Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-26 / 13. szám

1995. március 26. HÉTRŐL HETRE Va sárnap 1995. március 26. A NAP kel 06.45 - nyugszik 19.11 órakor A HOLD kel 04.05 - nyugszik 14.21 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMÁNUEL valamint Dusán, Emanuéla, Immánuel, Lehel, Manó, Mánuel, Mendel nevű kedves olvasóinkat Emánuel - a héber Immanuél név­ből keletkezett. Jelentése: velünk az Isten. március 27. Hajnalka március 28. Gedeon március 29. Auguszta március 30. Zalán március 31. Árpád április 1. Hugó No’ Bell I. törvénye A díj akkor is jár, ha nem bizonyítható a feltaláló személye, de van, aki vál­lalja az elismerést. (Murphy) UBsÉrnBp Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madl Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit («210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szllvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közüieteknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 120 éve, 1875. március 26-án halt meg Kriza János költő, népköltészeti gyűjtő, unitárius püs­pök. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Fenyő László költő, a Nyugat úgynevezett második nemzedékének jelentős alakja. A háború éveiben munkaszolgálatos volt, majd elhurcolták és agyonlőtték. HÉTFŐ: 150 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen No- bel-díjas német fizikus, a róla elnevezett sugarak felfe­dezője. KEDD: 335 éve, 1660. március 28-án született Arnold Houbraken holland festő, rézműves és művé­szeti író. • 70 éve, 1925-ben született Innokentyij Mi- hajlovics Szmoktunovszkij szovjet színész és rendező. • 65 éve, 1930-ban halt meg Ucsimura Kandzó japán teológus és esszéista, aki Japán modernizálását az egy- istenhit révén, az értékrend reformjával vélte megvaló­síthatónak. • 10 éve, 1985-ben hunyt el Marc Chagall orosz származású francia festő. Gettóban töltött gyer­mekkora élményeit fantasztikus, részben kubista, rész­ben expresszionista, nehezen érthető képekben dolgoz­ta fel. SZERDA: 130 éve, 1865. március 29-én szüle­tett Pollák Antal mérnök, a távolbalátás és a gyorstáv- írózás kérdéseivel foglalkozó feltaláló. #110 éve, 1885-ben született Kosztolányi Dezső költő, író, műfor­dító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kiemel­kedő alakja. #105 éve, 1890-ben született Csapody Ve­ra Állami-díjas botanikus és muzeológus. Matematika­fizika szakos tanár volt, de botanikából doktorált, és gyönyörűen rajzolt - ez utóbbiról növényakvarelljei ta­núskodnak. • 90 éve, 1905-ben született Rejtő Jenő író. Számos kabarétréfát írt, és kalandregényeket, ame­lyeket egyéni, bizarr humora emelt az átlag fölé. Leg­nagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regény paródiáival aratta. • 50 éve, 1945-ben halt meg a deáki születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek, bíboros, egyházjogász, 9 kötetes egyházjogi mű szer­zője. CSÜTÖRTÖK: 130 éve, 1865. március 30-án született Heinrich Rubens német fizikus. Rendkívül ér­tékes vizsgálatokat végzett a sugárzó energia területén. • 115 éve, 1880-ban született Sean O’Casey ír drámaí­ró és író. Az írek között elsőként ábrázolta a városi munkásokat. Legjellegzetesebb műfaja a tragikomédia. A Göncz Árpád fordításában magyarul is megjelent ko­média, a Kukurikú ifiúr - remekmű. PÉNTEK: 140 éve, 1855. március 31-én halt meg Charlotte Bronte, a legidősebb és legtovább élő a tüdővészben sorban el­hunyt angol írónővérek közül. Négy önéletrajzi ihletésű regényt írt. Legismertebb a Jane Eyre. #115 éve, 1880- ban született Gách István szobrász. • 95 éve, 1900-ban született Szabó Lőrinc költő, műfordító, újságíró, az Ady utáni nemzedék egyik legkiválóbb lírikusa. SZOMBAT: 265 éve, 1730. április I-jén született Sa­lomon Gessner svájci-német író és festő, akinek a ma­gyar irodalomban is jelentős a hatása. • 180 éve, 1815- ben született Otto von Bismarck porosz miniszterelnök, akit vaskancellárnak neveztek. • 130 éve, 1865-ben született Zsigmondy Richárd magyar származású No- bel-díjas kémikus, a modem kolloidkémia megalapító­ja. • 120 éve, 1875-ben született Edgar Wallace angol író, a búr háború haditudósítója, aki bűnügyi regényei­vel páratlan sikert ért el az egész világon. 170 bűnügyi regényt írt, melyek nagy része magyarul is megjelent. • 80 éve, 1915-ben született Cseres Tibor író, három­szoros József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Regényeket, elbeszéléseket írt. • 65 éve, 1930-ban ezen a napon hunyt el Cosima Wagner, Liszt Ferenc lánya, előbb Hans von Büllow, majd Richard Wagner felesége. DÉ5ÜSK-. Jut-e gyógyszerre, megkapják-e lakhelyükön az előírt orvosságot ? KOVÁCS 1 1 MIHÁLY Érsekújvár- Az orvos hat vényre írta fel a szükséges gyógyszere­men nemcsak a magam or­vosságát váltottam ki, hanem a 87 éves édesapámét is. Közel 100 ko­ronát fizettem, de ez a mennyiség csak három hétre elegendő. Nyug­díjas vagyok, a családi költségve­tés elkészítésénél számolni kell a gyógyszerre szánt kiadásokkal. Kár tagadni: egyre drágábban ju­tunk hozzá. Mivel Újvárott sok a magánpatika, nem jelent gondot a gyógyszer beszerzése. DOBROVIC MÁRIA Érsekújvár- Több figyel­met kellene for­dítani a meg­előzésre. Ezért jó lenne, ha a vitami­nokat, a nyomelemeket tartalmazó szereket térítésmentesen kapnák a rászorulók. A gyógyítás költségei ugyanis jóval magasabbak, mint a megelőzésé. A drágulás főleg az időseket érinti. Szerencsére, a gyógyszerellátásban nincs hiány. SZULCSÁNYI GÉZA Guta- A cukorbete­gek szerencsé­je, főleg, ha nyugdíjasok, hogy a gyógyszerü­kért nem kell fizetni. A kosztolá­sunk amúgy is sokba kerül, és hi­ába kapunk némi anyagi hozzájá­rulást, csak kevesen étkezhetünk előírásszerűén. Sajnos a felesé­gem is beteges, havi gyógyszer- kiadásaink összege átlagban 50 korona. Gután csak egy gyógy­szertár működik, de nem fordult elő, hogy a szükséges orvosságot ne kaptam volna meg. NEMES ADRIENN Andód- A családom nem beteges, de ha előfor­dul, hogy igénybe kell venni az orvos se­gítségét, rendszerint olyan gyógyszert kapunk, amelynek árához nem kell hozzájárulni. Szükség esetén a drágább orvos­ságot is megvennénk. HÁJAS RAJMOND Kamocsa- Bár a szív- gyógyszerért és a vízhajtóért nem kell fizetni, meglepett, hogy az orrcseppekért igen. Míg ker­tészkedhetek s kiegészíthetem a nyugdíjunkat, a megemelt gyógyszerárakat is állni tudom. A most kifizetett 31 korona nem sok, de eddig nem kellett fizet­nem. A gyógyszerellátással nincs baj, a nyugdíj lehetne magasabb. Hogy jusson a sokat reklámozott csodaszerekre! PINDES ÉVA Komárom- Az az orvos, aki ismeri a betegét, odafi­gyel arra is, hogy a gyógy­szer lehetőleg ne kerüljön sokba, bár ha az orvosság sokba kerül, ki kell fizetnem. Nincs más vá­lasztási lehetőségem, noha ben­nünket a kis kiadás is megterhel. A gyógyszerválaszték egyébként megfelelő, rengeteg szer lassít­hatná az öregedés folyamatát, szolgálhatná a betegségmeg­előzést, csak hát a nyugdíjból er­re nem futja. GÖGH ZOLTÁN, Guta- Jelenleg ötfé­le gyógyszert írt fel az orvos, nem mind he­lyettesíthető olyannal, amit in­gyen kaphatnék. Az egyiket két esztendeje szedem, s egyre töb­bet fizetek érte. Mivel alacsony a jövedelmem, nem sokat költhetek gyógyszerre. Az ellátással elége­dett vagyok, a gyógyszerészek segítőkészek. Péterfi Szonya (Prikler László felvételei) BÖNGÉSZŐ Ezen a héten újra böngészhet és egy kis szerencsé­vel ezer, illetve öt-ötszáz koronát nyerhet. Persze, szerencséje csak akkor lesz, ha helyes választ ad az alábbi kérdésre. A „Nem mese ez, gyermek” szállóige irodalmunk egyik gyöngyszeméből származik. Ki a költője a versnek? 1. Arany János 2. Petőfi Sándor 3. Juhász Gyula Az elmúlt héten közölt BÖNGÉSZŐ helyes meg­fejtése: 1953-ban. Kérjük, hogy tippjeiket leve­lezőlapon adják postára. Beküldési határidő: 1995. március 20. A nyertesek nevét az ÜJ SZÓ március 22-én megjelenő száma közli. a szerződésekről A világ minden táján naponta ezerszámra köt­nek szerződéseket és szegik meg azokat. Az em­berek az e'let minden területén szerződéssel biz­tosítják magukat. Betörnek már a családi életbe is, egyre több házassági szerződés próbálja útját állni annak, hogy csalárd élettársak kisemmiz- zék egymást. így van ez a gazdasági életben és még a politikában is. Rögtön a nagy jelentőségű békeszerződések után sorolnám az államközi megállapodásokat. A történelemben előfordult az is, hogy egyes országokra, főleg a háborúk veszteseire rákényszerítettek szerződéseket, amelyeket diktátumként emlegetnek a történé­szek. Ezek a legkegyetlenebbek, és gyakran évti­zedekre megkeserítik közösségek, népek életét. A kommunista rendszer összeomlása után felbomlott a Szovjetunió, Jugoszlávia, és ketté­szakadt Csehszlovákia. Egy sor ország alakult. Kapcsolataikat új szerződésekkel kell rendezni. Azonban szerződéseket írnak alá nemzetközi szervezetekkel, bizonyos közös akarat megnyil­vánulásaként, a béke megőrzéséért, a nemzet­közi kapcsolatok stabilizálásáért. Az elmúlt hónapokban bennünket a szlo­vák-magyar alapszerződés körüli viták foglal­koztattak. Ezúttal nem óhajtok tartalmukkal foglalkozni, hanem a körülötte folyó csatározá­sokról, latolgatásokról szeretném elmondani gondolataimat. Az alapszerződés eléggé új kifejezés. Az el­múlt rendszerben barátság- és kölcsönös se­gélynyújtási szerződések voltak. Most két szom­szédos ország együttműködésének elveit alap- szerződésekben rögzítik, amelyeket aztán kiegé­szítenek gazdasági, kulturális stb. megállapo­dásokkal. Nem mi vagyunk az elsők, akik alap- szerződést kötünk. Lengyelország például már aláírta Németországgal, Ukrajnával és Litváni­ával. Magyarország is ratifikálta már az Ukraj­nával megkötött alapszerződést. Valamennyi kétoldali egyezmény között azonban talán a legbonyolultabb a szlo­vák-magyar és román-magyar szerződés. Itt ugyanis több százezres, sőt milliós kisebbség fennmaradásáról van szó. Ráadásul mindkét országban kísért a nemzetállam megteremtésé­nek eszméje, és ezért jelentős politikai erők, sőt kormányokban részt vevő nacionalista pártok is nyíltan támogatják azt. Itt lép be régiónk politikai rendezésébe Eu­rópa. Szervezetei olyan államközi megállapo­dásokat követelnek tagjaiktól, amelyek kikü­szöbölik a nemzetiségi viszálykodásokat, tor­zsalkodásokat. Csakis egy olyan alapszerződés megkötése után számíthatunk arra, hogy beju­tunk az európai struktúrába, ha valamennyien elfogadjuk a térség kisebbségeinek fennmara­dását biztosító dokumentumokat. Az amerikai külügyminiszter-helyettes Szlo­vákiában és Magyarországon járva kijelentette, hogy a történelmi múlt méltánytalanságainak örökös hánytorgatásával, bosszúval soha nem jutunk el a demokratikus Európába. Persze, az is kérdés, hogy a megegyezések ellenzői, fé- kezői el akarnak-e egyáltalán jutni oda. Az alapszerződés március 21-ig tervezett alá­írásának, a lázas diplomáciai tevékenység ide­jén Szlovákiában és Magyarországon egyaránt felvetették, hogy minek az a sietség? Inkább készítsenek elő egy alapos szerződést. Érdekes, hogy a magyar ellenzéki pártok, né­hány kisebbségi szervezet és nacionalista szlo­vák, román pártok egyetértettek a halogatással. Pedig ez se Szlovákiában, se Romániában sem­mi jót nem ígér. Csupán az ellentéteket élezné. A nacionalisták olyan döntő posztokat tartanak a kezükben, mint az iskolaügy, a kultúra. A kormány tervei között szerepel a területi átszer­vezés, amely a többségi magyar régiók szétszó­rását tervezi. Szerintem alapszerződés nélkül ezek az erők még nagyobb nyomást gyakorolná­nak ránk. Ki védelmezne bennünket? Az Euró­pa Tanácsba küldözgetett panaszok semmit nem oldanának meg. Hiszen hol avatkozott még be Európa, ahol kiéleződött a helyzet a kisebb­ségekkel szemben? Akiknek illúzióik vannak, azok gondoljanak csak arra, hogy a kurd ki­sebbséget kegyetlenül elnyomó Törökországnak a tiltakozások ellenére több milliárd dolláros se­gélyt szavazott meg az Európa Tanács. Állítólag stratégiai érdek. Közép-Európa nem az? Ezért vagyok alapszerződés-párti, még ha a benne rögzített dokumentumok nem is tartal­maznak mindent, amit szeretnénk. Azonban re­méljük, Európa a határok nélküli együttműkö­dés felé halad. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents