Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-12 / 287. szám, kedd

\2836\ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. december 12. POZSONY-BONN A nézeteltérések tisztázása Vladimír Mečiar kormá nyfő teg­nap fogadta Christian Schmidtet, a német szövetségi gyűlés képvi­selőjét, a CSU frakció külpolitikai szóvivőjét A vendég hangsúlyoz­ta, Németországnak érdeke, hogy Szlovákia bekapcsolódjék az Eu­rópai Unió, illetve a NATO integrá­ciós folyamatába. Magyarázatot adott a az EU-demars hátteréről, és kérte a miniszterelnököt, hogy Szlovákia küldjön pozitív jeleket az Európai Unió felé. Megjegyezte ugyanakkor, hogy még ezt meg­előzően tisztázni kell az állam egyes vezetői közötti eltérő állás­pontokat, és a szlovák parlament szerveiben a súlyának megfelelő helyet kell kapnia az ellenzéknek. A német parlamenti képviselőt fo­gadta Dušan Slobodník, a parla­ment külügyi bizottságának elnö­ke is. A vele folytatott beszélgetés keretében a német vendég kifej­tette véleményét, hogy a jövő év elején német és szlovák politiku­sok, illetve gazdasági szakembe­rek részére szervezhetnének nem formális találkozót, melynek keretében kölcsönösen magyará­zatot adnának nézeteltéréseikre. Hiszi, hogy az ilyen tanácskozás „Bonnban is előmozdítaná Szlo­vákia ügyét" - jelentette ki Christian Schmidt. TA SR EU-támogatás Szlovákiának Juraj Schenk szlovák külügymi­niszter és Georgiosz Zawosz nagykövet, az EU-bizottság szlo­vákiai küldöttségének vezetője tegnap Pozsonyban aláírta az EU PHARE 1995-1999-re szóló indi­katív programját, melynek kereté­ben az EU öt éven át 200 millió ECU támogatást folyósít Szlováki­ának. Egyúttal aláírták azt az akci­óprogramot, mely összesen 42 millió ECU támogatást szavatol Szlovákiának. A program meg­szabja a folyósított eszközök el­osztását, és három éven át merít­hetők ezek az eszközök. Zawosz szerint a két dokumentum az öté­ves segítségnyújtás alapkövét je­Új telefonvonal Tegnap átadták a Szlovákia és Ukrajna közötti új, optikaikábel­üzemelésű telefonvonalat, s az ünnepség keretében szívélyes te­lefonbeszélgetés zajlott le Mečiar szlovák, illetve Marcsuk ukrán kormányfő között. A két miniszterelnök előzetesen mege­gyezett abban, hogy a jövő év ja­nuárjában találkoznak. TA SR II. kiadás Lapzárta: 22.15 Napirenden van az alapszerződés (Folytatás az 1. oldalról) ter kiemelte: folyatódik a gazda­ság élénkülése, nőtt az ipari ter­melés, az építőipar és a szolgálta­tások teljesítménye. Eredmény­ként könyvelte el azt is, hogy a ko­rábbi évekkel szemben sikerült megfékezni a közlekedési ágazat­ban tapasztalható visszaesést is. Brigita Schmögnerová (DBP) ez­zel szemben arra figyelmeztetett: az idei költségvetés kialakítása nyomán számos ágazat rendkívül nehéz helyzetbe került. A parlament Pavol Delinga (SZFP) javaslatára határozatban kötelezte a kormányt, hogy a ka­tasztrófakárok ellensúlyozására 500 millió koronát biztosítson a mezőgazdaság számára. A képviselők ezt követően hoz­záfogtak a költségvetési szabá­lyokról szóló törvény módosításá­hoz. Ez egyrészt pontosítja a pénzügyminisztérium szerepét, il­letve a községek teendőit, amennyiben a folyó év végéig nem születik meg az új költségve­tés, másrészt szabályozza a költ­ségvetési szervezetek vállalkozói lehetőségeit. Pásztor István (Együttélés) a jogszabálytervezet vitájában kifo­gásolta, hogy az állam tovább korlátozza a községek önállósá­gát, egyebek között bevételeik felhasználási módjának megsza­básával. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a községek kötelességeit csak törvény írhatja elő, ezzel szemben a kormány törvényja­vaslata alapján a pénzügyminisz­térium határozhatná meg gazdál­kodásukkal kapcsolatban, mi­lyen adatokat kell kiszolgáltatni­uk. Mikuláš Dzurinda (KDM) sze­rint legalább három évre előre meg kellene szabni, mennyit kap­janak a községek a központi adókból. Kifogásolta, hogy a kor­mány jogszabálytervezetének el­fogadása esetén a központi hiva­talok költségvetési pénzekből vállalatokat alapíthatnak majd. Nézete szerint ez egy célt szolgál: a tűzhöz közel állók hozzátartozó­inak zsíros állásokkal való megju­talmazását. Példaként a közieke­Nem nehéz kitalálni, miért voltak oly komorak parlamenti képvi­selőink. Prikler László felvétele dési bank esetét hozta fel, mely­nek felügyelő tanácsába Ján Ľup­ták anyósa is bekerülhetett. Komlósy Zsolt többek között arra tett javaslatot, hogy a pénz­ügyminiszter évközben csak a központi szervek által alapított költségvetési szervezetek gazdál­kodásába szólhasson bele. Bírál­ta a kabinet azon igyekezetét, hogy a polgármesterek hatáskö­rébe kerüljön a községi gazdálko­dás irányítása abban az esetben, ha az év utolsó napjáig nem kerül elfogadásra a következő évi költ­ségvetés. A nagyszámú módosító javas­lat miatt a költségvetési szabá­lyokról szóló törvénytervezetről csak ma szavaz a parlament. A kora esti órákban meg­kezdődött a jövő évi költségvetés vitája, amelyet Sergej Kozlík pénzügyminiszter terjesztett a képviselők elé. Elmondta: a költ­ségvetés kidolgozása során jó ki­indulási alapot jelentett, hogy az idén kedvezően alakultak a bevé­telek, és sikeresen szabályozták a kiadásokat. A költségvetési hi­ány ennek következtében szerin­te nem éri el a tervezett mérté­ket, s jövőre számos ágazat az ideinél több pénzhez juthat. Az egészségügy költségvetése - mint mondta - 21,7, az iskola­ügyé 10,8, a kulturális minisztéri­umé 7,5 százalékkal kap többet, mint 1995-ben, és növekszik majd a nyugdíjak, a családi pót­lék, valamint az egyéb szociális jellegű juttatások összege is. Kozlík szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy a makroökonó­miai eredmények a lakosság szo­ciális helyzetében is megnyilvá­nulnak. A társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatban megje­gyezte: a költségvetési átutalás megőrzi fizetőképességüket, és kiegyenlített gazdálkodást bizto­sít számukra. A községek címére elmondta: a központi adókból jövőre 15 százalékkal többet kapnak, s az ingatlanadókból is növelhetik bevételeiket. A sokat bírált költségvetési tartalékok Kozlík szerint arányban vannak a jövő évi kockázatokkal. A tövény­hozás 19 órakor megszakította munkáját, ma a költségvetési szabályokról szóló törvényterve­zet szavazásával kezdődik meg az ülés. (horváth, tuba) VILLÁMINTERJÚ Mi lesz a nevesítetlen földekkel? A parlament tegnap elvetette A. Nagy László (MPP) arra irá­nyuló javaslatát, hogy a nevesítetlen földek a községek tu­lajdonába kerüljenek. Megkérdeztük tőle, miként lehetne ezt a fontos problémát mégis megoldani. - A törvényhozásban, sajnos, nem kapott kellő támogatást az a napirendi javaslatom, amely a 229-es számú földtörvény de­cemberi ülésen való módosítá­sára irányult. Ennek a módosító javaslatnak az lett volna a célja, hogy az a 40 százaléknyi föld, amelyet jelenleg az állami föld­alap kezel, kerüljön át a közsé­gekhez. Ily módon azok a földek, amelyek birtokosai jelen pilla­natban nem ismeretesek, állami kézből községi tulajdonba kerül­hetnének. Ennek következtében javulhatna a községek költség­vetése, és enyhülhetnének szo­ciális, foglalkoztatási problémá­ik is. Én ezt az indítványt a költ­ségvetési felszólalásomban is megismétlem, s ha itt is sikerte­lenül, a januári ülésen más par­lamenti képviselőkkel együtt ön­álló törvényjavaslatként terjesz­tem a parlament elé. Biztató jel­ként értékelem, hogy 47 képvi­selő támogatott, ami azt jelenti, nemcsak a magyarok értik, miről van itt szó. (horváth) Készül a törvénytervezet a kisebbségi nyelvhasználatról (Folytatás az l.oldalrót) A résztvevők megbízták Rózsa Ernőt, az Együttélés képviselőjét, hogy