk Zsákutca kék alapon, fehér nyíllal- befelé kettő, kifelé már csak egy út vezet, háttal. (Murphy) i/BSÉrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit («210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és niagánszEmélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig sz® ÍX9neS o.s-'0° 1X9 VASÁRNAP: 360 éve, 1635. augusztus 27-én halt meg Lapé de Vega, a legnagyobb spanyol drámaíró, az európai újkori drámaírás Shakespeare mellett legnagyobb hatású és a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzője. • 225 éve, 1770-ben született Georg Wilhelm Friedrich Regei, a legjelentősebb német objektív idealista filozófus. • 150 éve, 1845-ben született Lechner Ödön építész, a szecesszió nemzetközileg is elismert képviselője. • 85 éve, 1910-ben született Kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas albán származású indiai apáca, misszionárius. • 80 éve, 1915-ben született Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus. • 65 éve, 1930-ban született Galgóczi Erzsébet József Attila- és Kossuth-díjas író. • 30 éve, 1965-ben hunyt el Le Corbusier svájci francia építész, festő, szobrász, a modem építészet egyik megalapozója. • 10 éve, 1985-ben halt meg Zsoldos Imre trombitaművész, zenekarvezető. HÉTFŐ: 1565 éve, 430. augusztus 28-án hunyt el Szent Ágoston püspök, egyházi író, filozófus, a kereszténység legnagyobb filozófusa. • 100 éve, 1895-ben indult útjára Pozsonyban az első villamos. KEDD: 215 éve, 1780. augusztus 29-én született Jean Auguste Ingtés francia festő és grafikus, a klasszicizmus képviselője, kiváló portretista és minden idők egyik legnagyobb rajzolója. • 110 éve, 1885-ben kapott szabadalmi oltalmat Gottlieb Daimler német feltaláló a világ első benzinmotoros kerékpárjára - így kezdődött a motorkerékpár karrierje. • 20 éve, 1975-ben halt meg Schaár Erzsébet szobrászművész. SZERDA: 105 éve, 1890. augusztus 30-án született Reményik Sándor erdélyi költő. • 85 éve, 1910- ben született Vágó Péter - Pierre Vago magyar származású világhírű francia építész. • 60 éve, 1935-ben hunyt el Henri Barbusse francia író, költő. • 55 éve, 1940-ben halt meg sir Joseph John Thomson Nobel-díjas angol fizikus. • 50 éve, 1945-ben, 25 évi emigráció után tért haza Lukács György filozófus, esztéta. • 35 éve, 1960-ban hunyt el Szőnyi István festő. CSÜTÖRTÖK: 165 éve. 1830. augusztus 31-én halt meg Szabó Károly történész. • 125 éve, 1870-ben született Maria Montessori olasz orvosnő és pedagógus, az iskolaköteles kor előtti nevelés megalapítója. • 100 éve, 1895-ben született Du Bőse Heyward amerikai író, költő és drámaíró. Első regényének - amely Porgy és Bess címmel jelent meg magyarul - színdarabváltozata lett Gershwin egyetlen nagy sikerű operájának, a Porgy and Bess-nek az alapja. • 75 éve, 1920-ban hunyt el Wilhelm Wundt német filozófus és pszichológus, akinek nagy szerepe volt a lélektan önálló tudománnyá válásában és a kísérleti lélektan megalapozásában. PÉNTEK: 95 éve, 1900. szeptember l-jén született Mészáros Andor, 1939-től Ausztráliában élt szobrász. Ő készítette a melboume-i olimpia emlékérmét. • 85 éve, 1910-ben született Olgyay Aladár és Viktor magyar építész ikerpár, a harmadik világ „passzív szolár”-nak nevezett építészetének megalkotói, Amerika legjelentősebb építészeti kutatói. • 75 éve, 1920-ban jelent meg a Gömöri Munkás című hetilap első száma. • 35 éve, 1960-ban a budapesti rádióstúdióban adott hangversenyt Paul Robeson amerikai énekes. • 25 éve, 1970-ben halt meg Francois Mauriac Nobel-díjas francia író, korunk egyik legnagyobb és legnépszerűbb regényírója, publicistája. SZOMBAT: 180 éve, 1815. szeptember 2-án született Mosonyi Mihály zeneszerző és zeneíró, a huszadik századi magyar zene kiemelkedő képviselője. «115 éve, 1880-ban született Serényi Gusztáv újságíró. • 95 éve, 1900-ban született Tangl Harald Kossuth-díjas állatfiziológus, orvos. A vitaminok és hormonok állattenyésztésben való felhasználásának jelentőségét vizsgálta. • 85 éve, 1910-ben hunyt el Henri Rousseau