Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-05 / 10. szám
AZ ŐSZIBARACKFÁK METSZÉSE I. Óvakodjunk a túlterheléstől A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül a rendszeres termőre metszést leginkább az őszibarack igényli. Ennek célja a felkopaszodás megelőzése, a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. Az őszibarack az egyéves vesszőkön hozza a termést. A legértékesebb részek az ún. teljes termővesszők, melyek hosszában hármas vegyes rügycsoportokat találunk. A jó termővessző piros színű, ceruzánál vastagabb és végig berakódott termőrügyekkel. Ilyenek a korona napsütötte, tápanyagokkal jól ellátott részein fejlődnek. Tudni kell a rügyekről, hogy csak egy évig élnek, s ha nem hajtanak ki, elpusztulnak. Ha nem metszenénk a fákat, akkor azok néhány év alatt felkopaszkodná- nak. Ezt megelőzendő, következetes metszéssel igyekezzünk a termőrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. Alapelv, hogy óvakodni kell a fák túlterheléséről, mert a következő évben kevés termőrügyet fejlesztenek és a termés szakaszossá válik. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését, a termőfelület növelését is szolgáljaBármilyen koronaformát választunk, háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést, egyvesszős és hosszú metszést. A klasszikus metszésformákat (váltó és egyvesszős) Franciaországban dolgozták ki. Ott alkalmazzuk, ahol a fajta az alany vagy egyéb tényezők folytán nem elég nagy a növekedési erély, hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges, teljes termővesszők. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyűk, néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is szükségessé válhat a váltóvagy az egyvesszős metszésre való áttérés. A váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten, más-más hajtásképleten fejlődnek. Az oldalsó vázágakon, sövénykarokon fejlődött vegetatív vagy teljes termővesszőket két alapi hajtásrügyre vágjuk vissza. A belőlük fejlődő vesszőknek legalább az egyike teljes termővessző. Közülük a második év tavaszán a termővesszőt (vagy kettő esetén a magasabban elhelyezkedőt) termőre, tehát 4-5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. Közben ügyeljünk arra, hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen, illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. A másik - rendszerint alsó állású - vesszőt két fejlett alapi hajtásrügyre kurtítjuk be (ugarvessző). A termőre metszett teljes termővessző a tenyészidőben hajtásokat és gyümölcsöt nevel. Az ugarvessző pedig két hajtást nevel, melyeken a következő tavaszon megint váltómetszést végzünk. Júniusi zöldségválogatással javíthatjuk a korona megvilágítottsá- gát. A HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI- Aki figyelemmel kíséri a szakirodalmat, tudja, hogy az sem minden esetben „szentírás”. Ugyanarról a dologról más szerzők, könyvek másként vélekednek. Nem árt ezért tapasztalt kertészektől, szőlészektől megkérdezni, náluk mi vált be az ajánlott szerek, művelési módok közül a gyakorlatban. A legutóbb azt olvastuk, hogy a korábban a metszési felületek kezelésére ajánlott sebkátrány alkalmazása nem helyes, mivel roncsolja a növényi szöveteket.- A fák, cserjék metszése nemcsak a növény életfolyamataiba jelent beavatkozást, de utat nyit a különféle kórokozóknak is. Sőt a kertész metszés közben szerszámaival maga is hozzájárul a parazita vírusok, baktériumok, gombák Fertőtlenítés, bogyósok védelme, vetés terjesztéséhez. A vágási felületen át hatol be a gazdaszervezetbe a baktériumos és citospórás gutaütés. a rákosodás kórokozója. Ne sajnáljuk ezért a fáradságot, s ha végzünk egy-egy fa, bokor metszésével, nátrium-hipoklorit (Magyarországon Hypo néven forgalmazott háztartási fertőtlenítő, fehérítő) vizes oldatával alaposan mossuk le metszőollónkat, s fűrészünk lapját. A sebek kezelésére néhány éve szó- rópumpás flakonban forgalmazott, új, környezetkímélő szert ajánlanak. Ez a Plantosept, amely a szerszámok fertőtlenítésére is alkalmas.- A ribizke-gubacsatka jelenlétére ri- bizkebokrainkon a rendellenesen megduzzadt rügyek utalnak. Az ilyenek általában csak később hajtanak ki. Az idei enyhe télnek köszönhetően a gubacsat- ka már a szokásosnál korábban, március elején lerakhatja petéit. Érdemes ezért már most odafigyelni és felbecsülni a fertőzés mértékét, hogy később hatásosan pusztíthassuk. A ribizke-gubacsatka ellen a virágzás kezdetétől a bogyók érésének kezdetéig Bi 58 EC 0,1 %-os és Mitac 20 0,3 %-os oldatával védekezhetünk.- A hónap elején fejezzük be a ribiz- ke és az egres (köszméte) metszését, s március 15-ig málna ritkítását. Vizsgáljuk át málnaültetvényünket s a gubacsos vesszőket tőből metsszük ki és égessük el. Érdemes ezeket a daganatokat, guba- csokat kettévágni. Ha benne vörös színű lárvákat találunk, akkor állományunk málna-gubacsszúnyoggal fertőzött. Ha a vesszők alsó, talajhoz közel levő részén orsószerű duzzanatokat, ezeket keresztülmetszve, bennük csavarmenetre emlékeztető járatokat találunk, akkor pedig málnásunkat a málna karcsú-díszbogár károsítja. Ilyenkor mindkét rovar ellen a megtámadott vesszők eltávolításával és elégetésével védeksz -—ün k.- Márciusban kerüljön a talajba a borsó. Ezt a zöldséget 25-30 cm sor- és 3^4 cm tőtávolságra vessük. Ha kötöttebb talajban termeljük, akkor magvait csak 4-5 cm mélyre vessük. A lazább talajokban a magok 5-7 cm mélyre kerüljenek. Ne feledjük, a borsó fényigényes növény, ezért csak olyan helyre vessük, ahol a vegetációs időben sem kerül árnyékba. A korai fajtái közül jól bevált a Gloria de Quimper, Express, Rajnai törpe, Debreceni világoszöld, Rapid Üjma- jori korai; középkoraiak a Bella, Viri- disz, Margit, Kelvedon csodája, Buda gyöngye. Kései fajták a Debreceni sötét gyöngy, a Regina, az Erika, a Jubileum és Nike.- Ha magról termesztjük a hagymát, akkor fordítsunk nagy gondot a magágy előkészítésére. Alaposan porhanyósít- suk a talajt, de szerves trágyával ne trágyázzuk. A magokat 25 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyre vessük. Jobbak lesznek a kelési eredmények, ha az ágyásokat közvetlenül a vetés előtt, s közvetlenül utána hengerrel vagy más módon tömörítjük. 10 négyzetméterenként 5-7 gramm hagymamagra lesz szükségünk. -r(Folytatjuk) Miklós Dénes L. Sz. pozsonyi olvasónk felbári „szőlészetét” szeretné kibővíteni. Afelől érdeklődik, milyen szőlőfajták termeszthetők sikeresen ezen a közép-csallóközi vidéken. Leveléhez a talajtani vizsgálatok, elemzések eredményeit is közli. (Felbári olvasóink kedvéért közöljük, hogy L. Sz. szőlőskertjének talaja enyhén alkalikus, pH értéke 7,3, meszes, a felvehető foszfortartalma magas, míg a hasznosítható káliumszint alacsony, illetve közepes.) Zöldszilváni, Kék oportó, Kékfrankos Az adott talaj- és klimatikus viszonyok mellett termesztésre elsősorban a következő fajtákat ajánlom: Zöldszilváni: Fürtje nagy vagy középnagy (átlagtömege 120 g), közepesen tömött. Bogyói is közepesek (16x14,5 mm-esek), kissé megnyúltak, sárgásfehérek, napos oldalukon rozsdásak. Nagy hátránya, hogy az esős években a bogyók könnyen felrepednek. Bőven terem, érési ideje szeptember eleje-közepe. Téli fagyállósága közepes. Tőkéje középerős vagy erős fejlődésű; rövid és hosszúcsapra metszhető. Bora igen jó, tüzes, illatos, zamatos, minőségi bor. Kék oportó: Fürtje középnagy (átlagtömege 110 g). tömött, vállas. Bogyói közepesek (15x15 mm), gömbölyűek, sötétkékek, vékony héjúak, édesek, lédúsak. Érési ideje augusztus vége, szeptember eleje. Tőkéje középerős vagy erős növekedésű. A talaj iránt nem igényes, homoktalajokon is jól díszük. Fagyállósága jó. Rövid és hosszú csapra metszve bőven terem. Színanyagban gazdag, lágy bort ad. Átlagos mustfoka 18 körüli. Kékfrankos: Fürtje középnagy (átlagtömege 150 g), ágas, kissé laza. Bogyói közepesek (15x15 mm) gömbölyűek, sötétkék, vastag héjúak, rothadásra nem hajlamosak. Érési ideje szeptember vége - október eleje. Téli fagyállósága kiváló. Tőkéje erőteljesen fejlődik. A talaj és fekvés iránt nem igényes, homokon is jól díszük. Hosszú csapra vagy szálvesszőre metszve bőven terem. Átlagos beérési mustfoka 18-19 körül van. Bora szép színű, kellemes za- matú, csersavban gazdag, minőségi bor. Eredményesen termeszthető még ezen a vidéken a Rajnai- és az Olasz rizling, a Zöldszilváni, Piros tramini, Leányka, Kék oportó, Szentlőrinci. Kékfrankos, Sárga muskotály. Ottonel muskotály; megfelelő művelődésmód esetén bő termést és jó minőségi bort adnak. J.A. Fajtaválaszték káposztából 1/ A Juna FI egyike a legkorábbi hibrideknek, amely egyúttal jól ellenáll a repedésnek; egyenletesen növekszik 2/ A Zora a zöldségtermesztő vidékek legkedveltebb fajtái közé tartozik, korai, jó minőségű 3/ A Gloria FI az előző kettővel ellentétben helyre vetve is termelhető. A fejek július, augusztus folyamán érnek be. palánták: nevelése istállótrágyával Több zöldségfélét - pl. a sárgarépát, petrezselymet - helybe vetünk, másokkal viszont (paradicsom, paprika, káposztafélék) ezt nem tehetjük. A dinnyét, az uborkát, a salátát helybe vetve vagy előnevelt palántaként egyaránt szaporíthatjuk. A mástól vásárolt palánták fajta szempontjából nem mindig megbízhatóak. Előfordulhat, hogy a tölteni valónak vásárolt paprikatő csípős és kis termést hoz, vagy a „karfiolpalántából karalábé” fejlődik. Legbiztosabb - igaz, munkaigényes -, ha a szakboltokban vásárolt ellenőrzött minőségű vetőmagból magunk nevelünk palántát. Egy négytagú család ellátásához 1 négyzetméternyi területen megtermelhető a szükséges káposzta- paradicsom-, paprika-, uborka- vagy dinnye- palánta-szükséglet. A magvetést a kiültetés előtt 4-8 héttel (a zeller esetében 8-10 héttel) kezdjük meg, figyelembe véve a csírázási időt is. A legegyszerűbb és legolcsóbb palántanevelő berendezés a biofűtéses meiegágy. Az 50 cm mély és Í5Ö cm széles árokba szétrázva szórjuk be a „fűtést” biztosító istállótrágyát, amelyet a melegedés elején 30 cm vastagságúra kell jól letaposnunk. Erre kerüljön 20 cm vastagságban finom komposzt és tőzeg keveréke. A trágyát a betakarás után - addig, míg a keretet, fedelet el nem készítjük - azonnal fedjük le fóliával. A talaj átmelegedé- se után várjuk meg a gyomok kelését, majd gyomtalanítással, egyengetéssel, tömörítéssel készítsük elő vetésre a melegágyat. Sorbavetés után kom- posztfölddel takarjuk be a magokat, tömörítsük és 3-5 liternyi vízzel egyenletesen öntözzük be a talajt. Kelésig a vetést tartsuk sötétben - náddal, szalmával, fekete fóliával takarjuk. így az nehezebben szárad ki, a párolgási veszteség csökken. Szikleveles korukban a palántákat tartsuk néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten, mint ahogy az később optimális, így azok erősebbek, zömö- kebbek lesznek. Fontos, hogy a növénykék levegő-, víz- és hőigényét mindig elégítsük ki. A lakásban nevelt palántákat tegyük világos, de hűvös helyre (alacsonyabb hőmérsékletű helyiségbe, mint a fűtött lakás, pl. zárt balkonra) és ott gondozzuk lombleveles korig. Ezután fagymentes, napos időben naponként egyszer, egyre hosszabb időre vigyük ki a szabadba; 3-4 nap után - ha már nem fenyegetnek fagyok - éjszakára is. Az így megedződött palántákat fűtetlen fóliasátrakba vagy fóliaágyásokba tűzdelhetjük. Ha Uvegház, fóliasátor nem áll rendelkezésünkre, akkor a palántákat tűzdeljük át tőzegcserépbe, műanyag (tejfölös, csokikrémes stb.) poharakba, ládákba. A tőzegcserépben nevelt palántákat ezzel együtt ültethetjük ki végleges helyükre. A műanyag edénykékből - előzetes belocsolás után - a növénykék a földlabdával együtt kivehetők anélkül, hogy gyökerük megsérülne. A kiültetés után így erőteljesebben fejlődnek. A dinnye- és az uborkamagokat közvetlenül tőzegcserénhe. műanyag poharakba vethetjük. A magágyak földje mindig tiszta, egészséges, vírusoktól stb. mentes legyen. Ügyeljünk rá, hogy a tápanyag- tartalma ne legyen magas, de elegendő humuszt tartalmazzon. A palántákat nem szabad kényeztetni, az ilyenek ugyanis az átültetés után vontatottan fejlődnek. A palántákat már legalább egy héttel a kiültetés előtt olyan körülmények között tartsuk, mint amilyenekbe később kerülnek. A felszedett palánták 4-5 napig is kibírják károsodás nélkül. Természetesen minél hamarabb a földbe kerülnek, annál jobb az eredésük. Ültetésüket 3-4 cm vastag, 20-30 cm hosszú ültetőfával is végezhetjük. Az így készített lyuk ne legyen mélyebb a növény földbe kerülő részének hosszánál. Általános szabály, hogy a végleges helyükre kerülő palánták ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy korábban voltak. Ez alól a paradicsom kivétel, ez mélyebbre ültethető. Jakab András Szerkeszti: Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1995. március 5. l/ÖSáffiSp
