Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-19 / 8. szám
(3 •< > N tfí IÜ > O s CT)-te-Q 0) iri CT) CT) GŐZ LÁSZLÓ játéka Játékos, kísérletező kedvű dzsessz-zenész Gőz László. Tavaly alakult együttesében, az ESP-ben (Extra Senzory Perception, magyarul: Hatodik érzék) nemcsak harsonáját, tengeri csigáit is megszállottan fújja. Korábban a legendás 180-as csoport alapítótagja volt, majd az Interbrassban és a Brass Age-ben muzsikált. Ma az osztrák televízió zenekarának vendégjátékosa, a Budapest Big Band szólistája és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dzsessztanszakának hallásfejlesztő és harsonaimprovizációs tanára. Negyvenegy éves. Első „tengeri hangszerét” 1993-ban, egy amerikai pozanista hatására szerezte. • Azóta csigákat is gyűjt?- A tizenötödik darabnál tartok, ami nem olyan sok. Két évvel ezelőtt, amikor az amerikai fiút hallottam, egy kubai almacsigán kezdtem el játszani. Levágtam a végét és gyönyörűen szólt, csak úgy rezgett, tekeredett benne a hang. Most már egy ásványkereskedelmi kft. tulajdonosa támogat. Tőle kapom a csigákat. • Ha nem látja, nem hallja azt az amerikai zenészt...- ... akkor nem biztos, hogy eljutok erre a pontra. Kellett az ötlet, az impulzus. Pedig, ha jól belegondolok: ez a legősibb hangszer a világon. Kiment az ősünk a tengerpartra, felvett egy üres, kiszáradt csigát, leütötte kővel a végét, és már játszott is rajta. Beledugta a kezét, s ahogy változott a belső tér nyomása, úgy változtak a tónusok is. Szép, meleg hangja van a csigának. Én olyan méretűeket válogattam össze, hogy egy pentaton hangsort alkossanak. Hét csigával az egész dúr-skálát meg tudom szólaltatni. • Hónapokig gyakorolta?- Nem, nem nagyon kellett begyakorolni. Inkább egy olyan zenei közeget kellett teremtenem hozzá, amelytől a csigák „élni” kezdtek. Ha csak show-elemként szerepelnének, olcsó hatásvadászat lenne az egész. Nekem a tónusokat bele kell ültetnem egy megfelelő zenei közegbe. Hat-nyolc percnél tovább nem is játszom a csigákon, nekem a koncert elsősorban harsonázást jelent. Az ESP zenéjét nem a csiga határozza meg. Zongoristánk, Erdélyi Péter olyan számokat komponál az együttesnek, amelyekben a hagyományos európai hangszerek dominálnak, így a csigát voltaképpen bármivel helyettesíthetnénk. • A vonós vagy a billentyűs hangszereknek komoly irodalmuk van. Csigára írt már valaki zenét?- Ha írt is, nem kottázta le. A dzsesszben, irodalom helyett, irányvonal van. Itt hasonlósági rendszeren szólal meg a zene. Hozzászokik a fülünk egyfajta hangzásvilághoz, és ha ettől nagyon-nagyon eltér valami, akkor az már annyira extrém eset, hogy nehezen lehet még egyszer ugyanúgy, vagy hasonlóképpen eljátszani. Ha én például vas- és üvegdarabokat hajigálnék egymás után egy vödörbe, és kitalálnám, hogy az az én zeném, az csak kísérleti zene lehetne. A nagyközönség előtt igenis követni kell egyfajta stílust. Én a csigát, éppen ezért, nem is akarom túldimenzionálni. Ez egy szín, mint mondjuk Fellini Amarcordjában a motoros, aki átsüvít a képen. A csiga csak improvizatív hangszer. Hogy ki, milyen hangokat hallat vele, az az előadón múlik. környezetet teremtünk hozzá, abban a pillanatban zenévé válhat. John Cage, a világhírű amerikai zenész kiült egyszer a New York-i Hyde parkba, felnyitotta a Stanway-zon- gorát tízezer ember előtt, hogy el fog játszani valamit, de nem ütött le egyetlen hangot sem.Tizenöt percig ült a zongora mellett, és ez volt a darabja. • A csend?- A zaj. A környezet zaja. Ezzel csak azt akarta demonstrálni, hogy igenis felfogás kérdése, hogy az adott közegben mit veszünk észre magunk körül. Ilyen értelemben a „semminek” is jelentősége lehet. Cage „cirkusza” csupán azt hirdette: figyeljetek valami másra. Én a csigával adok valami egészen mást. Egy tökéletlen eszközzel, amely sosem fog úgy szólni, mint például egy harsona Mozart Requiemjében, de mentségére legyen mondva: egy csigából nem lesz hangszer soha. A doromb is tökéletlen, és tíz percnél tovább nem is tud érdekes lenni. • Tizenöt csigájából mindössze hetet használ rendszeresen. A többi pihen? Vagy sorra se kerül?- Félretettem őket, mert rossz a hangolásuk vagy nem szólnak olyan szépen. Nem jó a belső terük. Nem tökéletes. Az ilyen tengeri csiga hetven-nyolcvan évig is formálja, alakítgatja a házát, aztán jön egy vadállat ember, aki kiszedi és kifőzi őt, színpadra viszi és játszik rajta. A legszebben az almacsigák szólnak. Van egy négykilós, .elképesztően gyönyörű darabom, olyan sima a felülete, akár az üveg. Nagyon értékes. Tizenötezer forintomba került. Ennyi pénzért már fuvolát is vehettem volna, amelyen Mozartot játszhatnék. • Van olyan csiga, amely még ennél is értékesebb a szemében? •Kétszer ugyanazt ezek szerint ritkán játssza?- Van egy kötött zenei rendszer, de a csiga, azon belül, inkább csak díszítőelem. Zeneileg és színpadilag egyformán. És ha én erre építeném az életem, olyan lennék, mint egy cirkuszi mutatványos, aki fél kézen mászik át a negyvenméteres magasságban kifeszített kötélen. Csakhogy a zene nem ilyen. Az nem cirkuszi mutatvány és nem is akrobatika. Az ötös szaltót is legfeljebb kétszer nézi meg az ember, harmadszor már tudja: úgyis megugorják. A virtuozitás nagyon könnyen „elviszi” a zenét. Ha valaki tízpercenként darabokra szedi és össze is rakja a bőgőt, mert annyira erőteljesen játszik, akkor az egy idő után iszonyúan unalmas tud lenni. És ha én órákig szórakoznék a csigákkal, az is ide vezetne. • Tehát minél rövidebb a „műsor", annál hatásosabb?- Igen. Én csak annyira vehetem komolyan ezt a játékot, amennyire a lehetőségek megengedik. Nem tarthatom többnek, csupán egy színnek, egy szórakoztató elemnek a komolyzenén belül. • Zenének nevezhető egyáltalán, amit a csiga produkál?- Teljes mértékben. A zene ma már annyira tág fogalom, hogy nem véletlenül említettem előbb a vödröt és a fémdarabokat. Önmagában ez csak sima zaj, de ha közeget, új- A tenger mélyén biztosan. Ha pontosan tudnám, hogy hol, talán még le is merülnék érte. Ha azt mondanák, hogy harminc méteres mélységben vár, akkor sem ijednék meg. Mennék és megszerezném. • Aztán fúrná, vágná, csiszolná...-Jó játék az is. Nem valami ördöngős feladat. • Ily módon tehát hangszerkészítő is, nemcsak zenész.- Voltaképpen az vagyok, igen. Egyvalamiről azonban nem szabad megfeledkeznünk: a hangszerkészítés kultúra. Amit pedig én csinálok, az nem más, mint otthoni szórakozás. Egyiket aztán elajándékozom, a másikat megtartom, a harmadikkal semmire se megyek... most is van egy a kerítésre tűzve. Kimostam már vagy hatszor, és még mindig erős szaga van. Mellesleg: áthozott a szomszédom a múltkor egy gyönyörű metszetet. Hogy nézzem meg, hátha magamra ismerek. Csigafújó férfi áll rajta az 1400-as évekből. Tehát volt ilyen régen is. • Lesz a jövőben is?- Ha új zenei közeget tudunk teremteni hozzá, akkor igen. Én nem ígérek semmit. Lehet, hogy egy év múlva már a kezembe sem veszem. Most még nagyon jó, élvezem. De nem jobban, mint a harsonát. Szabó G. László Egyik korai filmjében, még szinte ismeretlen színészként kapott először csókot - fiútól. Aztán az Otthonom, Idahóban a huszonhárom éves korában elhunyt River Phoenix tői kapta a következőt. S mára kiderült, Hollywood új csillaga, Bertolucci buddhája, Keanu Reeves nemcsak filmeken szereti a fiúkat. V árható volt, hogy előbb vagy utóbb ő is felhagy a legényélettel, és párt választ magának. Mégis bombaként robbant a hír, hogy a harmincéves hawaii származású színész, Keanu Reeves megházasodott. Azért a hangos fogadtatás, mert a kiválasztott személy szenzációvá emelte a frigyet. Keanu ugyanis nem magához illő fiatal színésznővel vagy ahogy az manapság „divat”, a híres topmodellek valamelyikével kötötte össze az életét, hanem az ötvenegy éves David Geffen filmproducer milliomossal. Igen, a tinilányok és a nagymamák kedvence, Keanu Reeves, akit egy amerikai újság felmérése szerint 1994 legszexisebb férfijának tartanak, férfival kötött házasságot. (Geffen az első producerek közé tartozik, aki a nyolcvanas évek végén nyíltan vállalta homoszexualitását.) Az esküvői ceremónia a legnagyobb titokban zajlott Hollywood egyik luxusvendéglőjében olyan hírességek jelenlétében, mint Liz Taylor, Steven Spielberg, Claudia Schiffer és Cindy Crawford. Nem csoda, mondják egyesek, hogy ilyen nagy számban osztoztak a boldog párral eme örömteli pillanataikban, hiszen Geffen az amerikai moziipar tíz legfontosabb emberének egyike, és sokan függnek tőle. A különös nász azonban nem sokáig maradt titokban, mert a Void című francia hetilap részletesen beszámolt az esküvői szertartásról. Megírta, hogy Geffen és Reeves zsidó rítus szerint fogadtak egymásnak örök hűséget. Geffen ugyanis zsidó, pontosabban reformista; az ortodox zsidó tradíciókat megváltoztatott irányzat hívé. A házasulandók karonfogva érkeztek az étterem közepén emelt baldachinhoz - Geffen elegáns fekete szmokingban, a színész fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendő nélkül. A szertartás végén a régi szokás szerint Geffen összetört egy poharat, hogy házaséletük szerencsés legyen. A pohártörés egyébként a zsidó rítus szerint a férj tisztje. Keanu Reeves választása talán csak a színésztársakat nem lepte meg. Hollywoodban ugyanis már jó ideje arról suttogtak, hogy az új sztár biszexuális. E sugdoló- zásra az adott okot, hogy Kea- nut mély és szoros barátság fűzte River Phoe- n i x - hez, akivel a már említett Otthonom, Idahóban játszott együtt. Ők azonban soha nem adták jelét annak, hogy van köztük valami. Kea- nut ugyanakkor összehozták ismeretlen és ismert színésznőkkel is; a nagyobbak közül Urna Thurmannd és Sharon Stone-nal. És arról is sokan tudtak, hogy a színész és Paula Abdul énekesnő között nagy szerelem dúlt annak idején. Hetekkel ezelőtt pedig arról adott hírt egy amerikai újság, hogy Keanu feleségül vesz egy ismeretlen rockénekesnőt, akit a fellépésein gyakran kísért gitáron. Ezért övezte olyan nagy titok Keanu Reeves gyengéd érzelmeit. Vannak, akik azt állítják, a színész és a pruducer házassága érdek- házasság. Sablontörténet: a gazdag producer beleszeretett a kezdő színészbe, aki odaadta magát, hogy így csinálja meg a karrieijét. Tény, hogy Keanunak, a fiatal és tehetséges színésznek attól kezdve ível felfelé a pályája, hogy találkozott Geffennel. Másfél évvel a Dracula című film forgatását megelőzően ismerkedtek össze. Barátságuk azonban csak tavaly januárban mélyült el igazán, amikor a nagy erősségű Los Ange- les-i földrengés során Keanu Ree- vesnek lakhatatlanná vált a város szélén lévő háza. Geffen akkor felajánlotta neki, hogy vendégül látja mesés malibui villájában. Ettől kezdve a fiatal színész csillaga gyors ütemben ívelt felfelé. Szerepet kínáltak neki a Féktelenül című akciófilmben, amely az 1994-es év egyik legnagyobb kasszasikere lett. Ma rendezők versengenek érte. Persze vannak, akik némi rosszmájúsággal megjegyzik: hogyne tennék, ha ekkora produceróriás áll mögötte (vagy most már mellette), mint Geffen, aki nemrég Steven Spielberggel és Jeffrey Katzenberggd az eddigiek mellé újabb produkciós irodát nyitott. Ezért aztán Keanuval aligha történhet meg az, ami a húsz évvel ezelőtti Hollywoodban még menthetetlenül lesújtott volna rá - lehetett volna bármilyen sztár, egy ilyen házasság tönkretette volna a karrierjét. Nemrég még olyan nagyságok, mint Rock Hudson és Raymond Burr vagy a múlt évben elhunyt Perry Mason is titkolták saját nemük iránti vonzódásukat. Ma viszont azt mondják, Keanu ezzel a házassággal szilárdan megalapozta filmes jövőjét. Sőt a rossznyelvek szerint, ha e házasság válással végződne, a jövőben az anyagiakkal sem lenne gondja az ifjú csillagnak. Állítólag a válás utáni vagyone- losztásra vonatkozó amerikai törvények ugyanúgy érvé- nyesek az azonos nemű házasfelekre is, mint a heteroszexuális párokra. Geffennek pedig ebben az esetben milliókkal kellene búcsúznia ifjú párjától. A Géniéből fordította: (tallósi)