francia festő, akit „a vámos Rousseau”-nak neveztek. • 50 éve, 1945-ben a japán vezetés a Missouri amerikai hadihajó fedélzetén aláírta a kapitulációs okmányt - így a szövetségesek győzelmével véget ért az 50 milliós emberáldozatot követelő 2. világháború. a gyűlölködésről Eltemettük a fajgyűlölet első szlovákiai áldozatát, egy roma fiatalembert. A napokban a stupa- vai zsidó temetőben vandálok kidöntögették, összetörték a sírköveket. A nemzeti párt feje eljárást akar indíttatni magyar politikusok ellen, állítólag rossz hírnevét költötték a világban Szlovákiának. Földünkön tombol a faji, a nacionalista és a politikai gyűlölködés, amelynek szennyes hullámai már átcsapnak hozzánk is. Az egyik legvisszataszítóbb emberi vonás a gyűlölködés. Minden vallás tiltja, a legtöbb politikai mozgalom elítéli, nemzetközi szervezetek igyekeznek megakadályozni, mégis terjed az egész világon. Az afrikai Burundiban két törzs irtja egymást életre-halálra, Indiában vallási fanatikusok gyilkolják halomra egymást, Srí Lankában saját magát felrobbantva próbál a tamil függetlenségi harcos minél több embert elpusztítani „az elnyomó többségből”. Ugyanilyen módszerrel arab fundamentalisták, szélsőségesek, zsidókkal teli autóbuszt robbantanak fel. De ki győzné felsorolni a naponta szaporodó őrjöngő gyilkosságokat. Azonban nem kell más földrészre menni, elég naponta végignézni a tévéhíradókat, hogy az esztelen jugoszláviai gyűlölködés a végtelenségig felháborítsa az embert. A szláv népek déli családjába tartozó szerbek, horvátok és bosnyá- kok minden eszközzel irtják egymást. Szinte hihetetlen, hogy az amerikai kémholdak felvételeinek tanúsága szerint, amit egy szemtanú is alátámasztott, Szrebrenyicánál több ezer bosnyákot gyilkoltak tömegsírokba. Miért? Vak gyűlöletből. És arra talán létezik valamilyen elfogadható érv, hogy a horvátok több százezer szerbet üldöztek el otthonaikból, a menekülők közé lőttek, asszonyokat, lányokat erőszakoltak meg a szerbmentes Horvátország legnagyobb dicsőségére? Az országutakon végtelen sorokban éhesen, sírva menekülő parasztasszonyoknak mi közük van a politikusok gyűlölködéséhez? Itt már mindenki elvesztette józan ítélőképességét, egyik bosszúhadjáratot a másik követi, és a polgári lakosság tömegesen pusztul. A nagyhatalmak pedig tanácskoznak, megbízottaik utazgatnak, néha fenyegetőznek is, aminek semmi foganatja nincs. Az ENSZ-embargó csak üres ma- laszl, mivel naponta tízezer számra lövik ki egymásra a gránátokat, a képernyőn pedig jól látható, hogy a szembenálló felek a legkorszerűbb fegyverekkel osztják a halált. Honnan van már évek óta lőszer, amikor szigorú embargó van? Honnan van pénze a viszonylag kis Szerbiának ilyen széles körű, sokéves átfogó háborúra, olyan hatalmas hadsereg fegyverben tartására? Vagy talán csak a papíron létezik az embargó? A háború főszereplői mind egy szálig azt hirdetik, hogy a délszláv válságot csakis tárgyalások útján lehet megoldani. Közben mindenki szítja a gyűlöletet és elvakultan harcol Milosevics nagy barátja, Oroszország már az embargó feloldásáért kardoskodik, a muzulmán országok és a washingtoni Kongresszus pedig egyoldalúan fel is oldották a fegyverszállítást Boszniának. Az Egyesült Államok nem hajlandó katonákat küldeni mert látja, hogy a nyugati rendfenntartók közül is majdnem minden napra jut egy hősi halott, pedig nem is harcolnak, hanem csak úgy lepuffantják őket. Hol a szerbek, hol a horvátok, esetleg a bosnyákok küldik őket a másvilágra. Csak a vak nem látja, hogy a Balkánon is világ- hatalmi érdekek ütköznek. A két világrendszer szembenállásának megszűnte után azt hittük, hogy elérkezett egy jobb korszak, a béke ideje. Sajnos tévedtünk. A helyi konfliktusok elszaporodtak, egyes régiókban tetőzik a gyűlölködés, az otthonaikból elkergetett menekültek száma százezrekre, milliókra rúg. Megvallom őszintén, egyelőre nem látom a kiutat, a megnyugvást hozó megoldást. A gyűlölet tovább izzik és a bosszúállás ördöge ott marad az üldözöttek szívében. Jó lenne, ha a világ népei tanulnának napjaink történelméből és a politikusok olyan együttműködésre törekednének, amely elkezdi kigyomlálni a nacionalista gyűlöletet az ember leikéből, és nem heccelik a békében élő kisebbségeket, nem vádaskodnak olyasmivel, ami sérti nemzeti önérzetüket és elkövetnek mindent identitásuk megőrzéséért. A nemzeti állam megteremtésének szelleme katasztrófába vezet. A többség és kormánya mikor kezdi el az együttélés pozitív, konfrontációmentes politikáját nálunk is? Szűcs Béla KÖRKÉRDÉSÜNK: Mi az, amit leárazna; mi az, amit megdrágítana? CSIBA GYULA buszsofőr (Dunaszerdahety) Ha módomban állna, elsősorban a buszjegyek árát szállítanám le és állítanám a régi szintre. A közelmúltban bevezetett drágítás miatt ugyanis egyre kevesebb az utasunk. Sokan csak azért hagyják ott a munkahelyüket, mert az utazási költségek felemésztik keresetük jelentős részét. Szociálpolitikánk így „termeli” a munkanélkülieket. És ha valaminek felvinném az árát, az az alkohol és a cigaretta lenne. $ SÁRKÖZI ERZSÉBET varrónő (Olgya)- Elsősorban az élelmiszerek árát faragnám le. Ugyancsak csökkenteném a gyermekruhák és a cipők árát. A benzint is leáraznám. És hogy mit drágítanék meg? Semmit! Nincs olyan olcsó termékünk, amelynél indokolt lenne az áremelés. DR. SZÉNÁSSY ÁRPÁD felelős kiadó (Komárom)- Szerintem az ország egyik fő mozgatóereje a kulturális és szellemi élet. Elsősorban tehát a kulturális vonatkozású és az oktatással összefüggő termékek, kiadványok, belépőjegyek árát csökkenteném. Egyetlen konkrét árucikket sem drágítanék, viszont különböző törvénymódosításokkal és rendeletekkel megnehezíteném az illegális kereskedést, üzletkötést, a fekete pénzek mosását. FÉLINGER ERZSÉBET takarítónő (Nagymagyar)- Én azonnali hatállyal csökkenteném az árpa, de főleg a kukorica árát. Disznókat hizlalok, baromfit tartok, kacsákat nevelek, és az etetés igencsak sokba kerül. Nem zavarna viszont, ha a búza kicsit többe kerülne. OLÁH ATTILA csoportvezető (Dunaszerdahely)- Mindenképpen csökkenteném a sör árát. Különösen a kánikula idején. Az utazási költségek is tetemesen megemelkedtek, ezért a busz és a vonatjegyek árát is lejjebb nyomnám. A fővárosi tömegközlekedés jegyeit is leáraznám, esetleg elrendelném, hogy a hétkoronás menetjeggyel, úgy, mint valamikor az olcsóbbal, át lehessen szállni. Olyan termékről, amely igazán olcsó lenne, nem is tudok. Az alkohol és a cigaretta árát hiába is emelnénk, azt a szesztestvérek és a szenvedélyes bagósok akár a mai árak ötszöröséért is megvennék. LÉPES ÉVA pénztárosnő (Csenke)- Én a cukor árát- csökkenteném. Nálunk már 35 koronába kerül, és ez nagyon sok. A többgyerekes családok eddig a drága kompotokat befőzéssel helyettesít(h)ették és így spórolhattak, most már sokuknak erről is le kell mondaniuk. A nyugdíjasok is meggondolják, hogy hány kiflit vegyenek reggelire. Az utóbbi időben az utazás is borzasztóan megdrágult, tehát itt is helyénvaló lenne a leárazás. Mivel absztinens vagyok, a szeszes italok és a dohánytermékek árát emelném fel szemrebbenés nélkül. LÓRÁNT TÜNDE elárusítónő (Szarva)- Sok mindent kellene leáraz- ni. Elsősorban a kenyeret, a vajat, a tejet, a sajtféléket, a húst, és még sorolhatnám. A téli ruhaneműk és a lábbelik is irdatlanul drágák. Manapság már a pálinka sem olcsó, ám ha még többe kerülne, talán kevesebb lenne az alkoholista. (Lejegyezte és fotózta: ordódy) Köszönjük kedves olvasóinknak, hogy hétről hétre bekapcsolódnak versenyünkbe, és továbbra is helyes megfejtések százait kapjuk. Ha úgy döntöttek, hogy ezúttal is velünk játszanak, csupán a legutóbb megjelent Vasárnapot kell kezükbe venniük. Múlt heti, 34. számunkban egy hazai magyar költőnk írását olvashatták, Írók pedig nincsenek címmel. Kérdésünk roppant egyszerű: ki az írás szerzője? 1. Gál Sándor 2. Ozsvald Árpád 3. Zs. Nagy Lajos Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 koronás jutalomban részesül. A nyertes nevét az Új Szó augusztus 30-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Rodin.