Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-29 / 5. szám

I/Bsárnap 1995. január 29. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1995. január 29. A NAP kel 07.26 - nyugszik 16.44 órakor A HOLD kel 05.51 - nyugszik 15.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ADÉL-GAáPAR valamint Adelaida, Jácinta, Juliánusz, Eta, Szaléz, Szalók,Valér, nevű kedves olvasóinkat Adél - a francia Adélé magyarítása. Ez a német Adele névből ered, mely az Adel- kezdetű nevek rövidülése. január 30. Martina január 31. Marcella februári. Ignác február 2. Karolina február 3. Balázs február 4. Ráhel A látászavar korrekciós törvénye Zám Vénusz nyomán Ha a csúnya nőt fél év múl­va is szépnek látod, jobb, ha elveszed feleségül. (Murphy) BÖNGÉSZŐ című olvasói verse­nyünk, anyagtorlódás miatt, csak jövő heti számunkban. Megértésü­ket kérjük. Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Qjlóriá^JVJártaJ A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföl­di megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kézira­tokat és fényképeket nem őriz­zük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit («210/4460) Adminisztráció - « 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 565 éve, 1430. január 29-én halt meg Andrej Rubljov, a középkor nagy orosz ikon­festője, a régi orosz művészet egyik legjelentősebb alakja. #135 éve, 1860-ban született Anton Pavlo- vics Csehov orosz író és orvos, a dráma és a novella mestere. • 80 éve, 1915-ben született Halfdan Ras­mussen dán költő. HÉTFŐ: 95 éve, 1900. január 30-án született Iszak Oszipovics Dunajevszkij szov­jet-orosz karmester, filmzene- és operettszerző. • 75 éve, 1920-ban született Járdányi Pál Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, néprajzkutató. KEDD: 120 éve, 1875. január 31-én született Zane Grey ameri­kai író. Westemregényei művészi szempontból nem képviselnek valami nagy értéket, mégis szinte pél­dátlan sikert arattak: a külföldi fordításokkal együtt több mint harmincmillió példány kelt el belőlük. Közülük több mint ötvenet megfilmesítettek. • 90 éve, 1905-ben született John Henry O'Hara ameri­kai író. Találkozás című regénye és novellagyűjte­ményei nagy sikert arattak. • 60 éve, 1935-ben szü­letett Óe Kenzaburo japán író, esszéista, kritikus, aki alkotó módon alkalmazta a japán viszonyokra az egzisztencializmust. A hatvanas évektől művei angolul, németül, franciául és oroszul is megjelen­tek. ő az 1994-es irodalmi Nobel-díjas. SZERDA: 125 éve, 1870.február 1-jén született Faludi Mik­lós színigazgató, az első magyar filmműterem épít­tetője. • 90 éve, 1905-ben született Pekáry István festőművész, grafikus, iparművész. Táblakép- és freskófestészettel, gobelin- és mozaikművészettel, díszlet- és kosztümtervezéssel foglalkozott. CSÜ­TÖRTÖK: 110 éve, 1885. február 2-án született Huss Richárd erdélyi szász származású, 1913-tól Debrecenben tanárkodó germanista és filozófus. • 75 éve, 1920-ban halt meg Szinyei Merse Pál festő, a magyar plein air festészet megteremtője, a mo­dern magyar piktúra első nagy képviselője. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Balogh Lóránt építész, aki­nek későbbi alkotásai magyaros törekvést mutattak. • 40 éve, 1955-ben halt meg Nadányi Zoltán költő és műfordító. Üjságíró volt, szerkesztő és Bihar vármegye főlevéltárosa - 1945-től haláláig Buda­pesten élt, és műfordítással foglalkozott. • 25 éve, 1970-ben hunyt el Bertrand Russel angol filozófus, író és matematikus, a matematikai logika kidolgo­zója, a 20. század egyik legjelentősebb és legismer­tebb filozófusa. 