Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-05 / 10. szám

1995. március 5. RIPORT Ny “ tóra, á hét dombon épült városba érkezvén érdemes megtekinteni az egykoron királyi, ma püspöki vá­rat. Sok-sok történet, történelmi em­lék fűződik a felsőváros minden da­rabkájához. Ott kezdődött egykoron az ifjú István herceg, későbbi nagy királyunk, I. István országlási gya­korlata. De áll még Vazul (Vászoly) tornya is, ahová a kegyetlenül meg­kínzott, megvakított herceget bezá­ratták. Ám mielőtt a várba érnénk, nem kerülhetjük el a franciskánusok temp­lomi szobrokat, oltárdíszeket és szó­székeket alkotott. Nyilván nem a vé­letlen műve, hogy 175 esztendővel ezelőtt a nyitrai egyházi méltóságok Dunajszky Lőrincet bízták meg a le­gendává nőtt Atlasz-szobor, a Cor- gony elkészítésével. A nyitrai Corgony tehát százhet­venöt esztendővel ezelőtt került őrhelyére. Sokakat foglalkoztatott, és komoly emberek is törték a fejü­ket, hogy vajon e remek, kőbe fara­gott emberkolosszus honnan kapta nevét? Mert a „corgony” - átvitt ér­telemben - jól megtermett kamaszt ték is a várvédő férfiak. Az asszony­népről ne is beszéljünk. Corgony azonban nem katona volt, ideje nagy részét a kovácsműhelyben töltötte, mert kellett a fegyver, hiánycikk volt a kard. Fáradhatatlan, roppant erős karjaival könnyedén forgatta a kalapácsot, és ha pörölyével - me­lyet egyébként más ember megmoz­dítani sem bírt - az üllőre csapott, beleremegett a felsőváros, de lent a pómép is hallotta, hogy Corgony szorgoskodik. Amikor már kopni kezdett a hó, a török kontyosok Érsekújvár és Tren- csén felől is mozgósították seregei­ket, körülzárták Nyitra várát. Egy hajnalon átkeltek a Kis-Nyitra vizén, és megkezdődött a több napig tartó ostrom. A várvédők serege bizony fogyatkozott, koptak tartalékaik is, a napok egyre keservesebbek lettek. is jelent. Azóta sört is neveztek el róla, és a sörivók sem igen tudják, hogy kicsoda valójában a sörcímkén látható, lenge öltö­zékbe, oroszlánbőrbe burkolt férfi? Az Atlasz-szobrokról tud­juk, hogy az építészetben az oszlopok helyettesítése a funk­ciójuk: párkányt vagy tetőt tar­tanak. A régi görög mondavi­lágban Atlasz a sérthetetlen, olimposzi istenek ellen szított, s büntetésül örök időkig terhet cipel vállán, az égboltot tartja... Ám kanyarodjunk vissza a nyitrai Corgony szoborhoz, amelynek legendája a török időkbe nyúlik vissza. A törö­kök kíméletlenül feldúlták a Nyitra-völgyét is. Sőt, a vár be­vételével is kísérleteztek, de a magaslatra épült, várfallal, vi­zesárokkal, ráadásul a Nyitra folyó vizével is körülzárt épít­ményt nem volt könnyű beven­ni. A szájhagyomány szerint Nyitra várában lakott egy na­Már-már úgy festett, török kézre jut­nak. Ekkor lépett elő birodalmából, a kovácsműhelyből Corgony, a békés természetű kovács. Szurtosan, füstö­sen, feketén állt ki a várfalra és nyomban munkához látott. Hatalmas kősziklákat és fatönköket dobált a janicsárok seregére. Amikor a kon­tyosok megpillantották a toronyma­gas fekete embert, kinek csak a sze­me és fogsora villogott fehéren, nyomban futásnak eredtek, és Allah nevét kétségbeesetten kiáltozva ad­ták hírül, hogy a gyaurok várát maga az ördög, de talán a sátán védi, vele pedig értelmetlen és esztelen dolog lenne szembeszállni. Attól kezdve Corgony tiszti rangra lépett és büszkén állt a bástyán. Nem is próbálkozott ezután sokáig a török Nyitra várának bevételével. Ám pi­henőnapokon - azt mondják - Cor­gony a kovácsműhelyt sem kerülte el, mert igazán ott érezte jól magát... A legendát kimerítve talán még annyit, hogy ne sértődjön meg a Nyitrára kerülő diák, pelyhedző baj- szú, vállas legényke, ha Corgonynak Corgony szobor a nyitrai Atlasz­lomát és a Pribina teret. A tér épületei közül kiemelkedik az 1764-ben épült Nagyszeminári­um, amely végre ismét eredeti küldetését tölti be, kispapok ké­szülnek ott lelkipásztori küldeté­sükre. A Greguss kanonok által épít­tetett, empire stílusú kanonok­ház sem kerüli el a látogató fi­gyelmét, az épület sarkán az At­lasz-szobor az első traktust tar­tja erős katjaival. A keménykö- tésű férfit formázó szobrot a nyitraiak szellemesen Corgony­nak nevezték el. Tegyük hozzá gyorsan, hogy alkotóját, a libet- bányai születésű Dunajszky Lőrincet közepes tehetségű művésznek tartották. Talán a megrendelések hiányában, vagy ^ Pribina tér mai nyelven szólva a gyönge mene­dzselés miatt nem volt módjában ki­bontakoztatni művészetét, s maradt a díszítő szobrászatnál. Remek temp­gyon békés és becsületes kovács­mester. Hatalmas erejéről, arányos testalkatáról jól ismerték, és irigyel­(Fotók: archívum) nevezik. Ne gondoljon rosszra, mert csupán kedveskedni akarnak neki. Motesiky Árpád a város őre Egyesült Államok titkosszolgálatának és hadseregének egyes vezetői komolyan fontolgatják, hogy most - a hidegháborús korszak végleges lezárultával - szabad teret kellene engedni a kémholdak hajdan „szu- pertitkq^nak” minősített nagy fel­bontású felvételei eladásának, sőt maguknak az ezek előkészítésére al­kalmas, megfelelő optikai berende­zésekkel ellátott műholdak árusítá­sának is. Ha ez az elképzelés megvaló­sulna, az a korábbiakhoz képest valóban drámai változást jelentene s egyúttal lehetővé tenné a koráb­ban egymás előtt is titkolózó ve- télytársak nyílt versenyét, ideértve elsősorban az amerikai, az orosz és a francia megfigyelő holdak gyártóit. Az elképzeléssel kapcsolatban persze számos ag­gály is felmerült. így például többen szóltak arról, hogy a két javaslat egymásnak ellentmondó, hiszen ki akarna amerikai műholdat vásárolni, ha a szükséges felvételeket egyenesen felvásárolhatja a Pentagontól? Ha viszont a Pentagon válogat az eladható képek kö­zött, bizonyos felvételek titkosságát továbbra is megőrizve, akkor a műholdak gyártói sem vihetnek korlátozás nélkül bármilyen technoló­giát a piacra. A két érdek némelyek szerint úgy lenne összeegyeztethető, ha a Pentagon csak a régebbi - össze­hasonlításra, a változások feltárására alkalmas - felvételeit vinné piacra, és az ipari társaságok szabadon árulhat­nák távérzékelő holdjaikat. Ám ez is csak akkor valósulhat meg, ha min­denki komolyan hisz abban, hogy im­már valóban elérkezett a teljes nyílt­ság és bizalom kora. S mert ezt ma még sokan kétségbe vonják, az aggá- lyoskodók úgy vélik, az elképzelésből legföljebb annyi valósulhat meg, hogy a Pentagon bi­zonyos képek titkosságát feloldja, másokét viszont to­vábbra is megőrzi, és az állam továbbra is tiltja bizo­nyos technológiák szabad eladását. (New Scientist) Derült égből Még a múlt év elején Zsigárdon a képviselő-testület parázs hangu­latban, zűrös körülmények között leváltotta tisztségéből Ján Rácot, aki polgármester létére az önkor­mányzat megkerülésével egy jó is­merősének „eladta” a falu tulajdo­nában levő négylakásos, emeletes bérházat, és a volt széntelep telkét szintén a nevére íratta. Idézőjele­sen kell fogalmaznom, mert a köz­ség sem az egyikért, sem a másikért egyetlen garast sem kapott. Még az előző rendszerből örökölt polgár- mester leváltása után Bara- nyay Alajost, a Csemadok helyi elnökét, a galántai mezőgazdasági szakmun­kásképző oktatóját bízták meg a községi hivatal mun­kájának irányításával. Szinte nullpontról kellett indulniuk. Az elintézetlen számlák kifizetése után mí­nusz kétszáz korona ma­radt a község bankszámlá­ján... A novemberi helyható­sági választásokon Bara- nyay Alajost immár meg is választották Zsigárd pol­gármesterének.- Önkormányzatunkban hál’istennek megvan a kellő összhang, a veszeke­dés, a hangoskodás már a múlté - mondja. - A volt polgármester után most igyekszünk rendbe tenni a dolgainkat. Csak a község érdekét nézzük, hogy a polgárok végre elégedettek legyenek. Az utcán is meg- megállítgatnak és ez a helyi önkormányzat iránti bizalmat jel­zi... Tény, hogy a környéken talán éppen Zsigárdon legnagyobb a munkanélküliség. Hogy enyhítse­nek a helyzeten - a munkahivatal által pénzelt közhasznú munka ke­retében -, tizenegy embert, főleg állástalan családapákat foglalkoz­tat a községi hivatal. A leginkább rászoruló 19 család részére 10-10 mázsa szenét is vásároltak. Az idősebb emberek örömére működ­tetik a nyugdíjasok klubját. Tavaly rendbe tették a vízhálózatot, a hát­ralevő három kis utcában pedig a közeljövőben építik meg a vízve­zetéket. Ugyancsak 1994-ben ne­kifogtak a gázcsövek lerakásának is. Ennek az ötmilliós beruházás­nak felét a község vállalta, a többit a gázművek. Ez idén tavasszal, száznyolcvanezres beruházással, megkezdik a közvilágítás és a hangszórók felújítását. Zsigárdon bízva bíztak abban, hogy az új választási időszakban minden figyelmüket csakis a köz­ségfejlesztésre fordíthatják. Ezért megdöbbenten vették tudomásul, hogy a „Rác-éra” még folytatódik. A jogtalanul, csupán látszólag ela­dott bérházzal kapcsolatban, a tu­lajdonjogi átírás illetékének ürü­gyén, a bankszámlájukon lefoglal­tak 58 ezer koronát, és tárgyalási költség fejében további háromezer korona megfizetésére is kényszerí­tették a községi hivatalt. De a falu vagyonát felelőtlenül kezelő ko­rábbi polgármester „nagy dobásá­ról” csak ezt követően vehettek utólagos tudomást:- 1994 novemberében derült égből villámcsapásként ért ben­nünket az újabb felháborító meg­lepetés - tájékoztat Baranyay Ala­jos. - A Szlovák Takarékpénztár nyitói igazgatósága levélben tu­datta velünk, hogy a zálogjog ér­vényesítésével elárverezik a kul- túrházunkat, a községi hivatalt a berendezéssel és a földtelekkel együtt! Hihetetlennek tűnt, hogy ilyesmi előfordulhat ebben az or­szágban. Bennünket kidobhatnak az utcára?! De feketén-fehéren ott állt a takarékpénztár baljós üzene­tében, hogy még 1993 augusztusá­ban a pénzintézet 15 milliós zálog­hitelt folyósított a nyitói DONA­UBAU kft.-nek, s a kölcsönző egyik kezese - Ján Rác akkori pol­gármester képviseletében - a Zsi- gárdi Községi Hivatal! Megkezd­tük az utánjárást. Nyitón rákér­deztünk a takarékpénztárnál: ho­gyan vehették zálogba községünk vagyonát?! Elénk tették a Rác pol­gármester úr által aláírt, községi pecséttel hitelesített igazolást: a zsigárdi képviselő-testület 1993. augusztus 26-án tartott ülésén a ti­zenegy jelenlevő önkormányzati tag közül tízen beleegyeztek, hogy nyolc és fél milliós értékben elzá­logosíthassuk a falu vagyonát! Egyszerűen hamis igazolást adott ki kezéből az akkori polgármester: azon a napon nem ülésezett a kép­viselő-testület, és az önkormány­zat más napon sem hozott ilyen szégyentelen határozatot! Mészá­ros Lajos, dunaszerdahelyi ügyvé­dünk a bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítsék a takarékpénztár­ral kötött szerződést. Bíróságra ad­juk a bérház ügyét is, hogy leg­alább visszaszerezhessük az épü­letet, ha két év óta egy fillért sem kaptunk érte. További kivizsgálás tárgyát fogja képezni a leltárhiány is: még a volt polgármester idejé­ben értékes tárgyak, gépek, nagy konténerek tűntek el a község va­gyonából... Zsigárdon most már abban bíz­nak, hogy nem éri őket újabb meglepetés, hogy nem derül fény utólagosan olyan ügyletekre, amelyekről az önkormányzatnak nem volt tudomása. A hivatali ha­talmával visszaélő volt polgár- mester így is sok keserves gondot hagyott rájuk örökségül. Mert pél­dául ki fizeti meg a méregdrága perköltséget? Az, aki a bajt okoz­ta? Vagy újra a községi hivatalt terhelik meg ezzel? Vagy csalán­ba derült égből sem üthet a mennykő?!... Petrőci Bálint Baranyay Alajos (A szerző felvétele) zete is bizonytalan lépést tartani a mű kalmazására sent j A szlovákiai tűzoltósí tűzoltóezredestől, a b delmi főosztályának tájékoztatást. Szlovákiában tavai; téseken aktívan részt minisztérium igazgat: 92 pontján elhelyeze ben. Igaz, hogy a tér de a tárca költségvet létszám fenntartására nek nálunk vállalatol tűzoltótestületek is, 31 (X) hivatásos tűzoltó két városi - Kassán é hivatásos tűzoltótestü!- Korábban ország átlagban harminc tar kocsit, illetve hidrául gépkocsit vásároltun, helyzetet PaluS ezredf hogy az új berendezés teket láttuk el, a rége technikát pedig átadi szervezeteinek. Sajno. létráskocsit egyáltah mindössze hatot vásái használtan! Olyan űz molták a tűzoltótestiile ra pedig nem nagyon új tartálykocsi ára 2-. mincméteres hidraulil dezés darabja pedig 1 Szlovákiában a jelei felszerelés átlagéleté Mindössze öt darab a' átlagéletkorú tűzoltófe szerelés többi része vi tó. Nagyobb gondot műszaki berendezése emelőkaros gépkocsik rancsnokság hat létrái vezte be, erre körülbi lenne szükség. A főp< igen bízik ennek megv valy a belügyminisztéi tozó tűzoltóság egész alapot is beleszámítva Ebből mindössze 21 i házásra, ráadásul ebbt felújítása is beletartozc A pénzhiány azonbt annak, hogy szükség i ményesen beavatkozni dául az a kényszerű tűzoltólétrák helyett vi szófelszerelést vásárol lisan kiképzett tűzoltói val, hanem - mondjuí esetén - felülről, a tetc jutnak el a beavatkozá Tűzoltónak lenni oly, vel-lélekkel lehet vége; lelkesedés, szakmai ké| nán létezik hát egy tűz ahol kétéves továbbkép ra, akik valamilyen n szereztek képesítést. Fc végzettséget azelőtt az1 kola megfelelő szakán Az ország kettéválása c Faipari Főiskola, a P, Egyetem építészeti kar szombati kihelyezett k szakemberek magasszi kadémián viszont négy májában szerezhető me Peter Horgas, a póz: let parancsnoka a fő Tűzesetek száma 19 ebből lakástüzek a megmentett vágyó halálesetek száma sebesülések száma kiszállások száma A szándékos gyújt Az 1993-as adatok felére csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents