Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-25 / 26. szám

llaSÉrnap 1995. június 25. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. június 25. A NAP kel 04.54 - nyugszik 20.54 órakor A HOLD kel 03.12 - nyugszik 18.35 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VILMOS-TADEÁŐ valamint Adalbert, Bocsárd, Maxim, Maximilliam nevű kedves olvasóinkat Vilmos - a latin Villemus-ból ered, ez a szintén latin Vilhelmus változata. Ez utóbbi a germán Willihelm latinosftása. A germán név jelentése: erős akaratú védelmező, június 26. János, Pál június 27. László június 28. Levente, Irén június 29. Péter, Pál június 30. Pál július 1 .Tihamér, Annamária Segelmen törvénye, avagy a legegyszerűbb tagadás törvényei 1. Tagadni, ha nem is könnyebb, mint beismerni, csupán azt hisszük, célravezetőbb. (Murphy) HIBAIGAZÍTÁS A UBSÚrnap 1995. május 21-ei számá­ban közöltük Ardamica Ferenc: Bárki több nálunknál című riportját, amely­nek egyik szereplője Stefan Cmorík mérnök (és nem ahogy mi írtuk: Cmo- lík) volt; a bányászok körében haszná­latos alkoholszonda pedig nem Dráger, hanem helyes nevén Gräger. A tévedé­sekért mind Cmorík mérnök, mind ol­vasóink elnézését kérjük. üBsárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (* 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (* 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (* 210/4456) . Lapszerkesztő: Mislay Edit (a 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (*210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (* 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (a 210/4460) Adminisztráció - *210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 140 éve, 1855. június 25-én született Bá­nó Jenő utazó. Kereskedelmi akadémiát végzett, tenge­rész volt, majd a vasút szolgálatába állt. Nyugdíjazása után bejárta a világ majd valamennyi országát. Mexikó­ban telepedett le. Az ott létesített kávételepeit egy ciklon elpusztította, és Mexikó magyarországi, később egyipto­mi főkonzulja lett. Az első világháború idején Suleiman El Fakir álnéven Barcelonában politikai cikkeket írt a szövetséges hatalmak ellen. HÉTFŐ: 175 éve, 1820. jú­nius 26-án született Berzenczey László reformpolitikus, szabadságharcos, utazó. Világos után Kossuthtal ment az USA-ba. Később a Panama-földszoroson át Kaliforniá­ba, végül Nagy-Britanniába utazott. 1873-ban ázsiai útra indult a magyarok őshazájának és rokonainak felkutatá­sára. Útja viszontagságos és eredménytelen volt. • 160 éve, 1835-ben született Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus, a Magyar Ornitoló­giái Központ megalapítója. • 30 éve, 1965-ben halt meg Gyárfás József növénytermesztő, mezőgazdasági szak­író. Nevéhez fűződik a sortrágyázás és a somkóró ter­mesztésének bevezetése. KEDD: 110 éve, 1885. június 27-én született Nyitrabajnán Harmat Artúr zeneszerző, karmester és zenepedagógus, a Szent István Bazilika kar­nagya, a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol egyházze­nei tanszakot alapított. • 85 éve, 1910-ben született Had- rovics László nyelvész, irodalomtörténész, szótárkészítő. SZERDA: 100 éve, 1895. június 28-án született Meré­nyi Oszkár irodalomtörténész, irodalmi emlékek felkuta­tója, emlékmúzeumok alapítója, vidéki folyóiratok elin­dítója. • 40 éve, 1955-ben hunyt el Szekfü Gyula törté­nész, publicista, a magyar polgári történetírás kiemel­kedő alakja. • 35 éve, 1960-ban Bécsben halt meg Ester­házy Móric gróf, politikus, a terebesi választókerület par­lamenti képviselője. A nyilasterror alatt deportálták, a Rákosi diktatúra idején kitelepítették, 1956-ban külföldre menekült. CSÜTÖRTÖK: 225 éve, 1770. június 29-én Rozsnyón született Magda Pál tanár, statisztikai író, tör­ténész, a magyar társadalmi gondolkodás kiemelkedő egyénisége. • 100 éve, 1895-ben hunyt el Thomas Henry Huxley angol természettudós. • 95 éve, 1900-ban szüle­tett Antoine de Saint-Exupéry francia író, esszéista, hiva­tásos pilóta, A kis herceg című varázslatos szépségű me­se szerzője. PÉNTEK: 170 éve, 1825 .június 30-án szü­letett Florimond Hervé francia zeneszerző, a szarkaszti­kus, frivol hangú francia operett megteremtője. Több mint nyolcvan operettje közül a Nebáncsvirág aratta a legnagyobb sikert. • 95 éve, 1900-ban Kassán született Szabó Ernő színész, a Hannibál tanár úr című film fősze­replője, a Magyar Rádió Szabó család című népszerű so­rozatának Szabó bácsija. SZOMBAT: 405 éve, 1590 jú­liusában jelent meg a Vizsolyi Biblia, az első teljes ma­gyar protestáns bibliafordítás, Károli Gáspár munkája, amely megjelenése helyéről kapta elnevezését. A fordítás kultúrtörténeti jelentősége meghaladja tényleges értékeit, ugyanis nyelypzete már saját korában archaikusnak szá­mított, s eredeti szöveggel az első kiadás óta szinte nem is jelent meg. • 70 éve, 1925.július 1-jén halt meg Eric Satie francia zeneszerző. • 45 éve, 1950-ben hunyt el Emile Dalcroze svájci zenepedagógus és zeneszerző, a ritmikus gimnasztika megalapítója. ... vagy hűvös, borongás, tartózkodó? Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja Szerkesztőségünkbe ismét több száz helyes megfejtés érkezett olvasóinktól. E héten a csillagászat iránt érdeklődők lesznek könnyebb helyzetben. Az Europa, a Ganymedes és a Cállisto nevű holdakat Galilei fedezte fel, ezért Galilei-holdaknak is nevezik őket. Kérdésünk: Földünk melyik bolygótársa körül keringenek? 1. Vénusz 2. Mars 3. Jupiter Megfejtéseiket szerkesztőségünk címére küldjék. A levelezőlapra ne felejt­sék el ráírni a BÖNGÉSZŐ jeligét. A helyesen tippelők között ezúttal is 1500 koronát sorsolunk ki. A szerencsés nyertes nevét az ÜJ SZÓ június 28- i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Berecz Gyula. az irredentizmusról Nemrég egy fiatal olvasónk a szememre vetet­te, hogy jóformán a szlovák nacionalisták minden vádjával foglalkoztunk már, de az ir­redentizmusról én is hallgatok, pedig sokan nem tudják, mit jelent és mi a mai politikai tartalma. Valóban, szinte naponta elhangzik szlovák politikusok szájából és a szlovák lapok hasábjain is gyakori. Fellapoztam a lexikonokat és előbb röviden összefoglalom az irredentizmus lényegét, amely az olasz irredenta (fel nem szabadított) szóból terjedt el. Eredetileg az olasz kispolgár­ság mozgalma volt (1870) és az akkor még osztrák fennhatóság alatt álló olasz lakosságú területeket követelte. Később az olasz terjesz­kedést szolgálta. Magyarországon az 1919-ben hatalomra került Horthy-rendszer a trianoni szerződésben (1920) elvesztett területek vissza­szerzésére szervezett széles körű mozgalom volt. A propaganda minden eszközének fel- használásával igyekeztek terjeszteni és szítani a legszélesebb társadalmi körökben. A sovi­niszta propaganda az elvesztett magyar terüle­tek visszaszerzését óhajtotta, amely szembeállí­totta Magyarországot szomszédaival. Hogy ez mennyire így volt, arról már saját élményeim vannak 1939-ből, amikor elkerül­tem a sátoraljaújhelyi elemi iskolába, és min­den reggel a magyar Hiszekeggyel kezdtük a tanítást, amelynek utolsó sora így hangzott: „Hiszek Magyarország feltámadásában.” Minden iskolai füzet hátlapján ki volt nyom­tatva a történelmi Magyarország, a Csonka- Magyarország és a Nagymagyarország térké­pe, alatta ilyen szöveggel: így volt, így van és így lesz! Az 1938-as bécsi döntés után az irre­denták még nagyobb tűzzel követelték az elsza­kított többi terület visszaadását. Arra azonban nem emlékszem, hogy az első köztársaság idején az irredentizmusnak tö­megbázisa lett volna az itt élő magyarság köré­ben. Arról nem tudok, hogy tüntetések lettek volna a határok megváltoztatásáért. Azt azon­ban nem lehet letagadni, hogy a lakosság örült, amikor visszatért az anyaországhoz Nem vagyok történész, csupán egyszerű szemtanú, aki átélte a változásokat. De annyit én is tudok, hogy nem a magyar irrendentiz- mus, nem a magyarság Csehszlovákia-ellenes- sége okozta a határok megváltoztatását, ha­nem Hitler és Mussolini Európa meghódítá­sára szőtt tervei. Nem Magyarország foglalta vissza Szlovákia déli részét, hanem Hitler ad­ta vissza szövetségesének, Horthynak. Az a Hitler, aki a másik kezével létrehozta a szlo­vák bábállamot. Ha jól emlékszem, Tiso és Horthy egészen jól megfértek egymással, zsi­dóellenesek voltak, és hálából egyformán küldtek katonákat a keleti frontra. Vázlatosan ilyenek a történelmi előzményei az irredentizmusnak. Azt pedig, hogy ma a szlovák nacionalisták kikaparták a történelem szemétdombján, semmi sem indokolja. 1. Magyarországon ma nincs olyan párt és mozgalom, amely nyíltan követelné a jelenlegi határok megváltoztatását és uszítana a szom­szédos országok ellen. 2. A szlovákiai magyar politikusok között nem akad egyetlenegy sem, akire rá lehetne fogni az irredentizmusnak még a látszatát is. 3. Alapvetően más a nemzetközi helyzet, mint a két világháború között volt. Akkor a fa­siszták Európa leigázására készültek, ma a határok nélküli, egységes Európáért küzd a földrész, amelynek kapujában ott topog Szlo­vákia és Magyarország is. 4. Országaink aláírtak egy alapszerződést, amelynek egyik pontja kimondja a határok sérthetetlenségét és hitet tesz a nemzetközi jo­gok és a kölcsönös barátság elmélyítése mellett. Kedves fiatal barátom, talán ebből a vázlat­ból is láthatja, hogy amikor a szlovák politi­kusok a magyar irredentizmusról fecsegnek, annak semmi reális alapja nincs. Félreveze­tik a szlovák közvéleményt és azt hiszik, hogy vádaskodásaikkal megfélemlítik a magyar ki­sebbséget, amely meghunyászkodva egyetért majd az ellene kiagyalt nyílt és alattomos elszlovákosítási tervekkel. Belelátunk kártyá­ikba és lassan a világ is. Az irredentizmus régiónkban meghalt és akik ijesztgetnek vele, a szlovák népnek is rossz szolgálatot tesznek. Itt lenne az ideje, hogy az együttélés pozitív politikáját népszerűsítsék. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents