Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
ORVOSI ÜZENETEK Megint tombol a nyár, a nagy lustálkodások, pihenések ideje. Legalábbis annak kellene lennie. Az ember teljesítőképessége, koncentrációképessége, figyelme, kitartása a nagy hőségben csökken. A trópusi, szubtrópusi övezetek lakói nem véletlenül találták ki és gyakorolják reiulszeresen, naponta a sziesztát. Szervezetünk azonban nemcsak napi ritmusokat követ, hanem hosszabb ciklusokat is. így aztán, ha oda is tudunk figyelni úgy-ahogy a regeneráció napi szükségleteire, év közben a tartalékaink számottevően csökkennek. Feltöltésükre szolgál a szabadság időszaka. Olyannyira komoly dologról van szó, hogy nagymenő világcégek szerződésben kötelezik „értékes” alkalmazottaikat, hogy a szabadságuk alatt pihenni fognak, nem pedig biznisszel vagy más pénzkereső tevékenységgel foglalkozni. Ennek megsértését nagyon komolyan veszik, sőt egyes biztosító társaságok ezt az életbiztosítási kötvény részletfizetéseinek megemelésével büntetik! Pihenjünk hát nyáron! Csak hát a pihenésről mindenkinek más elképzelései lehetnek. Örvendetes, hogy a vasfüggöny lebontása után megsokszorozódtak az utazási lehetőségek, s legalább azok, akik az aktív pihenésnek ezt a módját választják, nem fogják tovább rombolni az egészségüket sörvedeléssel egybekötött tunya henyéléssel a tűző napon, valamelyik vízparton. Még mielőtt félreértené valaki, szeretném hangsúlyozni, hogy nem a vízpart ellen van kifogásom. Ellenkezőleg! Felnőttnek, gyereknek, kisdiáknak éppúgy, mint főiskolásnak nagyon is ajánlatos a rendszeres úszás. Egész évben! Használjuk ki ezért a nyarat izmaink megmozgatására, légzőszerveink teljesítőképessége feltérképezésére, a bóbiskoló feltételes reflexek felébresztésére. Tűzzünk ki közeli és távolabbi célokat! S ha sikerül egy eredményes nyári alapozás közben rászedni magunkat, hogy aztán egész évben rendszeresen eljárjunk az uszodába, elmondhatjuk, hogy a nyári szabadság idejét kétszeresen is hasznosan töltöttük el Teljes mértékben vonatkozik mindez az alábbi levelek íróira is. 1. levél - „Infarktus” jeligére: Amióta a bátyám szívinfarktusban meghalt, valahogy nyugtalanabbul alszom. Egy családi beszélgetés kapcsán tudatosítottam, hogy most már én vagyok a családban a „rangidős”, ha még nem is vagyok 50 éves! Többször megtörtént már az utóbbi hetekben, hogy hajnalban kellemetlen szívdobogásra ébredtem, és ilyenkor beleizzadok a szorongásba, ha eszembe jut, hogy nemcsak a bátyám, az édesapám, de egy nagybácsim is szívinfarktusban halt meg. Biztosan énrám is ez vár! Válasz: Levélírónk félelme, „sejtése” jogos, ma nálunk, de egész Közép-Euró- pában az elhunytak több mint 50 százaléka szív- és érrendszeri megbetegedés következtében hal meg. Az 50-es életkor kimondottan veszélyes, s ezért nem ajánlom passzívan várni a „sors beteljesülését” levélírónknak sem! A „tehetetlen” szorongás ugyanis lelki mechanizmusok útján kimondottan tovább rontja a helyzetet, mintegy programozza a betegség kialakulását. Meg vagyok róla győződve, hogy ha levélírónk aláveti magát egy alapos megelőző kardiológiai vizsgálatnak, nem fogják nála komoly betegség tüneteit felfedezni. Ennek ellenére végeztesse el mielőbb! Az eredmények birtokában aztán kezdjen el egy ún. „kardioprotektív”, azaz szívizomóvó programot megvalósítani. Ennek több szerves része van, melyeket olyan hatékonysággal tud megvalósítani, amilyen komolyan gondolja, hogy fontos a szívét védeni a károsodás ellen! Elsősorban azonnali hatállyal le kell mondania a cigarettáról és a rendszertelen életmódról! Tévedés ne essék, lehet keményen és sokat dolgozni, de a pihenésnek egyenes arányban kell lennie a szervezet regenerációs szükségleteivel. Nemcsak az alvásra, de az aktív pihenésre is gondolok. Ebben pótolhatatlan szerepe van a rendszeres úszásnak. Több ezer amerikai főiskolás részvételével dolgozták ki azt a programot, melyben bebizonyosodott, hogy a szívizom védelme szempontjából fontos a heti 2 alkalommal leúszott 1 km-es táv, amit megállás nélkül, 30 perc alatt tesszük meg! Aki nem gyakorolta, annak elsőre nem fog sikerülni, a fokozatosság elve itt is érvényesül! A nyári szabadság alatt, víz mellett ideális lehetőség akár az egész családnak begyakorolni és megtanulni ezt az egyszerű, de kitűnő infarktus-megelőző módszert. Ugyanolyan fontos, mint a zsírszegény táplálkozás betartása! 