Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-30 / 18. szám
1995. április 30. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1995. április 30. A NAP kel 05.38 - nyugszik 20.01 órakor A HOLD kel 05.58 - nyugszik 20.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Katalin, Kitti - Anastázia valamint Ajtony, Búzád, Izor, Karina, Rozamunda, Rozmarin, Tercia, Tertullia nevű kedves olvasóinkat Katalin - a német Katharina magyar rövidülése és módosulata. A német név a görög Aeikatherine rövidülése, ez pedig egy egyiptomi név görög értel- mesítése. A görögben ez a forma azt jelenti: mindig tiszta. A név eredeti jelentése: korona. Kitti - az angol Kitty névből ered, ez a Katalin önállósult becézője. május 1. Fülöp, Jakab május 2. Zsigmond május 3. Tímea, Irma május 4. Mónika, Rórián május 5. Györgyi május 6. Ivett, Frida Rapitya kurta, de igaz megállapítása Az uralkodó úgy fél az írástudótól, miként a csúnya nő a festő ecsetjétől. (Murphy) Uasórnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (® 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit («■ 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (® 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz-sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (® 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 125 éve, 1870. április 30-án született Komáromban Lehár Ferenc zeneszerző, karmester, a század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, aki megújította az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát. Legismertebb operettjei a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa. HÉTFŐ: 375 éve, 1620. május l-jén született Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus, a 17. századi magyar irodalom legnagyobb alakja, a központosított nemzeti királyság híve és megvalósításának harcosa, a török elleni harcban hősi halált halt szigetvári hős dédunokája. Legismertebb műve a Szigeti veszedelem című eposz, amelyben dédapja emlékét örökítette meg. • 105 éve, 1890-ben Érsekújváron született Kukán Géza festő és grafikus. • 95 éve, 1900-ban halt meg Munkácsy Mihály festő. Hatévesen elveszítette szüleit, ügyvéd nagybátyjához került, aki a szabadság- harc bukása után nagyon szerény viszonyok között élt Békéscsabán. 11 éves korában asztalosinas lett, majd segédlevelet szerzett. Sokat nyomorgott, megbetegedett. Betegségéből felépülni nagybátyjához ment, ekkor kezdett rajzolni tanulni. Később Pestre költözött, nevét Liebről Munkácsyra változtatta. Bécsben és Münchenben tanult a Képzőművészeti Akadémián. Párizsba költözött, megnősült. Németországban halt meg. Legismertebb művei az Ásító inas, a Siralomház, a Kö- pülő asszony, a Rőzsehordó nő, az Ecce Homo. • Egy éve, 1994-ben, 34 évesen az imolai pályán, verseny közben baleset áldozata lett Ayrton De Silva Senna brazil autóversenyző. KEDD: 300 éve, 1695. május 2-án született Giovanni Servandoni olasz építész, a késő barokk legkiforrottabb díszlettervezője. • 135 éve, 1860- ban tört ki Szicíliában az a felkelés, amelyhez később Garibaldi is csatlakozott önkéntesekből toborzott csapatával. SZERDA: 245 éve, 1750. május 3-án született Modoron Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője, akit Martinovics Ignáccal és több társával együtt a budai Vérmezőn lefejeztek. • 100 éve, 1895-ben született Gabriel Chevallier francia író. Legnépszerűbb, számos nyelvre lefordított és megfilmesített műve magyarul Botrány Clochemerle- ben címmel jelent meg. • 90 éve, 1905-ben hunyt el Pivár Ignác gyógypedagógus, aki magyar nyelvre alkalmazta a vakok részére készült Braille-írást. • 50 éve, 1945-ben halt meg Joseph Paul Goebbels német fasiszta politikus, Hitler propagandaminisztere. Egész családjával együtt öngyilkos lett. CSÜTÖRTÖK: 170 éve, 1825. május 4-én született Thomas Henry Huxley angol természettudós, biológus és zoológus, író, Darwin műveinek népszerűsítője. • 125 éve, 1870-ben hunyt el Ghyczy Ignác mezőgazda, ügyvéd, a bábolnai kincstári uradalom ügyésze, majd az Esterházy grófok gazdatisztje, országgyűlési képviselő. 14 ezer kötetes könyvadományával az Országgyűlési Könyvtár megalapítója. • 85 éve, 1910-ben Érsekújváron: született Jócsik Lajos író, közgazdász, publicista. A szlovákiai magyar értelmiség Sarló-mozgalmának irányítói közé tartozott. • 15 éve, 1980-ban halt meg Joszip Broz Tito nemzeti hős, Jugoszlávia államfője. PÉNTEK: 95 éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth- díjas drámaíró, műfordító. • 55 éve, 1940-ben hunyt el Georg Arco német mérnök, a híradástechnika egyik úttörője. Szabadalmainak száma meghaladta a négyszázat. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon volt a cseh nép prágai felkelése a német megszállók ellen. • 50 éve, 1945-ben szabadult fel Mauthausen koncentrációs tábor. • 50 éve, 1945-ben halt meg Gelléri Andor Endre író. • 50 éve, 1945-ben Bősön született Csörgő Zsuzsa festőművész, a csallóközi táj megörökítője. SZOMBAT: 155 éve, 1840. május 6-án adták ki a világ első postabélyegét Angliában. • 85 éve, 1910-ben született Tatay Sándor író, regények, elbeszélések, filmregények szerzője. • 35 éve, 1960-ban hunyt el Ábrahám Pál zeneszerző, karmester. Operettszerzőként külföldön is nagy sikereket ért el. Ismert művei a Hawai rózsája, a Bál a Savoyban és a Viktória. • 20 éve, 1970- ben halt meg Mindszenty 7riz.se/biboros érsek. Érdekli még a politika? HIZSNYAI ZOLTÁN, a Kalligram főszerkesztője Nem, egy jó ideje már nem érdekel, ezért a politikával összefüggő eseményeket sem követem. Az a véleményem, hogy túl sokat figyelünk a politikára, és egyre kevesebbet például a kultúrára. Tehát arra, amit - többek között - a politikának is szolgálnia kellene. Ügy vélem, a politika elveszi a figyelmünket a fontosabb dolgokról, az egzisztenciánkat mélyebben érintő kérdésekről. POLÁK ZOLTÁN, docens, egyetemi tanár Én továbbra is nagy érdeklődéssel követem a hazai eseményeket. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után nem teljesültek reményeink; főleg az, hogy hazánk valóban demokratikus állammá váljék. De optimista vagyok. Bízom benne, hogy előbb- utóbb javulni fog a helyzet, és ha araszolva is, de végül eljutunk Európába. A javulást azonban csak egy új kormánnyal tudom elképzelni, mert a jelenlegi kabinet képtelen előre vinni az országot. Azt sem tartom kizártnak, hogy ismét idő előtti választásokra kerül sor; de legkésőbb az 1998-as parlamenti voksolásnál már megváltoznak az erőviszonyok. Aki nem vak, annak ugyanis látnia kell, hogy ez a politikai garnitúra zsákutcába vezeti az országot. E.Z., tervező Hidegen hagynak a pártok, a politikusok kölcsönös vádaskodásai, a parlamenti csatározások. Minderről csak másodkézből értesülök. Olyan emberektől, akik figyelemmel kísérik a dolgokat. Az újságok közül csak a TV-műsort vásárolom. A televízióban is inkább egy-egy jó film, divatbemutató, talk show érdekel. A politikai vitaműsorokat elvből nem nézem. A vérnyomásomat, ha szükség van rá, inkább egy jó presszókávéval emelem. KRÁL KATALIN, könyvtáros Még érdekel, bár már ezerszer megfogadtam, hogy a saját érdekemben nem olvasok többé politikai kommentárokat, nem nézem meg a tévéhíradót. Ennek ellenére rendszeresen végigböngészem a napi eseményeket, és fél nyolckor már a TV előtt ülök. Talán azért is, mert a politika - akár tetszik, akár nem - kivétel nélkül valamennyiünket érint. A dolgozókat, a nyugdíjasokat, vagy akár a gyerekeket. Egyszóval minden nemzedéket, amely békében és nyugalomban szeretne itt élni... Szerintem az lenne az eszményi állapot, ha az emberek nem elkeseredettségükben, hanem jódolgukban válnának apolitikusokká. Két éve Kanadában voltam. Ott azt tapasztaltam, hogy sokan azt sem tudják, ki a miniszterelnökük, melyik párt van hatalmon. Ez egyszerűen nem érdekli őket, mert mindenük megvan, jól élnek, nem éreznek különböző nyomásokat. Legfőbb gondjuk, hogy hol vegyenek házat, kinek adják el a régit, milyen egyetemre írassák be a gyereket... Hogy ki a parlament elnöke, vagy az egészségügyi tárca vezetője, számukra ötödrangú kérdés! GÖRÖZDÖS GÁBOR, vállalkozó Két-három éve még érdekelt a politika, de fokozatosan rájöttem, ez csak arra volt jó, hogy felizgassam magam. Igaz ugyan, hogy ez az úri huncutságnak nevetett valami mindnyájunkat érint, ám tény az is, a lényeges dolgok sohasem lent dőlnek el, hanem odafenn. Ott viszont fütyülnek a kisemberek gondjaira. A különböző megszorító intézkedések miatt a vállalkozók százai dobták már be a VÖRÖS FERENC, művezető Nem is olyan régen még cso- portokba verődve, szenvedélyesen politizáltam az ismerősökkel és kollégákkal. Most egy korsó sör mellett már inkább a sportról vagy a lányokról beszélünk. A politikától való elfordulás érthető, hiszen a rendszerváltás utáni elvárásokból vajmi kevés teljesült. A képviselők zöme a saját szekerét tolja. A munkások nagy védelmezője is egész másként cselekszik, mint amit „szívfájdító” felszólalásaiban ígért. Nem beszélve a nagy Vezér szavahihetőségéről. (Szöveg és kép: ordódy) törülközőt. Ez a BÖNGÉSZŐ helye. Jövő számunkban ismét ugyanitt! az etnikai gyűlölködésről Esténként nem hagyom ki soha a tévéhíradót. A technika jóvoltából két tucatnyi állomáson követhetem figyelemmel a világeseményeket. Bevallom őszintén, igen ritkán találok bennük örömet. A diplomáciai látogatások, tárgyalások gyakran semmitmondó eseményei mellett elkeserítenek a mai világot legjobban gyötrő etnikai konfliktusok, harcok és az évek óta tartó kilátástalan nemzetközi próbálkozások a tűzfészkek felszámolására. A kettéosztott világ hidegháborúját, az atomkatasztrófát sikerült elhárítani, azonban egyre szaporodnak az etnikai gyűlölködés, bosszúállás következtében kirobbanó helyi háborúk. A tévé képernyőjén egymás után elevenednek meg a délszláv polgárháború hátborzongató jelenetei, az etnikai tisztogatások, a harcok következtében elüldözöttek ki tudja hová vezető bizonytalan vándorútjai. Szerbek, bosnyákok, horvátok gyilkolják egymást a nagyobb területekért, az áhított országhatárok meghúzásáért. S míg a hazafias jelszavakkal egymásra uszított katonák válogatás nélkül lövik a városokat, településeket, mindenütt új szükségtemetőkben sorakoznak az ártatlan áldozatok fejfái. Az egymással évtizedekig békességben élő népeket politikusaik egymásra uszították. Évszázados méltánytalanságokért lihegnek bosszút, és az etnikai gyűlölködés halottal egyre szaporodnak. A világszervezetek közvetítenek, javaslatokat dolgoznak ki, azonban a gyűlölködésnek képtelenek útját állni. Még a ki tudja miért lelőtt kéksapkás francia katonák sorsán tépelődöm, és a képernyőn máris az orosz tűzfészek szörnyű képei jelennek meg. Ezúttal a sok közül csak Csecsenföld és Tádzsikisztán. Kérdések sokaságán töröm a fejem. Miért rombolta földig az orosz hadsereg egy kis nép városait, miért üldöztek el otthonaikból tízezreket? Önállóságot vagy legalábbis területi autonómiát követeltek a csecsének. A politikában ezek pedig olyan követelmények, amelyre a hatalom többnyire fegyverrel válaszol. Az erősebb pedig mindig eltiporja a kisebbet, a gyengébbet! Kiábrándultán állomást váltok. A CNN híradójában épp a kurdok elleni török agresszió következtében elmenekültek nyomorúságos táborait mutatják. Az etnikai gyűlölködés újabb áldozatai Tizenkétmilliónyi kurdnak Törökországban nincs joga semmiféle autonómiára. A törökök egyszerűen betörnek a szuverén Irakba, a nagyhatalmak pedig ölbe tett kézzel, némi szemrehányással nézik a népirtást. A NATO-szövetséges Törökország pedig kerek perec kijelenti, hogy csak akkor tér vissza, ha kiirtja a kurd függetlenségi harcosokat. Törökország biztos a dolgában, hiszen egyszer már a ciprusi invázióval bebizonyította, hogy fütyül a világ közvéleményére. Hol vagy, Európa? Hol vagy, ENSZ? Azon az estén még három távolabbi nemzetiségi háborúskodásról láttam beszámolót. Egyikben az évszázad népirtásának nevezett burundi törzsi tragédia újabb villongásairól számolt be a tudósító, tucatnyi halottal és menekülők végtelen sorával. A másik képsor a Srí Lanka-i tamilok partizánakcióinak következményeit mutatta be. Tárgyalnak és harcolnak a függetlenségért. Egyelőre azonban a fegyverek az erősebbek. Az indiai Kasmírból csupán fokozódó feszültségről érkeztek hírek. A mexikói indián partizánok pedig egyezkednek a kormánnyal. Az etnikai gyűlölködés egyetlen nap alatt összegyűjtött tévéhírei. Sajnos, a szélsőséges uszítás megnehezíti a tárgyalásos megoldásokat, pedig az etnikai ellentéteket csakis kompromisszummal lehet rendezni. Hála a józan észnek, nálunk a nemzetiségek békességben és barátságban élnek a többséggel. Itt nincsenek határkérdések. A szlovák-magyar alapszerződésben rögzített jogok pedig jóindulatúan széles körű önigazgatást biztosíthatnak a magyarok lakta területeken. Ne féljenek a szlovák hazafiak, ez soha nem lesz táptalaja semmiféle irredentizmusnak, a szlovákok által rettegett határrevízió-követelésnek. Remélhetőleg a kormánynak lesz annyi határozottsága, hogy a szlovák szélsőséges nézeteket közömbösíti, és nem engedi meg, hogy azok a veszedelmes etnikai gyűlölködést táplálják. Szűcs Béla
