Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-16 / 16. szám
Olvasói levél A hiszékenység vámszedői „Két méter magas eperbokor. Egy bokron több mint 100 gyümölcs” - hirdették a múlt év tavaszán a Vasárnap mellékletében is, csábító és remekül készített trükkfelvétellel illusztrálva. A Mount Everest márkanévvel védett új kúszóeper ára borsos volt, de fájós derekamra és unokáim egész nyári örömére gondolva a józan ész fölött győzedelmeskedtek a hamis, valótlan állítások. Megrendeltem a csodaepret. El is küldték, postán utánvéttel. Azután kilencven napig ápolgattam és lestem, mikor indulnak növekedésnek a tövek. Szépen fejlődtek, májusban virágoztak és júniusban minden tövön 3-4 szem gyümölcs is termett, de ezután semmi. Kúszóepreim máig is földön ülnek. Egész nyáron nem kúsztak, nem virágoztak, nem teremtek. Mivel a hirdetésben annak feladója arra kötelezte magát, hogy „Ha a 90 napon belül a palánták nem indulnak növekedésnek, kötelezzük magunkat új palánták küldésére vagy a pénz visszatérítésére.” A küldemény átvétele után 90 nappal írtam a reklámozónak, hogy hirdetésükben valótlanságot állítottak, ezért kérem, küldjék vissza az eperpalánták árát. Új árut nem kérek, mert nagyon csalódtam bennük, mint mindenki, aki epret vásárolt tőlük. Időközben ugyanis sok becsapott emberrel ismerkedtem meg. Levelemre rövidesen olvashatatlan aláírással sokszorosított levelet kaptam. Azonnal leesett a tantusz. Az Euro Direct Service P. o. Box 82,830 00 Bratislava 3, kéri, küldjem vissza az árut. esetleg az üres göngyöleget, közzétett feltételeiket (szegények, nyilván elfelejtették, mit ígértek), a számlát vagy a szállítólevelet (az „originált”, nem a másolatot). A sokszorosított levél annyira bizalmatlanná tett, hogy nem mertem elküldeni a reklámozónak a tulajdonomban levő eredeti göngyöleget és közzétett feltételeiket. Számlám sajnos nincs és nem is volt, de hogyan lehetne! Utánvéttel így szokás: Add a pénzt, kapod a küldeményt. Elhatároztam ezért, hogy a jövő tavaszon, azaz idén. nehogy további személyek dőljenek be a kúszó „egésznyáron- termőnek”, közreadom a tapasztalataimat. Persze abban is reménykedem, a reklámozó magába száll és visszaküldi a jogtalanul kicsalt pénzem. Szerintem az Euro Direct Service, spol. s r. o. könyvelésében be van jegyezve a bevétel oldalon az a 480 korona, amit az öt epertőért küldtem nekik. Szomorú, hogy ebből a pénzből még egy nyavalyás 4-5 soros ápolási útmutató küldésére sem futotta, pedig az elültetés módját bemutató rajz alatt szépen elfért volna néhány soros kezelési útbaigazítás. De így minden vevő tépelődhet: talán valamit rosszul csináltam, ezért nem kúszik az eprem? A pénzt elkönyvelték a többivel együtt, amit a hiszékeny emberektől bezsebeltek. Ma már sok olyan személyt ismerek, akik velem együtt siratják a pénzüket. De nagyon szeretnék legalább egy olyan kertet vagy balkont látni, ahol gazdagon termett a kúszóeper, azaz szeretnék legalább egy emberrel találkozni, akit nem csaptak be a hirdetéssel! Van ilyen az országban? Vagy csak mindenáron gazdagodni akarók vannak? Csak a hiszékenység vámszedői szaporodnak kúszva és köntörfalazva büntetlenül. Vajon meddig? Koday Berta, Pozsony Az olvasói leveleket mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. A Cineraria Kalifornia párás hegyeiből származik. Kora tavaszi, februártól májusig (8-10 héten át) virágzó sűrű, 15-30 cm magas növény. Az elvirágzás után többnyire elpusztul. Csak igen ritkán tartható életben, illetve elvétve lehet a következő évben virágzásra „kényszeríteni”. Sok fajtája van, amelyek egymástól levelük nagyságában, virágaik színében különböznek. A közeli rokon, a Senecio-fajok levelének színe zöld, fonáka szürkésen molyhos. Virágaik lehetnek fehérek, rózsaszínűek, vörösek, kékek, ibolyaszínűek, sőt tarkák is. Az újabb fajtáknak kisebb a levele és gazdagabban virágoznak. A világos, de nem a közvetlen napfénynek kitett, hűvös élőhelyeket kedvelik. Jól érzi magát a beüvegezett verandákon, védett balkonokon, virágszekrényekben, ablakközökben. Ha közvetlen napsütés éri, virágzási ideje lerövidül, s szirmai elveszítik élénk színüket; legjobb ezért, ha északi fekvésű szobákban, erkélyeken stb. helyezzük el. A magasabb hőmérséklet is csökkenti élettartamát. Vízszükséglete eléggé nagy. Szereti a permetszerű lemosást. Ha a virágcserép talaja kiszárad, akkor a növény hamar elhervad, s rövid időn belül el is pusztul. Magvakból történő szaporításával júliusban-augusztusban próbálkozhatunk. A magocskákat óvatosan nyomjuk bele a nedves földbe, s tartsuk őket 18-20 C-fok közötti hőmérsékleten, fólia alatt. 10-15 napon belül jelennek meg az első hajtások. Ezek után a növénykéket 15-18 C-fokon kell tovább nevelni. Szeptember-január folyamán (a növénykék fejlettsége szerint) a Cinerariákat ültessük át lá- dikákba vagy cserepekbe, s tartsuk őket 5 C-fokon. Ez számukra ideális hőmérséklet. Ügyeljünk, hogy ennél hűvösebb ne legyen a helyiségben, A Cineraria rózsaszínű virágai az északi fekvésű szobák üde színfoltjai mert akkor a fiatal növények elpusztulnak. A teleltetés folyamán vigyáznunk kell, hogy ne érje őket huzat, s hogy talajuk mindig nedves legyen. Febru- árban-áprilisban, mikor a növények rügyezni kezdenek, helyezzük őket 15 C-fok körüli hőmérsékletű helyiségbe, ahol néhány héten belül ki virágoznak. A Cinerariákat gyengén savanyú, nagyobb részt komposztból, kisebb részt savanyú tőzegből és agyagból álló talajba ültessük. A betegségekre kevésbé fogékonyak. A kártevők közül általában csak a levél tetvek támadják meg őket. A közvetlen napfény levélhullást okoz; ha kevés vizet kap, levelei megsárgulnak s szintén lehullanak. A lisztharmat felléptét úgy akadályozhatjuk meg, hogy az öntözést és a permetszerű lemosásukat a reggeli órákban végezzük, így estig a levelek megszáradnak. Irena Raitlová A középkori Európában nagyobb szerepet játszott, mint napjainkban. Dúsan elágazó gyökérzete mélyre törő, a kisebb vízmennyiséget is jól hasznosítja, ezért szárazabb vidéken is biztonságosan termeszthető. Szegletes szárán átellenesen álló levelei keskeny levélkéből párosán összetettek, jellegzetessége a levélnyél kiszélesedése. A virágok többnyire egyesével állnak, önbeporzóak. Kevés magvú hüvelyében a lapos magvak ék vagy bárd alakúak. Étkezésre a fehér virágú növény folt nélküli magja alkalmas. Hőigénye kissé magasabb a hagyományos zöldborsóénál, ezért a vetését későbbre tervezzük. A mag 20 C-fokon csírázik. A késő tavaszi fagyokat jól tűri. Hosszúnappalos növény, ezért árnyékos területen ne kísérletezzünk a termesztésével, mert ott csak zöldtömeget fejleszt, magot alig köt. A tűző napot, nagy meleget jól bírja, ez teszi lehetővé esetleges nyári termesztését is. Aszályos évben is megbízható a hozama. Szélsőséges talajtípuson is megél. Gyenge minőségű, szikesedő területek is jól hasznosíthatók vele. Alacsonyabb tápanyagigényű, így szervestrágyázni nem kell. Sovány talajon zöldtrágyának is alkalmas. 110-120 nap körüli tenyészideje miatt elő- és utónövénynek egyaránt vethető. Talajelőkészítése a szokásos ásás vagy szántás, illetve szikes talajokon a talajlazítás. Magnak termesztve 30-40 cm-es sortávolságon belül, 4-5 cm-es tőtávolságra vessük, vetésmélysége, a talaj szerkezettől függően, általában 4-5 cm. Ápolása lényegében csak gyomtala- nító kapálásból áll. Kövér talajokon buja, hosszú szárú növények fejlődnek, amelyek igen könnyen megdőlnek. Ilyen esetben ajánlatos huzalok közé vezetve termeszteni. Igénytelensége betegségellenálló képességgel is társul, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Szedését akkor kezdhetjük, ha az alsó hüvelyekben a magok már sárgák. K. Sz. ELFELEDETT HÜVELYES A szegesborsó REJTÉLYES KÓR Ii a megbetegedés a hazai nyúltenyé- §“H r7 szetekben nagyon gyakori és saj- jL—J JLj nos nagyon veszélyes. Gyors lefolyású, klinikailag felismerhetetlen, erősen ragályos és gyógyíthatatlan. A kór okozója vírus. Szlovákiában először valószínűleg 1987- ben fordult elő. A betegség a szervezet parenchimás szöveteiben zajlik le - tüdőben, vesékben, de leginkább a májban. Ott szaporodnak el a vírusok és kerülnek a vérrel a szervezet különböző részeibe. Az egyik nyúl a másikat fertőzi (pl. a pá- roztatásnál, a csoportos tenyészetekben). Takarmánnyal és tisztító eszközökkel is közvetíthető; természetesen teijeszthetik különféle élősködők (szúnyogok, bolhák) is. A kórra a nyulak fajtától, kortól, nemtől és hasznosítástól függetlenül érzékenyek. Tapasztalataim szerint azonban az idősebb nyulaknál (3 hónaposnál idősebb süldők, anyák, kanok) a betegség előfordulása gyakoribb, holott a szakirodalom az 1-2 hónapos nyulakat tartja a legfogékonyabbaknak. A betegség lappangási ideje 2-3 nap, a kór lefolyása 12-60 óra, de tarthat hosszabb ideig is. Tünetei: a nyúlpestis (pneumonia haemorhagi- ca cuniculi) tünetei nem patagnomikusak, azaz nem alakul ki olyan tüneti csoport, amely egyértelműen utal a betegségre. Az állatok kedvetlenek, elveszítik félénkségüket, kábultak, egyensúlyzavarok jelentkeznek, nem esznek és nem isznak. Néha vérzik az orruk, ami talán az egyedüli olyan tünet, amely erre a betegségre utal. A belső szervek kórképe: az orrban, tüdőben, mellüregben bevérzések tapasztalhatóak; a májban elfajulások keletkeznek, megnagyobbodik a nyulak lépe; bevérzések keletkeznek a vesékben és a belekben is. A vérbőség az összes belső szervre jellemző. A kór megállapítása a szakember számára nem okozhat gondot, hiszen ismeri a lehetséges leírt tüneteket. Igaz, néha csak több állat boncolása után áll össze a teljes kép, ezért szakembernek kellene az állatokat diagnosztizálnia. A betegség az emberre nem veszélyes. Gyógyítása a mai napig ismeretlen. A megelőzés viszont hatásos, s megítélésem szerint nem is olyan drága, ha a nyulak magas árát figyelembe vesszük. Erre a Rivak oltóanyag alkalmas. Az 5 hetesnél idősebb, egészséges nyulakat lehet oltani (profilaxia). Feltételezhetően a fertőzött állomány is oltható, bár bizonytalan, hogy kialakulhat-e a védettség. (Az állat legyengülése következtében eluralkodhat a lappangó betegség vagy nem alakul ki immunválasz az oltóanyagokra.) A védettség 7-14 nap után lép fel és 12 hónapig tart. Gyakorlatilag a legalkalmasabb oltási időszak a február-március (nem kell azonban így praktizálni), és a legjobb a mixomatózis elleni védőoltással együtt elvégezni. Ha valaki betartja a tenyészállatokra vonatkozó oltási szabályokat, nem kell attól tartania, hogy vágóállatai megbetegednek (az ennek ellentmondó esetek nagyon ritkák), hiszen a kisnyulak 2-3 hónapos korukig anyjuk oltása révén védettek. Később azonban már oltani kell őket is. Az oltást állatorvos vagy képzett szakember végezze. Az oltás és az oltóanyag költsége a mai árviszonyok mellett (értsd kettős oltás; pestis + mixomatózis) 6 Sk körül mozog. vajdr A nyúlpestis Szerkeszti: Pomichal Richárd O. E. dunaszerdahelyi olvasónk és barátai megdöbbenve tapasztalták, hogy fejtés közben az eddig aranyló színű bor egyik percről a másikra színt változtat, megbámul. A bámulás, azaz a bamatörés okait és a bor gyógyításának módját szakírónk ismerteti. Az ok: rothadt szőlő A bamatörött bor színe erősen sárga vagy sötétbarna és zavaros. Ize és szaga kellemetlen, kenyérhéjhoz hasonló. Leginkább a rothadt szőlőből készült újborban lép fel. Okozója a penészek által termelt oxidáz enzim, amely akkor okoz bamatörést, ha a bor levegővel érintkezik. Ezért az ilyen bor az üvegbalonban, hordóban tiszta, csak a fejtés után mutatkozik meg a betegség. A betegség jelenlétéről elsősorban törési próbával győződhetünk meg. Ezt legkésőbb az első fejtés előtt kell elvégezni. Minden hordóból vegyünk ki fél palack bort, aztán jól rázzuk össze és tegyük szobahőmérsékletre. Ha 48 órán belül felszínétől lefelé bámulni kezd, akkor bamatörésre hajlamos. Ilyenkor hektoliterenként 20 g kristályos borkénnel kell kénezni. Ha a bámulás 24 óra múlva következik be, akkor a kénadagot 30, ha még hamarabb, akkor 40 grammra kell növelni. Néhány nap múlva újra vegyünk mintát a borokból és ismételjük meg a törési próbát. Ilyenkor általában már nem mutatkozik elváltozás, de ha mégis, akkor a leírt módon újra kénezzük. Legjobb a bort a fejtés előtt kénezni. Bekeveréskor számolnunk kell a seprű enyhébb felkavarodásával, ezért várjunk még a fejtéssel 1-2 hétig. Zárt fejtésnél is végezhetjük a kénezést. Fejtéskor a bort ne csurgassuk, hanem mindig az edény aljára vezessük, hogy minél kevesebb levegővel érintkezhessen. A fogadóhordót vagy az üvegbalont is ajánlatos kikénezni 100 literenként 1/2 azbesztkén-szelettel. Ha a kénezés nem járna eredménnyel, akkor a mérsékelten bamatörött bort hektoliterenként 8 g zselatinnal és 4-6 g csersavval derítsük. Az erősebben törött bort pedig 12-20 g zselatinnal és 5-15 g csersavval derítsük. A még erősebben törött bort pedig hektoliterenként 50-100 g Decolorral vagy a nálunk is forgalmazott, német gyártmányú Most/Rein aktívszén készítménnyel kell kezelni és csak azután zselatinnal és csersavval deríteni. Fontos szempont, hogy a bor soha ne maradjon darabban; mindig töltsük tele az edényt vagy a bort fejtsük át kisebbe. Jakab András HÁZUNK TÁJA 1995- áPrilis 16-
