Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-19 / 293. szám, kedd

8 \ ÚJ sz ó DOKUMENTU M 1995. december 19. Transzformációs törvény Több olvasónk kérésére az alábbiakban ki­vonatosan közöljük a szövetkezetekben va­gyoni viszonyok szabályozásáról és a vagyo­ni igények rendezéséről szóló 42/1992. Tt. sz. törvénynek a mezőgazdasági szövetke­zetekre vonatkozó legfontosabb rendelke­zéseit az 1995. november 9-én jóváhagyott 264/1995. Tt. számú törvény szerinti szer­kesztésben. Nem közöljük azokat a rendel­kezéseket, amelyeket már évekkel ezelőtt végre kellett hajtani - így például a transz­formációs tervezet elkészítésére, a szövet­kezet és az állam közti kölcsönös rendezés­re, a transzformációs tanács létrehozására és jogkörére vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanígy nem közöljük az ipari és fogyasz­tási szövetkezetekre, illetve a lakásszövet­kezetekre vonatkozó rendelkezéseket sem, hiszen a legutóbbi módosítás is csak a mezőgazdasági szövetkezeteket érintette. 4.§ Jogosult személyek A jelen törvény szerint jogosult személyek a szö­vetkezetek egyes fajtái szerint a 14., 19. és 23. íj­ban meghatározott természetes személyek. 7§ A szövetkezet tiszta vagyona (1) A szövetkezet tiszta vagyonát a jelen törvény alkalmazásában azok a dolgok, követelések, más jogok, egyéb pénzben felbecsülhető értékek és a közös vállalat vagyonán való, a szövetkezet betét­jének összegével arányos részesedés képezik, amelyek a kötelezettségek levonása után a jogo­sult személyek vagyonrészei közötti szétosztásra vannak kijelölve. Nem tartozik a tiiszta vagyonba az a vagyon, amelyre külön jogszabályok sze­rinti igény volt érvényesítve, valamint azon vagyo­ni betétek, amelyeket a szövetkezetek egyes faj­tái szerint a 16. és 20. §-ok határoznak meg. (2) Az (1) beezdés szerinti tiszta vagyonból le­vonják azt az összeget, amelyet az esetleges to­vábbi kárpótlási igények kielégítésére használnak fel, a/ a mezőgazdasági szövetkezetek esetében azon igények összegében, amelyek külön előírások szerint érvényesíthetőek és a transzformációs tervezet jóváhagyásának napjáig nem voltak érvényesítve. Az ingó va­gyonért járó kárpótlások összegét a 229/1991. Tt. sz. törvény 20. §-ának (5) be­kezdése alapján kiadott külön előírással összhangban állapítják meg... 13. § A vagyonrésszel való rendelkezés (2) Amennyiben a jogosult személy nem válik a transzformációs tervezet szerinti jogi személy tag­jává, és ... a mezőgazdasági szövetkezet eseté­ben mezőgazdasági termelést folytat, a vagyonré­szét attól a naptól számított 90 napon belül kell neki kiadni, amely napon a jogosult személy írás­ban kérelmezte vagyonrésze kiadását. (3) Ha a jogosult személy nem válik a transzfor­mációs tervezet szerinti jogi személy tagjává, és a (2) bekezdés értelmében nem tekinthető vállalko­zónak, a vagyonrésze teljes összegét a transzfor­mációs tervezet jóváhagyásától számított hét év elteltével adhatják ki neki, hacsak a jogosult sze­mély a transzformációs tervezet jóváhagyását kö­vetően a szövetkezettel vagy annak jogutódjával nem állapodik meg másként. 