Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-30 / 18. szám

1995. április 30. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1995. április 30. A NAP kel 05.38 - nyugszik 20.01 órakor A HOLD kel 05.58 - nyugszik 20.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Katalin, Kitti - Anastázia valamint Ajtony, Búzád, Izor, Karina, Rozamunda, Rozmarin, Tercia, Tertullia nevű kedves olvasóinkat Katalin - a német Katharina magyar rövidülése és módosula­ta. A német név a görög Aeikatherine rövidülése, ez pedig egy egyiptomi név görög értel- mesítése. A görögben ez a forma azt jelenti: mindig tiszta. A név eredeti jelentése: korona. Kitti - az angol Kitty névből ered, ez a Katalin önállósult becézője. május 1. Fülöp, Jakab május 2. Zsigmond május 3. Tímea, Irma május 4. Mónika, Rórián május 5. Györgyi május 6. Ivett, Frida Rapitya kurta, de igaz megállapítása Az uralkodó úgy fél az írástu­dótól, miként a csúnya nő a festő ecsetjétől. (Murphy) Uasórnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (® 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit («■ 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (® 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (® 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 125 éve, 1870. április 30-án született Komáromban Lehár Ferenc zeneszerző, karmester, a század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, aki megújította az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát. Legismertebb operettjei a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa. HÉTFŐ: 375 éve, 1620. május l-jén szüle­tett Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus, a 17. szá­zadi magyar irodalom legnagyobb alakja, a központo­sított nemzeti királyság híve és megvalósításának har­cosa, a török elleni harcban hősi halált halt szigetvári hős dédunokája. Legismertebb műve a Szigeti vesze­delem című eposz, amelyben dédapja emlékét örökí­tette meg. • 105 éve, 1890-ben Érsekújváron született Kukán Géza festő és grafikus. • 95 éve, 1900-ban halt meg Munkácsy Mihály festő. Hatévesen elveszítette szüleit, ügyvéd nagybátyjához került, aki a szabadság- harc bukása után nagyon szerény viszonyok között élt Békéscsabán. 11 éves korában asztalosinas lett, majd segédlevelet szerzett. Sokat nyomorgott, megbetege­dett. Betegségéből felépülni nagybátyjához ment, ek­kor kezdett rajzolni tanulni. Később Pestre költözött, nevét Liebről Munkácsyra változtatta. Bécsben és Münchenben tanult a Képzőművészeti Akadémián. Pá­rizsba költözött, megnősült. Németországban halt meg. Legismertebb művei az Ásító inas, a Siralomház, a Kö- pülő asszony, a Rőzsehordó nő, az Ecce Homo. • Egy éve, 1994-ben, 34 évesen az imolai pályán, verseny közben baleset áldozata lett Ayrton De Silva Senna bra­zil autóversenyző. KEDD: 300 éve, 1695. május 2-án született Giovanni Servandoni olasz építész, a késő ba­rokk legkiforrottabb díszlettervezője. • 135 éve, 1860- ban tört ki Szicíliában az a felkelés, amelyhez később Garibaldi is csatlakozott önkéntesekből toborzott csa­patával. SZERDA: 245 éve, 1750. május 3-án szüle­tett Modoron Hajnóczy József jogtudós, a magyar ja­kobinusok egyik vezetője, akit Martinovics Ignáccal és több társával együtt a budai Vérmezőn lefejeztek. • 100 éve, 1895-ben született Gabriel Chevallier francia író. Legnépszerűbb, számos nyelvre lefordított és megfilmesített műve magyarul Botrány Clochemerle- ben címmel jelent meg. • 90 éve, 1905-ben hunyt el Pivár Ignác gyógypedagógus, aki magyar nyelvre al­kalmazta a vakok részére készült Braille-írást. • 50 éve, 1945-ben halt meg Joseph Paul Goebbels német fasiszta politikus, Hitler propagandaminisztere. Egész családjával együtt öngyilkos lett. CSÜTÖRTÖK: 170 éve, 1825. május 4-én született Thomas Henry Huxley angol természettudós, biológus és zoológus, író, Dar­win műveinek népszerűsítője. • 125 éve, 1870-ben hunyt el Ghyczy Ignác mezőgazda, ügyvéd, a bábolnai kincstári uradalom ügyésze, majd az Esterházy grófok gazdatisztje, országgyűlési képviselő. 14 ezer kötetes könyvadományával az Országgyűlési Könyvtár meg­alapítója. • 85 éve, 1910-ben Érsekújváron: született Jócsik Lajos író, közgazdász, publicista. A szlovákiai magyar értelmiség Sarló-mozgalmának irányítói közé tartozott. • 15 éve, 1980-ban halt meg Joszip Broz Ti­to nemzeti hős, Jugoszlávia államfője. PÉNTEK: 95 éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth- díjas drámaíró, műfordító. • 55 éve, 1940-ben hunyt el Georg Arco német mérnök, a híradástechnika egyik úttörője. Szabadalmainak száma meghaladta a négy­százat. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon volt a cseh nép prágai felkelése a német megszállók ellen. • 50 éve, 1945-ben szabadult fel Mauthausen koncentrációs tábor. • 50 éve, 1945-ben halt meg Gelléri Andor End­re író. • 50 éve, 1945-ben Bősön született Csörgő Zsu­zsa festőművész, a csallóközi táj megörökítője. SZOM­BAT: 155 éve, 1840. május 6-án adták ki a világ első postabélyegét Angliában. • 85 éve, 1910-ben született Tatay Sándor író, regények, elbeszélések, filmregé­nyek szerzője. • 35 éve, 1960-ban hunyt el Ábrahám Pál zeneszerző, karmester. Operettszerzőként külföl­dön is nagy sikereket ért el. Ismert művei a Hawai ró­zsája, a Bál a Savoyban és a Viktória. • 20 éve, 1970- ben halt meg Mindszenty 7riz.se/biboros érsek. Érdekli még a politika? HIZSNYAI ZOLTÁN, a Kalligram főszerkesztője Nem, egy jó ideje már nem érdekel, ezért a politikával összefüggő eseményeket sem követem. Az a véleményem, hogy túl sokat figyelünk a politiká­ra, és egyre kevesebbet például a kultúrára. Tehát arra, amit - többek között - a politikának is szolgálnia kellene. Ügy vélem, a politika elve­szi a figyelmünket a fontosabb dol­gokról, az egzisztenciánkat mélyeb­ben érintő kérdésekről. POLÁK ZOLTÁN, docens, egyetemi tanár Én továbbra is nagy ér­deklődéssel kö­vetem a hazai eseményeket. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után nem teljesültek reményeink; főleg az, hogy hazánk valóban demokra­tikus állammá váljék. De optimista vagyok. Bízom benne, hogy előbb- utóbb javulni fog a helyzet, és ha araszolva is, de végül eljutunk Eu­rópába. A javulást azonban csak egy új kormánnyal tudom elképzel­ni, mert a jelenlegi kabinet képtelen előre vinni az országot. Azt sem tartom kizártnak, hogy ismét idő előtti választásokra kerül sor; de legkésőbb az 1998-as parlamenti voksolásnál már megváltoznak az erőviszonyok. Aki nem vak, annak ugyanis látnia kell, hogy ez a politi­kai garnitúra zsákutcába vezeti az országot. E.Z., tervező Hidegen hagy­nak a pártok, a politikusok kölcsönös vá­daskodásai, a parlamenti csatározások. Minderről csak másodkézből értesülök. Olyan emberektől, akik figyelemmel kísé­rik a dolgokat. Az újságok közül csak a TV-műsort vásárolom. A te­levízióban is inkább egy-egy jó film, divatbemutató, talk show ér­dekel. A politikai vitaműsorokat elvből nem nézem. A vérnyomáso­mat, ha szükség van rá, inkább egy jó presszókávéval emelem. KRÁL KATALIN, könyvtáros Még érdekel, bár már ezer­szer megfogad­tam, hogy a sa­ját érdekemben nem olvasok többé politikai kommentárokat, nem né­zem meg a tévéhíradót. Ennek el­lenére rendszeresen végigböngé­szem a napi eseményeket, és fél nyolckor már a TV előtt ülök. Ta­lán azért is, mert a politika - akár tetszik, akár nem - kivétel nélkül valamennyiünket érint. A dolgozó­kat, a nyugdíjasokat, vagy akár a gyerekeket. Egyszóval minden nemzedéket, amely békében és nyugalomban szeretne itt élni... Szerintem az lenne az eszményi ál­lapot, ha az emberek nem elkesere­dettségükben, hanem jódolgukban válnának apolitikusokká. Két éve Kanadában voltam. Ott azt tapasz­taltam, hogy sokan azt sem tudják, ki a miniszterelnökük, melyik párt van hatalmon. Ez egyszerűen nem érdekli őket, mert mindenük meg­van, jól élnek, nem éreznek külön­böző nyomásokat. Legfőbb gond­juk, hogy hol vegyenek házat, ki­nek adják el a régit, milyen egye­temre írassák be a gyereket... Hogy ki a parlament elnöke, vagy az egészségügyi tárca vezetője, szá­mukra ötödrangú kérdés! GÖRÖZDÖS GÁBOR, vállalkozó Két-három éve még érdekelt a politika, de fo­kozatosan rá­jöttem, ez csak arra volt jó, hogy felizgassam magam. Igaz ugyan, hogy ez az úri huncutságnak neve­tett valami mindnyájunkat érint, ám tény az is, a lényeges dolgok sohasem lent dőlnek el, hanem oda­fenn. Ott viszont fütyülnek a kis­emberek gondjaira. A különböző megszorító intézkedések miatt a vállalkozók százai dobták már be a VÖRÖS FERENC, művezető Nem is olyan régen még cso- portokba verődve, szen­vedélyesen politizáltam az is­merősökkel és kollégákkal. Most egy korsó sör mellett már inkább a sportról vagy a lányokról beszé­lünk. A politikától való elfordulás érthető, hiszen a rendszerváltás utá­ni elvárásokból vajmi kevés telje­sült. A képviselők zöme a saját szekerét tolja. A munkások nagy védelmezője is egész másként cse­lekszik, mint amit „szívfájdító” fel­szólalásaiban ígért. Nem beszélve a nagy Vezér szavahihetőségéről. (Szöveg és kép: ordódy) törülközőt. Ez a BÖNGÉSZŐ helye. Jövő számunkban ismét ugyanitt! az etnikai gyűlölködésről Esténként nem hagyom ki soha a tévéhíradót. A technika jóvoltából két tucatnyi állomáson követhetem figyelemmel a világeseményeket. Bevallom őszintén, igen ritkán találok bennük örömet. A diplomáciai látogatások, tárgyalások gyakran semmitmondó eseményei mellett elke­serítenek a mai világot legjobban gyötrő etni­kai konfliktusok, harcok és az évek óta tartó ki­látástalan nemzetközi próbálkozások a tűzfész­kek felszámolására. A kettéosztott világ hideg­háborúját, az atomkatasztrófát sikerült elhárí­tani, azonban egyre szaporodnak az etnikai gyűlölködés, bosszúállás következtében kirob­banó helyi háborúk. A tévé képernyőjén egymás után elevened­nek meg a délszláv polgárháború hátborzonga­tó jelenetei, az etnikai tisztogatások, a harcok következtében elüldözöttek ki tudja hová vezető bizonytalan vándorútjai. Szerbek, bosnyákok, horvátok gyilkolják egymást a nagyobb terüle­tekért, az áhított országhatárok meghúzásáért. S míg a hazafias jelszavakkal egymásra uszított katonák válogatás nélkül lövik a városokat, te­lepüléseket, mindenütt új szükségtemetőkben sorakoznak az ártatlan áldozatok fejfái. Az egymással évtizedekig békességben élő népeket politikusaik egymásra uszították. Évszázados méltánytalanságokért lihegnek bosszút, és az etnikai gyűlölködés halottal egyre szaporod­nak. A világszervezetek közvetítenek, javaslato­kat dolgoznak ki, azonban a gyűlölködésnek képtelenek útját állni. Még a ki tudja miért lelőtt kéksapkás francia katonák sorsán tépelődöm, és a képernyőn máris az orosz tűzfészek szörnyű képei jelen­nek meg. Ezúttal a sok közül csak Csecsenföld és Tádzsikisztán. Kérdések sokaságán töröm a fejem. Miért rombolta földig az orosz hadsereg egy kis nép városait, miért üldöztek el otthona­ikból tízezreket? Önállóságot vagy legalábbis területi autonómiát követeltek a csecsének. A politikában ezek pedig olyan követelmények, amelyre a hatalom többnyire fegyverrel vála­szol. Az erősebb pedig mindig eltiporja a kiseb­bet, a gyengébbet! Kiábrándultán állomást váltok. A CNN hír­adójában épp a kurdok elleni török agresszió kö­vetkeztében elmenekültek nyomorúságos tábora­it mutatják. Az etnikai gyűlölködés újabb áldoza­tai Tizenkétmilliónyi kurdnak Törökországban nincs joga semmiféle autonómiára. A törökök egyszerűen betörnek a szuverén Irakba, a nagy­hatalmak pedig ölbe tett kézzel, némi szemrehá­nyással nézik a népirtást. A NATO-szövetséges Törökország pedig kerek perec kijelenti, hogy csak akkor tér vissza, ha kiirtja a kurd függet­lenségi harcosokat. Törökország biztos a dolgá­ban, hiszen egyszer már a ciprusi invázióval be­bizonyította, hogy fütyül a világ közvéleményére. Hol vagy, Európa? Hol vagy, ENSZ? Azon az estén még három távolabbi nemzeti­ségi háborúskodásról láttam beszámolót. Egyikben az évszázad népirtásának nevezett burundi törzsi tragédia újabb villongásairól számolt be a tudósító, tucatnyi halottal és me­nekülők végtelen sorával. A másik képsor a Srí Lanka-i tamilok partizánakcióinak következ­ményeit mutatta be. Tárgyalnak és harcolnak a függetlenségért. Egyelőre azonban a fegyverek az erősebbek. Az indiai Kasmírból csupán fokozódó fe­szültségről érkeztek hírek. A mexikói indián partizánok pedig egyezkednek a kormánnyal. Az etnikai gyűlölködés egyetlen nap alatt összegyűjtött tévéhírei. Sajnos, a szélsőséges uszítás megnehezíti a tárgyalásos megoldáso­kat, pedig az etnikai ellentéteket csakis komp­romisszummal lehet rendezni. Hála a józan észnek, nálunk a nemzetiségek békességben és barátságban élnek a többséggel. Itt nincsenek határkérdések. A szlovák-magyar alapszerződésben rögzített jogok pedig jóindula­túan széles körű önigazgatást biztosíthatnak a magyarok lakta területeken. Ne féljenek a szlo­vák hazafiak, ez soha nem lesz táptalaja semmi­féle irredentizmusnak, a szlovákok által rette­gett határrevízió-követelésnek. Remélhetőleg a kormánynak lesz annyi határozottsága, hogy a szlovák szélsőséges nézeteket közömbösíti, és nem engedi meg, hogy azok a veszedelmes etni­kai gyűlölködést táplálják. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents