Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-07 / 283. szám, csütörtök

1995. december 7. POLITIKAI HIRDETÉS ÚJ SZ Ő 9 1 BALOLDALI HÍRMONDÓ • A Humanitás Alapítvány gyűjtést kezdeményezett Kosár Ali­ca, 29 éves rokkantnyugdíjas, sú­lyos szívbeteg édesanya (egyedül neveli 2 éves kisfiát) megműtésére. A pénzbeli adományokkal a beteg életbenmaradásához nélkülözhetet­len respirátort (légzőkészüléket) szeretnék megvásárolni: cca 110­115 ezer korona értékben. Kérjük szíves támogatásukat. (Informáci­ók: Kósa Anikó, telefon: 0709/52­26-16.) • A Magyar Baloldali Szekció kül­döttsége részt vett Győrött a Gondo­latok a magyarság jelenéről és jövőjéről a Kárpát-medencében cím­mel meghirdetett rendezvényen. A résztvevőknek Tabajdi Csaba, a Kor­mányelnöki Hivatal politikai állam­titkára és Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára tar­tott előadást. Ezután Tabajdi Csaba találkozott a Magyar Baloldali Szek­ció képviselőivel, és kötetlen be­szélgetést folytatva véleményt cse­réltek időszerű kérdésekről. • A DBP Magyar Szekciójának meghívására Dunaszerdahelyen járt Géczi József, országgyűlési képvi­selő, a magyar parlament mentelmi bizottságának elnöke és Pozsgai Balázs, országgyűlési képviselő, a magyar parlament önkormányzati bizottságának elnöke. A magyaror­szági vendégek eszmecserét foly­tattak az MSZP és az alalkulő Ma­gyar Baloldali Szekció együttműkö­désének lehetőségeiről. • A Dunaszerdahelyi járás ellen­zéki pártjainak képviselői (Együtt­élés, Magyar Polgári Párt, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokrata Unió, Demokrata Párt, Demokratikus Baloldal Pártja) bará­ti összejövetelen megemlékeztek 1989. november 17-e hatodik évfor­dulójáról. A találkozó résztvevői kö­zös nyilatkozatot fogadtak el a Szlo­vákiában jelenleg uralkodó politikai helyzettel kapcsolatban. (paupé) SZEKCIÓALAPÍTÁSI FELHÍVÁS! Ezúton kérjük a DBP dél-szlovákiai alapszeveze­teit, tagjait, a baloldal pártonkívüli barátait, hogy akik részt kívánnak venni az alakuló, önálló arcula­tú magyar szekció munkájában, közöljék ebbeli szándékukat - a közgyűlési küldöttválasztasi kulcs megszabása érdekében - az alábbi címre: Paulický Péter, OV SDC, Námestie Slobody 1203, 929 01 Dunajská Streda Pirruszi győzelem „A nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének jogai - az általánosan elis­mert emberi jogok alkotóelemeként - a béke, a társadalmi igazságosság, ki­egyensúlyozottság és a demokrácia lényegi tényezői". (A nemzetiségi és etnikai csoportok helyzetéről szóló nyilatkozat a DBP I. kongresszusa, 1991.12.14.-15.) „A DBP Végrehajtó Bizottsága egyetért a párt képviselőinek a nyelvtörvény megsza­vazásánál tanúsított magatartásával és ez­zel kapcsolatban javasolja a DBP parlamen­ti frakciójának, hogy szorgalmazza a kisebb­ségek nyelvhasználatára vonatkozó törvény mihamarabbi elfogadását az SZK NT-ban." (Nyilatkozat a DBP VB 1995. nov..25-i üléséről) Keserű szájízzel értesültünk a fentebb közölt tényállásról. Fájó szívvel állapítjuk meg, hogy sajnos folytatódik a párt ve­zetőinek lavírozása, a mézesmadzaggal édesgető politizálása. A deklarált elvek mellőzése, saját határozatok be nem tartá­sa csak pirruszi győzelmet jelent, és előbb vagy utób bumeráng effektussal és tekin­télyvesztéssel jár. Ezt kellene végre megér­tenie a DBP vezérkarának! Ugyanis egy poli­tikai pártot hosszabb távon nem a nyilatko­zatai, hanem tettei és cselekedetei minősí­tenek. Kétségtelen, a szlovák parlament leg­utóbbi ülésének egyik legneuralgikusabb pontja a nyelvtörvény volt. Sajnálatos, hogy a nyelvtörvény támogatói nem akarják meg­érteni: a nép halhatatlansága nyelvében van, minden nyelv nagy a saját nemzete, de ugyanakkor drága a saját nemzeti kisebb­sége számára is. Attól, hogy miként fejlődnek a kisebbségi nyelvek, kultúrák, nagymértékben függ az ott élő ember köz­életi, erkölcsi, szellemi teljesítőképessége. Vagyis, együttélő kis- és nagyközösség együttes egészét érinti, hogy mit hordoz az ember magában a saját nemzeti kisebbsé­ge és a társadalma számára: a kapcsolatok harmóniáját vagy az összeférhetetlenséget, hazafias szellemet, a mások nemzeti érté­keit tisztelő hajlamot, vagy gőgöt, közöm­bösséget mások iránt, akik más nyelveken beszélnek. Épp ezért valamennyiünk köte­lessége a népünkkel szemben: - amelyből fogantunk, amely a legnagyobb kincsét ad­ta nekünk, a saját nyelvét - őrizni tisztasá­gát, megsokszorozni kincseit. Sajnos közéletünk nem mentes a de­mokrácia címszavával álcázott vissza­éléstől, a diktatórikus megnyilvánulásoktól, az emberi méltóságot tipró politikai hadjá­rattól, sőt helyenként a kegyetlenkedéstől sem. Még távolról sem sikerült olyan légkört teremtenünk, amely az embereket a személyes vélemények, javaslatok elmon­dására késztette volna, nem tartva semmi­féle hátrányos következményektől. Pedig mennyire igaz, hogy az ember magába foj­tott személyes véleménye önpusztító. Nincs ártalmasabb, és erről ama szavazásnál újra meggyőződhettünk, amikor mindenki han­gosan szavaz, de a felemelt kezek nem a szív és az ész, hanem a tehetetlenség, a belső félelem parancsára mozdulnak. Szlovákia sorsa nagymértékben azon múlik, hogy békében, jó viszonyban tud-e él­ni szomszédaival és fel tud-e zárkózni Euró­pa fejlett részéhez. Mi, a Magyar Baloldali Szekció szervezői támogatjuk a történelmi kiegyezést és megbékélést elősegítő szlo­vák-magyar alapszerződés mielőbbi ratifi­kálását a szlovák parlamentben. Vélemé­nyünk szerint a külpolitikában nincs helye történelmi sérelmek emlékének, ködös kül­detéstudatnak, ideológiai megfontolások­nak. A nemzetközi realitások tudomásulvéte­lével együtt határozottan elutasítjuk a ha­tárrevíziót, ugyanúgy, mint a felelőtlen „ma­gyarkodást", a szomszédok ingerlését. Ami tetszetősen hangzik különböző propagan­darendezvényeken és lukulluszi lakomá­kon, annak politikaként megjelenő hirdeté­se romlásba dönthet. Felelős politikusok nem tetszeleghetnek a Magyarország újra­egyesítőjének pózában. A mai bonyolult helyzetben, amikor a des­tabilizáció és a zűrzavar veszélye kétségte­lenül fennáll, nekünk is - a Magyar Balolda­li Szekció szervezőinek - kötelességünk, hogy nyilatkozatainkban körültekintőek és józanok, cselekedeteinkben megfontoltak és következetesek legyünk, a jószomszédi viszonyt szolgálva. PAULICKÝ PÉTER BALOLDALI KÉPVISELŐK A KOMÁROMI JÁRÁSBAN. AVAGY EGY HÉTVÉGI TALÁLKOZÓ TANULSÁGAI Szót kellene érteni Vegyes fogadtatásban volt része a Demokratikus Baloldal Pártja hét parlamenti képviselőjének ez év november 24-én, amikor a Komáromi járásba látogattak, hogy ezt a késő őszi pénteki napot a többségben magyarlakta járás lakosaival találkozva töltsék el. Az akció járási szervezői elsősorban a környék iskoláinak problémáival igyekeztek megismertetni a képviselőket. A nyolc iskola és a járási tanügyi hivatal meglátogatása után néhány község polgármesterével és a helyi képviselőkkel boncolgatták városaink, községeink gondjait-bajait, majd az esti órákban a választókkal találkoztak. A résztvevőket és a szervezőket dicsérje, hogy ez a politikai munkanap végül is sikeresnek, de inkább tanulságosnak mondható., Új tapasztalatokkal gazdagodhattak képviselőink és kaptak útravalóul egy jó nagy csomag intéznivalót is. Köztük az időszerű költségvetéssel és a kisebbségek nyelvének védelmét szolgáló törvény szorgalmazásával kapcsolatos teendőket. Lélekben magukkal vihették azonban a DBP magyarjainak aggályait, a nyelvtörvény megszavazása miatti érezhető bizalomrendülést is. A gondosan megszervezett késő esti vendéglátás szűkebb hazánk lakosainak vendégszeretetét igazolta. A „Vén Diófa" tövében megszegett utánozhatatlan ekeli kenyér, a zamatos homokiborral, vagy „aranyfácánnyal" leöblíthető malacpecsenye és vadpörkölt fenséges ízei sem tudták teljesen feledtetni a valamikori őszinte barátságra rátelepülő fanyarság érzését, amelyet leginkább több meghívott csallóközi jóbarát sokatmondó távolmaradása jelzett. Lehet, a nyelvtörvény miatt nem a legszerencsésebb volt a találkozó időzítése épp egy magyarlakta járásban. De jó, hogy létrejött. A legnehezebb időkben a leginkább nélkülözhetelen a feszültséget oldó párbeszéd. A találkozó azt is igazolta, hogy minden nézeteltérés, párton belüli gond ellenére a párt törzsgárdája szót tud érteni egymással. Kérdés, hogy meddig bír ellenállni a sorstársi, baráti összetartó erő az óriási, leginkább kívülről ható, egyre nagyobb feszültséget okozó, nemzeti kizárólagosságot és egyéni érdekeket szolgáló erőknek. VARJÚ JÁNOS (Ogonyok) HÍRCSOKOR A BALOLDALI ERTEKEK SZEREPEROL Egymásra kell találnunk Hat évvel az ún. bársonyos for­radalom, a totalitárius rendszer megbukása után egyre többen el­gondolkoznak azon, hogy ezt akartuk-e. Az akkori emelvényre állók szónoklataikkal nagyon könnyen meg tudták nyerni a tö­meget. Szinte mindenki változtat­ni akart, a régi rendszer elutasítá­sában gyakorlatilag mindenki egységes volt. Sikerült is a negy­ven évig tartó diktatúrát napok alatt megdönteni. A forradalom szervezőinek azonban hamar rá kellett döb­benniük, hogy a modern nyugati társadalomhoz vezető út nagyon göröngyös és hosszadalmas. Ezen az úton sok kudarc, a vad­kapitalizmus farkastörvényeiből eredő kétségbeesett keserűség vár ránk. A mindennapi megélhe­tési gondok, az egyre többeket fenyegető szegénység, a mind jobban eluralkodó létbizonyta­lanság érzése nemcsak kiábrán­dultságot eredményezett, hanem a jóléti társadalom képét is telje­sen elhomályosította, elérhetet­len távolságba tolta. Vagyis be­következett a nagy kiábrándulás Időszaka. Sajnos kis hazánkban, Szlová­kiában az ország Jelenlegi urai nyiltan hirdetik, hogy nemzetálla­mot akarnak. A jelenlegi fejlődés iránya egyre kisértetiesebben ha­sonlít a valamikori egypártrend­szer uralmára, a történelem kere­ke mintha visszafelé kezdene fo­rogni. A jelen helyzet jó táptalajt je­lent az állam vagyonának szét­herdálására, ami nagyban hozzá­járul a társadalmi feszültség fo­kozásához. a szegények és gaz­dagok közötti szakadék további mélyüléséhez. Természetesen nem a privatizációt és a tisztessé­ges vállalkozást, hanem a speku­lációval összefonódott gátlásta­lan harácsolást, valamint a mun­ka nélküli, másokat kifosztó meg­gazdagodást ítéljük el. A fenti súlyos tehertételek is ugyancsak indokolttá teszik a baloldali értékek térhódítását. Hi­szen az egész világ meggyőződhetett róla: a szociál­demokrata alapelveket valló pár­tok és mozgalmak irányításával és közreműködésével igazi jóléti társadalmat sikerült kiépíteni Svédországban, Norvégiában, Finnországban és másutt. Ezt az utat kell nekünk is követnünk, a szociáldemokrata alapelveket és a baloldali értékeket vállalva. Tudjuk, Kelet-Európa súlyos törté­nelmi örökséggel küzd a fejlett Nyugattal szemben. De ennek ter­heit megfelelően megosztva kell a társadalomnak viselnie. A balol­dali érték pedig kifejezetten tár­sadalmi igazságosságot, szociá­lis érzékenységet, toleranciát, történelmi megbékélést jelent. Elismeri a nemzeti öntudat ápolá­sát, de nem tűri a nacioanlista megnyilvánulásokat. Ilyen túl­fűtött, nemzeti kizárólagosságot tükröző támadásnak tartjuk az ál­lamnyelvről szóló törvényt is. Ezért nagy örömmel olvastuk az 1995. november 22-i Új Szóban a dunaszerdahelyi Magyar Balolda­li Szekció szervezőinek tiltakozá­sát, melyben egyértelműen kinyil­vánítják, hogy ezt a törvényt elfo­gadhatatlannak tartják. Ugyanúgy egyértelműen eluta­sítjuk az alternatív oktatás beve­zetését szorgalmazó álnok mes­terkedést, amely kimondottan a magyar nemzetiségi iskolaügy felszámolására irányul. Érdekes, hogy a ruszinok kérik ennek az oktatási formának a bevezetését, de a hatalomnak esze ágában sincs hozzájárulni, hiszen a ruszin nemzetiségű polgárok oktatása már kizárólag szlovák nyelven tör­ténik. Ezt a sorsot szánják ne­künk, szlovákiai magyaroknak is. Nem elég, hogy az ún. alternatív oktatás gyakorlatilag évtizedek óta érvényben van. Hiszen a dél­szlovákiai magyar szülő már az első köztársaság Idején is két al­ternatíva között választott. Be­írathatta gyermekét a magyar vagy a szlovák iskolába. És mind­járt meg is kell mondani, hogy na­gyon sokan feladták az anyanyel­vi oktatás lehetőségét. így a ma­gyar nemzetiségű gyerekek elég tekintélyes része szlovák iskolá­ba jár, vagyis elveszik saját nem­zetisége számára. Az elvakult nemzetieknek az asszimiláció ed­digi üteme nem elég, egycsapás­ra szeretnék felszámolni a nem­zetiségi iskolaügyet. Reméljük, tervük nem fog sikerülni. Rá kell ébrednünk: mind gaz­dasági, mind nemzetiségi meg­maradásunk érdekében egymás­ra kell találnunk, egyesíteni erőnket - a szociáldemokrata alapelvek platformján; harcolni a baloldali értékeink érvényre jut­tatásáért. Erre szólít fel, támoga­tást kérve, szövetségesekkel szá­molva - az alakuló önálló Magyar Baloldali Szekció. Baloldali Hírmondó A baloldali gondolkodásmód és értékrend fóruma Felelős szerkesztő: PAULICKÝ PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents