Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-26 / 13. szám
rAN JLYEN Lindát lcsúfították j ény világ a topmodelleké. Éveken iztül koplalnak, betegesen vigyáz- xirük feszességére, még a napsütést erülik, mert szárít, ráncokat okoz. i ugyanakkor, hogy ezeket az „üveg- virágszálakat” nagyon jól megfize- ; le el is várják tőlük, hogy órákon ke- i ül a legkülönösebb pózokba mere- e fotóztassák magukat, másodper- ilatt váltsanak ruhát, hozzák rendbe kjüket - majd ismét mosolyogva li- :nek végig a kifutón, szépek egyik legszebbike, a 30 éves a Evangelista már hosszú évek óta a ion van, óránként 6 ezer dollárt ke- 'íekí még azt is megbocsátják, hogy orlatilag évszakonként új hajszínnel ik meg - a szőke, barna és vörös ta- ninden árnyalatát kipróbálta már. lyen lehet azonban, hogy rövidesen | szakad sikersorozatának. orvosok nemrég megállapították: i van a petevezetékében. A kalifor- ianta Monica egyik kórházában haj- : végre a műtétet, ám az ígéretet, alig hagy nyomot, nem tudták telje- az orvosok. Az operáció során tlikációk léptek fel, s most már 8 öloma éktelenkedik Linda hasán. Ám is nagyobb baj, hogy veszélybe ke- topmodell dédelgetett álma. mely it ha befejezi pályafutását, sok-sok két szeretne. íaomi titka >n jól tudják az újságírók és a fotó- togy a csokibőrű, párducmozgású i Campbellt érdemes figyelni, kö- Mert nemcsak egzotikus szépsé- tiíres, hanem szabadszájúságáról és yairól is, tehát ideális pletykatéma. Dlgot azonban már hosszú hetek óta enek kideríteni: miért vásárol Nao- xinta öt doboz édes tejszínt? A kí- ság a riválisok oldalát is fúrja, ninek neki ennyi tejszín? Megenni? mi? >mi pedig nagyon jól tudja, hogyan figyelem középpontjában maradni öt doboz tejszín árán is. Szigorúan titkot, még legközelebbi barátainak annyit árult el: talán e_gy újfajta di- kísérletezik. ciderül, hogy így van, arról feltétle- íszámolunk, hiszen a tejszínhab ;sak finomabb, mint a sárgarépa, s szeretne olyan karcsú lenni, mint i Campbell? (görföl) Riporterünk a tigrisketrecben! Ritának azonnal megtetszett. Frigyükből két apró, plüssjátéknak is beillő, csíkos csöppség született. A lánytigrist hazavitte... A négy-öt kilós szőrpamacsot, aki szintén a Rita nevet kapta, cumisüvegen nevelte; súlya ma már meghaladja a két mázsát! * RITÁBÓL FILMSZTÁR A első felvételeket a háromesztendős tigris- 1 / kisasszonyról, érthető okokból, a ketrecen A kívül készítettem.Viszont hiába kaptam lencsevégre Ritát a legkülönbözőbb pózokban, a rácsok mindig ott látszottak, és ez nem volt az igazi. Mi lenne, ha bemennék hozzá? - kérdeztem hát a gazdit: Irena Irsovát.- Tessék, semmi akadálya! Ha nem fél, akár testközelből is fotózhatja - hangzott a válasz. Ezek után már nem visszakozhattam. Szép óvatosan bementem a szibériai tigris ketrecébe, és vártam, miként fog reagálni. Megkönnyebbülésemre nem viselkedett ellenségesen. Egy ideig csak álltam és „tigrisszemet” néztem Ritával. Miután láttam, hogy nem vagyok az esete, hiszen rám se hederített, exponáltam. Fokozatosan egészen a közelébe merész kedtem. Ilyen alkalom - karnyújtásnyira lenni a tajgák s az őserdők legfélelmetesebb és legcsodálatosabb ragadozójától - nem mindennap adódik az ember életében. (Fotózás közben egyre dagadóbb kebellel hallgattam, hogy ennyire testközelbe még a NOVA tévé- társaság operatőre sem merészkedett Ritához. Ó egy nappal korábban filmezte e gyönyörű fene vadat.) A tigris azonban mancsával váratlanul a fényképezőgépem irányába kapott.- Csak játszani akar - nyugtatott meg a háttérből figyelő Irena IrSová, ám én tekintettel a félelmetes metszőfogakra, már „csak” inkább két-három méteres távolságból fotóztam. A „Vörös könyv”-ben nyilvántartott, létükben veszélyeztetett állatfajták közül a szibériai tigris sem hiányzik. Irsová asszonynak több ilyen gyönyörű ragadozója van. A fényképeken látható példány egy ligetfalui telken álló, csaknem 500 négyzetméteres kifutóban nevelkedik. Hogy meddig, egyelőre kérdéses. A körzeti hivatal illetékesei ugyanis nem tanúsítanak túl nagy megértést e valóban ritka hobbi iránt. Így az sem túl valószínű, hogy támogatni fogják Irena IrSová további terveit.- Kiskoromtól nagy állatbarát vagyok. Kutyát, teknőcöt, egeret, sőt még békát is tartottunk fővárosi lakásunkban. A legjobban már akkor is a ragadozók vonzottak. Az állatkertben az ő ketrecüknél töltöttem a legtöbb időt, de akkoriban még nem fordult meg a fejemben, hogy egyszer talán nekem is lehet ilyen gyönyörű állatom. Végül is titkos álmaim realizálása a véletlennek köszönhető. Apróhirdetéseket böngészve ráakadtam egy nyitrai fiú ajánlatára, aki szibériai nősténytigrist kínált eladásra. Azonnal odautaztam, és nyélbe is ütöttük az üzletet. Az addigi tulajdonos anyagilag már nem bírta az egyre nagyobb étvágyú és egyre nagyobb életteret igénylő fenevad ellátását, ezért mindenáron túl akart rajta adni. Ahogy hangsúlyozta: élve vagy holtan, hiszen bundájára biztosan akad vevő. Rita negyvenezer koronáért az enyém lett. Tudni kell: az a nősténytigris már nem azonos a ligetfalui kifutóban hancúrozó ragadozóval. Miután IrSová asszony elintézte a szükséges engedélytömkeleget, megfelelő tartózkodási helyről akart gondoskodni védence számára. Az volt az elképzelése, hogy egy állatkertben „férjhez adja” Ritát, és a születendő utódok egyikét hazaviszi, hogy kiskorától nevelhesse. Mivel azonban a pozsonyi állatkertben nincsenek szibériai tigrisek, a hodo- níni Zoo igazgatójával kötött szerződést... A férjjelölt, egy Ámor nevű tigris, szintén gyönyörű példány volt, és A tigriskölyök egy Misei nevű kutyus- sal együtt nőtt fel, akivel elválaszthatatlan jó barátok lettek. Együtt hancúroznak, ha nem is egy tálból, de közösen kosztolnak, egymás közelében alszanak. Misei féltékeny csíkos barátnőjére. Ezért amikor bementem a ketrecbe fotózni, őt ki kellett onnan csalni. A gazdi szerint nem viselte volna el az idegen jelenlétét. Rita naponta több kiló kiló húst, továbbá rizst, zöldséget, olykor szárnyast is fogyaszt. A csirkét tollastól kapja be, ettől kitisztulnak a belei.- Élő baromfit szokott kapni?- Nem. Csak egyszer tettem kivételt. Kíváncsi voltam, Rita miként fog reagálni az eleven ebédre. Játéknak nézte a halálra rémült, csipogó jószágot. Egész nap szórakozott vele. Este aztán beterelte a vackához és ott tartotta maga mellett. Esze ágában sem volt bántani.- Nem fordult elő, hogy Rita rátámadt valakire?- Még soha. Nem idomítjuk, nem büntetjük, nem kényszerítjük szokatlan helyzetekbe. Egyszerűen azt teamit jónak lát. Pillanatnyilag olyan időszakban van, hogy „udvarló” után vágyik. Ezért időnként elbőgi magát, többet morog a megszokottnál, de ez hamarosan elmúlik majd.- Nem szán neki egy vőlegényt? Elsősorban a kis Rita anyját szeretném idehozni, hiszen ő is az én tulajdonom, a csehországi állatkertben az én költségemen nevelik. A jövőben egy fiatal tigrisfiúnak is lesz, lenne itt helye, csakhogy... A körzeti hivatallal kötött korábbi megegyezés ellenére úgy tűnik, nem nézik jó szemmel, hogy én egy lakónegyed közelében tigrist nevelek. Pedig, mint láthatja, a legközelebbi házak is több száz méterre vannak innen. Az a tapasztalatom, hogy a környékbelieket nem zavarja a tigris. Eddig senki sem panaszkodott Ritára, ellenkezőleg, a szülők gyakran idehozzák gyermekeiket.- Ha sikerülne megvalósítani az elképzeléseit, akkor egy kisállatkert kerülne ide?- Ilyesmire sosem gondoltam. Engem csakis a tigA tejespapi már rég a mű risek érdekelnek. Nekik szeretnék kiépíteni a közelben egy nagyobb területű füves, fás, medencével ellátott parkot. Előbb viszont rendeznem kell a dolgaimat az illetékes szervekkel. Kész vagyok minden feltételüket teljesíteni, csak ne kelljen Ritának az állatkertben sínylődnie.- A tigristartás nem olcsó mulatság. Hogyan, miből fedezi a költségeket?- A rendszerváltás után vállalkozni kezdtem. Nincs kötött munkaidőm, így Ritával is tudok foglalkozni. Nem járok külföldi szabadságokra, nem vásárolok drága ruhákat, cipőket. Pénzem jó részét erre a kedvtelésre költőm.- A filmesek még nem fedezték fel a szelíd fenevadat?- Rita egy alkalommal már szerepelt a Niké reklámfilmjében. A rendező más helyszínt óhajtott a filmezéshez, így oda kellett szállítani. Idegen környezetben, idegen emberek között, a reflektorok fényében láthatóan szenvedett. Akkor megfogadtam: soha többet nem egyezek bele hasonló forgatásba. Ritából nem lesz filmcsillag.- A telepen rengeteg kutya van. Netán a tigrist őrzik?- Ót is. Itt, noha ez nem előírás, éjjel-nappal tartózkodik valaki. A telepen több munkagépünk és gépkocsink van. Akadnak gátlástalan egyének, akik némi jussért könnyű szívvel megmérgeznék, vagy lelőnék az ebeket. Lehet, hogy Ritának sem kegyelmeznének, hiszen a bundája sokat ér. S hogy az óvatosságom nem alaptalan, bizonyítja a közeli pizzériában történt, csaknem hihetetlennek tűnő eset: onnan fényes nappal loptak el egy csaknem felnőtt krokodilust! Ordódy Vilmos Hol van már a tavalyi hó? Játszópajtása társaságában, akit azóta már sokszorosan túlnőtt. (A szerző és arch, felvételek) EXTRA 1995. március 26.
