Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-22 / 4. szám
ppen figyelni. A modern technika Damoklész elett. A politikában különleges eseményekre kell et szabadít fel, és csakis rajtunk, embereken áll ne a félelem jegyében teljék. Ha mindenki leg- ájárulni ahhoz, hogy ezt az energiát pozitívan ünk a jövőbe. Az emberiség egy új évezred kü- t - jelentősen különbözik majd az eddigiektől. A lése új eszméket is hoz magával - vagy az új esz- : emberiség új tanítóját is, akinek a Jupiter boly- tiyeként kellene megszületnie. Ne feledjük, már játszott a történelemben egy üstökös! ek szülöttei az 1995-ös esztendőtől? Megtudhat:s vitákba bocsátóban felébreszti :it és örömét leli tokban. Z zeptember 23.) T önre ebben az zont annál kevesebb munkahelyi embenéznie, ami teli önt. Ám e le semmiféle kö- később nagyon ren türelemmel, ek erősebbek az elhatározásokkal s főleg ne csüg- gül egy hátsó aj- ikerhez. Egy idő íját is elismerik g energiájába kein is nehézségek kísérletezés, ka- Szatumusz tartós elyet az év végén i. ,EG- Október 23.) Vlérleg végre tet- t. Ösztönösebb és ebben az eszmegmutatja önmegerősíti önben vágyát. Habár luártól márciusig ;mes kiadásokkal árciusig a munkaproblémái. Ápri- í már nem lesz elyzete, munkája tészti, viszont év égek váiják. Sze- általán nincs oka zerelmi kalandok Jj ismeretségekre íban van esélye, ;ian és türelmetle- ltozást hozó kap- Slete csupán télen lebb mederbe. PIÓ lovember 22.) v igazi győztesei! Íja, s új eszmékre . Az is lehetséges, alapjaiban megüt még számíthat ótól terhes napra, ár biztos a győze- is figyelemremél- be. Állandó part- supán ideig-óráig landokra. Lehet, oztat - ez a terv coztatja majd. Év ozíciója jobb lesz, e. Az sem kizárt, ik elé néz, gyer- Akár kezdheti is igyét. ,AS December 21.) s célba ér. Útján a iter kíséri. Ennek ;s lesz. Ez az év ra, hogy karriert gadja meg az al- áprilisig tobzódni ten, és lehetősége »valósítsa őket. A a zöld jelzést kap ttleteit bőségesen ; elismerést majd leg, ősszel pedig nepelni. Önbizal- 5en irigyeit is i. Magánéletében jrténik. Túl kriti- szemben. ok nyomán: M.E.) NYILAS ják a kérdést. Én úgy érzem, Szlovákia hozzáállása viszont attól függ, hogy ott éppen milyen kormány van hivatalban. Tény, a dolgot szlovák részről hivatalosan még senki nem utasította el, de nem is tesznek érte semmi különösebbet. Első lépésként ugyanis arra lenne szükség, hogy a karsztvidék szlovákiai területét is nemzeti parkká nyilvánítsák.- Mit jelentene a közös nemzeti park létrehozása a nemzetközi segélyezés, illetve a turizmus szemponjá- ból?- A közös nemzeti parknak sokkal jobb nemzetközi híre lesz annál, mint amilyet a karsztvidék magyar és szlovák oldala most magának meg tud teremteni, pontosabban egyáltalán lesz nemzetközi híre. Nyilván ez nemcsak a nemzetközi turistaforgalom növekedésével jár majd, hanem azzal is, hogy a nemzetközi szervezetek, látván a magyar-szlovák együttműködést, szívesebben támogatják majd, akár pénzzel is, az általunk kidolgozott tervezeteket A nemzetközi turizmus szempontjából ugyanakkor fontos lenne, hogy a november l-jétől végre már nemzetközivé vált Aggtelek-Domica határátkelőhely mellett a karsztvidék keleti végének átkelője, a Bódvavendégi-Tomanádaska is nemzetközivé váljék.- A karsztvidék szlovákiai részén élő lakosság körében él a félelem, hogy ha a karszt nemzeti parkká válik, akkor ez jelentősen korlátozná az ő tevékenységüket, életüket. A magyarországi részen ez a nemzeti park lassan már tíz éve fennáll. Mit jelent ez az itt élő emberek szempontjából ? A politikai akarat hiánya? LESZ-E KÖZÖS MAGYAR-SZLOVÁK NEMZETI PARK A Gömör-tomai-karszL ez az európai és világméretekben is egyedülálló tájegység ma két állam, Szlovákia és Magyarország területén húzódik. Mindkét ország méltónak találta arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel óvja: Szlovákiában 1973 óta tájvédelmi körzetként van nyilvántartva, Magyarországon a hetvenes évektől ugyancsak tájvédelmi körzet, majd a nyolcvanas évektől nemzeti park e karsztvidék területe. Ráadásul az UNESCO a szlovákiai részt 1977-ben, a magyar- országit pedig 1979-ben nemzetközi bioszférarezervátummá nyilvánította. Mindezekből kifolyólag szinte logikus a következtetés, hogy e két országnak koordinálnia kellene a Gömör-tomai- karszt védelmét. Akár oly módon is, hogy közös nemzeti parkot hoznak létre a területén. Ez azonban - bár sok szempontból lenne indokolt - nem is olyan egyszerű dolog. V karsztvidék egységes terület Dr. Gordon László, a Pelsőci Körzeti Környezetvédelmi Hivatal elöljárója, a karsztvidék szakértője azok közé tartozik, akik régi hívei és szorgalmazói a közös nemzeti park létrehozásának:- Annak gondolata, hogy közösen kellene védelmezni a karsztvidéket, tulajdonképpen már röviddel azután fölmerült, amikor mindkét oldalon létrehozták a tájvédelmi körzeteket. Ezt elsősorban a magyar oldal szorgalmazta. Az 1989-es változások után még intenzívebbé vált az ügy forszírozása, s ekkor született a közös nemzeti park ötlete. Az általam vezetett hivatal is tett ez ügyben bizonyos lépéseket, sőt a szlovák és a magyar környezetvédelmi minisztérium is, illetve a kérdés Havel volt szövetségi elnök itteni látogatásakor is terítékre került. A nemzeti parkra vonatkozó javaslatok, tervezetek azonban mind a mai napig a hivatali fiókokban lapulnak.- Milyen módon valósítható meg a közös nemzeti park kialakítása?- Egyeztetnünk kell. Nem történhet meg, hogy a karsztvidéknek egy tájéka a magyar oldalon fokozottan, nálunk viszont csak kevésbé védett, illetve fordítva. Mindezeket mindkét fél részéről szakmailag alá kell támasztani, javaslatot benyújtani a környezetvédelmi minisztériumoknak és a két ország kormányainak, hogy e kérdésben megegyezés születhessen.-Ez úgy is értelmezhető, hogy Szlovákiában elég néhány szakember elhatározása?- Nem, ezt természetesen intézményesen kell végezni. A kezdeményezést a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség igazgatása alá tartozó, berzétei székhelyű karsztfelügyelőségnek kellene megtennie, mint szakmai szervezetnek, illetve a járási és körzeti környezet- védelmi hivataloknak. Javaslatot tehet a járási hivatal regionális fejlesztési osztálya is vagy a vidék önkormányzatai. Egyébként a közös nemzeti park létrehozásának első és legfontosabb lépése az lenne, hogy a karsztvidék szlovákiai területét is, a magyarországihoz hasonlóan, nemzeti parkká kellene nyilvánítani. Aztán lehetne a két ország nemzeti parkjait valamilyen módon egyesíteni.- Mit jelentene ez a közös nemzeti park a karsztvidéknek, és mit az itt élő emberek számára ?