Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-22 / 4. szám
1995. január 22. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. január 22. A NAP kel 07.34 - nyugszik 16.3 órakor A HOLD kel 23.19 - nyugszik -09.46 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VINCE, ARTÚR -ZORA valamint Anasztáz, Artemisz, Artemízia, Cintia, Délia, Dorián, Dortán, Neszta, Szirén nevű kedves olvasóinkat Artúr - egy régi angol király nevéből ered. Az angolban valószínűleg kelta eredetű ez a név, jelentését nem ismerjük. Vince - a latin Vincentius rövidülése. Jelentése: győztes. január 23. Zelma, Rajmúnd január 24. Timót január 25. Pál január 26. Vanda, Paula január 27. Angelika január 28. Károly, Karola Esef Müglitz Cumsanditz a lényeg kérdéséről Lényeged nem lehet azonos lényed legelvontabb pillanataival, mikor éppen lényeged kutatod. (Muprhy) ilasÉrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (» 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla ('»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig sze O.S'd° M I VASÁRNAP: 220 éve, 1775. január 22-én született Andre Marie Ampere francia fizikus és matematikus, aki elsőként szerkesztett áramerősség-mérő műszen, s nevét az áramerősség egysége viseli. • 50 éve, 1945-ben halt meg Jeruzsálemben Else Lasler-Schiiller német költőnő, saját - nem éppen szerénységre valló - szavai szerint: „a legnagyobb női lírikus, akit Németország valaha is magáénak mondhatott”. Különös, excentrikus egyéniség volt. Az expresszio- nizmus megelőzőjének, reprezentánsának és meghaladójának tartják, bár költészete ellenáll minden egyértelmű besorolásnak. HÉTFŐ: 165 éve, 1830. január 23-án (de lehetséges, hogy 30-án) hunyt el Virág Benedek költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet Berzsenyiig legnagyobb mestere. Jobbágycsaládból származott, pálos rendi szerzetes lett, Ányos Pál barátja és a székesfehérvári gimnáziumban tanártársa. Egy ideig a Batthyány családnál ne- velősködött, később már kizárólag az irodalomnak és történelemnek élt a budai Tabánban levő kis házában. A 19. század első felének írói a magyar irodalom atyját látták benne, s a „magyar Horácnak” nevezték. #110 éve, 1885-ben született Fülep Lajos Kossuth-díjas művészettörténész és művészetfilozófus. A modem kultúra válságjelenségeit, a magyar művészet sajátságait, a magyarságnak az egyetemes kultúrában játszott szerepét kutatta. KEDD: 30 éve, 1965. január 24-én halt meg Sir Winston Churchill angol történetíró, Nobel-díjas író, újságíró, tehetséges tájképfestő, államférfi. SZERDA: 130 éve, 1865. január 25-én született Csehiben L’Huillier István kertész, a milleniumi kertészeti kiállítás egyik rendezője, a magyaróvári gazdasági akadémia tanára. Nyugalomba vonulása után Kassán élt, ahol kereskedelmi kertészetet létesített. • 110 éve, 1885-ben született Geszti Lajos filmpedagógus, a magyar oktatófilm egyik megalapítója és megszervezője. • 95 éve, 1900-ban született Fekete István író, mezőgazdasági szakíró, mezőgazda. A koppányi aga testamentuma című ifjúsági regényével tűnt fel. Művei közül az állattörténetek lettek a legnépszerűbbek, írásainak sajátos varázsát a természetközelség adja, a meseszövés frissessége, eleven bája, mellyel minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz. Több művéből film is készült. CSÜTÖRTÖK: 280 éve, 1715 .január 26-án született Claude Adrien Helvetius francia filozófus. • 20 éve, 1975- ben halt meg Fritz Selbmann német író és politikus, aki hatvanadik évén túl jelentkezett első írói alkotásaival. PÉNTEK: 220 éve, 1775. január 27-én született Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling német filozófus. • 135 éve, 1860-ban halt meg Bolyai János, minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa, Bolyai Farkas matematikus fia. • 80 éve, 1915-ben Garamkövesden született Gyurcsó István csehszlovákiai magyar költő. SZOMBAT: 190 éve, 1805.január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Világnézetével, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészetével a 19. század irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutára. Líráját rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. KORKÉRDÉSÜNK: Biztonságban érzi magát az esti utcán? 2 Varga Lajosne' (vendéglátóipari dolgozó) Az attól függ, hogy hol vagyok. Ha a szülőfalumban. Ekecsen tartózkodom, nem félek késő este sem ellátogatni egy-egy távolabbi ismerőshöz. Pozsonyban merőben más a helyzet. A főváros közbiztonsága nagyon gyenge, ezért sötétedés után lehetőleg már nem járkálok az utcán. Különösen a gyér forgalmú, rosszul kivilágított helyeken nem. Ha sürgős feladatom van, elkísér a féljem. Este lehetőleg autóval közlekedünk. Nem attól rettegek, hogy kirabolnak és elviszik a pénzemet, hanem egyszerűen a testi épségemet féltem, hiszen manapság már egy húszasért is agyonverik az embert. majd az utcán fekve hagyták. Csoda, ha munkatársunkat az esti műszakok után jó ideig egy biztonsági szolgálat őre kísérgette haza?... De azt sem mondhatnám, hogy szülővárosomban, Dunaszerdahelyen kedvezőbb lenne a helyzet. Ellenkezőleg. Ottani kollégáimra már pisztolyt is fogtak. Ez velem hál’istennek, még nem fordult elő; más élményben viszont volt már részem. A feleségemmel az egyik szerdahelyi lokálban (hadd ne mondjam, hogy melyikben) vacsoráztunk. Amikor elém rakták a sült pisztrángot, a közeli asztalnál ülő, túlságosan is magabiztosan viselkedő társaság egyik tagja átszólt, hogy ugyanerre van gusztusa, de nincs ideje kivárni, amíg elkészítik, és máris át nyúlt a tányérom felé. Tessék - nyújtottam át hát én a vacsorámat, tudva, mi következett volna, ha ellenkezem. volt a helyzet. Nagyobb biztonságban éreztem magam, eszembe se jutott, hogy netán bajom eshet. Manapság azonban annyi hátborzongató történetet hall, olvas az ember, hogy önkéntelenül is óvatosabb, bizalmatlanabb. Nekem és családtagjaimnak még nem esett bántó- dásunk, de tudom, hogy a szomszéd lépcsőházba fényes nappal betörtek, és a miénkben is volt már egy rablási kísérlet. Ez elegendő ok arra, hogy az ember ne érezze magát túlzott biztonságban. Antal Attila (főpincér) Munkámból kifolyólag gyakran járok haza éjjel. Noha nem lakom túl messze az étteremtől, ahol dolgozom, az éjjeli szolgálatok után autóval megyek ligetfalui lakásomba. A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján, hazaérkezés után olykor pár percig még az autóban ülök, elszívok egy cigarettát és megvárom, hogy a közelben tartózkodó, gyanús alakok eltűnjenek. Csak ezután megyek fel a lakásba. Azon kívül, hogy leszerelték a rendszámtáblámat, ellopták az ablaktörlőimet, más kár még nem ért. Ugyanezt, sajnos, nem mondhatja el az a kolléganőm, akit a K-mart közelében megtámadtak, elvitték az értéktárgyait, a lakáskulcsát, ráadásul kékre-zöldre verték, Stiegler Sándomé (nyugdíjas) Már hogy érezhetném magam biztonságban, mikor Pozsony-Ligetfalun lakom, ahol országos viszonylatban a legtöbb bűnügy történik. Az utca tele van csavargó fiatalokkal, narkősokkal. Egyesek abban élik ki magukat, hogy az öregeket ijesztgetik. Én ugyan nem félek, de azért este már nem járok ki, és mivel egyedül élek, a lakásba se engedek senkit. A szomszédasszonyommal még egy plusz ajtót szereltettünk a folyosóra, hogy ezzel is csökkentsük a betörés veszélyét. Orbán Borbála (magánvállalkozó) Nemcsak az esti, a nappali utcák sem biztonságosak. Amikor kórházban feküdtem, a szomszédos ágyra egy új pácienst hoztak. Kiderült, valaki megtámadta, letépte róla az aranyat, elvette a kézitáskáját, és úgy helyben hagyta, hogy eltörött a lába. Az emberek nemcsak irigyek és durvák, hanem egyre kegyetlenebbek is. Kiss Szerén (bolti pénztáros) Nem vagyok félős típus, mégse merek sötétedés után kíséret nélkül járkálni. Négy-öt esztendővel ezelőtt még más Fazekas István (kamionsofőr) Nálunk, Királyhelmecen még nem honosodott meg a „vadnyugat”, így félelem nélkül tehetek egy kis esti sétát. Ráadásul elég sok a rendőr, a fekete seriff és más biztonsági ember. Barátaim, ismerőseim közt nincs senki, akit leütöttek, kiraboltak volna. Idegen városokban sem félek, de a biztonság kedvéért inkább csak a főutcákon járok, a sikátorokat elkerülöm. Önvédelmi eszközöket, például paralizáló spray-t sem hordok magamnál. Egy támadó ellen meg tudnám magamat védeni. Ha viszont úton érne az attak, ott a szerelővas. Szerencsére, eddig csak a de- fektjavításnál volt rá szükségem. Szöveg és képjordódy) A VASÁRNAP első számának a megjelenése után örömmel tapasztaltuk, hogy olvasóink az 1995-ös évben is szeretnek játszani, „böngészni”, no és természetesen nyerni is. Aki véletlenül még nem tudná, nálunk nyerni is lehet. Ha helyes választ ad az alábbi kérdésre, ezer, illetve ötszáz korona ütheti a markát. E heti kérdésünk: A világ legnagyobb, csaknem összefüggő erdőterületei az úgynevezett boreális erdők vagy tajgák, amelyek az Óvilágban a Skandináv-félszigettől Japánig, az Újvilágban pedig Üj-Angliától Kanadán át a Csendes-óceánig húzódnak. Milyen fák alkotják? 1. Fenyőfák 2. Bükkfák 3. Tölgyfák A helyesnek vélt választ levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére. A levelezőlapra írják rá: BÖNGÉSZŐ. a világbékéről Világbéke. Nem tudom, ki találta ki ezt a szóösszetételt. Talán valamilyen idealista álmodozó, ábrándos politikus vagy szárnyaló költő, vagy lehet, hogy az egyszerű, természetes emberi vágy szülte. Sosemvolt világbéke. Ami nem a világháború egyszerű ellentéte. Mióta számozzuk a világégéseket, nagy történelmi tanulságként emlegetjük őket, és megkönnyebbült szívvel adunk hálát az égnek, hogy a harmadikat, amely talán a civilizáció pusztulását jelentette volna, sikerült elhessegetni. De ami utána következett, az sajnos nem világbéke. Esténként, amikor bekapcsolom a tévét, hogy tájékozódjam a hazai politikai eseményekről, az új kormány ígéreteinek megvalósításáról, az ország állapotáról, már az első képek sokkolnak. Csecsenföldön holttestek borítják az utcákat, emberroncsokat kötöznek a szükségkórházban, az évtizedek súlyos áldozatai árán épített utcák üszkös falai merednek az ég felé, középületek állnak lángokban. Üzenetek, rosszalló levelek sokasága kéri Moszkvától a vérengzés beszüntetését, hogy vessenek véget a még fel nem becsült ártatlan áldozatok tömegének. Jelcin állítólag egy maffia ellen harcol szőnyegbombázással. Pontosan senki sem mondja meg, hogy mennyi a csecsenföl- diek nemzeti önállóságának híve a barikádokon, és mennyien védik az alvilággal állítólag szövetkezett Dudajevet. Egyszóval estéről estére borzongva nézzük a tragédiát, amelynek módszerei erősen hasonlítanak a „budapesti ellenforradalom” leverésére. Mintha tárgyalóasztal nem is létezne. Még a csecsenföldi véres drámát meg sem emésztem, máris jönnek a délszláv háborús képek: lövöldözések, halottak, menekülők, tétlenkedő ENSZ-katonák. Átkapcsolom a tévét Pozsonyról Pestre, de itt is ugyanazok a képek fogadnak. Prága még pikáns részletekkel is szolgál a harcokról. Végigmegyek a kábeltévé mind a két tucat állomásán. Egyiken az iszlám fundamentalisták véres merényletének következményeit látom, másikon az arab-zsidó konfliktus legújabb áldozatait, majd a bosszú halottait mutatják. De egy törökországi kurd falu bombázása is hozzátartozik a napi eseményekhez. így fest 1994 januárjában a világbéke egy napja. Egy hamburgi kutatóintézet adatai szerint az ötvenes években, amikor tombolt a hidegháború, évente átlag tizenkét helyi konfliktus robbant ki, a kilencvenes években ez átlagosan negyvenre emelkedett. Különben a második világháború óta 187 háború dúlt. Világbékében. Csupán az elmúlt esztendőben negyvenegy helyi fegyveres konfliktus pusztította földünket. Az áldozatok számát többre becsülik, mint Szlovákia összlakossága (6,5 millió). Sajnos, sem a katonai szövetségek, sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezetek nem tudják útját állni a helyi háborúknak. Többségüket etnikai ellentétek, területi viták, hatalmi érdekek robbantják ki. Becslések szerint csupán a délszláv válságban negyedmillióan vesztették életüket. Miért? A szent határokért? Az etnikailag tiszta nemzetállam megteremtéséért? Ruandában például több mint egymillió- an pusztultak el a vad törzsi öldöklésben. Világbéke. Több mint 42 millió olyan ember él a földön, aki az elmúlt esztendőkben volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Tizennyolcmillióan önként hagyták ott a családi tűzfészket, de huszonnégymilliót elüldöztek. Ide vezet a nacionalista tisztogatás. Számomra egyre inkább úgy tűnik, hogy a világbéke az emberiség számára elérhetetlen ideál. Azonban soha nem mondhatunk le róla. A békét mindenkinek elsősorban otthon, szülőföldjén kell megteremteni, védelmezni, örüljünk neki, hogy régiónkban béke honol, és ne engedjük meg, hogy politikai viták szembeállítsák az itt élő népeket! Toleranciával, tárgyalóasztalnál az égvilágon mindent meg lehet oldani. Csak így járulunk hozzá a mindenki által óhajtott világbékéhez Szűcs Béla
