Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-18 / 25. szám

KLJLOt*JOS EJS^BEKEK A negyvennégy éves Forró Imre öt éve bizo­nyos dolgokra érzékenyebben kezdett rea­gálni. Hamar rájött, hogy segítséget, irányí­tást mástól nem várhat, igyekezett hát ön­maga megfogalmazni és tudományosan megmagyarázni azokat a folyamatokat, amelyekre felfigyelt. Rengeteg könyvet át­tanulmányozott, betegségek, gyógyszerek hatását kutatta. Nem vonja kétségbe az or­vostudomány eredményeit; módszerével a gyógyítást szeretné hatásosabbá tenni. Két­féle gyógymódot alkalmaz: keze érintésével működésbe hozza a szervezet sejtjeit. Ez nem bioenergia, állítja, hanem az az anyag­mozgás, amely a kozmoszban is, a környe­zetünkben is létezik, csak éppen tudomást sem veszünk róla. Amikor a sejtek nem tudják felfogni az információt, hajlamosak rá, hogy rosszul működjenek. Forró Imre a keze érintésével kényszeríti rá a szervezetet a belső harmóniára. A másik módszer, amit alkalmaz(na), a fekete por. Beszélgetéseink alkalmával többször is leszögezte: sokan bizonyára kételkedve fo­gadják az állításait, de ő kitart mellettük. A szer kiszűri a szervezet mérgező anyagait... • Miből áll a szer? Vagy ez titok?- Nem titok, de egyelőre nem szeretném elárulni. Csak természetes anyagokat tartal­maz. A szervezet ezekből az anyagokból anti­testeket képes lét­rehozni. Örök harc folyik a szerveze­tünkben, a sejtek felfalják egymást, mert nem kapják meg az informáci­ót, hogy valójában mi ellen védekez­zenek. • Az ön által előállított fekete por információt ad a sejtnek?- Ezt így nehéz megmondani. Ab- szorbáló hatása van, előidézi a sejt pul- zálását és működteti a sejtmembránokat. Antianyagnak nevezném vagy dúsított energiának. • Vegyelemzést is végezte­tett?- Igen, a pozsonyi gyógysze­részeti karon, de mikrobiológiai vizsgálatokra és klinikai teszte­lésre nem került sor, mert az nagyon sokba kerülne, amit egyelőre nem tudok fedezni. • Ha jelentkezne valaki, hogy szeretné megvizsgálni a szert, hajlandó volna a rendel­kezésére bocsátani?- Természetesen. • Ön Tósnyárasdon él, vál­lalkozóként fagylalttölcséreket süt. A gyógyítás a hobbija, csak akkor foglalkozik vele, ha felke­resik valamilyen problémával. Gyakran fordulnak önhöz?- Fáradtsággal, fejfájással, depresszióval elég gyakran. Va­lakinek idegbecsípődése volt, nem tudott felállni. A kezelé­sem után tíz perccel már legug­golt. • Ha valaki agyvérzés után lebénult, mit csinál vele? Ho­végezni, és nem szabad pénz­forrásként felfogni. • Mik a tervei? Mit szeretne elérni?- Célom az volt, hogy fel­építsem a házamat, felneveljem A titokzatos kefe por gyan fog hozzá a gyógyításá­hoz?- Mindenekelőtt közlöm ve­le, hogy nem tudok csodát ten­ni, és nem fog tőlem távozni a saját lábán. De megpróbálko­zom a lehetetlennel is. Aktivi­zálom a béna részt, és ha az il­lető elég türelmes, az ötödik, hatodik beavatkozás után el­kezdődik a javulás. • Egy kezelés mennyi ideig tart?- Az az illető lelki állapotától függ. Van, akivel tíz percnél to­vább nem kell foglalkozni, más­sal fél óránál is tovább lehet. • Fáradtságot jelent önnek, ha foglalkozik valakivel?- Nem, de a másik emberből rengeteg negatív töltés sugárzik ki. Éppen ezért ezt a tevékeny­séget nem lehet futószalagon a gyerekeimet. Örömet akartam szerezni magamnak azzal, amit csináltam. Sikerült, volt értel­me az életemnek. Most kissé változott a helyzet. Igényesebb lettem önmagámmal szemben. Tenni akarok annak érdekében, hogy a vég minél később kö­vetkezzen be. • Elhatározta, hogy százöt­ven évig fog élni?- Még tovább is, ha lehetséges. • És lehetséges?- Elméletileg lehetséges. Hi­szen valamikor az emberek több száz évig éltek. • Akkor másképp számítot­ták az éveket.- Nem egészen... • Mivel töltené azt a hosszú életet?- Az igazság keresésével. A múltunk kutatásával. Mert a történelmünket igencsak elfer­dítették. • Az igazság keresése meg a gyógyítás messze van egymástól.- Nem mondanám. Mind a kettő a tudattal van kapcsolatban. Ha a tudatot akaijuk rendbe ten­ni, bizonyos információkat szinkronba kell hozni egymással. • Ön azt mondta, egy mon­datban úgy határozná meg a te­vékenységét, hogy kicseréli a testben a lelket. De milyen módszernek nevezhető ez?- Testfelújításnak. (kopasz) sámánokat vagy az egyes törzsek varázslóit gyakran csalókként, nyereséghajhászókként tüntetik fel, akik a műveletlen bennszülötte­ken élősködnek. Kivételes esetekben ez igaz, de sokkal kevesebben vannak, mint ahogy azt a filmek és a regények nyomán elkép­zelnénk. A sámánok és varázslók nagy ré­sze sok területen lényegesen többre képes, mint mi, a fejlett civilizáció képviselői. Példaként egy nagyon érdekes esetet említünk. Da­vid Leslie angol vadász és kereskedő 1875-ben Afriká­ban elefántokra vadászott. Bennszülött segítői azt az utasítást kapták, hogy az adott napon a megbeszélt he­lyen váljanak rá. Mivel Leslie hiába várt rájuk, felke­reste a helyi varázslót, nem tudja-e megmondani, mi történt velük. A va­rázsló tudni akarta a vadászok nevét és számát. Ezután tü­zet rakott, a nyolc vadász mindegyiké­nek egyet, és valamilyen gyökereket dobott a tűzbe. Is­meretlen folyadékból kortyolgatott, amitől önkívületi állapotba került. Körülbelül tíz perc múlva újra tudatá­nál volt, és megkotorta mind a nyolc tűzhely parazsát. Ezután beszámolt Leslienek arról, mi történt a vadá­szokkal. Egyiküket elvitte a magas láz, puskája elve­szett. A másikat agyontaposta egy elefánt, de a puskáját megmentették. A harmadik elejtett négy elefántot, és hazafelé tart az agyarakkal. A varázsló szerint az élet­ben maradt vadászok körülbelül három hónap múlva térnek haza, mivel nem a megbeszélt úton indultak el. Az életben maradt vadászok valóban három hónap múltán tértek vissza, és igazolták mindazt, amit a va­rázsló Leslienek mondott. Sámánnak általában a bennszülött varázslót nevezik, akinek legfőbb feladata a betegek gyógyítása és a törzs életben maradásának segítése. H. Harva sámánszakértő szerint (1959-ben jelent meg könyve: Az altaji népek vallási elképzelései) a sámán szó tunguz eredetű. A sá­mánizmus Szibériából terjedt tovább, például Lapp­földre, Grönland szigetére, az Északi-sark környékére és Észak-Kanadába. Ma már a sámán el­nevezés az egész vi­lágon ismert és használatos. A sá­mánizmussal foglal­kozó kutatók szerint a sámánok tevé­kenységében a lé­lekről, az emberi pszichikumról és az élő természetről az évezredek során szerzett tapasztala­tok nyilvánulnak meg. A sámáni hi­vatást eredetileg nők töltötték be. Csak később vették át helyüket a férfi­ak. Sámánná nem feltétlenül a sámán utódja válik, ennél sokkal több elvá­rásnak kell megfelelni. Nagyon sokat számít a jelölt fellépése, és főleg bizonyított képességei. A sámánná válást vízióvizsga előzi meg. Michéle Curcie könyve (Parapszichológia A-tól Z-ig) szerint a sámánizmus a szellemhitből ered, ahová néhányan a mágia eszközei­vel juthatnak el. Ez sokéves hagyomány eredménye, az embernek főleg a képzelőerejét kell rendkívül fejleszte­nie. Amint a sámán kitanulta mesterségét, képes lélekben helyet változtatni, révületi állapotban a szellemekkel érintkezni. Az izgatószerek vagy a varázsdob kereplő hangjának hatására bekövetkező önkívületi állapotban léphet érintkezésbe a sámán a természetfeletti lényekkel. Dél-Amerikában különböző növények vagy italok segít­ségével kerül a hallucinációval határos önkívületi állapot­ba. Az Amazonas felső torkolatánál lejátszódó sámáni rí­tust Michael J. Hamer antropológus a hatvanas években jegyezte le: „Megállapítottam, teljes tudatomnál, hogy a szó szo­ros értelmében a legvadabb álmok határán túl vagyok. Madárfejű embere- két láttam, sárká­iJvlVVlIIll nyokkal találkoz­tam, amelyek a vi­lág igazi isteneinek adták ki magukat. Több szellem szolgálatába álltam, hogy eljuthassak a galaxis távoli helyeire. ” Ezen sorok olvastán bizonyára sokan csak legyintenek: badarság az egész, hisz a sá­mánok nem tudnak egyebet, mint kábítószerezni, hogy aztán leírhassák látomásaikat. Ám ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Nem csupán hallucinációról van szó. A sámánok gyakran és nagyon pontosan leírnak eseteket, amelyek a közelmúltban, nagyon távoli helyen valóban megtörténtek, léteznek. Tomas Reossner antropológus 1946-ban bizonyította, hogy az indián sámánok Kelet- Peruban, az Ucayla folyó elhagyatott vidékén (ahol egyáltalán nem kerülhettek semmiféle kapcsolatba a modem civilizációval) tőlük rendkívül távoli helyeket írtak le a nagyvárosokhoz tartozó autókkal, repülővel, korszerű műszaki berendezésekkel együtt. Ami a gyógyítást illeti, a sámán nemcsak hagyományos eszközökkel (gyógynövényekkel és állati kivonatokkal) gyógyít, hisz erre bármely bennszülött képes, hanem főleg és elsősorban a lélek gyógyítója. A sámáni hagyományok a betegségnek nem a természetes okait, hanem a beteg lel­ki állapotát kutatják. Vagyis a sámán úgy­mond kezdetleges pszichoanalitikus. A sámánizmussal és a bennszülött va­rázslókkal foglalkozó irodalom nagyon sok különös esetet ír le. Ezeket olvasva ter­mészetesen tudatosí­tani kell, hogy a szerző az olvasó ked­véért előszeretettel ki is színezi az esetet. Főleg a Közép- és Dél-Afrikában honos dzsu-dzsu varázsla­toknál olvashatunk csupa méregpor-ál- dozatokról, titokzatos hirtelen megbetege­désekről stb. Tény és való, hogy az igazán rátermett sámá­nok képesek ellenségeiknek lelki bajokat, sőt betegséget is okozni. Azt azonban senki nem tudja bizonyosan, mi mó­don teszik ezt i (Az MS nyomán -ja-) BEPILLANTÁS a grafológiába 4. Váltakozó dőlés Olvasóink közül sokan nyilván az írásjellemzésükre is kíváncsiak. A hatrészes sorozatot kö­vetően hetente kisorsolunk valakit (valakiket), aki(k)nek írását grafológusunk a lapunkban jel­lemzi majd. A sorsolásban csak azok vehetnek részt, akik a hatrészes grafológiaiskola legalább három szel­vényét beküldik szerkesztőségünkbe (egyszerre), és mellékelik a kézírásukat is. Mivel az írásjel­lemzés anonim, jeligés leveleket, illetve írásmintákat várunk. A szelvényeket a következő címre küldjék: Vasárnap szerkesztősége, Pribinova 25, 819 15 Bratislava. A borítékra írják rá: Grafológia. Az írás dőlése Kérem az olvasót, figyelje meg a környeze­tében levő emberek kézírását! Észre fogja venni, hogy vannak álló, jobbra dőlt, balra dőlt írások, de van olyan írás is, amelyben hol jobbra, hol balra dőlnek a betűk. Nézzük meg, milyen embert takarhat az írás dőlése! 1. Álló írás Nem a szív, hanem az ész embere. Képes egyensúlyt tartani a környezetében, szilárd kö­vetkezetességgel, kötelességtudattal és fe­lelősségtudattal, meleg intelligenciával. De le­het rideg intelligenciával megáldott gőgös, szá­mító, aki büszkeségében még a fejét is magasra emeli. Ha az álló írás szöges, akkor barátságtalan, goromba, szívtelen, kíméletlen emberre követ­keztethetünk. 2. Jobbra dőlt írás Aki nagyon előre dönti a betűit, érzékeny és ingerlékeny. Az érzelem az értelem rovására hat. Nem irigy. Sőt, túlzottan önfeláldozó is lehet, és ezért kihasználható. Ha csak mérsékelten dől jobbra az írás, olyan emberre gondolhatunk, akinek szeretetére építeni lehet; mély érzésű, mindenben mérsékletes. Ó az, aki képes a „szívével gondolkodni és az agyával érezni”. 3. Balra dőlt írás Lp--r lyi-t-ZyéxjY-.-—, Az ilyen kézírásban hol jobbra, hol balra dőlnek a betűk és ez a lelki élet kiegyensúlyozat­lanságára mutat. A kamaszoknál ez a fajta fe­szültség olykor kívánatos is. 5. A balkezesek 5y üJflU, OJ AC- tJL „Sündisznó-állásnak” nevezhető, mert bizalmat­lansága lebonthatatlannak tűnő gátlásokból ered. Fél az élettől, önállótlan. De az irigység, ellensé­geskedés, kapzsiság, önzés is megnyilvánulhat a balra dőlt írásban. Sőt, a bűntudat, a lelkiismeret- furdalás és a szégyenérzet miatt is balra dőlhet az írás. Ezek az emberek nem mutatják meg igazi ar­cukat. Képmutatók, színészkedők lehetnek, és az is előfordulhat, hogy nem mondanak igazat. A balkezesek balra dőlt írását általában úgy kezeljük, mint a jobbkezesek jobbra dőlt írását. De ha a balkezes írás balra dőlt betűi túlságosan szorosan vannak egymás mellett vagy szöges írásmódú, akkor a dőltség szempontjából a jobb­kezesek balra dőlt írásának tulajdonságai jel­lemzőek rá: gátlásos, visszafogott, szűkszavú ember, aki „sündisznó-állásba” menekül a világ elől. (Folytatjuk) Hántai Ferencné IV MINDENFÉLE 1995. június 18. llBSÉmap

Next

/
Thumbnails
Contents