13a § A mezőgazdasági szövetkezetekre és az egyéb olyan jogi személyekre, amelyek ezeknek a mezőgazdasági szövetkezeteknek átalakulásával keletkeztek, a 13. § (2) és (3) bekezdései csak ak­kor vonatkoznak, ha a jelen törvény nem rendel­kezik másként. HARMADIK RÉSZ Mezőgazdasági szövetkezetek Első fejezet A transzformáció menete 14. § Jogosult személyek A jogosult személyek a következők: a/ a szövetkezet tagjai, amennyiben 1990. no­vember 30-ig tagjai voltak a szövetkezetnek, b/ a föld tulajdonosai és a szövetkezet által használt egyéb, legalább harmincezer korona ér­tékű vagyon tulajdonosai, amennyiben a szövet­kezetnél a jelen törvény hatálybalépésétől számí­tott három hónapon belül jelentkeznek és egyben igazolják " 2 /, hogy vagyonukat a szövetkezet átvet­te, használja, vagy a mezőgazdasági szövetkeze­tekről szóló 162/1990. Tt. számú törvény hatály­balépésének napjáig használta, c/ azon polgárok, akiknek részét a szövetkezet vagyonán külön előírások alapján /4 / határozzák meg. 15. § A jogosult személyek csoportjai A jogosult személyeknek az 5. § (4) bekezdése szerinti csoportjai a következők: a/ a szövetkezet azon tagjai, akik a szövetkezet által használt föld és egyéb vagyon tulajdono­sai, b/ a szövetkezet többi tagja, c/ a 14. § b/ pontjában említett földtulajdono­sok és egyéb vagyon tulajdonosai, akik nem tagjai a szövetkezetnek. 16. § A tag vagyoni betétje A tag 7. § (1) bekezdés szerinti betétje alatt a következő értendő: a/ a befizetett pénzbeli betét, b/ a tag által bevitt ingó és ingatlan vagyon a 229/1991. Tt. számú törvény hatálybalépésé­nek napja szerinti - és a kifizetett bevitelek le­vonása utáni - árakon, vagy az említett tör­vény 20. § (5) bekezdése alapján kiadott kü­lön előírás szerinti árakon, c/ a tagok pénzben felbecsülhető nem anyagi betétjei a bevitelükkor érvényes árakon. 17. § A vagyonrészek megállapítása A szövetkezet tiszta vagyonát a 7. § (2) és (3) bekezdésében említett összegek levonása után a transzformációs tervezetben a következő kritériu­mok alapján osztják szét vagyonrészekre: a/ 50 százalékot azon földterület nagysága sze­rint, amelyet a szövetkezet átvett vagy hasz­nált a 229/1991. Tt. számú földtörvény ha­tálybalépésének napjáig, vagy amelyet hasz­nál, b/ 20 százalékot a szövetkezetben ledolgozott évek szerint, c/ 30 százalékot a szövetkezet által átvett egyéb vagyon értéke szerint a 229/1991. Tt. sz. törvény szerinti árakon. MÁSODIK FEJEZET A vagyoni viszonyok rendezése a transzformáció után 17a § Szövetkezeti részjegyek (1) A szövetkezet a 9. § (7) bekezdése alapján kiszámított vagyonrészekért azoknak a jogosult személyeknek, akik nem tagjai a szövetkezetnek, és akiknek a vagyonrészük nem lett kiadva, szö­vetkezeti részjegyeket (a továbbiakban csak „részjegyek") ad ki. (2) A részjegy olyan értépapír n2o /, amelyhez a tulajdonosának a jelen törvényben szabályozott jogai kapcsolódnak. (3) A részjegy névre vagy bemutatóra /,2 !" szóló értékpapír, amelyet könyvelt formában /12c / bocsá­tanak ki. Hacsak a jelen törvény nem rendelkezik másként, a részjegyekre is vonatkoznak az érték­papírokról szóló általánosan kötelező érvényű jog­szabályok " 2d /. A részjegyek kibocsátása 17b § (1) A szövetkezet összeállítja azoknak a jogo­sultszemélyeknek a névjegyzékét, akiknek részje­gyet ad ki (17a§ (1) bekezdése), és feltünteti egy­ben a vagyonrészüknek ezresekre kerekített érté­két is. A szövetkezet a jogosult személyeknek a vagyonrészük kerekített értékének megfelelő név­értékben részjegyeket ad ki. (2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti név­jegyzékben feltüntetett jogosult személyeknek a jelen törvényben megállapított feltételek mellett 1996. június 30-ig köteles a részjegyeket kiadni. A részjegyek kiadásának kötelességét a regisztrá­cióhoz szükséges adatoknak az illetékes értékpa­pírközpontnak' 1 2'" történő átadásával teljesíti. (3) A szövetkezet nem köteles részjegyet kiadni annak a jogosult személynek, akinek a vagyonré­szét a 17. § a/ pontja szerint földért vagy külön előírás szerint normatíva felhasználásával állapí­tották /12, /meg és aki ugyanakkor ennek a földnek a tulajdonjogát a külön előírással megállapított határidőben nem igazolta a szövetkezet szá­mára. Ha az ilyen személynek más jogcímen is va­gyonrészt állapítottak meg, a szövetkezet annak a vagyonrésznek megfelelő névértékben ad ki szá­mára részjegyet, amely nem kapcsolódik földtulaj­donhoz. (4) A (2) bekezdésben említett azon jogosult személynek, aki 1996. január elsejét követően igazolja a szövetkezetnek földtulajdonjogát, a szövetkezettel szemben joga keletkezik arra, hogy az számára a földért járó vagyonrésznek megfelelő névértékű részjegyet adjon ki, mégpedig a tulaj­don igazolásától számított 90 napon belül. A jogo­sult személynek ez a joga megszűnik, ha a transz­formációs tervezet jóváhagyásától számított hét éven belül nem érvényesíti a szövetkezettel szem­ben. 17c § (1) A részjegynek tartalmaznia kell a/ a részjegyet kibocsátó szövetkezet kereske­delmi elnevezését és székhelyét, b/ a részjegy névértékét, c/ annak megjelölését, hogy névre szóló rész­jegyről vagy bemutatóra szóló részjegyről van-e szó, és a névre szóló részjegy eseté­ben a tulajdonos nevét is (a továbbiakban csak „részjegytulajdonos"), d/ a részjegy kiadásának dátumát. (2) Ugyanazon szövetkezet azonos névértékű részjegyei valamennyi részjegytulajdonos számá­ra azonos jogokat alapoznak meg. 17d § A részjegytulajdonosok jogai (1) A részjegytulajdonosnak joga van főként a/ részesedni a szövetkezet nyereségéből, b/ a részjegyet átruházni és egyéb módon ren­delkezni vele, c/javaslatot tenni a szövetkezetnek a részjegy visszaruházásáról szóló szerződés megköté­sére (a továbbiakban csak „a részjegy megvé­tele"), d/ azon szövetkezet tagjai közé történő felvétel­re, amelynek részjegye a tulajdonában van, mégpedig a 17f §-ban említett feltételek mel­lett. (2) A részjegytulajdonosnak a szövetkezet nye­reségén való részesedését ugyanúgy állapítják meg mint a szövetkezet tagjainak részesedését nw a z egyes részjegytulajdonosok részjegyei né­vértékére nem juthat kisebb nyereségrészesedés, mint az egyes tagok befizetett tagrészeinek névér­tékére. (3) A szövetkezet felszámolásakor, a csődeljá­rásban és az egyezség iránti eljárásban m v a rész­jegytulajdonost a hitelező jogállása illeti meg. A részjegyek visszaruházása és átváltása l7e§ (1) A szövetkezet a transzformációs tervezet jó­váhagyásától számított hét év elteltével megvehe­ti az általa kibocsátott részjegyet, ha azt a rész­jegytulajdonos megvételre felkínálja. (2) A szövetkezet a részjegyeket az (1) bekez­dés szerint olyan áron vásárolhatja meg, amely a/ megfelel az esedékességük napján érvényes értékpapír-piaci árfolyamuknak/ Ľ V ha olyan részjegyekről van szó, amelyek az értékpapír­piaci üzletelés tárgyai voltak, b/ egyenlő a részjegyek névértékének a szövet­kezet transzformációs tervezetében említett tiszta szövetkezeti vagyon és a szövetkezet­nek, a részjegyek esedékességét megelőző évi tiszta üzleti vagyona " 2 V közötti arány (ko­eficiens) szorzatával, hacsak a jogosult szem­éllyel nem állapodik meg másként, és ha olyan részjegyekről van szó, amelyek nem ké­pezték az értékpapír-piaci üzletelés tárgyát. (3) A szövetkezet a transzformációs tervezet jó­váhagyásától számított hét év eltelte előtt is meg­vásárolhatja az általa kibocsátott részjegyeket, ezt a szándékát, az árajánlatát, valamint a megvá­sárlás módját és határidejét azonban a helyben megszokott módon kell közzétennie. (4) A szövetkezet által a (2) és (3) bekezdések alapján megvásárolt részjegyeket, valamint a 17f § alapján tagbetétre átváltott részjegyeket meg­szüntetettnek kell tekinteni. A szövetkezet az említett részjegyekről szóló szükséges adatokat haladéktalanul közli az illetékes értékpapírköz­ponttal. Az értékpapírközpont az említett bejelen­tés alapján elvégzi a szükséges módosításokat a nyilvántartásban az érintett részjegytulajdonosok számláján és a kibocsátó regiszterében m v. (5) Ha az az együttes ár, amelyet a szövetkezet fizet a részjegytulajdonosoknak a részjegyeiknek a (2) és (3) bekezdések alapján történő megvétele­kor, alacsonyabb mint névértékük együttes össze­ge, ezt a különbözetet a szövetkezet feloszthatat­lan alapjába /8/ foglalják bele, és a vonatkozó adóidőszakban nem lehet a külön előírások sze­rint' 1 2" 1^ szövetkezet jövedelmének tekinteni. 17f § Minden részjegytulajdonos felkérheti azt a szö­vetkezetet, amelynek részjegye a tulajdonában van, hogy őt tagként felvegye. A szövetkezet fon­tos indokok nélkül nem utasíthatja el kérelmét, ha a szövetkezeti tagfelvételi kérelem a részje­gyek esedékességétől számított 30 napon belül volt előterjesztve. Az a részjegytulajdonos, akit nem vettek fel a szövetkezet tagjává, indítványt terjeszthet a bíróság elé, hogy az említett köteles­ség teljesítésére a bíróság kötelezze a szövetke­zetet. A szövetkezet tagjává felvett részjegytulaj­donosnak jogigénye van arra, hogy a szövetkezet az átigazítás után a részjegyei névértékeinek együttes összegét beszámítsa a tagsági alapbe­tétjére, esetleg további tagsági betétére is (a rész­jegyek átváltása tagbetétekre). A névérték átigazí­tása úgy történik, hogy a szövetkezet abból levon­ja azt a részt, amelyet a szövetkezet feloszthatat­lan alapjába ruház át a 13. § (1) bekezdésében és a szövetkezet alapszabályában meghatározott eljárással. 17g§ A szövetkezeti tagok részjegyei (1) A szövetkezet részjegyeket adhat ki azon jo­gosult személyeknek is, akik a tagjai. A szövetke­zet egyes tagjainak kiadott részjegyek névértékét a transzformációból eredő vagyonrészeik és a tag­sági alapbetétük összege közötti különbözet képezi. A szövetkezet azon tagjaira, akik földért is kaptak vagyonrészt, a 17b § (3) és (4) bekezdése­iben említettek hasonlóan érvényesek. (2) A szövetkezet tagjai számára történő rész­jegykibocsátást a szövetkezet az alapszabályá­ban szabályozza. (3) Azon részjegytulajdonosok jogaira, akik tag­jai a szövetkezetnek, teljes mértékben vonatkoz­nak a 17d §, továbbá a 17e § (1) - (4) bekezdése­inek rendelkezései. Ezeknek a részjegytulajdono­soknak is joguk van a részjegyeik átváltására, be­leértve azokat a részjegyeket, amelyeket a későbbiekben szereznek meg, és részjegyeik név­értékének összegében joguk van további tagbe­tétre is. (4) Ha a szövetkezet részjegyeket ad ki a tagjai számára is, a szövetkezet az alapszabályában ha­tározza meg, hogy azon tagjai, akik a részjegyei­nek tulajdonosaivá válnak, a taggyűlésen több szavazatra jogosultak, mégpedig a részjegyeik név­értékének összegével arányosan /12o /. 33b § (1) Ha a jogosult személy a mezőgazdasági szö­vetkezetnél 1996. február 29-ig érvényesíti a va­gyonrész kiadása iránti jogigényét, a 13. § (2) be­kezdése szerint kell eljárni. (2) A szövetkezet a jogosult személlyel írásbeli megállapodást köt a vagyonrész kiadásáról. A megállapodás főként az átruházott dolgok pontos megjelölését, azok értékét, felbecsülésük módját és átadásuk napját tartalmazza. A jogosult sze­mély az átruházott dolgok tulajdonjogát az átvéte­lük napján szerzi meg, hacsak a szövetkezettel nem állapodott meg másként. A szövetkezet a jo­gosult személynek az első bekezdés szerint a va­gyonrészt kiadhatja úgy is, hogy a mezőgazdasági termelés során szolgáltatásokat nyújt. (3) Ha a jogosult személynek a vagyonrészt több dolognak a tulajdonába történő átruházásá­val adják ki, a szövetkezet a tárgyi vagyona szer­kezetéből indul ki. Amennyiben olyan átruházan­dó dolgokról van szó, amelyek a transzformálás­kor a szövetkezet vagyonát képezték, az ilyen dol­gok ára megegyezik azzal az árral, amellyel ezeket az átruházandó dolgokat a szövetkezet transzfor­málása során a szövetkezet tiszta vagyonába fel­vették (9.§), hacsak nem születik más megállapo­dás. III. cikk A jelen törvény 1996. január elsején lép hatályba. Utalások: 4/ Az egyes vagyoni sérelmek következményei­nek mérsékléséről szóló 403/1990. Tt. sz. tör­vény (a továbbiakban csak „trv."); A bíróságon kí­vüli rehabilitációkról szóló 97/1991. Tt. sz. trv.; A 229/1991. Tt. sz. földtörvény 12/ A tulajdonjogot igazolni lehet például adás­vételi szerződéssel, a közjegyzőségnek a hagya­ték megszerzéséről szóló igazolásával, az arról szóló okmánnyal, hogy a szövetkezet a vagyont át­vette, szövetkezeti tagfelvételi kérelemmel, telek­könyvi kivonattal stb. 12a/Az értékpapírokról szóló 600/1992. Tt. sz. trv. 1. §-a (1) bekezdésének m/ pontja 12b/ A 600/1992. Tt. sz. trv. 3. §-a 12c/ A 600/1992. Tt. sz. trv. 1. §-ának (2) és (4) bekezdései 12d/ A 600/1992. Tt. sz. trv. 12e/ A 600/1992. Tt. sz. trv. 5. §-ának (5) be­kezdése 12f/ A Szlovák Köztársaság 97/1992. Tt. szá­mú kormányrendelete, amely a 229/1991. Tt. sz. földtörvény szerinti egyes kárpótlásokat rendezi 12g/ Az SZK Nemzeti Tanácsa 565/1992. Tt. törvénye 1. §-ának (1) bekezdése, amely szerint „a szövetkezetben vagyoni viszo­nyok szabályozásáról és a vagyoni igények rendezéséről szóló törvény szerinti tulajdo­nosi jogigényeket 1995. december 31-ig lehet igazolni", vagyis nemcsak abban a három havi és 1992. április 28-ig terjedő határidőben, amelyet a fenti törvény áll­apított meg a 14. §-a b/ pontjában 12h/ A Kereskedelmi Törvénykönyv 236. §-a 12j/ Az értékpapírok tőzsdéjéről szóló 214/1992. Tt. sz. trv 25. §-a és a 600/1992. Tt. sz. trv. 50. §-ának (4) bekez­dése 12k/A Kereskedelmi Törvénykönyv 6. §-ának (3)bekezdése 121/ A 600/1992. Tt. sz. trv. 56., 57. és 60. §­a 12 m/ A jövedelemadóról szóló 286/1992. Tt. sz. trv. 12n/ A Kereskedelmi Törvénykönyv 223 §-a 12o/ A Kereskedelmi Törvénykönyv 240. §­ának(1)bekezdése FORDÍTOTTA: FEKETE MARIAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents