Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-25 / 26. szám

Hardy vajkörte - francia fajta, amely jó tulajdonságainak köszönhetően Európa töb­bi országában is elterjedt. A termőhellyel szemben nem igényes. Héja világoszöld, éretten bronzos, párás felületű. Húsa zöldes­fehér, szemcsés, bő levű, kiváló édes-savas. Szeptember közepétől szedjük, október vé­géig is fogyasztható. Jól szállítható, de éret­ten már érzékeny a nyomódásra. Nagyon jó és termékeny fajta; a betegségeknek és a fa­gyoknak is jól ellenáll. Hiányossága, hogy későn fordul termőre. Telepítése háztájiban és nagyobb gyümölcsösben is ajánlható. Sorozatunk harmadik részében két téli és két őszi francia, valamint egy belga téli fajtát mutatunk be. ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Körtefajták III. Társulati esperes - nagy gyümölcsű, fehér húsú, ol­vadó, bő levű, igen kellemes, fűszeres ízű francia körte. Szeptember végén szedve kam rában újévig, hűtőházban pedig akár januárig is tárolható. Mérsékelt növekedésű és későn fordul termőre. 1. Lucas körte - virágai és fája a fagyokkal szem­ben kevésbé ellenálló 2. A Párizsi körte jó tulajdonságai közé tartozik, hogy a gyümölcsét károsító lepkehernyókkal szem­ben eléggé ellenálló 3. A Mademe Verté számára is jó alanynak bizo­nyult a birs A betegségekre nem érzékeny. Szereti a laza szerkezetű, kellő nedvességtartalmú talajokat. A háztá­jiba ajánlható. Lucas körte - Franciaországból származó, Euró- pa-szerte elterjedt téli fajta. Köze­pes növekedésű. Levelei viszony­lag nagyok, sötét­zöldek. Virágai középnagyok, fe­hérek. Gyümölcse nagy, héja világossárga, húsa fehér, bő levű, nagyon finom. Bőtermő fajta. Szedési ideje október közepe, fogyasztásáé pedig novem­ber-február. Nagyon jól, hűtőházban akár 6 hónapig is tárolható. Jó termést főleg az or­szág meleg, déli tájain ad. Párizsi körte - ez a Franciaországból származó fajta is közkedvelt lett Európá­ban. Főleg a melegebb vidékeken termesz­tik. Közepes növekedésű; vesszői hosszúak, középvastagok, barnásszürkék. Levelei kö­zépnagyok, világoszöldek. Virágai kicsik, fehérek. Gyümölcse középnagy, megnyúlt. Héja világoszöld vagy sárgászöld, húsa fe­hér, olvadó, bő levű, s nagyon ízletes. Ok­tóber 15-e után szedjük, decemberben be­érik, s februárig eláll. Nagyon jól szállítha­tó és tárolható. Finom kompót készíthető belőle. Egyike a legértékesebb téli körtefaj­táknak. Mademe Verté - Belgiumból származik. Nyugat-Európában nagyon kedvelik. Nálunk általában a déli vidékeken termesztik. Köze­pes növekedésű. Levelei hosszúkásak; virá­gai közepesek, fehérek, a késői fagyokra ér­zékenyek. Gyümölcsei közepesek vagy ki­sebbek. Héja zöldesbarnás, rozsdás, húsa bő levű, fűszeres. Október második felében szedjük. Fogyasztásra leginkább december­ben, januárban alkalmas. A szedés után köz­vetlenül jól szállítható, később viszont ez már nem mondható el róla. Miklós Dénes kertészmérnök S. T. dióspatonyi olvasónk még a ta­vasszal kereste meg szerkesztőségünket levelével, amelyben arra kért bennünket, hogy közöljük vele, hol vásárolhatna eperfacsemetét. Kérését lapunkban közzé­tettük, de az információra hetekig kellett vámunk. Csak májusban jutott el hozzánk Tóth János szódói nyugalmazott kertész­mester levele, amelyet most teljes egészé­ben közzéteszünk; erre ugyanis mind tar­talmilag, mind stílusát tekintve teljes mér­tékben rászolgált. Bakabányai eperfák Tisztelt Szerkesztő Ür! Talán tudok segíteni S. T. dióspatonyi érdeklődőnek, aki „fekete szeder” fácskát szeretne. A nemes fajták közül kétféle feketét is­merek: a Sandud-ot és az Orsrni-t. A San- dud-ot állítólag már a törökök hozták be Magyarországra. Apósom bátyjának, Ben- kovits Sándornak is volt belőle Szentend­rén. Van Zselízen is, az egyik nyugalmazott tanár ismerősömnek, de hiába tanácsoltam neki a napos helyet..., a mély árnyékban pe­dig csak nyomorog, szenved a csemete. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a vilá­gon nincsenek hasonló Sandud eperfák, mint a bakabányai (Pukanec) szőlőkben. Egy 93 éves bácsi elmondta nekem, hogy ő gyerekkorától ilyen hatalmas fáknak is­meri őket - biztosan túl vannak már a 100 esztendőn. Átmérőjük eléri a méteres vas­tagságot, koronájuk az égbe nyúl. Küld­tem róluk oltógallyat, szemzőágat egy öreg kollégának Csehországba. Ahogy később megírta melegágyban, stimulátor- ral kezelve meg is gyökeresedtek a dugvá­nyok. A szemzés rosszabb eredménnyel végződött. Ez a fajta savanykás ízű, rengeteg fes­tékanyagot tartalmaz. Bakabányán a bor színezésére is felhasználják. Az Orsini valószínűleg Olaszországból került hozzánk. Apáink Csodálatos, szőlővel befutott eperfákról meséltek ne­künk. Az első világháborús emlékeik kö­zött visszatérő téma volt ez a nem min­dennapi látvány. Az Orsini mézédes, kel­lemes aromájú fajta. Környékünkön oltot­tam vagy tíz darabot. Nem hiszem, hogy S. T. talál a faisko­lákban eperfacsemetét. Évekig tart, amíg az apró magocskából beoltható, ceruza vastagságú fácska fejlődik. Ilyennel a mai profitra menő világban nem bíbelődnek. Én minden évben vetek el „vadszeder” magot. Sajnos, ezek sokszor nem cslraké- pesek. Van most is egy kis magoncom, ta­lán már az idén beoltom. Ha megered, szí­vesen felajánlom S. T.-nek! Tisztelettel: Tóth János, nyug. kertészmester [ku zä üscaa A nyövénykultúrákban és környezetünkben gyakran károsítanak a következő kártevők: • szőlőtermesztés: atkák, molyok * szőlőmoly ellen: Biobit • gyümölcstermesztés: atkák, molyok • zöldségtermesztés: atkák, levéltetvek, tripszek, liszteskék * burgonyabogár (Colorado) ellen: Novodor • raktárak: atkák, molylepkék • magtárak: atkák, molylepkék • lakóházak: molylepkék, csótányok, hangyák GONDOT OKOZNAK ÖNNEK A FELSOROLT KÁRTEVŐK? Már Szlovákiában is kaphatók a környezetkímélő biológiai védekezéshez szükséges hasznos szerek. Részletes információk: bio lOMAL 941 36 Rúban 23 KIS- ES NAGYKERESKEDŐKNEK kis és nagy csomagolásban egyaránt Telefon/fax: 0817/976 67 fc Szerkesztői üzenet Felhívjuk kedves levélíróink, olvasóink, vala­mint alkalmi szakíróink figyelmét, hogy kéré­seik, leveleik, szakcikkeik közlésére általában csak több héttel kézbesítésük után kerülhet sor. A rovatot ugyanis külső munkatársként szer­kesztem, így írásaik minimum egy hét eltelté­vel jutnak el hozzám; nyomdai és egyéb okok­ból pedig általában három héttel a megjelenés előtt szerkesztjük meg az éppen aktuális szá­mot. Az ünnepi számaink esetében, valamint a nyári és téli szabadságok idején nemritkán 4—6 héttel korábban is összeállítjuk az oldalt. Azok a szakcikkek, amelyek így aktualitásukat vesz­tik, csak a következő idényben kerülnek beso­rolásra. Reméljük, mindnyájan megértik, hogy ez a Há­zunk tája rovat fennakadásmentes megjelenése ér­dekében szükséges. A szerk. A egy- és kétnyári növényekkel rova- tunkban mindeddig elég mostohán bántunk, pedig talán ezek kerti dísznövénye­ink között a legkedveltebbek. Generatív úton általában ezeket a legkönnyebb szaporítani. Legtöbbször elegendő belőlük időben „magot fogni”, s azt kellő helyre, adott időben elvet­ni. Vannak persze közöttük is igényesebb fa­jok, amelyek több törődést követelnek. Ilye­nek a Tátogatok (Scrophulariaceae) család­jába tartozó gyűszűvirág-(Digitalis-)fajok. A kertben dísz, takarmányban méreg Kertjeinkben ilyentájt nyílik a feltűnő megjele­nésű, virágú piros gyűszűvirág (Digitalis purpu­rea). Piros pártájáról (ritkábban lehet fehér, belül piros pettyes), csipkés, formájukon molyhos leve­leiről és kerek-tojásdad csészecimpáiról könnyen felismerhető. Ha azt szeretnénk, hogy kertjeinket jövőre is dí­szítse, akkor magvait a hónap végéig el kell vet­nünk. Csírázóképességüket a nagy meleg negatívan befolyásolja, ezért, hogy alacsonyabb hőmérsékle­tet, s így megfelelő feltételeket biztosítsunk ehhez a folyamathoz, takarnunk kell a vetést. Erre megfe­lel a félig érett lombföld, a gyékény, nád vagy más hőszigetelő anyag. A csíranövénykék a vetést kö­vető 9-10. napon jelennek meg; ilyenkor a takarást el kell távolítanunk. Tűzdelnünk a palántákat nem kell, hanem augusztus végén, szeptember elején kell őket állandó helyükre telepíteni. A növény kék középkötött talajra, napfényes helyre (40x40 cm-es sor- és tőtávolságra ültetve) kerüljenek. A gyűszűvirág előnyös tulajdonsága, hogy jól tűri a szárazságot, így valóban csak rendkívül A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) kétnyári növény, de megfelelő gondozás mellett 3-4 évig is él. Gyógynövényként a levele gyűjtendő. Ezek szaga frissen kellemetlen, szárítva ez gyengül; íze kelle­metlen, csípős. Tudni kell róla, hogy a drogipar csak a már kétéves növény leveleit vásárolja fel. A drog a szívbetegségek egyik legfontosabb gyógysze­re. (Foto: P. R.) száraz nyarakon kell öntözni. (A vetés után, a ta­laj átmelegedését enyhítendő, ajánlható a per- metszerű öntözés.) A tapasztaltabb virágkerté­szek, virágkedvelők tudják azt, ha a gyűszűvirág virágszárát még azelőtt levágjuk, hogy magvait beérlelné, a növényt arra kényszerítjük (fajfenn­tartás!), hogy a következő évben újra virágot hozzon, azaz magot érleljen. Így akár több éven át életképes marad a tő és gazdagon virágzik. Megemlítendő még, hogy a piros gyűszűvirágon kívül, amely nemritkán elvadul, tölgyeseinkben előfordul a sárga gyűszűvirág (D. grandiflora), száraz lejtőkön s ún. bokorerdőkben a gyapjas (D. lanata), az erdőszéleken pedig a rozsdás gyűszűvi­rág (D. ferruginea). Tudni kell róluk, hogy mérgező anyagokat (per­sze, ezek egyben gyógyításra is felhasználhatók) tartalmaznak - glikozidákat, amelyek a szív izom- zatára hatnak. Fokozottan veszélyesek, mert a szervezetben felhalmozódnak, kumulálódnak. Em­berre és valamennyi háziállatra mérgezőek. A megbetegedés tünetei: émelygés, hányinger, később erős hasmenés, gyengülő érverés, egyen­súlyzavarok, görcsök, légzészavarok. Végül a szívműködés teljesen megszűnik, s így beáll a ha­lál. A lovaknál például 100-140 grammnyi friss levél elfogyasztása után 14-24 órán belül ez bekö­vetkezhet. A közepes termetű háziállatoknál a kri­tikus mennyiség az említettnek mintegy 10-15 százaléka lehet. -r­Szerkeszti: Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1995. június 25. ilBSämap

Next

/
Thumbnails
Contents