Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-18 / 292. szám, hétfő

[J} ÚJ szó KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1995. december 13. ERSEKUJVAR1 JARAS Lesz gyógyszer? Az Érsekújvári járásban a múlt hét során 25 patikatulajdonos je­lezte, amennyiben az Általános Egészségügyi Biztosító nem téríti meg a gyógyszertárakkal szembe­ni tartozását, azok december 18-a és 22-e között nem adják ki a gyógyszert a biztosító klienseinek. Ezt az elhatározásukat tekintettel a járás területén tomboló influen­zajárványra, a hét végén megvál­toztatták. Döntésükben az is köz­rejátszott, hogy az Általános Egészségügyi Biztosító érsekújvári regionális igazgatója megígérte, a Csehországgal való klíringelszá­molásból befolyó összegből az év végéig a biztosító rendezi a ma­gánpatikákkal szembeni tartozá­sát. Mint azt dr. Zöld Erzsébettől, a kürti Aranykürt patika tulajdono­sától megtudtuk, nem az a kér­dés, hogy a gyógyszertárakban ki­szolgálják-e a vevőket, hanem az, hogy mivel szolgálják ki őket. Ugyanis a patikák többségében már alig van antibiotikum, s ez a helyzet a közeljövőben nem is vál­tozik. A gyógyszerforgalmazók nem hiteleznek tovább a patikatu­lajdonosoknak, akik pedig miután a biztosító ismét nem fizetett, nem rendelkeznek elég készpénz­zel. A tulajdonos elmondta azt is, hogy az Altalános Egészségügyi Biztosító érsekújvári regionális igazgatójával megállapodtak ab­ban, hogy amennyiben ez év végé­ig a biztosító nem rendezi számlá­- it a magánpatikákkal szemben, abban az esetben ezek január ele­jén nem szolgálják ki a biztosító klienseit. (kamoncza) RÖVIDEN A Szlovákiai Szociáldemokra­ta Párt országos tanácsa szomba­ti tanácskozásán véleményt mon­dott a pártban formálódó frakciók­ról. A tanács felszólította a Szociál­demokrácia Megújulása frakció tagjait, hogy írásban vállaljanak kötelezettséget a frakciós tevé­kenység megszüntetésére. Szombaton délután a bajmóci várban megkezdődött a Prágából hazaszállított oltárképek felszere­lése. A képeket ideiglenesen a vármúzeumban helyezik el, a vár kápolnájának felújítása után ere­deti helyükre kerülnek. Göncz Árpád jelenlétében teg­nap Szabadkán megnyitották a 123 éve alapított Népkör kulturá­lis egyesület felújított székházát. Ágoston András, a VMDK elnöke nem vett részt az ünnepségen, mert a VMDK azzal vádolta Kasza József helybéli polgármestert, hogy pártcélokra akarja kihasznál­ni a Népkört újbóli megnyitását. Televíziós Lépések: 2,7 UF Hogy úgy mondjam, hivatalból már kezdettől fogva stabil nézője vagyok a pozsonyi tévé vasárnap déli kerekasztal-vitaműsorának, és (beiső használatra) ennek há­rom „unalmassági fokozatát" (UF) tudom megkülönböztetni. Ha csu­pa kormánypáni politikus üli körül a kerekasztalt, akkor a műsor re­ménytelenül a 3 UF minősítést ér­demli ki, ha koalíciósokkal szem­ben szlovák ellenzékiek is helyet foglalnak, akkor többnyire a 2 UF esete áll fenn, ha pedig a kor­mánypártiakon és a szlovák ellen­zékieken kívül még magyar képvi­selő is előfordul az éppen sztárolt politikusok között, akkor már-már úgy érzem, egészen nézhető volt a Lépések (1 UF). A tegnapi kerekasztalt a papír­forma szerint 1 UF-fai kellene minősítenem, hiszen az ellenzéki Eduard Kukán volt külügyminiszte­ren kívül Bugár Béla is jelen volt, mégpedig erőteljesen. Aki - tud­juk - nagy debatter, ha a műsorve­zető ebben nem gátolja. Nos, ezút­tal nem gátolta. Ennek ellenére az én különbejáratú Kroky-minősíté­sem: 2,7 UF. Az történt ugyanis, hogy az egytémájú vitaműsor (az alapszerződés ratifikálása) 70 per­cében a kormánypárti Jozef Pro­keš (SZNP) annyira egy húron pen­dült az ellenzéki Eduard Kukannai (DU), hogy időnként már-már attól tartottam, nyelvespuszit váltanak. Egymással versengve bizonygat­ták, miért nem lenne jó Szlovákiá­nak, ha szerdán ratifikálnák az alapszerződést. E magatartás rá­nyomta bélyegét az egész műsor­ra. Bugár úron kívül senki sem merte elengedni magát. Hiába ve­tette latba ékesszólását Šesták úr, a külügyminisztériumi államtitkár, hiába állította Vladimír Mečiart és Juraj Schenket, a szlovák diplomá­cia irányítóját képviselve, hogy jó a Párizsban aláírt és megtapsolt do­kumentum szövege, a tévékame­rák előtt megfagyott a hangulat, senki sem merte ütni a vasat a ra­tifikálás érdekében. Még Dušan Slobodník sem galoppírozta el ma­gát ez irányban, pedig hát aligha jelent elévülhetetlen dicsőséget a külügyi bizottság számára, ha erről, a zömében kormánypárti testületről is kiderül, hogy megtor­pedózza a miniszterelnök műkö­désének legnagyobb külpolitikai bravúrját. Legjobban még az illett volna bele ebbe a műsorba, ha Šesták és Bugár erőteljesen megtámo­gatja egymást. De az államtitkár ezt nem merte megtenni. így tö­mény unalomba fulladt a műsor. Legfeljebb az tudta volna igazán „feldobni", ha Vífazoslav Moricot és Duray Miklóst is meghívják a kamerák elé, és mindketten eldur­rantgatják petárdáikat. Találkozá­suk némi pikantériát belevihetett volna a Lépések tragikomikus 70 percébe. TÓTH MIHÁLY Eörsi lakossági fórumokon Új Szó-hír Szombaton fejezte be három­napos szlovákiai látogatását a Szlovák Külügyi Társaság meghí­vására ideérkezett magyarorszá­gi Szabad Demokraták Szövetsé­gének küldöttsége, amelyet Eörsi Mátyás, a magyar parlament kül­ügyi bizottságának elnöke veze­tett, tagjai pedig Kaszás Tibor or­szággyűlési képviselő, illetve Mát­rai Julianna, az SZDSZ külügyi ta­nácsának titkára voltak. A három­tagú delegáció a látogatás záró­programjaként lakossági fórumo­kon vett részt a galántai művelődési házban és a Komáro­mi járásbeli Nagykeszin. A fóru­mon a magyarországi vendége­ken kívül részt vett Boros Jenő, Magyarország pozsonyi nagykö­vete, A. Nagy László, az MPP elnö­ke, parlamenti képviselő és Tóth Károly, az MPP alelnöke. A galán­tai lakossági fórumon - amelyet a Magyar Polgári Párt járási el­nöksége szervezett - szó volt Ma­gyarország külpolitikai törekvése­iről, a novemberben elfogadott szlovák államnyelvről szóló tör­vényről, illetve a szlovák-magyar alapszerződés pozsonyi parla­mentben való ratifikálásának esélyeiről. A találkozó után Eörsi Mátyást a fórumon szerzett ta­pasztalatairól kérdeztük. - Számomra rendkívül haszno­sak az ilyen találkozók. Ezeken a beszélgetéseken gyakran bíráló megjegyzések is elhangzanak a magyar kormány határon túli ma­gyarságot érintő külpolitikájára vonatkozóan, ám mindig kiderül, hogy ezek az észrevételek igazá­ból érzelmi alapúak. Ez számom­ra teljesen érthető, hiszen más helyzetből ítéli meg ezt a kérdést a szlovákiai magyar, mint az anya­országban élő. Amikor aztán sorra vesszük azokat az eszközöket, melyek a magyar kormány rendel­kezésére állnak, ahhoz, hogy be­folyásolni tudja a szlovákiai ma­gyarság helyzetét, s kiderül, hogy ezekkel az eszközökkel miként él a kabinet, a hozzászólók többsé­ge egyetértéséről és támogatásá­ról biztosít bennünket - közölte. A háromnapos látogatást érté­kelve Eörsi Mátyás leszögezte: ­Egészében véve hasznosnak ér­tékelem a szlovákiai politikusok­kal folytatott tárgyalásaimat. Úgy tűnik, hogy őket is meglepte a nyelvtörvény külföldön való zajos fogadtatása. Partnereim azon a véleményen voltak, hogy ebből a helyzetből csak a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó tör­vény elfogadása jelenti a kiutat. Én valamennyi beszélgetőpartne­remnek jeleztem, hogy erre minél hamarabb, tehát már tavasszal sor kerülhetne. (kamoncza) Terítéken az alapszerződés (Folytatás az 1. oldalról) előtt elmondta, nem titkolják, hogy a ratifikálással kapcsolatban problémák merültek fel, főként a ma­gyar kormány képviselőinek egyes lépései és kije­lentései miatt. A magyar fél ugyanis olyan módon ér­telmezi a dokumentumot - magyarázta -, amelyet szlovák részről elutasítanak. - Szé/sőséges eset­ben, ha nem sikerülne kielégítő megoldást találni, mivel nem akarjuk a ratifikálás folyamatát megsza­kítani vagy elutasítani, a ratifikálásról szóló szava­zás a törvényhozás következő ülésén folytatódna" ­jelentette ki. Egy kérdés kapcsán közölte: azon lesz­nek, hogy biztosítsák a dokumentum egységes ér­telmezését. Kilátásba helyezte egy értelmezési passzus elfogadását, amely megerősíti majd a szlo­vák kormány alapszerződés aláírása előtt kinyilvání­tott véleményét. A DSZM országos tanácsa tegnap foglalkozott az új területi közigazgatási beosztás előkészületeivel is, amelyet Ľudovít Hudek belügyminiszter ismerte­tett. A sajtóértekezleten Hudek kifejtette: tárcájá­nak 1996 januárjáig elő kell terjesztenie a területi közigazgatási beosztás törvénytervezetét, melynek munkaverzióját az országos tanács elé tárta. Az alapanyag nyolc kerülettel számol, amelyek első fo­kon 81 vagy 68 járásra tagolódnak majd. Egyelőre nincs eldöntve, hogy az egyes kerületekhez mennyi körzet tartozzon. Hudek szerint a számuk 68-tól a mainak megfelelő 121 körzetig terjedhet. Hangsú­lyozta: a koncepció nem végleges, január végéig sok tekintetben módosulhat. Lapunk kérdésére, hogy az új területi közigazgatási beosztással összefüggés­ben a választási törvény módosításáról is beszéltek­e, a belügyminiszter nemmel válaszolt. Húska ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem lesz napirenden. A DSZM alelnö­ke egy kérdés kapcsán megerősítette, pártja új székházat keres. (horváth) Mielőbb a bővítésről (Folytatás az 1. oldalról) találkozója az Európai Bizottság formális országértékelése, vala­mint a pénzügyi kihatásokról ké­szült jelentése ismeretében „a lehetséges legkorábbi időpont­ban döntést hoz" a tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről. Hí­rek szerint elsősorban skandi­náv nyomásra a kérdést szom­baton ismét napirendre tűzték, s végül az említett megfogalma­zást kiegészítették annak dekla­rálásával: a Tizenötök vezetői erősen remélik, hogya társultak­kal a tárgyalás megkezdése időben egybe esik a Máltával és Ciprussal esedékes csatlakozási tárgyalások megindításával. Értesülések szerint a módosí­tás mögött főként nagyon erőtel­jes dán fellépés húzódik meg (a skandináv országok elsősorban a balti államok miatt aggódnak a szélesítési folyamat gyorsítása miatt — jegyezték meg diplomá­ciai források). Felipe Gonzalez spanyol kor­mányfő rendkívül eredményes­nek nevezte a felvételre váró or­szágok képviselőivel folytatott szombati megbeszélést, és kije­lentette, hogy az EU különleges figyelemmel ügyel majd arra, hogy ezen országok egyenlő esé­lyekkel kezdjék meg e folyama­tot. Jelezte egyúttal, hogy az Eu­rópai Bizottság meg fogja vizs­gálni minden egyes ország hely­zetét, és jelentést nyújt be a té­mában a kormányközi konferen­ciának. Az EU soros elnöke — aki a csúcstalálkozó egyik legfonto­sabb témájának nevezte a bőví­tést — úgy vélte, hogy a belépés­sel kapcsolatos első konkrét tár­gyalások előreláthatólag 1997 decemberében kezdődhetnek meg. Elmondta egyúttal, hogy a témában nem csak az EU-tagor­szágok, hanem az érintettek közt is teljes az egyetértés. Mint fogalmazott: a csúcstalálkozó résztvevőinek egyöntetű vélemé­nye szerint a bővítés politikailag nemcsak szükséges, hanem el­engedhetetlen is, hiszen a konti­nens biztonsága és stabilitása csak akkor biztosítható, ha a fejlődés lehetősége mindenki számára egyformán adott. Jac­ques Santer az EU bővítéséről szólva kifejtette, hogy ez csak akkor történhet meg, ha semmi­képp nem veszélyeztet az unió felbomlásával, szétesésével, és ha nem okoz túlzott költségveté­si terheket. Viszonylag visszafogottan be­szélt sajtóértekezletén ugyan­erről a témáról Helmut Kohl és John Major. Major mindenek­előtt emlékeztetett azokra a költségekre, amelyekkel a maj­dani kelet-európai bővítés jár. Kohl a maga részéről leszögezte: nem lát esélyt arra, hogy a tár­sult kelet-európai országok 2000 előtt az Unió tagjai legye­nek, mivel az ehhez vezető tag­felvételi tárgyalások 4-5 évig is eltarthatnak. A társult országok vezetői elé­gedettségüknek adtak hangot, bár Jozef Oleksy lengyel, és Vác­lav Klaus cseh kormányfők hoz­zátették, hogy „nem teljesen" elégedettek. Oleksy ennek kap­csán kifejtette: arra számított, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország külön is emlí­tésre kerül, mint a csatlakozás­hoz vezető folyamatban legelöl járó országok. Klaus hazaérke­zése után Prágában cáfolta, hogy korábban elégedetlenségé­nek adott volna hangot a madri­di döntések kapcsán. A tanácskozáson Szlovákiát képviselő Vladimír Mečiar a cseh hírügynökség szerint úgy nyilat­kozott, hogy Pozsony számára el­fogadható a madridi csúcson született elhatározás, s remé­nyét fejezte ki, hogy az EU min­den tagjelölthöz egyformán vi­szonyul, és nem tesz különbsége­ket. A szlovák politikus közölte, hogy röviden tárgyalt Václav Kla­usszal, elsősorban azt a szlovák kezdeményezést vitatták meg, hogy még az EU kormányközi konferenciája előtt Pozsonyban tartsanak találkozót a társult kö­zép-európai országok képviselői. Mečiar szerint Prága ezt a kér­dést másként látja. Eredetileg azt rebesgették, hogy Madrid­ban szlovák-magyar kormányfői tárgyalásokra is sor kerül. Mečiar erről mindössze annyit mondott: közölte Horn Gyulával, hogy a múlt dolgaira fátylat kell borítani. Győztek a szocdemek (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap esti előzetes eredmé­nyek szerint a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb voksot, a szavazatok 38 százalékát, sőt, hattal növelték mandátumaik szá­mát, így valószínűleg 71 képvi­selőjük lesz a parlamentben. A néppártiak 28 százalékot és 53 mandátumot értek el az eddigi 52-höz képest. A Jörger-féle FPÓ meglepetésre nem tudott előre­törni, 22,3 százalékot ért el, s így továbbra is 42 képviselője lesz. A győztes szociáldemokraták nevé­ben Franz Vranitzky kancellár azt nyilatkozta: valamennyi parla­menti párttal tárgyalni fognak a kormányalakításról, kivéve Haider szélsőséges FPÖ-jét. Az idő előtti választásokat kikényszerítő nép­párti Schüssel kész az SPÖ-vel tár­gyalni, s ha megbeszéléseik ered­ményesek lesznek, akkor fenn­marad a Bécsben tíz éve kor­mányzó koalíció. Karácsonyfák szigorú... (Folytatás az 1. oldalról) hivatal igazgatója tájékoztatott, már a múlt héten megkezdték az utak és fenyvesek fokozott el­lenőrzését. Valamennyi központ­jukban árusítanak karácsonyfát, hogy aki tisztességes úton akar hozzájutni, az megvásárolhassa. Az ellenőrzés irányításával megbí­zott Ladislav Bačo kérdésünkre elmondta, hogy járási méretben felmérték a terepet és általában tudják, hol próbálkoznak majd a karácsonyfatolvajok. Nemcsak munkanapokon, hanem szomba­ton és vasárnap, időnként pedig az éjszakai órákban is tartanak szolgálatot: a járőreikhez alkal­madtán rendőri segítséget is kér­nek. Bačo úr elmondta, hogy a tol­vajokat a helyszínen megbüntet­hetik. A fenyőfa ilyenkor nem csupán karácsonyi dísz és jelkép, hanem árucikk is. És ha árucikk, akkor ugyanaz vonatkozik rá, mint min­den más termékre. Nem ismeret­len fogalom a fenyőfalopás, talál­koztunk vele abban az időben is, amikor a piacon 15-20 koronába került a tűlevelű egy-egy darabja, és most sem ismeretlen a jelen­ség, amikor a fenyőfa méteren­kénti ára 100-140 korona, vagy egyes fajták esetében még annál is több. Amint azt a kassai erdé­szeti hivatalban Jozef Lázártól megtudtuk, ebben a régióban is előfordul évente néhány fenyőfa­lopás. - Most is jelentettek ne­künk egy ilyen esetet a Bödva menti erdőgazdaságok egyi­kéből. Állítólag, csak egy-két fáról van szó. Az erdőgazdaság illeté­kesei igyekeznek megtudni, ki volta tettes. Ha a kár 5 ezer koro­nán aluli, akkor az erdészeti szer­vek vizsgálják ki és zárják te az esetet, ha pedig a kár meghalad­ja az 5 ezer koronát, akkor az ügyet átadjuk a rendőrségnek ­közölte az illetékes. A tárca az idén is meghozta a saját belső in­tézkedéseit, rendeleteit, elrendel­te az erdők fokozott védelmét és ellenőrzését. Az erdőgazdaságok a keleti or­szágrészekben is rendszeresen gondoskodnak arról, hogy kará­csonyra fenyőfákkal lássák el a pi­acot. A szalánci erdőgazdaság szintén faiskolákból szállítja a ka­rácsonyfákat az ünnep előtti piac­ra. Az előző évek tapasztalataiból okulva, amikor ki-ki korlátlanul és önkényesen is vitte innét a fenyőfákat, ma az erdőgazdaság felügyelőivel a rendőrség ellenőrzi a fenyőfaszállítókat, vagyis a szál­lítók csupán hivatalos igazolással hagyhatják el az erdő területét, el­lenkező esetben bírsággal sújtják őket. Hasonló a helyzet a szalánci erdőgazdaság Királyhelmec mel­letti Erős erdejében, itt is éjjel­nappal ügyeletet tartanak. Nem csoda, hiszen egy-egy átlagos mé­retű fenyőfa ára itt 290-310 koro­na. A Kárpátok alsó nyúlványain gazdálkodó szobránci erdőgazda­ságban a felügyelők és rendőrök mellett közhasznú munkások is vi­gyázzák az erdőket. (k. m., farkas, gazdag, kat.) DBP: Áprilisban kongresszus A Demokratikus Baloldal Párt­ja IV. kongresszusának előkészí­tésével foglalkozott szombaton Pozsonyban tartott ülésén a párt országos tanácsa. Amint azt Pe­ter l/Ve/ss pártelnök elmondta, az ülésen úgy határoztak, hogy az országos kongresszust április 27-én és 28-án Nyitrán tartják meg, amelyen többek között új elnököt is választanak. Mint is­meretes, Peter Weiss már beje­lentette, nem jelölteti magát az elnöki posztra. A párt elnöki tiszt­ségérejelöltek listájáról várható­an a januári ülésen döntenek. Az országos tanács ülésén állásfoglalást dolgoztak ki a kormány által javasolt önkor­mányzati reformok kérdésé­ben, és megvitatták a baloldali erők közeledésének koncepció­ját, amely vélhetően a párt új programjában is komoly szere­pet kap. TA SR Földindulásra nem számítanak (Folytatás az 1. oldalról) szavazóhelyiségek az ország többi részén. A távol-keleti és szibériai területeken az első részvételi ada­tok szerint a két évvel ezelőttinél nagyobb volt a megjelenés. Csecsenföldön összecsapá­sok zaja közepette szavaztak. Külföldi újságírók beszámolója szerint választási csalásokra is sor került, hiszen egy személy többször is voksolhatott. A moszkvai központi választási bi­zottság mindössze annyit közölt, hogy nagyarányú volt a válasz­tók részvétele. Groznijban, a csecsen fővárosban állítólag több szavazat gyűlt össze, mint amennyi választót regisztráltak. Zjuganov kommunista vezető is úgy nyilatkozott, hogy többhely­ütt visszaéléseket tapasztaltak. Az előzetes közvélemény-kuta­tások a kommunisták és a nacio­nalista pártok előretörését jelez­ték. Ennek ellenére politikai föld­indulást aligha eredményez a vá­lasztás, miután az oroszországi változások jószerével visszafordít­hatatlanok, illetve reális hatalom­mal az elnök rendelkezik, aki elv­ben figyelmen kívül hagyhatja a parlamenti erőviszonyokat. Mind­amellett a kommunisták esetle­ges előretörése kiélezheti az új duma ás Jelcin elnök viszonyát. Borisz Jelcin elnök a politikáját támadó orosz kommunisták és na­cionalisták parlamenti előretöré­sének lehetőségére utalva vasár­nap leszögezte: semmi sem kény­szerítheti az eddigi reformirányvo­nal feladására. Jelcin nem zárta ki, hogy a választások után változhat a kormány összetétele, viszont kö­zölte, hogy továbbra is kitart Viktor Csernomirgyin kormányfő mellett. A két hónappal ezelőtti szívroha­ma után a barvihai szanatórium­ban lábadozó államfő az ott beren­dezett szavazóhelyiségben vok­solt. Közölte: februárban jelenti be döntését, hogy indul-e a jövő évi el­nökválasztáson.

Next

/
Thumbnails
Contents