Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-15 / 290. szám, péntek

1995. december 16. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [3] Ha január... ... akkor, sajnos, lapáremelés. Tovább drágul az újság­nyomó papír, több nélkülözhetetlen szolgáltatás, s habár szerkesztőségünkben további drákói szigorú takarékossá­gi Intézkedéseket vezetünk be - többek között rövidesen olcsóbb helyiségekbe költözünk megnövekedett költsé­geink egy részét még így sincs miből fedeznünk. Ezért vagyunk kénytelenek Januártól egy-egy koronával megemelni az Új Szó és a Vasárnap árát. Nem vigaszként, hanem tényként említjük, minden szlovák napilap Is erre kényszerül, s azok a lapok még drágábbak lesznek. Jól tudjuk és mélyen átérezzük, hogy olvasóink nagy ré­sze milyen súlyos megélhetési gondokkal küzd naponta, mégis arra kérjük valamennyiüket, ne hagyjanak el ben­nünket. Egyetlen szlovákiai magyar napilapunk további sor­sa teljes mértékben Önöktől függ. Tisztelt Olvasóink! Kér­jük és előre is köszönjük további bizalmukat. Igyekszünk az eddiginél is színvonalasabb munkával meghálálni. A szerkesztőség PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI U] Szó-tudósítás A KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM indokolatlannak tart­ja a kormánypárti politikusoknak a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti ratifikálása elnapolá­sára irányuló szándékát Ezt Ján Čarnogurský elnök jelentette ki a mozgalom tegnapi sajtótájékoz­tatóján, ugyanakkor nem árulta el, miként szavaznak majd a KDM parlamenti képviselői. Mikuláš Dzurinda alelnök érte­sülése szerint a Nemzeti Vagyon­alapban-szokatlan munkatempó­ban privatizálnak - a hivatalnoko­kat napi tízórás munkára és hét­végi műszakokra kötelezik. Dzu­rinda furcsállja a nagy ütemet, ám nem bocsátkozott találgatás­ba. Az állampolgárok kinevetésé­nek nevezte az 1996-os költség­vetést, amely a Matica slovenská­nak, a parlamentnek s ezen belül a házelnöknek és helyetteseinek juttat pluszpénzt, illetve a kor­mánypárti képviselőknek köszön­hetően számol a törvényhozók fi­zetésének valorizálásával is. Dzu­rinda szerint a közszolgálati tele­vízió és a rádió a kormánnyal szembeni pozitív hozzáállásáért kapott többet az eredeti tervezet­ben előirányozottnál. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT elnö­ke példa nélküli pimaszságnak tartja a költségvetési pénzek, olyan elosztását, amilyet a kor­mánykoalíció parlamenti képvi­selői vittek keresztül a törvényho­zásban. A. Nagy László konkrétan a kormányhivatal költségvetésé­nek megemelését tartja felháborí­tónak, s azt, hogy e hivatalt el­lenőrzési jogkörrel ruházzák fel ­ellenőrzi majd a kabinet tagjait, a tárcákat, a járási és körzeti hivata­lokat, de az önkormányzatokat is, amennyiben állami feladatokat látnak el, sőt büntetést róhat ki. A. Nagy László a párt tegnapi sajtótájékoztatóján sorolta kifo­gásait a szlovák hírszerzés költ­ségvetésének növelésével, vala­mint a lakásépítkezésre szánt összeg elosztásával szemben is. Bírálta a kormánypártiakat, ami­ért csak magukra gondoltak, vi­szont megfeledkeztek az egész­ségügyről, a kultúráról, a nemzeti­ségekről és a községekről egya­ránt. Részletesen ismertette az újságírókkal a többség által, saj­nos, elvetett javaslatot, amely azt célozta, hogy a január elsejéig nem nevesített földek (a termőte­rület közel 40 százalékát teszik ki) ne kerüljenek az állam tulajdo­nába, hanem a községek igazga­tásába. A. Nagy László is úgy véli, hogy a parlamentnek késlekedés nél­kül kellene megtárgyalnia és megszavaznia a szlovák-magyar alapszerződést. A kormány és név szerint Vladimír Mečiar bűné­nek tartaná, ha a szerződés nem kapna szükséges támogatást. ­Mindez azért van - mondta -, mert Mečiar a szerződés előké­szítési folyamatában nem volt hajlandó tárgyalni sem koalíciós partnereivel, sem az ellenzékkel és a Magyar Koalícióval, holott er­re többször tett ígéretet, (gágyor) - Az 1996-os évi állami költ­ségvetésről szóló parlamenti vitá­ban a kis- és középvállalkozások támogatását kértük, mert úgy vél­jük, hogy a privatizáció jelenlegi módszerére a „politikai" jelző ér­vényes - jelentette ki Ľudovít Cér­nák, SZLOVÁKIA DEMOKRATIKUS UNIÓJÁNAK alelnöke a párt teg­napi sajtótájékoztatóján. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy képviselőik rámutattak a „beteg hitelek tömegét" kezelő pénzintézetek helyzetére, ame­lyet szerintük törvényes úton kel­lene megoldani. A DU alelnöke úgy véli, hogy a szerdán elfoga­dott költségvetési törvény haté­kony eszköze lesz a politikai hata­lom megszilárdításának, mivel két hatalmi központot szilárdít meg Szlovákiában - a Matica slo­venskát, valamint a közszolgálati rádiót és televíziót. TA SR Eörsi Mátyás Pozsonyban ÚI Szó-tudósítások Tegnap háromnapos szlovákiai látogatásra Pozsonyba érkezett Eörsi Mátyás, a Szabad Demokra­ták Szövetségének politikusa, a magyar parlament külügyi bizott­ságának elnöke. Bár nem hivata­los látogatásra érkezett, pozsonyi tartózkodását kihasználva meg­beszélést folytatott Dušan Slo­bodníkkal, a szlovák parlament külügyi bizottsága elnökével és Emil Kuchárral, a külügyminiszté­rium főigazgatójával. Miként azt Dušan Slobodníktól megtudtuk, a magyar vendéget elsősorban a ki­sebbségi nyelvek használatát sza­bályozó törvény elfogadásának esélye és a szlovák-magyar alap­szerződés ratifikálásának kérdé­se érdekelte. A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a szlovák törvényhozás ratifikálja a dokumentumot, ugyanakkor tu­datta magyar kollégájával: meg kellene egyezniük az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásának egysé­ges értelmezésében. Slobodník szerint az Eörsivel folytatott be­szélgetésből nem derült ki, egyet­értene-e a magyar fél azzal, hogy ezt a feladatot egy szlovák-ma­gyar jogász szakértőkből álló cso­portra bízzák. - Ha nyilvánvalóvá válna, hogy itt nem a kollektív jo­gok képezik a játék tárgyát, min­den megoldódna - jelentette ki. Kérdésünkre, hogy az 1201-es ajánlással kapcsolatos aggályok miatt elhalasztódhat-e a ratifiká­lás, Slobodník leszögezte: - A rati­fikálásra mindenképpen sor ke rúl. De hogy mikor, az kérdéses. Eörsi Mátyás tegnap találkozott a Demokratikus Unió és a Keresz­ténydemokrata Mozgalom ve­zetőivel, majd előadást tartott a Szlovák Külpolitikai Társaság előtt. Ma ellátogat az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Demokrata Párt székházába. Szombaton 9.30-kor az MPP járá­si irodájának szervezésében la­kossági fórumon vesz részt a ga­lántai kultúrházban. A téma: a magyar külpolitika, a nyelvtör­vény és a szlovák-magyar alap­szerződés értékelése lesz. Ugyan­ezek a témák dominálnak majd a 15.30-kor kezdődő nagykeszi la­kossági fórumon is. (horváth) - Magyarország elemi érdeke, hogy Szlovákia csatlakozzék az Európai Unióhoz, illetve szom­szédjai integrálódjanak az euro­atlanti szervezetekbe - jelentette ki tegnap Pozsonyban Eörsi Má­tyás a Magda Vášáryová vezette szlovák Külügyi Társaságban. A magyar külpolitika irányvona­lait elemezve rámutatott, hogy mind a hat parlamenti párt csak­nem azonosan vélekedik a ma­gyar külpolitika alappilléreiről ­az euro-atlanti integráció fontos­ságáról, a szomszédos országok­kal való jó kapcsolatok megte­remtéséről és ápolásáról, vala­mint a magyar kisebbségek legi­tim jogai védelmezésének szük­ségességéről. A politikus el­mondta: az első napon az a be­nyomás alakult ki benne, hogy a szlovák politikai elitet meglepték az EU-tiltakozások. S bár a nyelv­törvényt nem lehet visszavonni, benyomása szerint kísérlet van a csorba kiküszöbölésére. Eörsi fontosnak tartja, hogy a szlovák parlament a legrövidebb időn be­lül megalkossa a kisebbségi nyel­vek használatáról szóló törvényt. Szerinte az integráció elősegíti a kisebbségi kérdés kezelését is. Az alapszerződés kapcsán a szlo­vák térfélen legnagyobb vitát ki­váltott kollektív jogokról kijelen­tette: az EU 1201-es dokumentu­ma nem tesz említést a kollektív jogokról, s a politikusoknak nem szabadna akadémiai vitákba bo­csátkozniuk tartalmáról, inkább az egyéni jogok gyakorlati megva­lósítására kellene összpontosíta­. niuk. Az autonómiával kapcsolat­ban kifejtette: Maastricht rögzíti a szubszidiaritást, márpedig ez au­tonómiát is jelenthet. (gágyor) KOMAROM Elfogadták a városi költségvetést Tegnap tartotta ez évi utolsó ta­nácskozását Komárom város képviselő-testülete. A 29 fős tes­tület 18 napirendi pontot vitatott mega maratonira nyúlt tanácsko­záson. Ennek részleteiről Stuben­dek Lászlót, Komárom alpolgár­mesterét kérdeztük. - A tanács­kozás egyik legfontosabb prog­rampontja az 1996-os költségve­tés megvitatása volt. A jövő évi költségvetésben a képviselő-tes­tület a törvényből adódó kötele­zettségei mellett a szociális szfé­rára is gondolt, főleg a nagycsalá­dosokra, fiatalkorúakra és az idős rászorulók támogatására. Továb­bá a sport és a kultúra támogatá­sán kívül a városfejlesztésre is fordítanak bizonyos összeget. Ez több millió koronát tesz ki, és nemcsak a belváros, hanem a la­kótelepek és a városhoz csatolt falvak fejlesztésére is jut belőle. A testület a vita után elfogadta a jövő évi költségvetést. Az ülésen felülvizsgálták a belvárosi járműforgalmat, és a testület úgy döntött, hogy a belvárosban az eddiginél nagyobb mértékben korlátozzák a forgalmat és a gép­kocsik parkolását. A képviselő­testület eldöntötte, hogy jelképes összegért átadja a komáromi ka­tolikus felekezet tulajdonába az évszázadok óta a város tulajdo­nát képező mindenkori plébánia­épületet. (kamoncza) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Szövetkezeti transzformáció N. N.: Olvastunk Is meg hallottunk is arról, hogy a törvényho­zók módosították a szövetkezetek transzformációjáról szóló törvényt. Mivel nekünk ezzel kapcsolatban nagyon sok kérdé­sünk lenne, azt szeretnénk tudni, hogy hol juthatunk hozzá en­nek a törvénynek a számunkra is érthető magyar szövegéhez. Igaz az, hogy az új törvény értelmében mindazok, akik nem tagjai a szövetkezetnek, és akiknek a földjét csak bérleti szerződés alapján használta a szövetkezet, elvesztik a földjei­ket, és azok helyett csak valamilyen részvényeket kapnak? Tudomásunk szerint decern- tás egy ennyire általános kisajátí­ber 8-án jelent meg a Törvénytár­ban a szövetkezetekben vagyoni viszonyok szabályozásáról és a vagyoni igények rendezéséről szóló törvény legutóbbi és eddig legjelentősebb módosítása, amelynek 1996. január elsején kellene hatályba lépnie. Ennek a törvénynek (vagy legalább a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseinek) for­dítását a szerkesztőségünk re­mélhetőleg még a jövő hét folya­mán közli. Ami a második kérdését illeti, nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy az említett törvénymódosí­tást mondott volna ki, hiszen ez minden eddiginél durvábban sér­tené nemcsak a szlovák alkot­mányt, de az európai jogfelfo­gást, illetve azokat az emberjogi egyezményeket is, amelyeket a Szlovák Köztársaság ratifikált, és amelyek még a törvényeknél is nagyobb jogi erővel bírnak. Itt ta­lán inkább arról van szó, hogy a már megállapított szövetkezeti vagyonrészek (azaz nem az egyé­ni tulajdonban levő, az ingatlan­nyilvántartásban is egyéni tulaj­donosok nevén vezetett földek) helyett adnak ki értékpapírokat, részjegyeket. (fekete) Októberi statisztika A statisztikai hivatal közreadta az októberi gazdasági mutatókat. Ezek szerint az említett hónapban a múlt év azonos időszakához ké­pest 13,2 százalékkal nőtt az ipari, és 6,5-tel az építőipari termelés. A fuvarozó vállalatok 5,8 százalékkal több árut szállítottak, a kiske­reskedelmi forgalom folyó árakon számolva 13,6, állandó árakon pedig 5,4 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság a múlt év októberéhez viszonyítva 13,7 százalékkal több vágóállatot és 4,8 százalékkal több vágóbaromfit adott el. Az átlagnominálbérek a 25, illetve en­nél több személyt foglalkoztató vállalatoknál a múlt év azonos időszakához képest 17,8 százalékkal emelkedtek (7792 korona). Az iparban a reálkeresetek 9,7, az építőiparban 7,3, a közlekedés­ben 10,2, a kereskedelemben pedig 7,8 százalékkal nőttek. TA SR HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombat. A hét aktuális politi­kai eseményeinek összefoglalója után a műsor szerkesztője, Szabó Mária stúdióvendégeivel a geneti­káról beszélget. A hallgatók meg­tudhatják, hogy milyen gyakran fordul elő nálunk genetikai rendel­lenesség, és hogy lehet-e védekez­ni ellene. A déli hírek után nosztal­giázni hívjuk a hallgatókat a Slá­germúzeumba. 12 óra 50 perckor Szép szó, verses összeállítás. 14 óra 10 perctől részleteket közvetí­tünk a Hegedűs a háztetőn című musicalből. Az év utolsó komoly­zenei fejtörőjére 15 órakor kerül sor. A magyarországi kárpótlási je­gyekkel rendelkezők figyelmébe ajánljuk a fél négykor kezdődő Vállalkozók műsorát. A hírek után Köszöntő, majd hírösszefoglaló műsorzárásig. Vasárnap. Kilenc órakor hírek­kel kezdődik a magyar adás. Ne­gyed tíztől a katolikus félórában dr. Barsi Balázs Ferenc-rendi ta­nár adventi elmélkedésének foly­tatását hallgathatják meg, majd beszélgetés hangzik el Nagy Já­nos zsemléri esperessel. 10 órá­tól a Kamaszrádióban bemutat­juk a felsőszeli kamaszokat. Mo­zart Esz-dúr vonósötöse hangzik el a Századok zenéje című soro­zat adásában. A 11 órakor kezdődő Segítsünk a karácsony jegyében készült. Szólunk a csal­lóközcsütörtöki önkormányzat nemes gesztusáról, bemutatjuk a tolókocsihoz kötött Bűben Gabri­ellát, és elmondjuk, hogyan várják a szeretet ünnepét az értelmi sé­rült gyermekek nyárasdi szociális intézetében. A déli hírek után Randevú. A szerkesztő, Csenger Ferenc ajánlata: Karácsonyi rock­mise a Szent Márton-dómban, az Ifi 1996-os tervei és álmai. 15 órakor kezdődik az Irodalmi mo­zaik, melyben a pozsonyi Magyar Kultúra Boltja karácsonyi könyvkí­nálatáról Dobos Éva, a Madách­Posonium új könyveiről pedig Oszvald Zsuzsa nyilatkozik. A szentcsalád járás szokását mu­tatja be a Hazai tájakon, (bodri) VÉLEMÉNYEK A MEGHOSSZABBÍTOTT TELI SZÜNETRŐL • A TAVASZI SEM MARAD EL A gyerekek örülnek, a szülők és pedagógusok kevésbé A téli szünet január 8-áig történt meghosszabbítása, va­lamint az, hogy több járásban kénytelenek voltak elren­delni az úgynevezett influenzaszünetet, nem befolyásol­ja majd a tavaszi szünidőt - mondotta Vladimír Hagara, az oktatásügyi minisztérium szóvivője azokra a híreszte­lésekre reagálva, melyek szerint a tavaszi szünetet az említett okok miatt el fogják törölni. A; r egyes iskolák és oktatásügyi létesítmények náthalázjárvány miatti bezá­rását a járási higiénikusok rendelték el. Az alábbiakban tudósítóink arról számolnak be, hogyan vélekednek az emberek a karácsonyi szünet meghosszabbításán ÚJ Szó-összeállítás Aki politikumot lát Kassán és környékén több szülőtől is megkérdeztük, mit szól az alap- és középiskolá­sok téli szünidejének meg­hosszabbításához. A vélemé­nyek . megoszlanak. Van, aki azt mondja, az a néhány nap nem mehet a tanulás rovásá­ra, s legalább tovább élvezik a gyerekek a tél örömeit - ha lesz hó, és lehet majd korcso­lyázni. Elsősorban azokban a családokban vélekednek így, ahol az édesanya nincs mun­kaviszonyban, esetleg gyer­mekgondozási szabadságon van, illetve ahol a nagy­szülőkre bízhatják a gyerme­keket. De jócskán vannak olyan családok is, ahol gondot okoz a gyerekek elhelyezése. Egy édesapa az intézkedés­ben egyfajta politikumot lát, s nérrti iróniával megjegyezte: ­Lehet, hogy e döntés által vala­kik népszerűbbek akarnak len­ni, és lesznek is, de ez a mód­szer csalóka. Nem lenne hasz­nára az országnak, ha a politi­kusok a szünetek meg­hosszabbításában versenyez­nének egymással, s végül az lenne a főfő, aki teljesen eltö­rölné a kötelező iskolába já­rást. (g-f) Hová tegyük a gyereket? - A meghosszabbított téli szünet kissé váratlanul ért bennünket - mondta a minap az egyik bodrogközi család­apa. - Bár a két ünnep közötti napokra szabadságot vettünk ki a feleségemmel, de az ün­nepek után egy hétig egyedül marad a nyolcéves kislányunk és 11 éves fiunk. Nincs, akire rábízzuk őket, mert a nagy­szülők távol élnek, így napköz­ben magukról kell gondoskod­niuk, és ez nem éppen veszély­telen. Soknak tűnik az iskolai szünet, bár nem tudom, mi­lyen hatással lesz az oktatás­ra. (katócs) Mennyi lesz a fizetés? A szünet meghosszabbítá­sáról Tímár István, az érsekúj­vári magyar alapiskola igazga­tója a sajtóból szerzett tudo­mást, hivatalos értesítést nem kapott az iskola vezetése. Mint mondta, ma és holnap tanács­koznak a járás iskolaigazgatói, s valószínű, ezen a megbeszé­lésen foglalkoznak majd ezzel a kérdéssel is. Egyébként be­vett gyakorlat, hogy a város te­rületén azokon a napokon, amikor szünetel a tanítás, egy iskolában üzemel a napközi azon gyerekek számára, aki­ket a szülők nem tudnak más­hová elhelyezni. Főleg a kisis­kolások szüleinek jelent gon­dot a meghosszabbított téli szünet. Az Érsekújvári járás legna­gyobb magyar tanítási nyelvű alapiskolájában, a párkányiban egyelőre még nem döntötték el, hogy a téli szünet alatt műkö­dik-e majd a napközi. Ezt az igénylők számától teszik függővé - tudtuk meg Szász Éva igazgatóhelyettestől. A pe­dagógusok és a szülők szavai­ból egyértelműen kiderült: nem igazán örülnek az ilyen váratlan intézkedéseknek, hiszen előfor­dulhat, hogy egy nagy iskola­épületet csupán tíz gyerek mi­att kell fűteni, mert a fűtést nem lehet úgy szabályozni, hogy csak néhány helyiségben legyen meleg. (kamoncza) Békéscsabai festők Pozsonyban Új Szó-tudósítás „A magyar kultúra törzsén nőtt terebélyes gallyak" - ezzel a hasonlattal jellemezte Ezüst György budapesti festőművész a békéscsabai és a Békés megyei nemzetiségek kultúráját, konkré­tan az ott élő festők művészetét azon a tárlatnyi­tón, amelyet a Pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pontban tartottak. A magyarországi nemzetisé­gek napja keretében szervezett pozsonyi kiállí­tást a számos szlovák festő mellett megtisztelte jelenlétével Sisák Péter békéscsabai alpolgár­mester és István Anna, a Békés Megyei Szlová­kok Szövetségének elnöke is. A „Viharsarokból" érkezett képzőművészeti al­kotások kamarakiállításának megnyitóján termé­szetesen szó esett a közelmúltban Békéscsabán megnyílt szlovák galériáról és a képzőművészet nemzetek közötti közvetítő szerepéről is. A verni­százs hangulatát emelte Csasztvanné Vass Edit­nek, a Tessedik táncegyüttes szólistájának énekművészete, valamint Vojtech Kondrót vers­mondása. A Csuta György, Ezüst György, Gubis Mihály, Lonovics László, Molnár Antal, Szereday Ilona, Slezák Lajos és Várkonyi János festménye­iből nyílt kiállítás január 19-éig látható a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban. (k-y)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents