Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-19 / 12. szám
Itosdrnap 1995. március 19. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. március 19. A NAP kel 06.00 - nyugszik 18.01 órakor A HOLD kel 21.21 - nyugszik 06.54 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JÓZSEF-JOZEF valamint Bánk, Józsa nevű kedves olvasóinkat József - a héber Jóséph névből ered. Ennek az összetett névnek az első tagja: Jahve, a második tag jelentése bizonytalan, valószínűleg: gyarapítson. március 20. Klaudia március 21. Benedek március 22. Beáta, Izolda március 23. Emőke március 24. Gábor, Karina március 25. Irén, írisz VASÁRNAP: 95 éve, 1900. március 19-én született Frederic Joliot-Curie francia atomfizikus. A híres Curie-házaspár lánya, Iréné volt a felesége, akivel együtt Nobel-díjat kaptak a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért. HÉTFŐ: 225 éve, 1770. március 20- án született Johann Christian Friedrich Hölderlin német költő, a német irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, a modem líra előfutára. • 105 éve, 1890- ben született Benjamino Gigli olasz operaénekes. KEDD: 310 éve, 1685. március 21-én született Johann Sebastian Bach zeneköltő, a zenetörténet egyik legnagyobb alkotó lángelméje, aki 10 éves korában már orgonistaként működött. Két házasságából 20 gyermeke született, akik közül több kiváló zeneszerző lett. 27 évig volt a lipcsei Tamás-templom kántora. • 110 éve, 1885-ben született Umberto Nobile olasz sarkkutató. • 40 éve, 1955-ben halt meg Walter White amerikai néger politikus, regényíró és szociológus. SZERDA: 120 éve, 1875. március 22-én született Buttykay Antal ferencesrendi rendfőnök, Rómában defmitor generalis, Budapesten hitszónok és tartományi titkár, a Központi Sajtóvállalat egyik megalapítója. • 100 éve, 1895-ben volt az első filmelőadás Párizsban. • 100 éve, 1895-ben Kassán született Illés Béla kommunista író. • 50 éve, 1945-ben alapították az Arab Államok Ligáját. CSÜTÖRTÖK: 420 éve, 1575. március 23-án született Jacobinus János, Erdély kancellárja. Az 1595-ös török elleni hadjárat történetét latin nyelvű tanulmányában dolgozta fel. • 170 éve, 1825-ben született Theodor Bilharz német orvos és zoológus, a bilharziázis - más szóval schistosomiasis - okának felfedezője. PÉNTEK: 175 éve, 1820. március 24-én született Alexandre Edmond Becquerel francia Nobel-díjas fizikus. • 90 éve, 1905-ben hunyt el Jules Verne francia író, az utazási és a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, aki főleg az ifjúság körében volt ismert a maga korában, és azóta is, világszerte. Csaknem minden regényét lefordították magyarra. • 45 éve, 1950-ben halt meg Harold Laski angol társadalomtudós, szociológus, politológus, a modem értelemben vett politológia egyik megalapítója. • 15 éve, 1980-ben hunyt el Illés Árpád festőművész, akinek képei az organikus absztrakt fogalomkörébe éppúgy beilleszkednek, mint a lírai szürrealizmuséba. SZOMBAT: 200 éve, 1795. március 25-én született a reformkor legjelentősebb vízimémöke, Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője. Felismerte, hogy a világ egyik legkiterjedtebb és leggazdagabb ásványgyógyvíz-készlete és vízi hőenergia-kincse az Alföld alatt rejtőzik kihasználatlanul. • 190 éve, 1805-ben született Gegő Elek egyházi szónok, néprajzi író, történész, ferencrendi szerzetes. • 85 éve, 1910-ben született Ortutay Gyula művelődéspolitikus, néprajztudós. Barnim W. C. Bizonyossági korrekciója Amit a valóság kínál, gyanús. Az evidenciák eleve kérdőjeleken alapulnak. (Murphy) 1995. március 6-án fehéren maradt, pusztán egy közös nyilatkozatot közlő címlappal jelentek meg Szlovákiában a napilapok. Rendre mind, lényegében csak a kormány szó- csövőnek tekintendő Slovenská Republika nem, amelynek viszont aligha kell tartania a hozzáadottérték-adó sokszoros, mondhatnám gyilkos emelésének veszélyétől. A többi újság joggal aggályoskodik, de nem holmiféle hírlapírói virtusból, ahogy azt hatodikán este a tévében a szlovák parlament házelnöke kifejtette. Szinte valamennyi mondatával a '89 előtti idők szóhasználatát idézte; elvégre a kommunizmusban is a szuverén gondolkodású ellenzékiek, a kritikus újságírók voltak a rendszer fekete bárányai. De hát épp e szemléletmód visszatértének veszélyére figyelmeztettek a március 6-ai újságok fehér címlapjai. \ rfíTA/iol Avn ® ixrro - roKFn ° r«TSOBKJ»:TOI KÉT fcsítv A KTÜKf-WB irrcvÁ lore-roKKK jSúgf üasárnap AggOCWlOHl lotos. UJ SZÓ iíüa Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (» 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz-sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 XLVni. irletymm, M. u Aggodalom Aggodalmunkat fejezzük ki azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek növelni szeretnék a sajtó, továbbá a nem időszakos kiadványok hozzáadottérték-adóját, megkülönböztető intézkedéseket foganatosítanának a külföldi tőke ellen és korlátoznák a reklámra fordítható kiadásokat. Mindez megemelné a lapok és más kiadványok árát, tovább súlyosbítaná az újságok és folyóiratok amúgy is bonyolult helyzetét. Szlovákiában ezek a törekvések veszélyeztetik a sajtószerkezet működését, komoly mértékben korlátoznák polgárainknak azt az alkotmányos jogát, hogy szabadon választhassák meg információforrásaikat. Sokasodnak a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a tervezett megszorító gazdasági intézkedésekkel iparkodnak beavatkozni a sajtódemokrácia és a szólásszabadság pluralizmusába. Nyugtalanságot keltenek bennünk a várható súlyos következmények. Ezért szükségesnek tartjuk ezzel az üres oldallal is kifejezni aggodalmunkat, egyúttal pedig felhívni közvéleményünk figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket rejtegetnek magukban azok a törekvések, amelyek Szlovákiában károsan szeretnék befolyásolni a sajtópiacot. Ennek az országnak alapvető érdeke az információk és a véleménynyilvánítás szabad áramlásának egyik bázisát jelentő sajtó fejlesztése. E cél érdekében szeretnénk továbbra is tevékenykedni. Határozottan fellépünk viszont minden, ezzel ellentétes lépések ellen és hisszük, hogy közvéleményünk támogat bennünket. Döbbenetes lenne, ha ilyen lépések a parlamentből indulnának ki, amelynek éppen demokratikus fejlődésünk lényegét kellene jelképeznie. EUROSKOP Rt.: Eurotelevízia, Zivot, Televízia a rozhlas, Eva, Film Fan SAT, Slovensky Profit, Rodina GAPress Rt.: Veéemik, Express Kosicky vecer, Národná obroda, Novy Cas, Práca, Sme, Smena, Smena na nedelu, Slovensky vychod PEREX Rt.: Pravda, Nedelná Pravda-magazin, Nővé slovo bez reSpektu 7 Plus Kft.: Plus 7 dní, Záhradkár, Zdravie, Merkúr, Veltr/.né noviny, Presovsky Veéemik, Smer Dnes VOX NOVA Rt.: Új Szó, Vasárnap Az állásponthoz csatlakozik: A Szlovákiai Lapkiadók Egyesületének Elnöksége; A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa Pozsony, 1995. március 3. ] BÖNGÉSZŐ 1. 1948-ban 2. 1956-ban A VASÁRNAP múlt heti számában Béres József írását olvashatták az első csehszlovákiai magyar hivatásos népi együttes megalakulásának körülményeiről. Az együttes neve NÉPES volt. Ha figyelmesen elolvasták az írást, nem lesz nehéz választ adni mai kérdésünkre. Mikor alakult e rövid életű hivatásos népi együttes? 3. 1953-ban Megfejtéseiket jövő keddig várjuk. A nyertesek nevét napilapunk, az ÚJ SZÓ március 22-én megjelenő száma közli. Most is ezer, illetve öt-ötszáz koronát sorsolunk ki a játékosok között. Az előző heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: 1843-ban. a magyar cigányokról és a szlovák magyarokról Közép-Európa a népek nagy kohója, ahol a nemzetiségek keveredése, természetes kölcsönös asszimilációja már egy évezrede folyik anélkül, hogy ez valaha is gondot okozott volna. Az egyszerű embereknél nem az számít, hogy ki milyen nyelven beszél, hanem az, milyen becsületes, milyen dolgos, mennyire