a két törvénytervezetből az el­hangzott vélemények figyelembe vételével készítsen egy közös szö­veget, amelyet szerdán ismét meg­vitathatnak. Bauer Edittől megtud­tuk: a kisebbségi nyelvek használa­táról szóló közös jogszabályterve­zetet a magyar képviselők január­ban mindenképpen szeretnék be­terjeszteni a parlamentbe. - Elég­gé szorít bennünket az idő, mivel az államnyelvről szóló törvény ja­nuár l-jével hatályba lép. Nincs igaza Schenk külügyminiszternek, amikor azt állítja, hogy a kisebbsé­gek nyelvhasználata ezzel nem vál­tozik. Gyurovszky László, az MPP alel­nöke elmondta: a jogszabályterve­zetről annak parlamentbe való be­terjesztése előtt tárgyalni szeretné­nek az ellenzéki pártokkal is. Mivel Ivan Hudec kulturális miniszter be­jelentette, hogy a kormány saját jogszabálytervezetet kíván alkotni a kisebbségi nyelvek használatáról s erre munkacsoportot állít fel, a Magyar Koalíció számol a kormány és a kormánykoalíció pártjainak megszólításával is. Bauer Edit sze­rint lehetőség nyílik arra, hogy a szóban forgó munkacsoporton ke­resztül megpróbálják elfogadtatni a Magyar Koalíció tervezetét. Csáky ugyanakkor hozzátette: mi­vel nincsenek illúzióik, törvényja­vaslatukat legkésőbb január elején angol és francia fordításban elkül­dik az Európa Tanácsnak, az Euró­pai Uniónak, az Európa Parlament­nek, valamint az EBESZ kisebbség­védelmi főbiztosának. - Ki kell kér­nünk szakmai véleményüket és po­litikai támogatásukat, mivel kevés esélyt látunk arra, hogy csak belföl­di erővel elfogadtassuk törvényter­vezetünket. - szögezte le. (horváth) BAJMÓCI OLTÁR Árról nem beszélnek CTK-hír Mivel a bajmóci oltárnak a tíz, szlovák eredetű góti­kus képre történő cseréje során nem áruk, hanem kul­turális örökség cseréjéről van szó, a galériaigazgatók és a bajmóci múzeum igazgatója között hallgatólagos megállapodás született arról, hogy a képekkel kapcso­latban nem esik szó piaci értékről. Ezt Ján Papco, a bajmóci múzeum igazgatója jelen­tette ki a szlovák sajtó egy részének afölötti spekuláci­ója kapcsán, hogy Szlovákia számára előnytelen cse­réről van szó. A múzeumigazgató szerint nehéz pénzben kifejezni mind az oltár, mind a szóban forgó gótikus képek érté­két, mivel kulturális és történelmi szempontból mind­kettő más-más jelentőségű. Ján Papco ugyanakkor félrevezetőnek tartja az állí­tást, miszerint a gótikus képek piaci értéke többszörö­se az oltárénak. Szerinte bizonyos támpontot jelente­nek a biztosítási értékek, melyeket e kulturális értékek szállítására kötöttek. Az eredeti javaslat szerint a baj­móci oltárt 1,7 millió dollárra, a gótikus képeket pedig 120 000 dollárra biztosítják a szállítás idejére. VÍZLÉPCSŐ H ELEM BANAL? A falu nem tud semmiről Üj Szó-hír Bogdányi József, Helemba község polgármestere tegnap elmondta, meglepetésszerűen érte őket az a hír, miszerint Júli­us Binder, a Pozsonyi Vízügyi Be­ruházó Vállalat igazgatója a múlt heti sajtótájékoztatóján olyan kijelentést tett, hogy Horn Gyula utalt egy „alsó lépcső megépítésére", amelynek nem feltétlenül Nagymarosnál kelle­ne állnia, hanem például Helem­bánál. Mint a polgármester sza­vaiból kiderült, ők egyáltalán nem tudnak egy ilyen le­hetőségről. Sőt amióta leállítot­ták az építkezést, Helemba köz­ségnek kb. 4 millió korona kára származik abból, hogya mintegy száz hektár földterületért ­amelyet az építkezés céljából vettek igénybe - senki nem fizet bérleti díjat a községi hivatal­nak. (kamoncza) NAT0-ER0K SZLOVÁKIÁN KERESZTÜL Összesen tíz szerelvényt várnak TA SR- és CTK-hír Feltételezhető, hogy Szlováki­án 10, a NATO békefenntartó erőinek boszniai és hercegovi­nai hadműveleteibe bekapcso­lódó amerikai katonai vonatsze­relvény halad át. Ezekből kettő már vasárnap, két szerelvény pedig tegnap áthaladt az orszá­gon. Juraj Migaš, a külügymi­nisztérium politikai szekciójá­nak főigazgató-helyettese sze­rint a szerelvények áthaladása különösebb fennakadások nél­kül történik. Arról az igazgatóhe­lyettes nem tájékoztatott, hogy a szlovák vasút milyen öszeget kap a tranzitért, de hangsúlyoz­ta, hogy az országra eső részt a nemzetközi tarifák alapján szá­mítják ki. Miloš Čikovský, a szlovák vas­utak vezérigazgatója sajtóosztá­lyának vezetője tegnap elmond­ta, az amerikai haditechnika át­haladása az ország területén ja­nuár közepéig fog tartani. A szlo­vák vasút naponta tíz ilyen sze­relvényt is képes átengedni, és csak részlegesen kell majd kor­látozni más tehervonatok közle­kedését. Hangsúlyozta, hogy az amerikai szerelvények nem szál­lítanak olyan veszélyes anyago­kat, amelyek károsak lehetné­nek a környezetre. Amerikai vendég az MKDM-ben Bugár Béla, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnö­ke tegnap fogadta Brand Stani­ust, az amerikai Minnesota ál­lam parlamentjének republiká­nus frakcióvezető-helyettesét, White Bear Lake város volt pol­gármesterét, aki egyhetes láto­gatásra érkezett Szlovákiába, hogy átadja közigazgatási ta­pasztalatait. Az MKDM-ben elsősorban az ország gazdasági helyzetéről és a mozgalom ön­kormányzati politikájáról tájéko­zódott. Az amerikai politikus a hét további részét Losoncon töl­ti, hogy feltérképezze, miképp járulhatna hozzá az Egyesült Ál­lamok a város fejlesztéséhez. -Ú­Levélbomba Grazban (Folytatás az 1. oldalról) adott hangot az eset kapcsán. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 1994-ben szintén hat nap­pal a parlamenti választások előtt robbant levélbomba Auszt­riában. Robert Sturm, a terroriz­musellenes csoport főfel­ügyelője úgy vélte, hogy újabb levélbombákra kell számítani. Ezért felhívta a lakosságot, hogy gyanús küldemény érkezésekor azonnal értesítse a rendőrséget. Ausztria-szerte nagy felhábo­rodással fogadták az újabb le­vélbombáról szóló hírt. A politi­kusok nagyrésze máris állást foglalt a terrorizmus ellen, leszö­gezve, hogy a levélbombák nem befolyásolhatják a vasárnap esedékes választások kimene­telét. Az osztrák posta illetékesei közölték, hogy további intézke­désig az egész országban szü­neteltetik az utcai postaládák ürítését, s arra kérték a lakossá­got, hogy küldeményeiket köz­vetlenül a postahivatalokban adják fel. MTI DÉLSZLÁV VÁLSÁG Élnek a francia pilóták Életben vannak és egészsé­gesek azok a francia pilóták, akiknek repülőgépét ez év au­gusztusában lőtték le Bosznia felett. Ezt Pavle Bulatovics ju­goszláv védelmi miniszter kö­zölte tegnap Karsten Voigttal, az Észak-atlanti Közgyűlés Belgrádban tárgyaló elnöké­vel. A jugoszláv politikust a BK független belgrádi televízióál­lomás idézte kora esti adásá­ban. Pavle Bulatovics közlése szerint a boszniai szerbek rö­videsen nyilatkozatot tesznek közzé a francia pilótákkal kapcsolatban. A Financial Times című lon­doni napilap helyszíni értesü­lése szerint egyébként Rado­van Karadzsics boszniai szerb vezető a pilóták kiszolgáltatá­sa fejében garanciákat köve­tel arra, hogy őt ne adják ki a háborús bűnöket vizsgáló há­gai testületnek. A kedvezőtlen időjárás mi­att csak egynapos késéssel követhették az első két Her­kulest azok a csapatszállító gépek, amelyekkel az ameri­kai békefenntartók kaposvári és taszári logisztikai bázisán szolgálatot teljesítő katonák egy újabb csapata érkezett meg. Tegnap tíz gép landolt a taszári légi bázison, 160 kato­nával, illetve az itt állomásozó egységek számára szükséges személyes felszereléssel. Ron Williams ezredes új­ságírók érdeklődésére el­mondta: a következő napok­ban is folyamatosan érkeznek a csapatszállító gépek, de emellett kamionokban és va­gonokban is hozzák a felsze­reléseket Németországból Csehországon és Szlovákián keresztül. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents