Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-21 / 21. szám

##*•** Intézmény Összgyűjt. Néprajzi gy. % Csallóközi Múzeum 8 458 3 389 40% Érsekújvári Honismereti Múzeum 16 662 4 264 25% Galántai Honismereti Múzeum 17 124 8 605 50% Duna Menti Múzeum 1 230 690 3 808 3% Barsi Múzeum 56 860 8 146 14% Gömöri Múzeum 81 104 5 998 7% Rozsnyói Múzeum 29 936 7 195 23% (Adatok: a Muzeológiai Információs Központ) Betlér - A 16. századból származó gyönyörű kastély 1945-ig az Andrássyak tu­lajdona volt. Az épületet először a 18. században Andrássy István építtette át, klasszicista jellegét azonban a további építések során fokozatosan elvesztette. Mai, főúri vadászkastély formáját 1886-ban nyerte el. Az épületben a 18-19. századi főúri lakáskultúrát, vadászati emléktárgyakat s trófeákat bemutató ki­állításon kívül egy több mint 20 000 értékes könyvből álló könyvtár is találha­tó. A kastély a körülötte lévő, mintegy hetven hektáros parkkal együtt 1953 óta nemzeti kulturális emlék. A Betléri Múzeum a hozzá tartozó Krasznahorka várral és a vár alatti faluban található Mauzóleummal együtt Szlovákia leglá­togatottabb múzeumai közé tartozik. A kastély hosszas felújítási munkák után tavaly nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A munkálatok azonban tovább folytatódnak: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank támogatásával meg­kezdték az egyedülálló park rendbehozatalát. A kastély és a park felújítását külföldön is figyelemmel kísérik, amit a Betlérnek tavaly odaítélt Europa Nostra elismerés is bizonyít. Prikler László (2) és Méry Gábor felvételei Néhány dél-szlovákiai múzeum gyűjteményállománya az 1991. december 31 -ei valóság alapján Múzeumok Dél-Szlovákiában Múzeum Hely Alapítási év Csallóközi Múzeum Dunaszerdahely 1964- elődje Somorján működött a két világháború között Honismereti Múzeum Galánta 1969 Duna Menti Múzeum Komárom 1886 Honismereti Múzeum Érsekújvár 1935 Barsi Múzeum Léva 1927 Honti Múzeum Ipolyság 1895-1922, újraalakult 1992 Nógrádi Múzeum Losonc 1954 Gömöri Múzeum Rimaszombat 1882 Bányászati Múzeum Rozsnyó 1905 Honismereti Múzeum Tőketerebes 1954 _______ Lesz-e Mael ákjabaSl Múze«rn-*>»2­A történelem az élet tanítómestere - tartja a régi latin mondás. Valóban, a történelem, a múlt ismerete nélkül elképzelhetetlen lenne az eló'relépés. A je­len és a múlt összefüggéseinek megértésében pedig vitathatatlanul fontos sze­repet töltenek be a múzeumok. Szlovákiában jelenleg 76 múzeum, 19 galéria és több mint száz múzeum jellegű létesítmény (emlékszoba, tájház, skanzen) működik. Szlovákiában a legrégibb múzeumok közé tartozik a rimaszombati Gömöri Múzeum ás a komáromi Duna Menti Múzeum. Létrejöttüket annak a múzeumalapítási láznak köszönhetik, mely a történelmi Magyarországon a kiegyezést követően indult meg. A hőskorról és a későbbi folytatásról Csütör- töky Józseffel, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatójával beszélgettünk.- A múzeumalapításoknak tájainkon a múlt század második felének gazdasági fellendülése nyitott új utakat. A 19. század elején alakult magyar Nemzeti Múzeum példájára sorra jöttek létre a különböző vidéki történeti és régészeti egyletek, gyűjtemények, múzeumok. Komáromban az 1886-ban megalakult vármegyei s városi történeti és régé­szeti egylet jóvoltából jött létre az a gyűjtemény, mely a későbbi múzeum alapját képezte. Hasonló céllal jött lét­re 1882-ben a Gömörmegyei Múzeum­egyesület Rimaszombatban, mely alap- szabályzatában megfogalmazta a mú­zeumok mindenkori három fő felada­tát: a múlt emlékeinek begyűjtése, megőrzése és bemutatása. Az utóbbi megvalósításához azonban elengedhe­tetlen feltétel volt egy önálló épület, így hát a múzeumi egyletek, érthetően, azon igyekeztek, hogy felépítsék szer­vezetük székházát. A komáromi múze­um épületét, az ún. Kultúrpalotát 1913 novemberében vehette birtokba az ak­kor már Jókai Közművelődési- és Mú­zeum Egyesület néven működő szerve­zet. Az épület a várostól kapott telken állami támogatással, nyolc hónap alatt készült el Hültl Dezső budapesti műépítész tervei alapján. A Kultúrpa­lotában, mint azt a neve is jelzi, a mú­zeumon kívül más intézmények is he­lyet kaptak, így a megyei könyvtár és a levéltár. Az első világháborút követően a Jókai Egyesület elsősorban nemzeti­ségi kulturális egyesületként működött, miáltal a múzeumi tevékenység némi­leg háttérbe szorult. A második világ­háborút követő évek a múzeum életé­ben jelentős változásokat hoztak. Az egyletet betiltották, vagyonát államosí­tották. A múzeum csupán 1948-ban kezdte meg újra működését, mint járási intézmény. 1949-től már Duna Menti Múzeum néven szerepel és Mikulási Duüek régészprofesszornak köszön­hetően megindult benne a tényleges múzeumi munka. Ám az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig ismét pangás állott be. Egyrészt a szakem­berhiány miatt, ebben az időszakban az igazgatón kívül csak két-három ember dolgozott az intézményben; másrészt a helyhiány miatt, ugyanis a Kultúrpalo­tában újra több más intézményt is elhe­lyeztek. A munkát az is nehezítette, hogy a háború alatt a gyűjtemény egy része odaveszett, s a megmaradt tár­gyak dokumentációja sem volt teljes. Ebből kifolyólag ebben az időszakban a múzeum fő feladata a gyűjtemény feldolgozása, leltározása volt. A múze­um fejlődésének újabb időszaka a hat­vanas évek végétől számítható. A járá­si múzeumból területi lett, aminek kö­szönhetően megnövekedett a gyűjtőte­rülete, s ezzel egyidejűleg fontos mód­szertani szerepet is kapott: módszertani irányítása alá tartoztak a Lévától Du­naszerdahelyig található múzeumok. A hetvenes évek elején több szakember­rel is bővült a múzeum gárdája, így a gyűjtemény szakszerű feldolgozásán kívül, elkezdődhetett a rendszeres tu­dományos munka is.- Milyen feladatokat lát el ma a Du­na Menti Múzeum és mik a terveik a jövőre nézve?- A fő feladat továbbra is a gyűjtés, leltározás és bemutatás. Múzeumunk tulajdonában mintegy 125 000 tárgy ta­lálható, ebből több _____________________________ mint 70 000 a termé- S. FORGON SZILVIA szettudományi gyűjte- ------------------------------------------­te tt fő feladat: a szlovákiai magyar ki­sebbség művelődéstörténetével kap­csolatos emlékek begyűjtése, feldolgo­zása és bemutatása!- Ön szerint tehát elképzelhető, hogy egyszer egy olyan múzeum is létrejöj­jön, amely a szlovákiai magyarság tör­ténetét, kultúráját fogja bemutatni?- Ez az osztály máig az alapja ennek. A kulturális minisztérium felkérésére folyik e múzeum átfogó tervezetének kidolgozása. Ha elképzelésünk megva­lósul, úgy Dél-Szlovákiábari egyedülál­ló létesítmény születik. Szlovákiában egyébként hasonló intézmény a Svidní- ken működő Ukrán Nemzetiségi Múze­um. Az ehhez hasonló magyar nemzeti­ségi múzeum megalakítása egyébként részét képezi a Szlovák Nemzeti Múze­um átfogó koncepciójának, amelynek első eredményeként, két évvel ezelőtt, megalakult a Zsidó Kultúra Osztálya, és folyamatban van a kárpátnémetek múzeumának megala­kítása is. A komáromi Duna Menti Múzeum mény részét képez. A többi a régészeti, történeti, néprajzi és népművészeti osztály gyűjteménye. Mint már emlí­tettem, a háború végén és azt követően sok értékes tárgy eltűnt, de az utóbbi évek folyamatos gyarapodásának kö­szönhetően sikerült e veszteséget pó­tolni. Büszkén mondhatom, hogy mú­zeumunk tulajdonában ma több európai értékű lelet található. Elsősorban régé­szeti jellegű, római és avarkori leletek, melyek feltárása a közelmúltig folya­matos volt a gyűjtőterületünkön. Az ásatások folytatása egyelőre bizonyta­lan, elsősorban attól függ, kapunk-e rá pénzt? Gyűjteményünk több állandó és időszaki kiállításon tekinthető meg. Ez annak köszönhető, hogy a hetvenes évektől nemcsak szakemberekben, ha­nem ingatlanokban is gyarapodtunk. A főépület mellé (ahol helytörténeti kiál­lítás és a képtár található) megkaptuk a várostól a Zichy-palotát, ahol jelenleg a helytörténeti kiállítás folytatása lát­ható. Mi gondozzuk a görögkeleti templomot, amelynek tőszomszédsá­gában a Jókai és a Lehár emlékkiállítás is található. Ugyancsak a hetvenes években hoztuk létre Martoson, az ot­tani tájházban, az állandó néprajzi kiál­lításunkat. Legfrissebb gyarapodásunk a komáromi erődrendszer felújított VI. bástyája, amelyben a római kori fara­gott kőemlékeket bemutató kőtár ka­pott helyet. 1991. január elseje óta egyébként új szervezési rend szerint működünk. A múzeumon belül létrejött a társadalomtudományi osztály (itt ta­lálható a régészeti, történeti, néprajzi gyűjtemény), a természettudományi osztály (annak állattani, növénytani gyűjteménye a múzeum gyűjteményé­nek legnagyobb részét képezi), a közművelődési osztály (melynek fő feladata az időszaki kiállítások meg­szervezése), és ami újdonság: 1991- ben megalakult a nemzetiségi kultúra osztálya. Ennek a tervezetét még a nyolcvanas években megfogalmaztuk, de a rendszerváltás miatt félbeszakadt a megvalósítása. 1991-ben a kulturális minisztérum végre jóváhagyta a terve­zetet, melynek gyakorlati kivitelezésé­re a múzeum országos hatáskört ka­pott. Az osztály alapítólevelében rögzí­A komáromi Duna Menti Múzeum épülete (a leendő magyar nemzetiségi múzeum épülete?) keretén belül létesült magyar nemzetisé­gi osztály már e leendő nemzetiségi mú­zeum koncepciójának megfelelően tevé­kenykedik. Nagy feladatról van szó, mi­vel Szlovákiában a magyar kisebbség a legszámottevőbb és földrajzilag is a leg­nagyobb területen él, sok helyen a szlo­vák nemzettel közösen, melynek követ­kezménye az interetnikus kapcsolatok kialakulása. Többek között a jövendő múzeumnak ezen kapcsolatok vizsgála­ta és feltárása is a feladatai közé tarto­zik majd. A magyar nemzetiségi osztály megalakulása óta foglalkozik a témával, s ugyancsak együttműködik a környező országok múzeumaival és tudományos intézményeivel.- Nem túl nagy feladat a mai körül­mények között egy ilyen igényű múze­um létrehozása?- Manapság múzeumot létesíteni - ha megvannak a kellő anyagi eszközök - sokkal egyszerűbb, mint teszem azt az ötvenes években volt. A tárgyi em­lékeken kívül a technika eszközei is se­gítik a szakembereket a munkában. Így például videofelvételek gazdagíthatják a néprajzi értékek bemutatását, miáltal a tárgyi emlékek mellett a szellemi kultúra emlékeit is be tudjuk mutatni. Számunkra ez azért is fontos, mivel ép­pen a néprajzi gyűjemény képezi majd a múzeum magját. Természetesen, a múzeumnak lesz régészeti, történeti, képzőművészeti és természetrajzi rész­lege is. Megjegyzem, e múzeum mel­lett szeretnénk létrehozni a szlovákiai magyar képzőművészek galériáját is. Már most dolgozunk a leendő múzeum állandó kiállításának tervezetén, me­lyet még az ezredfordulóig szeretnénk megnyitni. Ez persze nemcsak rajtunk múlik, noha az anyaggyűjtés is igényes lesz. Sok múlik azon, mennyi pénzt ka­punk rá a kulturális tárcától. Távlati terveink között szerepel egy skanzen létesítése, ahol a régi népi építészet elemeit, hagyományos építőanyagait és formáit szeretnénk bemutatni. Erre a célra a VI-os bástya körül 22 hektár áll rendelkezésünkre. Azt szeretnénk, hogy a leendő magyar nemzetiségi mú­zeum látogatója minél átfogóbb képet kapjon e nemzeti közösség múltjáról, kultúrájáról. A zólyomi vár ugyan földrajzilag nem tartozik Dél-Szlovákia nevezetességei közé, ám a magyar kultúrához, történelemhez fűződő kapcsolata miatt mél­tán tarthat számot a hazai és a magyarországi turisták érdeklődésére MÚZEUMHELYZET 1995. május 21. IÍBSÉmap

Next

/
Thumbnails
Contents