Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-28 / 299. szám, csütörtök

2926 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. december 19. A MAGYAR KOALÍCÍÓ TÖRVÉNYTERVEZETE A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatáról a Szlovák Köztársaságban PREAMBULUM: A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa - elismerve, hogy a nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelvei az ország kulturális gazdagságát tanúsítják, - kiindulva a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek a megőrzésüket és fejlődésüket Célzó támogatásából, - kiindulva abból a tényből, hogy az anyanyelv a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok egyediségének legfontosabb jegye, kulturális örökségüknek legbecsesebb értéke és identitásuk (önazonosságuk) megnyilvánulása, - biztosítva a Szlovák Köztársaság Alkotmányában /

v rögzített alkotmányos jogaikat a következő törvényt fogadta el: l-§ A törvény célja és a fogalmak meghatározása (1) A jelen törvény a nemzetiségi kisebbségeknek és etnikai csoportoknak az anyanyelvük használatához való jogait szabályozza. (2) A jelen törvény alkalmazásában nemzetiségi kisebbségi nyelvnek értendő a magyar, a cseh, az ukrán, a rutén a lengyel, a horvát és a német nyelv. (3) A roma nyelv használatát a jelen törvény egyes rendekezései szavatolják. 2-§ Általános rendekezések (1) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy az anyanyelvü-ket szabadon és az állam, illetve annak szervei beavatkozása nélkül használják magánéletükben és nyilvánosan, valamint szóban és írásban egyaránt. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek joguk van az előnevüknek

/J

/ és az utónevüknek

/a

/ a saját nyelvükön történő használatára, valamint ezek hivatalos elismerésére. (3) Azon községekben, melyekben egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoporttagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát teszik ki, a község elnevezését az anyanyelvükön is feltüntetik. A helyi elnevezéseket, a község egyes részeinek elnevezéseit, az utcák elnevezéseit és az egyéb helyrajzi elnevezéseket az ő nyelvükön is feltüntetik. (4) A nemzetiségi kisebbségekhez és az etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek joguk van arra, hogy az állami szervek beavatkozása nélkül tüntessék fel a nyilvánosságnak szánt megjelöléseket, feliratokat és egyéb információkat. 3. § A nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelveinek használata a hivatalos érintkezésben (1) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbségvagy etnikai csoporttagjai a lakosságnak abszolút vagy relatív többségét alkotják, az anyanyelvük az államnyelv mellett egyenértékű hivatalos nyelv minden olyan közigazgatási szerv és közjogi intézmény számára, amelynek illetékessége az adott községekre és felsőbb szintű területi igazgatási egységekre kiterjed, és minden cselekményüket kétnyelvűen végezik. (2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjainak joguk van arra, hogy a hivatalos érintkezés során a saját anyanyelvüket használják. (3) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a közigazgatási szervek és a közjogi intézmények a hivatalos nyomtatványokat a polgároknak a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén vagy kétnyelvű változatban is kiadják. (4) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy a közigazgatási szerveknek és a közjogi intézményeknek címzett szóbeli és írásbeli beadványaikat a saját anyanyelvükön terjesszék elő és ezen a nyelven kapjanak választ. (5) Azon községekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát képezik, a közigazgatási szervek és a közjogi intézmények az összes jogalkotási normát, rendeletet, határozatot és más hivatalos szöveget a szlovák nyelv mellett a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport: nyelvén is megjelentetik. (6) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a jelen rendelkezésben rögzített jogok biztosítása érdekében a nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport adott községben vagy felsőbb szintű területi egységben használt nyelvének megfelelő ismerete, a meghatározott munkakörök esetében, a munkaviszonyba vagy a munkajellegű viszonyba történő felvételnek a feltétele, és a meghatározott munkatevékenységek megállapodás szerinti végzésének előfeltétele az állami szerveknél és szervezeteknél, a területi önkormányzatok szerveinél és a közjogi intézetek szerveinél. Ez a követelmény nem tekinthető a Szlovák Köztársaság más polgárait hátrányosan sújtó eljárásnak. (7) Az állami szerveknek, az állami szervezeteknek, a területi önkormányzatok szerveinek és a közjogi intézmények szerveinek, a közlekedési, a postai és távközlési szerveknek, a rendőri és tűzoltó testületeknek a nyilvánosság tájékoztatását célzó információit azokban a községekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább tíz százalékát képezik, a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén is közzéteszik. (8) A községi krónikák a nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport nyelvén is vezethetőek

/4

/. 4-§ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata a bírósági és a közigazgatási eljárásokban (1) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját anyanyelvük használatára a bírósági és az államigazgatási eljárásban. (2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább tíz százalékát teszik ki, a/ a büntetőjogi tárgyaláson a vádlott kérelme alapján joguk van arra, hogy a tárgyalást a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén vezessék, b/ a polgári peres eljárásokban tartott tárgyalásokon a felek egybehangzó kérelme alapján joguk van arra, hogy a tárgyalást az anyanyelvükön vezessék, c/ a közigazgatási szervek tárgyalásain a jelen törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján járnak el, d/ jogukban áll kérvényeiket és bizonyítékaikat szóban vagy írásban a saját anyanyelvükön előterjeszteni. 5-§ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata az oktatásügyben (1) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját nyelvükön történő művelődéshez az oktatás minden fokán. (2) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvét oktatási nyelvként használó iskolákban az oktatás és a vizsgáztatás nyelve az adott kisebbség nyelve. Ez a rendelkezés nem érinti az államnyelv oktatásának kötelességét a Szlovák Köztársaság minden általános és középiskolájában. (3) Azon iskolákban, amelyekben az oktatás nyelve a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelve, a pedagógiai ügyvitelt az oktatás nyelvén vezetik. Az említett intézmények által kiadott bizonyítványok kétnyelvűek. (4) Az említett iskolák részére a tankönyveket és az oktatási szövegeket az oktatás nyelvén az oktatásügyi minisztérium biztosítja. A nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelveit az oktatás nyelveként használó iskolák alkalmazhatják az iskolájuk oktatási nyelvén kiadott olyan tankönyveket is, amelyeket határ menti együttműködéssel szereztek be. (5) A Szlovák Köztársaság a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvét oktatási nyelvként használó iskolákon kívül a szülők vagy más természetes személyek követelményei alapján biztosítja a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek, valamint a roma nyelv oktatását, és megfelelő mértékben biztosítja a szükséges tankönyveket is. 6.§ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata a kultúrában (1) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van kulturális örökségük megőrzéséhez, fejlesztéséhez és a további nemzedékeknek történő átadásához. (2) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak a kulturális önazonosságuk megőrzése céljából jogukban áll szervezeteket, egyleteket és intézményeket alapítani. Ezek tanácskozási nyelve az adott nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport nyelve. Belső ügyvitelüket az adott nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport nyelvén vezetik. A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a jelen rendelkezés (1) és (2) bekezdése értelmében végzett tevékenységük támogatására megfelelő mértékű hozzájárulásra az állami költségvetés és a közalapok eszközeiből. 7. § A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata a tömegtájékoztató eszközökben (1) A nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok tagjainak joguk van a véleménynyilvánításhoz, az információk megismeréséhez és átadásához a saját anyanyelvükön az állami hatóságok beavatkozása nélkül és az országhatárokra való tekintet nélkül. (2) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjai nem lehetnek kitéve a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás alapján diszkriminációnak a tömegtájékoztató eszközökhöz való hozzájutásban. (3) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a saját anyanyelvüket alkalmazó tömegtájékoztató eszközök létesítéséhez és használatához. (4) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van a létszámukkal arányos, megfelelő mértékű műsoridőre a közszolgálati rádióban /5

/ és a közszolgálati televízióban'

6'. (5) A rádió- és televízióadás a nemzetiségi kisebbségek számára az anyanyelvükön történik mind országos, mind pedig regionális szinten. (6) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak jogukban áll a saját anyanyelvükön hangfelvételeket és audiovizuális műveket készíteni és terjeszteni mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. (7) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok szükségleteit szolgáló időszaki és alkalmi sajtótermékek az ő nyelvükön jelennek meg. (8) Azon községekben és felsőbb szintű területi egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoporttagjai az összes lakosnak legalább a tíz százalékát képezik, a nyilvánosságnak szánt alkalmi kiadványokat, a képtárak, múzeumok, könyvtárak katalógusait, a mozik, színházak, hangversenyek és egyéb kulturális rendezvények műsorait az ő anyanyelvükön is kiadják. (9) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak joguk van arra, hogy képviselve legyenek azon tanácsokban, amelyek a törvénnyel összhangbán a közszolgálati rádió

/7

/ és a közszolgálati televízió

m szabadsága és pluralitása szavatolásának céljából lettek létrehozva. (10) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak a jelen rendelkezésben említett tevékenységei támogatása céljából joguk van megfelelő hozzájárulásra az állami költségvetés vagy a közalapok eszközeiből. A támogatás megítélésekor a létszámarányukból kell kiindulni. 8. § A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületekben és a tűzoltó testületekben (1) A nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok tagjai a magánjellegű kapcsolataikban és a kulturális rendezvényeken a fegyveres erőknél is használhatják a saját nyelvüket. Ez nem érinti az államnyelvnek, mint vezénylési nyelvnek használatát a fegyveres erőknél és a fegyveres testületekben. (2) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a tűzoltó testületek a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelvén is vezethetik az ügyvitelüket, és az adott lehetőségeknek megfelelően a nemzetiségi kisebbség vagy az etnikai csoport nyelve is a vezénylés nyelve lehet. A jelen törvény 3. §-ának rendelkezései a községi rendőrségre is vonatkoznak. 9§ A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használata a gazdasági életben, a szolgáltatásokban és az egészségügyben (1) A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportoktagjainak joguk van saját anyanyelvük használatára a gazdasági és a társadalmi életben. (2) Az egészségügyi és szociális létesítményekben a személyzet és a páciensek érintkezése korlátozás nélkül folyik a nemzetiségi kisebbségek vagy etnikai csoportok nyelvein is. Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, az egészségügyi és szociális létesítmények nyilvánosságnak szánt és szakmai tájékoztatásait, valamint az egészségügyi felvilágosítást is a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén is közzéteszik. Ezekben a létesítményekben az állásba történő felvételkor előnyben részesülnek azok az érdeklődők, akik a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveit is bírják. Ez a követelmény nem tekinthető a további szakemberek hátrányos megkülönböztetése megnyilvánulásának. (3) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, a nyilvánosság tájékoztatását célzó nyilvános feliratokat, értesítéseket és reklámokat a nemzetiségi kisebbség nyelvén, illetve roma nyelven is feltüntetik. Az említett községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben a biztonsági előírásokat a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein is kiadják, illetve a biztonsági előírásokat és feliratokat is feltüntetik a kisebbségek nyelvein. (4) A fogyasztó védelmének érdekében az olyan községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjai a lakosságnak legalább tíz százalékát teszi ki, az árusított vegyszerek, gyógyszerek és élelmiszerek használati utasításait az érintett kisebbség vagy csoport anyanyelvén is mellékelik. 10. § Átmeneti és zárórendelkezések (1) A jelen törvényben rögzített jogok zavartalan gyakorlásának feltételeit az állami szervek és állami szervezetek, a közigazgatási szervek, valamint az önkormányzati szervek biztosítják. (2) A jelen törvény hatályba lépésének napjával érvényüket vesztik mindazok a nemzetiségi kisebbségi nyelvek és etnikai csoportok nyelveinek használatára vonatkozó jogalkotási normák, tilalmak és korlátozások, amelyek ellentétben állnak a jelen törvénnyel. (3) A jelen törvény hatályba lépésével érvényét veszti valamennyi olyan korlátozó kikötés, amely a vállalkozó jogi személyek és magánszemélyek belső előírásaiban a nemzetiségi kisebbségek vagy etnikai csoportok nyelveinek használatát kizárja vagy korlátozza. (4) Azon községekben és felsőbb szintű területi igazgatási egységekben, ahol egy nemzetiségi kisebbség vagy etnikai csoport tagjai az összes lakosnak legalább tíz százalékát teszik ki, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995. Tt. sz. törvénye 3. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, 4. §-ának (1), (3) és (4) bekezdéseit, 5. §-ának (3), (6) és (7) bekezdéseit, 7. §-ának (1), (2) és (5) bekezdéseit, 8. §-ának (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseit, a 10. § első bekezdését és a 11. § első bekezdését nem alkalmazzák. Ezek helyett a jelen törvény rendelkezéseit alkalmazzák. (5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995. Tt. sz. törvénye 5. §-ának (4) bekezdése a következőképpen módosul: „A regionális vagy helyi televízióállomások, rádióállomások és rádióberendezések a műsoraikat államnyelven közvetítik, kivételt képeznek az említett állomásoknak és berendezéseknek a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok számára történő műsorközvetítései. Az ilyen adások a nemzetiségi kisebbségek és e,tnikai csoportok nyelvein történnek." (6) Érvényét veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995. Tt. sz. törvényének 10. §-a. 11. § A törvény hatálya A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Utalások: 1/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 6. cikkének 2. bekezdése, 33. cikke és 34. cikke 2/ A 154/1994. Tt. sz. törvény 16. §-a 3/ A 300/1993. Tt. sz. törvény 2. §-ának 1. bekezdése 4/ A községi rendszerről szóló 369/1990. Tt. sz. törvény 4. § (3) bekezdésének a/ pontja 5/ A szlovák rádióról szóló 270/1993. Tt. sz. törvény 5. §-a 6/ A szlovák televízióról szóló 271/1993. Tt. sz. törvény 3. §-a 7/ A 270/1993. Tt. sz. törvény 7. §-a 8/ A 271/1993. Tt. sz. törvény 7. §-a, a rádió- és a televíziós adás üzemeltetéséről szóló 268/1993. Tt. sz. törvény 10. §-ának (3) bekezdése 9/ A fogyasztó védelméről szóló 634/1992. Tt. sz. törvény, az élelmiszerről szóló 152/1995. Tt. sz. törvény 9. §-a Megjegyzés: A fenti tervezet a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájából, a Nemzetiségi Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből, a Csehszlovák Köztársaság nyelvjogának alapelveiről szóló 122/1920 Tt. sz. törvényből, valamint az 1926. évi 17. Tt. számú, az 1920. évi 122. Tt. számú alkotmánytörvény végrehajtó kormányrendeletből indul ki. (1995. december 22.) Fordította © FEKETE MARIAN