Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-05 / 10. szám
32 oldalas színes MAGAZIN Heti tévéés rádióműsor Olvasta már? Böngészett már Netán nyert is már? ^ ss^ Játsszon és nyerjen velünk! Í5AJU3Ü VIADAL 1995. március 5. XXVIII. évfolyam Ára 9 korona KÖNYVTÁRDÜNNYÖCŐ M it érnek az iskolai könyvtárak? - kérdezgetem magamtól, amikor egy kissé elmélyedve e témában újra meg újra csak arra tudok gondolni: vajon miért van velük tengernyi gond, ahelyett, hogy könyvtárnyi értékes irodalom lenne bennük. Mindezt azért hozom szóba, mert kár lenne áltatni magunkat. Okosabb tényként leszögezni: a hazai magyar alap- és középiskolák, no és a gimnáziumok könyvtárai többnyire nem felelnek meg a valós követelményeknek. A dohogó újságírónál avatottabb tudású szakemberek egybevágó tapasztalatai szerint csak akkor igazán működőképes egy iskolai könyvtár, ha eleget tesz három fő kívánalomnak. Eszerint: legyen a könyvtárban a valós szükségletnek megfelelő könyvállomány; legyen egy igényes könyvtáros; harmadsorban pedig ne hiányozzék a kerültekintően felszerelt könyvtári helyiség. Alieha kell hosszasabban ecsetelnem. —o hpgy mit találunk ehelyett? Az iskolai könyvtárakat évtizedeken át szinte mindenütt amolyan szükséges rosszként, magyarán: mellékvágányon kezelték. Mostanában pedig - hogy a ’89-es rendszerváltás óta nyilván ebben a tekintetben is új szellemben lehetne gondolkodni - a gyatra gazdasági helyzet miatt nem javulnak érdemlegesen a működési feltételek. Sőt! Rosszabbodnak. A korábi ideológiai béklyók szorításából fellazulva most végre a szó legnemesebb értelmében iskolakönyvtárakká alakulhatnának, információs és dokumentációs központokká is fejlődhetnének az alma materek bibliotékái; a valóságban azonban eléggé sötét tónusú a kép. A megnyirbált költségvetések - amikor krétára is csak üggyel-bajjal telik - útját állják a tényleges szükségletek kielégítésének. Arról már nem is beszélve, hogy bármely könyvtárnak a könyvtáros a lelke. Megalapozott könyvtárosi és pedagógiai szakértelemmel, aki kellő odaadással még a mostoha viszonyok között is eleven életet tud teremteni maga körül. E tekintetben két dolog is baj egyszerre. Az egyik: roppant kevés az ilyen ízig-vérig könyvtáros alkat. A másik: vajon hol az az iskolai költségvetés, ahol manapság ezt a szép, de aligha könnyű munkakört - különböző anyagi és szabályszegési zsonglőrködések nélkül - biztosítani tudják. Országos és össztársadalmi követelményt említek, ha hozzáfűzöm: valóban szűkös körülmények között ideig-óráig egy-két lyukkal talán beljebb lehet, beljebb kell is húzni a nadrágszíjat; ilyenkor ki-ki tudomásul veszi a hét szűk esztendőt. Igen ám, csakhogy ezzel a túlzott spórolással az iskolai könyvtárak esetében annyiban nehezebb a helyzet, hogy a pénz vissszafogása, a szó legeredetibb értelmében, a nem kis horderejű társadalmi átalakulás éveire esik. Olyan időszakra, amikor az iskolai könyvtárak korszerűsítése szervesen összefonódhatna az iskola tartalmi munkájának modernizálásával. A valóságban azonban mindez csupán feltételes módban említendő, elvégre mindez a korábbinál, precízebben: az eddigieknél több pénzt kívánna az államtól, illetve az önkormányzatoktól. Nyilván hangsúlyoznom sem ke!!, hogy nem jő ez a feltételes mód; ez a majd és a ha szavacskákkal teletűzdelt gyakorlat, mert négy évtized léleknyomorító és oktatásbénító ideológiája után éppen napjaink sürgető társadalmi követelménye - követelménye lenne! - az egyéni arculatú, alkotó szellemű, a diák autonóm gondolkodását segítő iskola, ahol a tanár és a tanuló kellően nyitott az új ismeretek iránt; ahol az önálló ismeretszerzés mindinkább természetes hétköznapi gyakorlat. B ízom benne, hogy nem utópiáról ábrándozom, ha papírra vetem: korunk korszerű iskolájában központi szerepe van az alapiskola vagy a magasabb szintű alma mater falain belüli, értékes könyvtárnak. Egy olyan bibliotékának, amely azzal lép túl a korábbi, a nem éppen vidám emlékű szocialista iskolatípus teremtette hagyományos kereteken, hogy a szolgáltatásaival tanárnak s diáknak egyaránt nyújtani tudja a tanításhoz, a tanuláshoz nélkülözhetetlen írott és képi információkat. Alternatíva nélkül, a nemzeti kisebbségek iskoláiban is. _____________ Mi klósi Péter Fotó: Prikler ImszIó
