Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-18 / 25. szám

Soro­zatunk második részében két nyári - egy amerikai és egy csehorszá­gi nemesítésű - fajtát, valamint két őszi érésű nyugat-európait mutatunk be. Faj­tajegyzékünkben ezek az 1950-es évek eleje óta szerepelnek. Clapp kedveltje - Amerikából származik, ahol gyorsan elterjedt, majd Európát is meg­hódította. Erőteljes növekedésű. Törpefát, sövényt egyaránt nevelhetünk belőle. Termőkorban koronáját rendszeresen kell rit­kítani. Levelei középnagyok, sötétzöldek. Virágai nagyok, későn nyílnak: jó virágport ad. Viszonylag korán termőre fordul; rend­szeresen és bőven terem. Gyümölcse szép nagy, szabályos. Héja sárgászöld, a napos ol­dalon barnásvörös. Húsa fehér, igen finom, vajszerű, bő levű. Nagyon finom kompót készíthető belőle. Au­gusztus közepén szedhető, s ezt követően jól szállítható. 1. A Clapp kedveltje Amerikából származik, s később egész Európában elterjedt 2. A Bőse kobakja vidékeink egyik legelterjedtebb őszi kör­tefajtája. Gazdagon, s többnyire rendszeresen terem. 3. A Conference birs alanyon jól termeszthető; a Bőse ko­bakjánál kötöttebb, szabályos koronaformára is alakítható A háztáji kertekbe na­gyon ajánlható. A Solani-körte (Solanka) - Csehországból származik. Erőteljes növekedésű fajta, ezért főleg nagyobb területű gyümölcsösökbe ajánlható. Csak később fordul termőre. Levelei nagyok, sötétzöl­dek. Virágai fehérek, közép­nagyok. Termései leggyak­rabban közepesek, meg­nyúltak. Héjuk citromsárga, a napos oldalon pirosas szí­neződéssel, apró rozsdás foltokkal. Húsa sárgásfehér, igen lédús, olvadó, édeskés, ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Körtefajták II. fűszeres ízű. A gyümölcsök alakját a talaj tulaj­donságai befolyásolják. Piacra augusztus közepétől a kemény gyü­mölcsöt szedjük, így a hosszabb szállítást is jól bírja. Elsőrendű piaci körte, amely körül­belül három hét alatt érik be. A Bőse kobakja - Belgiumból származó őszi körte. Egész Európában termesztik; vidé­keink egyik legelterjedtebb fajtája. A maga­sabb fekvésű helyeken gyümölcse kevésbé jó minőségű. Középerős növekedésű. Kissé ritka és kuszáit koronát nevel. Levelei sötétzöldek. Virágai közepesek, fehérek. Gyümölcse nagy, tipikus kobak alakú. Alapszíne világoszöld, többnyire fahéj színű rozsdamázzal borított, kiváló ízű. Szeptember végén szedhető; három hét alatt érik be. Nagyon jó fajta. Mind friss fogyasztásra, mind konzervipari célokra kitűnően megfelel. Gyümölcsösbe, házikertbe egyaránt ajánlható. A Conference („konferensz”) - Angliából származik, 1884 óta termesztik. Nálunk az 1. világháború után kezdett terjedni. Fája kö­zéperős növekedésű. Levelei nagyok, sötét­zöldek. Virágai nagyok, fehérek. Gyümölcse közepes, hosszúkás. Héja zöldessárga, foltos rozsdamázas. Húsa sárgásfehér, bő levű, kel­lemesen fűszeres. Szeptember végén szedjük, s télen fogyasztjuk. Eredményesen termeszthető az északibb és a magasabb fekvésű területeken is. Háztájiba és nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. Miklós Dénes kertészmérnök ENDlVIA ÉS CUKORSALÁTA Az endíviasaláta a cikóriához tartozó, különleges salátanövény. Levele zöld, sárga vagy fehér, szí­nes, barnásvörös is lehet. Szabdalt, csipkézett. A fajtától függően 0,5-1,5 kg zöldtömeget fejleszt; beltartalmi értéke jelentős. Tájainkon az őszi termesztés eredményes. Magját júniusban vessük. Négy-öt hét után a pa­lántákat 30x30 vagy 40x40 cm tenyészterületre ültessük, őszi, csapadékos időben erőteljesen fejlődik és bokrosodik. Félár­nyékos helyen kevésbé tömör, világosabb levelet fejleszt. Tápanyagban és vízben gazdag talajon eredményesen termeszthető. A hideget jól tűri. A fagyok beállta előtt a leve­leket kössük össze, gyökerestől szedjük fel, ver­meljük el homokba. 12-14 C-fokon félámyékban vagy sötétben a levelek, a gyökér tartaléktápa­nyagait felhasználva, tovább nőnek, megnyúlnak, színük kifakul. Szedéskor, december végén, a külső leveleket távolítsuk el a gyökértörzsről. Ha a gyökértörzsben tartalékanyag maradt, akkor új levelet hajt, amit ismét felhasználhatunk. A hal­ványított levelekben a keserű anyag mennyisége alig észrevehető. Kiskertekben útszegélynek vagy csipkés le­velű, színes változatait szoliterként is lehet nevel­ni. Étkezésre a halványított levelek ízletesebbek. A háború előtt egyes vidékeinken kedvelt cseme­ge volt, az utóbbi évtizedekben azonban kikopott a piacainkról és konyháinkból. A cukorsüveg salátát őszi cikóriának és cukor­salátának is nevezik. Tölcsérszerűen zárt, szilárd FEDEZZÜK FEL ÜJRA fejével a kínai kelhez megtévesztésig hasonlít. Származása és íze szerint is a cikóriafélékhez áll közelebb. Beltartalmi értéke kiváló. Nagy hoza­ma, tartóssága folytán február végéig rendelkezé­sünkre áll. E jó tulajdonságai miatt különösen a házikertekben érdemelne nagyobb figyelmet. A-, Bj-, B2- és C-vitamintartalma, valamint ásványi sói (Ca, P, Fe, Mg) jelentősek. Június kö­zepén magvetéssel szapo­rítjuk. Sok vizet és táp­anyagban gazdag talajt igényel. A kiskertekben zöldségágyásaink szegélyeként vagy szórvány ültetésben termelhetjük. Késő ősszel vágható, fogyasztható és értéke­síthető. Bár hideg- és hőtűrő növény, a hazai klímában szabadban nem teleltethető. A nem fe- jesedett salátát edényekben, pincében, vermelve neveljük tovább. A salátában levő keserűanyag a tél folyamán lebomlik. Ha hamarabb használjuk fel, a fej tor­zsáját vágjuk ki, így a keserűanyagából veszít. Készíthetünk belőle ízletes főzeléket és salá­tát is. Különleges ízhatást érünk el, ha almával vagy más gyümölccsel keverjük és fűszerekkel ízesítjük. A téli időszakban bimbóskellel, piros levelű salátákkal és endíviasalátával együtt ké­szítjük. Vitamindús és energiaszegény vacsorát adhatunk így családunknak, amit a téli időszak­ban igen ki kell használni. A nyers saláta hűtőben 4-6 hétig tárolható. Kertészet és Szőlészet „LEÉGETT” HAJSZÁLGYÖKEREK Fej trágyázással gyógyíthatók A paprika, a paradicsom vagy az uborka ültetését követően tapasztaltuk, hogy a növények alig fejlődtek, leveleik (főleg az alsók) megsárgultak, a keservesen fejlesztett virágok, esetleg termé­sek aprók, torzultak maradtak. A leveleken, illetve a szárakon kártevőkre, kórokozókra emlé­keztető tüneteket nem látunk, de még a hideg májusi időjárásnak sem tulajdonítható a jelenség. A talajból kihúzott növényen látszik, hogy a tápkockát vagy a táphengert elhagyó gyökerek sorra megbámulták: gyakorlatilag a talajban nem nőtt át a gyökér. Ilyenkor biztosak lehe­tünk benne, hogy a növényre a talajban mérgező anyag került. Közvetlenül az ültetés előtt adott éretlen (lombtalan) szerves tárgya a hajszálgyökereket leégeti, ezzel meggátolja, hogy a gyökérzet átnőjön a talajba. A növényen kialakult tünetek leginkább tápanyaghiányra emlé­keztetnek. Ebben az esetben a műtrágyázás sem segít, ellenkezőleg, tovább rontja a helyzetet. Talaj lazítással és intenzív öntözéssel serkentjük a gyökérképződést. Ez hetekig is eltarthat, különösen, ha hideg a talaj. Lombra permetezett műtrágyákkal (pl. Volldünger, Buvifer vagy Peretrix) viszont segíthetjük a növények fejlődését. A fejtrágyázást, öntözéssel egybekötve, a paradicsomnál a tetejezés után is végezzük el. Tete­jezni minden fajtát lehet, ha az állomány egészséges és még növekedésben van. Az időzítés akkor jó, ha a szabadföldi megjelenése előtt kb. 50 nappal (7 héttel) végezzük el. Főszárait a legfelső fürtök fölött vágjuk vissza. Fontos, hogy csak egészséges, kifejlett fürtöket hagyjunk tovább nö­vekedni. A fürt fölötti oldalhajtásokat hagyjuk meg, hogy a bogyó ne repedjen. A művelet után a determinált fajták levelei pödrődnek, kanalasodnak, ez azonban a bogyóképzésre nincs hatással. Csodálatos körömvirág Kertjeink dísze, házi patikánk egyik kelléke a körömvirág. Ameri­kából került Európába. Nevét kö­röm alakú magjáról kapta. A virágszirmokból különféle ha­tóanyagok képződnek, de szárában, levelében is értékes anyagok van­nak: karotin (az A-vitamin előanya- ga), gyanta, mézga. A körömvirág júniustól késő őszig hozza szép, na­rancssárga virágait. Ezekből a sze­dés és a szárítás után teát készíthe­tünk. A teához csipetnyi szirom is elegendő, s azt naponta kétszer is leforrázhatjuk. A körömvirág bőr- és nyálkahár­tya-betegségek gyógyszere. Külső és belső fekélyeket gyógyít, vala­mint enyhíti az égés, illetve a méh- csípés okozta fájdalmat, serkenti az epe működését. Szirmaiból kenőcsöt készítenek csecsemőknek, valamint pakolás­hoz arcvizet. Szemezzük a rózsát A rózsa hajtószemzését júniusban végezzük. Alanyként a vadrózsa kiónjait használjuk, s leggyakrab­ban ezek gyökémyakába szemzünk. Szemzésre elvirágzott vesszőt szed­jünk, olyat, amelynek tüskéje uj­junk nyomására lepattan. Ezt kö­vetően az alanyt bontsuk ki, s ruhá­val tisztítsuk meg. Általában T- metszést végezzünk, ezért ilyen alakban metsszük be a gyökérnya­kat, majd a szemzőkés tűrőjével nyissuk fel a héjat. Utána vágjuk le a nemesről a mintegy 1 cm nagysá­gú szempajzsot. A pajzsból a benne maradt fás részt pattintsuk ki és a T-alakú résbe helyezzük. A vágás feletti részt távolítsuk el, majd pe­dig a szemzést kötözzük be. A műveletet felülről lefelé haladva végezzük. A levélnyelet 1-1,5 cm- re vágjuk vissza. Se a rügyet, se a levélnyelet ne kössük be. A kötés akkor a legjobb, ha ujjal nem tud­juk le-fel mozgatni. Az eredés né­hány hét után megállapítható. Jele a zöld, sima szempajzs; ha viszont barna, ráncos és rászáradt a szemre, akkor pótszemzést kell végeznünk. K. Sz. Szerkeszti: Pomichal Richárd I „FELEDÉKENYEK” DÍSZNÖVÉNYE Rpzrirózsa Ha akad igénytelen növény, amelyet feledékeny, sőt „lusta” dísznövénykedvelőknek is ajánlhatunk, akkor az minden bizonnyal a kövirózsa (Sempervivum). A nem fajai között sokféle hibrid, s különféle változat alakult ki, melyeket bizony csak a velük foglalkozó szakember képes megkülönböztet­ni. A levélrózsák változatossága - nagyságban, árny­alatban, rajzolatban - szinte végtelen. A nem igénytelensége már-már a sivatagi növény­ekével vetekszik. A legsekélyebb termőrétegen is megélnek. Találkozhatunk velük a sziklák repedései­ben, régi cserepes háztetőkön, zsúpfedélen és nádas tetőn is. (A háztetőkre régente szándékosan telepítet­ték, ugyanis azt tartották róla, hogy különös varázse­rővel bír, s megvédi a házat a villámcsapástól. Innen ered a Jupiter szakálla (Jupiter a villámlás istene), s a mennydörgőfű elnevezés. Jól bírja a szárazságot (nagyon kevés, négyzet­milliméterenként csak 10-20 légrése van) és a forró, déli napsütést. Alacsony levélrózsái a nyár folyamán 20-30 cm-es virágszárat fejlesztenek - ezen nyílnak, fajtól füg­gően, piros, rózsaszín vagy sárga virágok. (Az S. arachnoideum virága piros, az S. schlehaniié rózsas­zín, az S. hirtumé sárga). A virágot hozó tőrózsák a szirmok lehullása után elpusztulnak. A kövirózsák a sziklakertek kedvelt növényei; utak, virágágyások szegélyezésére is alkalmasak. Beültethetjük velük az erkélyládákat is. Rengeteg sarjat hoznak, így nagyobb felületek borítására is alkalmasak, megakadályozva így a talajeróziót. Vegetatív úton tőosztással, sarjakkal vagy ivaro­sán, magról szaporíthatók. Amennyire igénytelen a fejlett növény, annyira érzékenyek a sarjak. Főleg öntözésükről ne feledkezzünk meg. Kép és szöveg: P. R.

Next

/
Thumbnails
Contents