1950-ben irodalmi Nobel-díjat ka­pott. PÉNTEK: 65 éve, 1930. február 3-án szüle­tett Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke. SZOMBAT: 175 éve, 1820. febru­ár 4-én született Bozena Némcová cseh írónő, a Nagyanyó című regény szerzője, amelyben saját serdülőkorát írja le. • 95 éve, 1900-ban született Jacques Prévert, az egyetlen modern francia költő, aki valójában eljutott a nagyközönségig. Az utca nyelvéből formálta ki az áttetszőén egyszerű, dalla­mos, sokszor sanzon jellegű verseit, amelyekből su­gárzik a kisemberek iránti rokonszenv. Búcsú Flórián Mártától Az újságíró számára a legszomorúbb feladat, amikor írógéphez ülve arról kell hírt adnia, hogy a közvetlen munkatársa nincs többé; amikor tudja: ez az utol­só üzenete ahhoz, akihez százszor és ezerszer átszólt a szomszéd szobába a VASÁRNAP valamely cikkét, a szerkesztés valamely gondját megbeszélni. És akivel együtt dolgozott, együtt küszködött, hogy a lap jobb és tartalmasabb legyen. Flórián Márta, akinek nem is egész 45 esztendő adatott meg a földi létből, ehhez a törekvéshez adta a maga tudását, a maga erejét, már-már fátumszerűen hozzákapcsolta a maga életét. Az a megbízhatóság és szívósság, amellyel ő dolgozott, az szinte megsokszorozta évei számát, s gyakran zavarba hozta azokat, akik a lazább munkatempó hívei. Most, hogy ő a követhetetlen messzeségbe távozott, mi lettünk szegényebbek. Nem halljuk többé figyelmeztető szavait, nem érezzük ellenőrző tekintetét, nem halljuk kéziratleadásra serkentő nógatásait. 1995. január 18-án fiatalon ragad­ta el körünkből a halál. A hiányát azonnal érezzük; de egyénisége, hozzáértése, szellemisége, a lapszer­kesztéssel szembeni felelősségtudatának emléke még soká itt marad közöttünk. Márta, pihenj békében és búcsúztasson Shakespeare szava: „Nemes szív tört meg itt. - Jó éjt! Nyugosszon angyal éneklő sereg. ” Gyermekszépségversenyünkről, de nem utoljára! Boríték boríték hátán, folyik az értékelés... (Prikier László felvétele) Még tavaly, a VASÁR­NAP 52. számában befe­jeztük mindazon színes fo­tók közlését, amelyeket a szülők, nagyszülők, de sok esetben a keresztszülők küldtek be szerkesztősé­günkbe. 1994 tavaszán az egyes számú kép tulajdo­nosa Czikó Diana volt, az utolsóé, mely a 2405-ös sorszámot viselte, Kollár Mónika. Persze az elmúlt hónapban közölt gyermek­képek száma ennél jóval több volt, hiszen az ikrek, a testvérek fotóit sok esetben azonos sorszám alatt kö­zöltük. A képek folyamatos közlésével egy időben megindult a hozzánk ér­kező szavazatok tízezreinek áradata. Azok iktatását azóta fo­lyamatosan végeztük. Voltak gyermekek, akikre például egész énekkarok, óvodák, szövetkezetek stb. adták le szavazataikat. Versenyünk lebonyolítása alatt is több észrevételt kaptunk a ver­senykiírás szabályaival kapcsolat­ban. Azt viszont már ma (amikor még számunkra is ismeretlen a végeredmény) kijelenthetjük, hogy bennünket az Önök vélemé­nye érdekelt; ezért bíztuk a kis hí­ján 90 ezres példányszámban megjelenő VASÁRNAP népes ol­vasótáborára, hogy döntsön a végső sorrendről. Szülők, idős nagyszülők, pártatlan idegenek ál­tal kivágott képek sokasága érke­zett hát hozzánk. Hogy szabadon idézzük a költőt: „sem rokonuk sem ismerősük nem voltak senki­nek", de egyszerűen tetszett a ké­pen levő gyermek, ezért rá sza­vaztak. Meggyőződésünk, hogy egy tu­dálékosan komolykodó, hivatásos zsűri kizárása helyes volt. A közel százezer szavazat, az Önök által beküldött képek borí­tékolása, megszámolása jelenleg is folyik szerkesztőségünkben. Reméljük, a közeli napokban vég­zünk a kiértékeléssel, és lapunk hasábjain rövidesen kihirdethet­jük a végeredményt. Addig is kér­jük az érdeklődők és a pártatlan drukkerek türelmét. Figyeljék,"ol­vassák lapunkat! az európaiságról Közép-Európa az elmúlt évezredben szelle­mileg, gazdaságilag mindig Nyugat-Euró- pához tartozott. Igaz, hogy sokszor csupán a perifériáján vegetált, azonban csak a má­sodik világháború után került az orosz ér­dekszférához, amelyben mindvégig idegen test maradt. Ezt bizonyította Budapest, Prága, Varsó lázongása. Mióta a hideghá­ború „elolvadt”, Közép-Európa népei az orosz stratégiai érdekek árnyékában kere­sik helyüket a világban. Közben folyik Európa egyesülése. Persze a nagy ideáltól, az egyelőre csak elvi körvo­nalakban felvázolt valamiféle Európai Egye­sült Államoktól még messze állnak, ám annyira sikerült leszerelni az európai népek döntő többségének nemzeti kivagyiságát, na­cionalizmusát, hogy már ez is történelmi tett. Szinte hihetetlen, hogy a szent határokat már annyira degradálták, hogy a német polgár beül kocsijába és Belgiumon, Hol­landián, Luxemburgon, Franciaországon át eljuthat Portugáliába anélkül, hogy elővenné az útlevelét. Aki azt hiszi, hogy ez jelentéktelen dolog, gondoljon csak a máso­dik világháborúra. (A szlovákiai magyarok­nak még mindig a magyar csendőröket hányják a szemükre a szlovák hazafiak.) Az Európai Unió már ma tizenöt ország olyan közössége, ahol lényegében nemcsak a határok szűntek meg, hanem bárki az Unió azon országában vállalhat munkát, ahol jónak látja, ott vásárol házat-földet, ahol akar, ott köt egészségbiztosítást, ahol a legjobban ellátják, gyerekét ott járatja is­kolába, ahol úgy gondolja, a legjobban fel­készül az életre. Már van közös pénzük is, az ecu, amely egyszer majd felváltja a nem­zeti valutát. Mostanában egyre többet beszélnek, írnak Szlovákia Európai Unióba lépéséről. A mi­niszterelnök már utasította külügyminiszte­rét, hogy dolgozza ki a hivatalos jelentkezést. Ilyen egyszerű lenne az egész? Hiszen a hatalom sáncaiba került Szlo­vák Nemzeti Párt és a befolyásos Matica slovenská épp most készül a rég megálmo­dott nemzeti politika megvalósítására, amelynek része a nyelvtörvény, az alterna­tív iskolák, olyan területi átrendezés, amely hátrányos helyzetbe juttatja, szétszórja a magyar lakta régiókat. Az az ellentmondás pedig egyenesen meg­hökkentő, hogy a miniszterelnök két koalíci­ós partnere ellenzi a NATO-ba és más nyu­gati struktúrákba a belépést. Ez kapóra jön Moszkvának, hiszen ők sem akarják, hogy Közép-Európa egy közösségbe kerüljön Nyugat-Európával. Nekik jobban jönne egy ingatag ütköző zóna, a két világ határán. Nem hiszem, hogy az ország lakosságá­nak többsége egyetért azokkal a szlovák ha­zafiakkal, akik megpróbálják késleltetni az Európai Unióba lépéshez a jogi és műszaki normák egységesítését. Előbb nálunk is a nyugatihoz hasonló nézeteket kell kialakíta­ni emberi és állampolgári jogokban. Az európaiság egyáltalán nem feltételezi a nemzeti sajátosságok, hagyományok és kul­túra elhanyagolását. Az európaiságra törek­vés nálunk azt kell jelentse, hogy a hivatalos politikából mindegyik kormány kiiktatja a nacionalizmust és olyan jószomszédi kap­csolatokat létesít mindenkivel, amely előse­gíti a termékeny együttműködést. Amíg ez meg nem valósul, addig csupán ábránd ma­rad a csatlakozás Európához. Sokan és sokszor találgatják, mikor ju­tunk be az Európai Unióba. Talán 2000 körül, vagy egy-két évvel hamarabb, eset­leg később? Szerintem a fő kérdés az, mi­kor látunk hozzá a politikai és gazdasági követelmények valóra váltásához. Számomra az európaiság azt jelenti, hogy szlovákiai magyar létemre megőrizhe­tem nemzeti identitásomat és a népek de­mokratikus nagy családjában annyi jogom és lehetőségem lesz, mint szlovák, belga vagy francia társaimnak. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents