Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-20 / 34. szám
M inden mástól különböző, a víz csobogásából, a lubickolás apró kiáltásaiból, a játék öröméből, zenéből és szélsusogásból összetett elzsongító hangja van a strandfürdőknek. Ez a gondtalan, zenével, nevetéssel aláfestett zsibongás fogadja az embert a Deáki strandfürdőn is, ha a parkoló személygépkocsik, autóbuszok között végre túljut a bejáraton. És persze a sült hal. a lángos illata... A strandolni nem akaró is betér ide, ha jártában- keltében orrát, ínyét csiklandják a jóféle, fűszeres illatok és hirtelen megéhezik. Körül a határ éli a maga mindenkori életét. Július végéig érett kalászokkal, haragoszöld kukoricásaival olyan, mint a többi sík termőföld, augusztusban a tik- kadt hőség porától megszürkül, esőt várón hengeredik a kukorica levele, s tarlók fölött köröznek a lakomázni induló galambok. Van, aki a vad hegyormok mindig párás csúcsait, mind harmatos füvű rétjeit jobban kedveli. Viszont nem keveseket vonz ez a szelíd mátyusföldi táj is, különösen a cseh és a német családok kedvelik. Kousy úr és neje évek óta visszajár a Deáki strandfürdőbe:- Nem lenne teljes az év, nem lenne nyár a nyár az itteni nyaralás nélkül. Bizony hazajárunk ide, Prága mellől. Szeretjük a hegyeket is. Télen a Sumavában pihenünk. Ilyenkor szeretjük ezt a szelíd vidéket, megkedveltük az itteni embereket. A víz kitűnő, a koszt szintén. Olcsón bevásárolunk: egész télire való gyümölcsöt viszünk az utánfutókkal, s felpakolunk a zöldségből is. Vannak, akiket a szolid árak vonzanak elsősorban.- Mi először vagyunk itt, habár pozsonyiak vagyunk - árulja el Irena Rudolfová.- Bizony, nyugodtan elhajtottunk volna a fürdő mellett, hiszen semmiféle különleges reklám nem hívja fel rá a figyelmet. Szerencsére olyan ismerőseink is ültek a kocsiban, akik már jártak itt. Ők beszéltek rá, hogy álljunk meg itt, nem fogjuk megbánni. Valóban nagyon kellemes, tiszta a víz, finomakat lehet enni, kitűnő a fagylalt, azt hiszem, máskor is eljövünk ide. A környékbeliek, Deákiból, Felső- és Alsószeliből úgy vannak a fürdővel, hogy akik megszerették, azok, ha csak tehetik, „programot” csinálnak a családnak, s kijönnek egy-egy napra, hétvégére. Mások tudomásul veszik, hogy van, de még egyszer sem látták belülről. Olyan is akad, aki minden évben Harkályig utazik, de az itteni vízben még egyszer sem áztatta meg reumás csontjait.- Pedig a mi termálvizünk minősége vetekszik a pőstyénivel. Ugyanolyan az összetétele, s a hőfoka - vezet végig a birodalmán Szabó Frigyes, a fürdő igazgatója. Mielőtt e 12 hektáron elterülő létesítményről beszélne, annyit hadd áruljunk el róla, hogy évekkel ezelőtt Deáki tevékeny népművelője volt. Majd a vállalkozást összekapcsolta a kultúrával. Tulajdonképpen most is a falu jóléte a célja. De ma ehhez a gazdasági „csatornákon” keresztül vezet az út.- Az lenne az igazi, az a tulajdonképpeni jövőnk, ha téli üzemeltetésre is fel tudjuk majd szereim a fürdőt. Ez így lassú haldoklás, a néhány hónap nem elegendő a fejlesztés költségeinek előteremtéséhez. Sajnos, a fúrdő területének földtulajdona azonban rendezetlen. Jog szerint van 50 tulajdonosa, ezeknek a felét nem ismerjük. Nekik nem érdekük a rendezés, megelégednek azzal, hogy tulajdonjoguk van. Nekünk csak használati jogunk van. Ez olyan bűvös kör, amelyből egyelőre nem találjuk a kiutat. „A huszonkettes csapdája”... Négy hektáros campingünkben összesen 3500 ember számára van férőhely. Tele még soha nem volt, általában fél kapacitással működik. A medencékben mindig friss a víz, két furat táplálja. Úgy, hogy a 68, illetve 38 fokos vizet hideg vízzel keverik. Egyrészt kétnaponként cserélik, másrészt állandó lefolyással folyamatosan (24 óra alatt) cserélődik. Deáki számára sokat jelent, hogy a miénk a fürdő. 40-50 embernek adunk munkát egy szezonban. A helyi illetékek pedig a község hasznára elvezettethetek. Hyen az üdülési díj, illetve az alkohol, a cigaretta árusításából járó illeték. Ennek az árusítását tehát mi ellenőrizhetjük. A többi szolgáltatásba nem szólhatunk bele: maszekok főznek, sütnek; árulják a fagylaltot, az almát, a kukoricát... Ez a nagy létesítmény nagy gond is, mert az a célunk, hogy fejlesszük. De jó, ha egyensúlyban van a mérleg, ebből, így nincs plusz bevétel. Egy nagyobb beruházásra volna szükség, s akkor szanatóriumi szolgáltatásokkal egész évben üzemelhetnénk... Bizonyára így lenne jó a fürdőzőknek is. Sokan naponta megteszik télen is a fürdőig az utat, hogy a vizéből hazavigyenek. De bármennyire is ajánlják az orvosok, hogy használják ki a víz gyógyító erejét, a legtöbben fel sem mérik, nem is tudatosítják, milyen gyógyfürdőzés lehetősége adott a számukra. Emberi szempont: csak az a becses, ami drága és távol van... Ez viszont itt van, karnyújtásnyira, tíz perc kerékpárral, öt perc személygépkocsival Taksonyról, Galántáról, Deáki- ról, Felsőszeliből, Alsószeliből. Talán ha valóban itt, helyben végeznék a reumatikus panaszok kivizsgálását, ha lenne fürdőorvos. Ha lenne gyógy- masszőr. Ha... Pedig a lehetőség itt van, hát miért nem élünk vele? A cseheknek, németeknek, osztrákoknak megéri idejönni, mert tudják, hogy ugyanolyan jó (csak sokkal olcsóbb), mint a híres-neves szlovákiai gyógyfürdők. Talán úgy vagyunk vele, hogy aminek nem kérik meg az árát, azt nem becsüljük? Kívülről szelíden beleolvad a tájba. Bizony, aki nem ismeri, aligha tér be ide. Emlékszem, kislány koromban egy gé- meskút állt ott, ahol ma a fürdőmedencék vize csillog. E három falu határát összekötő hely volt akkor a pihenőnk, kis libapásztoroké. Később, olajat keresve jelentek meg itt a fúrógépek és ezt a forró, gyógyító vizet találták. Örültünk neki, s kíváncsian el-eljártunk megnézni, hogyan épül, fejlődik a fürdő. A deákiak - nem kis mértékben éppen Szabó Frigyes jóvoltából - korán felismerték idegenforgalmi, turisztikai jelentőségét. Élnek is vele. Deákiban helyet kaphatnak nyári egyetemek, szakképesítő tanfolyamok, diákcsoportok. Van számukra szállás, koszt, idegenvezetés, hogy a környék érdekességeit, nevezetességeit megismerhessék. De Taksony, a két Szeli számára még kiaknázatlan lehetőség a falusi turizmus, pedig a fürdőhöz kapcsolódva a falusi házakban üdülés lehetőségét is ki lehetne alakítani, fel lehetne kínálni. Bizonyára vonzaná az osztrák és a cseh turistákat. Kellemes élmény, gyógyító, pihentető hely, egyelőre csupán nyári lehetőség. De lehetne több is: szanatórium, a gyógyfürdők jegyzékében számon tartott világhírű termálfürdő. Bízzunk abban, hogy azzá fejlesztik. De akkor ám megkérik az árát is! Hát nem vétek most ki nem használni, hogy itt van, hogy elérhető az ára, s hogy van még hely a napozószékeiben, a medencéiben? H. Mészáros Erzsébet ÖSSZEEGYEZTETHETŐ EGYÁLTALÁNE KÉT FOGALOM? Valamikor a Napistent nagy-nagy tisztelet övezte. Ma már senki sem várja el tőlünk ezt a fajta alázatot, ám egyáltalán nem árt, ha tartunk tőle. Mert ma már a nap- fürdőnek nemcsak áldásos Itatása van. Erről rengeteg információt hallhatunk, olvashatunk, de a bőrrákbetegek számának rohamos növekedése alapján arra következtethetünk, hogy ez még mindig nem elegendő. Közvetve vagy közvetlenül minden energiát a naptól kapunk. Sugarai - okosan felhasználva - támogatják egészségünket. A nap hatására a bőrben vitaminok, fertőzés ellen védő anyagok képződnek, fokozódik a vér- és nedvkeringés. Valóságos energiaraktárat gyűjthetünk, jobban mondva gyűjthetnénk nyáron, ha nem lenne a napnak mérgező hatása. Csak hát van! Az ózonlyuk egyre nagyobb, az UV-B sugárzás pedig egyre erőteljesebb. Ausztráliában és Amerikában a bőr káros elváltozásaival járó betegség rohamos terjedése miatt valóságos hadjáratot indítottak a bronzszínű bőr, vagyis a mértéktelen sütkérezés ellen. Hogy ne essünk át a ló másik oldalára, leszögezzük: napozni azért szabad. Csak minduntalan tartsuk szem előtt a mértékletességet, mivel a „gyors” napozásnak előbb-utóbb betegség a vége. Ezért egyre több szabályt kell megtartani ahhoz, hogy csupán kellemes hatását érezzük. Elsősorban az anyukákat figyelmeztetjük, hogy csecsemőjüket semmi esetre se vigyék a napra. Bőrük ugyanis annyira vékony és finom, hogy egyéves korig egyáltalán nem szabad napoztatni őket. Mindenkinek ajánlatos, de elsősorban a gyermekek fejét kell védeni. (Ehhez elvégre a divat is alkalmazkodik.) A kutatások kimutatták: ha a gyermekek (15 év alatt) napszúrást kapnak, az 20. és 40. életévük között lényegesen növeli a bőrrák-megbetegedés veszélyét. Számítani kell arra is, hogy a víz fölött a sugárzás a visszaverődő napsugaraktól sokkal erősebb, majdnem kétszerese a partinak. Csónakban, vitorláson, de főként gumimatracon sose napozzunk! Hogyan napozzunk hát okosan veszélytelenül? Fokozatosan, óvatosan és rendszeresen. Lelkierő kell ahhoz, hogy eleinte csak reggel és késő délután süt- tessük magunkat, s azt is csak nagyon rövid ideig, de mégis tegyük ezt. Ez a rövid idő még egyénenként is variálandó. Ugyanis minden bőr tartalmaz védőanyagot, melanint. Ám a melanin mennyisége bőrtípusok szerint változó. Annak alapján, hogy az első tavaszi napfényen egyórás tartózkodás után milyen a bőr reakciója, az emberiség 6 csoportba sorolható: 1. csoport: mindig leég, de nem bar- nul a bőre 2. csoport: mindig leég, időnként lebarnul 3. csoport: Néha leég, de mindig lebarnul 4. csoport: Soha nem ég le, szépen lebarnul 5. csoport: arabok, ázsiaiak 6. csoport: fekete afrikaiak Próbálja magát besorolni valamelyik csoportba. Ha az első két csoport valamelyikébe tartozik, ne is álmodjon arról, hogy a tenger mellett vagy az Alpokban tölti a szabadságát. Ha a további csoportok valamelyikébe tartozik, már nem ennyire szigorúak a korlátozások. Védőkrém nélkül viszont egyetlen típus se menjen a napra. Ma már elegendő kozmetikai készítmény van a boltokban, mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt. A faktorszám a védőkrémen azt jelenti, hogy annyiszor tovább lehetünk a napon, mint amennyit a bőr természetes védelme megenged. Akinek világos a bőre, gyakran van a testén nyári kiütés, vörös a haja és kék a szeme, annak a saját természetes napfényvédelmi ideje 5, maximum 10 perc. A világos bőrű, kék- zöld-bama szemű, világos hajú egyéneknél ez az idő 10-20 perc. A mérsékelten kreol színű, szürke és barna szemű, piszkosszőke és barna hajú emberek, akik könnyen bámulnák, 30 percig tartózkodhatnak védőkrém nélkül a napon, s végül a kreol bőrűek, sötétbarna szeműek, sötét hajúak 40 percig. * 12 és 15 óra között a nap a legnagyobb ellenségünk. Ekkor a legkárosabb a napsugárzás, a bőr rendkívül gyorsan leég és öregedik. Ekkor a legag- resszívebb az ultraibolya sugárzás. Az egyetlen védekezés, ha árnyékban maradunk. (Tévedés ne essék, itt is le lehet sülni.) * Mindenféle védekezés kétszeresen érvényes gyermekkorban. A fiatalok bőre (egész 18-20 éves korig) sokkal könnyebben szívja magába a napsugarakat, mint a felnőtteké. * A napozókrém vásárlásakor mindig ügyeljünk a jótállási idó're, aztán pedig tartsuk hűvös helyen, mivel romlandó áru. Olyan krémet vásároljunk, amely nemcsak UV-B, hanem UV-A filtert is tartalmaz. Ez általában fel van tüntetve a készítményen. * Mindig olyan faktort vásároljon, amely megfelel bőrtípusának. Ha nem tudja pontosan, milyen típus, vagy úgy megy nyaralni, hogy még nem süttette bőrét a napon, akkor vegyen az első napokra 15-ös fényvédő krémet, aztán fokozatosan áttérhet 10-esre. * A védőkrémet mindig legalább 30 perccel azelőtt kell alkalmazni, mielőtt a napra mennénk, a védőfilter csak így tölti be szerepét. Soha ne hagyja a krémet napon, legalább törülközőbe csavarja be. A tűző napon hatását vesztheti! (Forrásanyagok nyomán: ja-) VAKÁCIÓ 1995. augusztus 20. llBSámap