2. levél - „Kételyek” jeligére: A kisfiam első osztályos alapiskolás. Soha nem volt vele semmilyen probléma, most mégis félek, nem beteg-e? Az utóbbi időben mintha kedvetlenebb lenne, reggel nem akar felkelni, a könyveit, füzeteit széthagyja, gyakran durcáskodik, amit azelőtt nem tapasztaltunk. Ami megijesztett, az az, hogy mintha pislogni meg grimaszolni kezdett volna, amit akkor is csinál, amikor (látszólag) nem figyel rá senki. A tanárnő szerint nincsen vele különösebb probléma, de ő is észrevette, hogy a teljesítménye visszaesett az utóbbi hónapban. A beíratás előtt sokat vitáztam a férjemmel, milyen iskolába is adjuk őt. A családi béke érdekében, nehéz szívvel bár, de meggyőződésem ellenére beleegyeztem, hogy ne magyar iskolába járjon. Most a kételyeim újra felerősödtek, nem lettem-e valami komolyabb bajnak akaratlan okozója? Válasz: Sokszor elhangzott és sokszor leírtuk már mi is, a gyereknek anyanyelvi iskolában van a helye! Minden más hozzáállás áltudományos pozíciókból, tudatlanságból vagy egyértelműen sanda szándékból indul ki! Értsük már meg végre, hogy azzal még nem bír valaki egy nyelvet, ha az üzletben kenyeret vagy sört tud kérni, s ha nem bír egy nyelvet annak minden vonatkozásában, tanulni sem tud azon hatékonyan! S amit megtanul, azért kétszeres-háromszoros árat fizet időben, erőkifejtésben, energiában. Ez még különben teherbíró, alkalmazkodni tudó és akaró, jó képességekkel megáldott felnőtt számára is lehangoló lehet, hát még egy első osztályos kisiskolásnak! S kialakulnak a lelki konfliktusok, majd azok talaján a neurotikus tünetek. A grimaszolások, ágybavi- zelések, látszólag megmagyarázhatatlan „hisztizések, truccolások” mögött gyakran ez van. S akkor még nem szóltam a nyílt konfliktusokról, azok lehetőségéről a gyerekek között, de a tanító-tanuló között is! A hibát helyrehozni sohasem késő, levélírónk számára különösen nem az. Írássá át anyanyelvi iskolába a gyereket a tanév végeztével, az év vége már itt kopog az ajtón. Az új helyzetre is fel kell azonban készíteni a gyereket. Megéri a szünidő idejére hosszú, akár 2 hónapos fizetetlen szabadság formájában is biztosítani a gyerek-szülő kapcsolatnak oly szükséges karbantartását, feloldani a félreértésekből keletkezett feszültségeket, csordultig adagolni a szeretetet. Ajánlom felvenni a kapcsolatot a leendő osztálytársakkal és családjaikkal, közös programokat szervezni, hogy a gyerek szeptembertől ne kerüljön megint idegen arcok közé! Játsszanak, fürödjenek, versengjenek közösen, gondtalanul a szünidőben minél többet. Az erőtartalékok feltöltésével, a rossz emlékek fakulásával párhuzamosan a kezdődő neurotikus tünetek fokozatosan rendeződni fognak. 3. levél - „Tévedtünk?” jeligére: Több évtizedes házasság a mienk, a gyermekeink már régen önállósultak. Azelőtt minden évben közösen jártunk szabadságra, sőt kétévenként közös fürdő-gyógykezelésre is eljutottunk. Sajnos, ennek az utolsó években befellegzett. Nem mintha nem engedhetnénk meg anyagilag, de a vállalkozásunk nem engedi! Még 1990-ben kibéreltük városkánk egyetlen rendes vendéglőjét, s azóta nem volt egy szabad napunk sem, nem még közös szabadságunk! Sokszor úgy érzem, nem bírom tovább! A férjem is észrevette, hogy állandóan fáradt és ingerült vagyok, egyre gyakrabban nem tudom elviselni az egyes vendégek rigolyáit, hőhullámaim, fejfájásaim, szívdobogásaim vannak. Minden orvosi vizsgálat negatív volt, de a nyugtatok, amiket kaptam, nem segítenek. Mit tanácsol? Válasz: A levélben benne van a válasz, benne van a megoldás! Megkérem kedves levélírónkat, próbáljon meg őszintén válaszolni két kérdésre. Mit ér ez az egész megfeszített munka, ha önök lesznek a leggazdagabb emberek a temetőben? S mit ér az anyagi jólét, ha több évtizedes kiegyensúlyozott házasság után a következőkben egymástól elidegenedve, rosszmájúan csak bosszantani fogják egymást? A gyertyát nem lehet büntetlenül égetni a két végéről egyszerre! Többféle megoldás is lehetséges, ajánlom a legkézenfekvőbbet. Ha valóban nem találtak olyan munkatársat, helyettes vezetőt, akire rá lehet bízni 2-3 hétre egy vendéglő vezetését és pénzügyeit, szervezzék meg annak periodikus - öt év után biztosan esedékes - karbantartását, javítását. Ma már vannak cégek, amelyek ezt kulcsrakészen, profi módon tudják vállalni. A felújítás idejére pedig utazzanak el minél messzebb, a régóta esedékes és megérdemelt pihenésre, s ne törődjenek mással, csak egymással, az egymásra figyeléssel! BEPILLANTÁS a grafológiába Olvasóink közül sokan nyilván az írásjellemzésükre is kíváncsiak. A hatrészes sorozatot követően hetente kisorsolunk valakit (valakiket), aki(k)nek írását grafológusunk a lapunkban jellemzi majd. A sorsolásban csak azok vehetnek részt, akik a hatrészes grafológiaiskola legalább három szelvényét beküldik szerkesztőségünkbe (egyszerre), és mellékelik a kézírásukat is. Mivel az írásjellemzés anonim, jeligés leveleket, illetve írásmintákat várunk. A szelvényeket a következő címre küldjék: Vasárnap szerkesztősége, Pribinova 25, 819 15 Bratislava. A borítékra írják rá: Grafológia. 5. ábra «*-' ÁM, A 7 ÁÍSL dAAcJ^,COy\J(~ 7. ábra // /) / / I / / A formanívó Nem kell grafológusnak lenni ahhoz, hogy ránézve egy kézírásra, negatív vagy pozitív érzések legyenek úrrá rajtunk. Ilyenkor a megérzés, intuíció olyan gondolatokat ébreszthet bennünk, hogy megláthatjuk: primitív írást, iskolás írást, illetve szellemi ember írását látjuk. A formanívó szerepét a grafológiában lényegesnek tartom, mert az írás egészének hatását nem kerülheti ki az analízist végző grafológus. Önökkel most az általam felállított és alkalmazott formanívót ismertetem meg. Amikor formanívóról beszélek, általában szellemi nívóra gondolnak sokan. A formanívó nem mentes a szellemi nívótól, és vitathatatlanul fontos eleme. A kilenc skála kialakításánál az ember testi-lel- ki-szellemi hármasságát vettem figyelembe. 1. ábra Olyan műveletlen írásforma, amely primitivitásá- ban érzékelteti és mutatja meg önmagát. 2. ábra Olyan ember írásformája, aki bizonyos fokú műveltséggel, intelligenciával rendelkezik, de hiányzik belőle az eredetiség. 6. ábra qjOxjcLouO íroioLoa A személyiségében megrekedt felnőtt ember gyermekkorából hozott iskolás írásforma. 3. ábra Gondolataiban, cselekedeteiben megtorpanó, a hétköznapok „taposómalmából” kitörni nem képes ember írásformája. 4. ábra Átlagember írásformája, amely némi műveltségre utal. Kiemelkedő egyéniséget, nagy műveltséget és intelligenciát mutató kézírás. 7. ábra Kiemelkedően egyéni írásforma, amelyben megvan a szellem eredetének elfogadására való készség, de az anyagi világ vonzásától nem szakad el. 8. ábra Olyan egyéni írásformák, amelyekben látható, hogy az írója elfogadja és megmutatja a szellem eredetét és prófétaként hirdetve megosztja azt. Az általam megfogalmazott formanívóban létezik a kilencedik írásforma, amit nyitva hagyok, mert túl kevés az olyan ember, akinek írása a szimbólumok erejével hat. A kör, a háromszög és a kereszt egyidejű megjelenése a kézírásban egyik lényege annak, amiért felállítottam a kilencedik formát. Ezek az isteni küldetést teljesítők írásformájában felfedezhető szimbólumok. (vége) Hántai Ferencné (faőtfaCSyia VI MINDENFÉLE 1995. július 2.
