Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-16 / 16. szám

Tojások solysom/ool os [ooroolorilool Húsvéti nyuszik múzeuma Igazán ideje volt már, hogy önálló múzeumot kapjanak a húsvéti nyuszik! Hiszen nem tegnap volt, hogy első képviselőjük elrejtette a tavaszi fűben az első hímes tojást - az ajándékba tojást hozó nyúlról az első feljegyzés a ti­zenhetedik század végéről származik. A világ első húsvétinyúl-múzeumát a bajor fővárosban, Münchenben nyitották meg. A húsvét megtartása ősrégi szokás, a tavasz érkezését már a kereszténység előtti népek is megünnepelték. Néhol még mindig él a tavaszünnepi tűzgyúj­tás rítusa, a telet jelképező szalmabábu elégetése. A legnépszerűbb húsvéti szokás azonban a locsolkodás mellett a kertben elrejtett hímes tojások felku­tatása. Az a gyerek, aki a fűből szép fészket rakott a nyuszinak, számíthat rá, hogy sok tojást talál benne. A müncheni nyuszimúzeumba összegyűjtöttek mindent, ami csak kapcso­latba hozható a húsvéttal: számtalan üdvözlőkártyát, a témáról szóló irodalmi idézeteket, színes képeskönyveket. De a tárlókban a legnagyobb mennyiségben a nyuszik nyüzsögnek, a legkülönfélébb nagyságban és a legváltozatosabb anyagokból. Akad itt kerekeken guruló nyuszi 1860-ból, porcelánnyúl a századfordulóról, bronz nyúlházaspár 1880-ból, kézzel varrt rongynyu­szi 1935-ből. A legújabb időket a plüssállatkák és a mechanikus szerkezetű játékfigurák képvi­selik. A tojásválaszték szintén lenyűgöző, a por­celántól a papírtojáson át a selyemtojásig terjed. így igazi tavasz eleji hangulat uralkodik ebben a különle­ges múzeumban, amely Münchenben a Westenrie derstrasse 26. szám alatt található. nem a mester hibája, hanem a tyúké. Üjabban kis lámpával átvilágítja, egyenletes vastag­ságú-e a héj. Ha foltos, átlát­szóbb helyenként, abba bele se kezd.- Megpróbálta ellesni édes­apjától a patkolótudományt? - kérdezem ifjabb Kuris Lajos­tól. Megpróbálta, de nem ment, nem is erőltette. Sokan próbálkoztak, de ehhez ko­vácsszakma kell. tudni kell edzeni, megmunkálni az anyagot. Hogyan készül a patkóit to­jás? A- házat könnyen megtaláljuk Szobon, de eszünkbe sem jut, hogy talán hiába csengetünk. Nagy sokára kijön egy férfi, de nem ő lehet az, akit keresünk. Akihez jöttünk, het­venéves. - A papát keresik? - Ifjabb Kuris Lajos sajnálkozik. - Pestre utazott, este jön haza.- Holnap jöjjünk?- Holnap is Pestre megy, egy hétig ott lesz, azután meg Szentendrén, majd Kölnbe utazik. De ha kíváncsiak... Azok voltunk. * A kovácsműhely berendezése szo­katlan. Két kivilágított vitrinben szá­zával sorakoznak a tojások. Parányi fecsketojás, körömnyi kolibri-, kacsa- és libatojás, de a legtöbb a tyúktojás. A sötétkéket emu tojta. A strucctojás tekintélyes méreteivel mind közül kitűnik. Akkora, hogy belefér egy egész kovácsműhely. Ajtaját be lehet csukni, sőt lakatra zárni. Egy tyújtojás belsejében tekerőszerkezet rejtőzik, s ha az ember az oldalára erősített kal- lantyút forgatja, egy szalag kúszik ki, s rajta Petőfi-idézet olvasható. Az inasgyerek még életében nem hallott ilyesmit, de akkor megfogad­ta: ő is megpróbálja. Rengeteg tojás ráment, de nem adta fel, s a végén si­került. Az első becses darabot a mestere feleségének ajándékozta, bizonyítan­dó: a suta kezével is remekművet al­kot. A próbálkozások kora 5-10 évig KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA tartott, negyven éve azonban már si­keres tojáspatkolóként ismerik. Nyugdíjas korában kapta meg a népi iparművész mesteri fokozatot, de előbb három éven keresztül zsűrizés­re küldte be a munkáit. Magyarországon csak három tojás- patkolót tartanak nyilván, köztük is Kuris Lajos az első. Kiállításokra jár, húsvét körül rendszeresen patkoló­Közreadjuk a receptet: Hozzávalók: tyúk, tojás, dörzsár, kalapács, injekciós tű, egy darabka vas, réz, alumínium vagy ezüst - esetleg arany szemöldökcsipesz és óriási adag türelem. Veszünk egy tojást, dörzsárral néhány lyu­kat fúrunk rajta - a pat­kószegek helyét -, majd kifújjuk a fehérjét meg a sárgáját. Ha köz­ben nem törtük el, in­jekciós tűvel vizet fecs­kendezünk bele, és ala­posan kimossuk. Ez­után a fény felé fordít­va megvizsgáljuk, ép-e és egyenletes vastagsá­gú-e a héja. Ha valahol átlátszóbb, másik tojást veszünk. Ezután elké­szítjük a patkókat. Ez és a többi díszítés lehet vasból, rézből, alumíni­umból, ezüstből, akár aranyból is. A fémet apró kalapáccsal a kí­vánt méretűre formál­juk (a vasból készült próbatojáson dolgozunk, hogy meg­kapjuk a patkó ívét). A patkók mére­te leggyakrabban 4-5 milliméteres, de ennél lehet egy picivel nagyobb és valamivel kisebb is. A kész dara­bokat mártsuk forró olajba, hogy szép fényt kapjanak. Ha ezzel végez­tünk - hozzáfoghatunk a vasaláshoz. Az eljárás ugyanaz, mint a lovak ese­tében. A patkószögeket meggörbít­jük (kétszer annyi lyukat fúrunk a to­jásba, ahány a szög), az egyik lyukon bedugjuk a szöget, a másikon óvato­san kibújtatjuk, és szemöldökcsi­pesszel, vigyázva ráhajlítjuk a tojás külső héjára. Ugyanígy járunk el a ti­zedik, huszadik, századik patkónál... Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy aki rekordot akar javítani, leg­alább 211 patkót kell felerősíte­nie egyetlen tyúktojásra. A világrekordot - kétszáztíz patkó­Apja.. A mesterművek készítője Kuris Lajos nyugdíjas vasutas, tojáspatkoló népi iparművész. * Balkezesnek született. Kovácsi­nasnak adták, de állandóan piszkál­ták, hogy suta a bal keze, nem tud rendesen dolgozni. Egyszer Salgótar­jánban járt a mesterével, s ott talál­koztak egy másik kováccsal. „No, milyen az inas, bevált?” - kérdezte a kovács. „Igyekszik - bólogatott a mester -, csak balkezes, suta.” „Nem baj az - vigasztalta a kollé­ga az én mesterem is balkezes volt. A világháborúban a huszárok­nál szolgált. Azzal szerzett hírnevet az ezrednél, hogy megpatkolt egy to­jást.” ...és fia napokat tart a szentendrei múzeum­ban és Budapesten, a Néprajzi Múze­umban. Minden évben Kölnbe utazik a népművészek fesztiváljára. Ott ta­lálkoznak a világ „tojásművészei” Tajvantól Hollandiáig. Ő az egyet­len, aki patkolja a tojást, a többiek „csak” festik, cizellálják.- Ott a papa a sztárvendég, fotóz­zák, tévé- és rádióinterjúkat ad. - If­jabb Kuris Lajos negyvenöt éves, gé­pésztechnikus. Szintén a vasútnál dolgozik. Gyerekkori emlékeiben a pofon is felbukkan, apjának hatalmas tenyere. - Vasutas barátainak a papa nem képeslapot küldött húsvétra, ha­nem megpatkolt egy tojást. A papa ma is hű eredeti szakmájá­hoz. Ha tojáspatkolás közben jönnek lovat patkoltatni, kimegy az utcára, és megpatkolja a pacit. (Vlado Gloss felvételei) A világ legértékesebb tyúktojását a szobi ko­vácsmester vitriné őrzi. Kétszáztíz patkót erősített rá Kuris Lajos. Minden patkót négy szög tart. A köze­pes nagyságú tyúktojásba 1680 lyukat kellett fúrni Két hónapig dolgozott vele, s közben mindvégig fohászkodott: ne­hogy megrepedjen... Mert előfordul, hogy száz patkót felerősít, s a százegye­diknél reped meg a tojás. De ez HÚSVÉT 1995. április 16. lAfSámap

Next

/
Thumbnails
Contents