képes beilleszkedni a közösségbe. Régiónkban évszázadokig nem voltak nemzetiségi viszályok, pogromok, és ma is a legteljesebb békességben élnek egymás mellett szlovákok, magyarok, cigányok és mások. A határok megváltoztatása idején mindig fellángolt kisebb-nagyobb nacionalizmus, voltak kivándorlások, sőt jelentéktelen összetűzések is, amit betetőzött a második világháború után az otthonukból százezreket elűző kitelepítés. A nemzetállam megteremtésének gondolata még az egyesülés felé tartó Európában is számos politikusnak és értelmiséginek elveszi az eszét. Csakhogy Közép-Európa annyira vegyes lakosságú, hogy a román nacionalisták nemzetállama szinte nevetséges, amikor kétmillió magyar él az országban, több, mint mondjuk Libéria, Szingapúr vagy Panama stb. összlakossága. A nemzetállam megteremtése egyes szlovák nacionalisták agytekervényeiben is kísért. Néhányon már ki is átlőtték, hogy ami nem sikerült a reszlovakizációnak, ők megvalósítják: elegánsan „eltüntetik" a Szlovákiában élő több mint félmillió magyart. Roman Hoßauer úr az Extra című lapban azt írja, hogy „Dél-Szlovákiában több mint félmillióan magyarnak vallják magukat, ők azonban tulajdonképpen szlovákok, akik a proletár internacionalizmus 40 éve alatt elmagyarosod- tak.”Nem tévedés: elmagyarosodtak. A helységnévtáblákat eltávolító hírhedt Hoßauer ezúttal is felcsapott történésznek, és azt állítja rólunk, hogy mi elmagyarosodott szlovákok vagyunk. Mit lehet erre a bárgyúságra mondani? Igaz, folyik a természetes asszimiláció, amit nem lehet erőszakkal megállítani. Azonban ha az elmúlt negyven évben a vegyesházasságok révén, érvényesülési igyekezetből volt is beolvadás, az többnyire a hatalmon levő nemzet javára történt, és nem megfordítva. Hoßauer úrnak ezt jobban kellene tudnia, mert a nevéből ítélve az ő családja sem Svütopluk népéhez tartozott, ma viszont ő az egyik legnagyobb szlovák hazafi. Lelke rajta. Illyés Gyula örök érvényű megállapítása szerint mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek érzi magát. Ez nem bűn. Az én famíliámban is akadnak olyanok, akik a szlovák iskolában, a vegyes házasságban olyan nevelést kaptak, hogy a magyar kultúráról már édeskeveset tudnak, és szlováknak érzik magukat. Tájainkon ilyen az élet. Amíg nem erőszakos az asszimiláció, addig nincs baj. Azonban aki a történelmet így meghamisítja, az rosszindulatú nacionalista. Nem vagyunk elmagyarosított szlovákok! De ez csak az egyik buta vád. A másikat Slota nacionalista pártvezér szokta emlegetni néhány társával. E szerint a szlovákiai magyarok többsége magyarnak jelentkezett cigány. Ma a romák helyzete sehol sem rózsás. Mivel nincs anyanemzetük és szétszóródtak az egész világon, többé-kevésbé igyekeznek a helyi közösségekbe integrálódni Magyar vidékeken a magyarokhoz, szlovák környezetben a szlovákokhoz. Nem tartom árulásnak, hogy valaki magyar cigánynak tartja magát. Szerintem legalább kétszer annyian vannak, akik a szlovák kultúrához vonzódnak. De vammk francia, spanyol stb. romák is. Miért lenne az bűn, hogy valahová tartozni akarnak még akkor is, ha megőrzik cigányságukat? Az azonban egyszerűen hazugság, amit Slota állít, hogy a magyarok nagy része roma. Tisztelt nacionalista urak! Történelmi csalásaikat legalább hangolják egybe. Döntsék el, hogy a szlovákiai magyarság többsége tulajdonképpen szlovák vagy pedig cigány. Ezek a han- dabandázások megszédítik a tájékozatlan szlovák közvéleményt. Még azt is elhiszik, hogy az itt élő magyarság, mely nagyobb számú, mint Luxemburg lakossága, holmi szedett-vedett asszimilált keverék. Tisztelt urak! Hazugságaikkal nem jutnak messzire. Legfeljebb az árvái kis falvakig. Európában tudják, hogy itt egy öntudatos, békeszerető, kulturált magyar kisebbség él, amely jogokat követel magának identitásának megőrzésére. Ez pedig nem veszlélyezteti a szlovák államot. Mi becsületes állampolgárok és magyarok vagyunk. Szűcs Béla