- A természetvédelem szempontjából ez mindenképpen szigorítást jelentene. Érintené a mezőgazdálkodás egyes ágazatait, például a legeltetést, érintené a nyersanyagok, a kő bányászatát. Korlátozni kellene a jövőben a kőolaj-, földgáz- és villanyvezetékek építését, ezeket a karsztról tulajdonképpen ki kellene tiltani. Természetesen ez korlátozást jelentene az itt működő ipari és mezőgazdasági üzemekre, az itt élő emberekre nézve is. Mindezekből következik, hogy az államnak kompenzálnia is kellene a vidék lakosságát és vállalkozóit, s ez külön pénzbe kerülne. Itt azonban az emberi környezet védelméről, a jövő nemzedékek életéről van szó. Egyébként ha az embernek sikerülne újra elsajátítania azt a szemléletet és magatartást, amelynek alapján évszázadokig együtt élt a tájjal, a karsztvidékkel, akkor ez a mai korlátozásnak tűnő dolog nem is számítana annak. V nem/éti park előnyei A Gömör-tomai-karszt magyarországi területét tehát 1986-ban nemzeti parkká nyilvánították. Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága gyönyörű erdei környezetben, a jósvafői barlangnál székel. Itt kerestem meg Szvo- boda Lászlót, az igazgatóság osztályvezetőjét, aki - akárcsak a nemzeti park igazgatója - ugyancsak híve a közös nemzeti parknak, szorgalmazója létrehozásának.- Tudomásom szerint - mondta - már a tájvédelmi körzetek létrehozásakor fölmerült annak a lehetősége, hogy a karsztvidék legyen egy közös szisztéma szerint kialakított természetvédelmi terület. Erre akkoriban tájainkon még nem sok példa volt, egyedül a Tátrai Nemzeti Park volt olyan, amelyet Lengyelország és Csehszlovákia közösen szervezett és részben közösen üzemeltet. Azóta e két ország létrehozta a közös Pie- niny Nemzeti Parkot is. Mi a szlovák karszt tájvédelmi körzetének igazgatóságával már régebben felvettük a kapcsolatot, egyáltalán szakmai vonalon, és itt is fölmerült a közös nemzeti park ötlete. Mivel két országról van szó, kétféle törvénykezéssel és gazdálkodással, a közös nemzeti parkot nem úgy képzeljük el, hogy annak föltétlenül csak egy igazgatója legyen, hanem úgy, hogy a területet egységes szemlélet szerint kezeljük. Merthogy az országhatár az ökológiai és földrajzi adottságokat nem befolyásolja. 1991 őszén a szlovák karszt igazgatósága és mi kötöttünk egy együttműködési szerződést, mely alapja lehet a későbbi közös munkának.- A magyar fél ezek szerint készen állna a közös nemzeti park létrehozására?- A szlovák-magyar kormányközi tárgyalásokon a közelmúltban tudomásom szerint többször fölvetődött ennek a lehetősége, sőt Magyarországon a sajtóban is megjelent, hogy tervezik a közös nemzeti park létrehozását. Annál is inkább, mert nálunk azóta létrejött egy hasonló, a Fertő-Hansági Nemzeti Park, amelyik osztrák-magyar koordinálással működik. Itt is két egymástól független igazgatóság van, mindenki a saját maga államának a költségvetéséből működik, az ökológiai, kezelési dolgokat azonban közösen csinálják. Nemrégiben itt járt nálunk Baja Ferenc magyar környezetvédelmi miniszter, aki kijelentette: nem Magyarországon múlik ennek a közös nemzeti parknak a létrehozása, sőt, a kormányközi tárgyalásokon szorgalmazni is fog- A nemzeti park léte az itt élő lakosságot sem korábbi életvitelében, sem megszokott tevékenységeiben különösebben nem korlátozza. Azokon a területeken, ahol eddig mezőgazdasági tevékenységet folytatott, azt továbbra is művelheti, sőt az állattartást, legeltetést bizonyos helyeken mi ösztönözzük is. Az erdőgazdálkodást már komolyabb mértékben korlátozzuk, de ez sem azt jelenti, hogy nincsenek fakitermelések. Meghatározzuk viszont, hogy milyen időszakokban kerülhet sor a favágásra, hogy a természet rendjét ne zavaijuk meg. Nagyon jelentős pozitívum viszont, hogy a lakosság aktívan kiveheti részét az ide érkező idegenek ellátásából, közreműködik a nemzeti park tevékenységében, így a nemzeti park léte már a falvakban is sokaknak biztosítja a megélhetést. Valóban a törvény nem megfelelő? A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség igazgatása alá tartozó, berzétei székhelyű karsztfelügyelőség tehát az a szerv, amelynek Szlovákiában leginkább kezdeményeznie kellene, iletve lehetne a nemzeti park létrehozását. Kíváncsi voltam, miként vélekedik a dologról Mikulás Rozlozník, aki az említett környezetvédelmi ügynökség (egyébként állami szerv) rozsnyói központjának igazgatója, s egyúttal az irányításuk alá tartozó karsztfelügyelőség vezetője is. Ro/lozník úr azzal kezdte ugyan, hogy ők természetesen a nemzeti park, sőt a közös nemzeti park létrehozásának hívei, véleménye szerint azonban ennek sokféle akadálya van.- A nemzeti parkok működtetésére vonatkozó nemzetközi előírások annyira szigorúak, hogy ha nálunk ezeket be kívánnák tartani, akkor tulajdonképpen egyetlen nemzeti parkot sem tudnánk működtetni. Ugyanakkor minden országnak erre vonatkozóan saját törvényei vannak - állította Rozlozník úr, majd megmutatta azt az új környezetvédelmi törvényt, amelyiket idén fogadott el a parlament, és a jövő év januárjától lép érvénybe: - Bár a törvény elfogadását megelőző javaslatokban szerepelt a Szlovák Karszt nemzeti parkká nyilvánítása, az elfogadott törvény csak a már meglevő öt szlovákiai nemzeti park létét szentesítette. Ugyanakkor a törvény a következőképpen határozza meg azt a területet, amely nemzeti parkká nyilvánítható: „Egy nagyobb, több mint 1000 hektáros tájegység, amelynek ökoszisztémáját az emberi tevékenység még nem nagyon változtatta meg, s amelynek egyéni és természetes táj struktúrája van, s amelyben a természetvédelem a többi tevékenység között elsőbbséget élvez.” Bár a karsztvidék területe több mint 32 ezer hektár, s valóban egyedülálló állat- és növényvilággal rendelkezik, az ■S emberi tevékenység már jelentősen megváltoztatta. -5 Ugyanakkor, ha a természetvédelmi tevékenység 13 elsőbbséget élvezne e területen, az államnak anyagilag is kárpótolnia kellene azokat a vállalkozókat és egyélű neket, akiket a természetvédelmi korlátozások sújtaná- nak. Erre pedig jelenleg Szlovákiának nincs pénze. így nem hiszem, hogy a szlovákiai, s így a közös nemzeti park létrehozására belátható időn belül sor kerülhet. * Ki tudja, hogy éppen a Rozlozník úr által felhozott okok miatt vagy másért, de Szlovákia valóban nem szorgalmazza a dolgot. Lehet, talán szerepet játszik e magatartásban az is, hogy már meg is kezdték egy újabb, a Gömör-tomai-karszt területén is áthaladó gázvezeték építését. S bizony, amint Gordon László is elmondta, ha a vidék már nemzeti park lenne, ez nehezen válna lehetségessé. Pedig a közös nemzeti park létrehozása nemcsak a mi és unokáink javát szolgálná, hanem a természetét is. S talán ez sem utolsó szempont. | KLINKO RÓBERT \ (A kézirat nyomdába adása után kaptuk a döbbenetes hírt, hogy az írás szerzője 32 évesen, tragikus hirtelenséggel elhunyt.) TERMÉSZET 1995. január 22. l/BSámap
