Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-14 / 289. szám, csütörtök

L4J95. december 14. KULTU R A ÚJSZÓ U lozsnyói színjátszók iülföldi sikere J rozsnyói Városi Kulturális Központ mellett egy éve rnködő hivatásos szlovák színtársulat, az Actores első iomoly külföldi bemutatkozásán vett részt a közelmúlt­on Belgiumban. A Leuvenben október 30-a és novem­ter 4-e között megrendezett fiatal színészek nemzetközi Itsztiválján nagy sikerrel szerepeltek a fiatalok. A rozs­ból színészek egy sikeres pályázatnak köszönhetően ju­lottak el a FABULEUS '95 nevű találkozóra, melyen raj­Já kívül angol, portugál, török, magyar (az idén a Jókai Hapokon is bemutatkozott budapesti Krétakör Színház) ís a vendéglátó leuveni Jonna színiiskola növendékei tettek részt. •Csodálatos élményt jelen­1 számunkra a fesztivál ­indja Tatiana Masníková, az Vres koreográfusa és ren­fóje -, mert mind szakmai, |d emberi szempontból pn közegben találtuk ma­ikat, amire úgy érzem, min­iinyitott, a művészetekre fo­»ny ember vágyik. Egy sn ifjúsági kultúrközpontba (ültünk, ahol a fiataloknak nden feltételük megvolt ah­!, hogy annak termeiben ibadon - egyénileg vagy kö­jségben - foglalkozzanak az 1 ,ttlődésüket felkeltő játék­hangszerrel, ecsettel. A na színiiskolát 12-25 éves ä fiatalok látogatják, és a izetközi fesztivál számukra óriási tanulási lehetőséget elentett. Ez volt egyébként a ílkozó egyik nem titkolt cél­Is. Mi titokban csodálattal itiink ennek az iskolának a /eridékeire. Tizenévesen itasztikus felkészültséggel, nészetességgel mozognak íínház világában, de ugyan­széles látókörrel bírnak 5 humán területeken is. tyűgöző a magabiztossá­ga szakmai kifejezőkészsé­gük és a tudásvágyuk, a kultú­rához fűződő viszonyuk. • A fesztivál plakátján olva­som, hogy az Actores fellé­pésével nyitották meg a fesztivált. Nem jelentett ez nagy feszültséget, szoron­gást? - kérdezem Peter Szőllős színésztől. - Amint megérkeztünk Belgi­umba, érezhető volt, hogy nagy elvárásokkal tekintenek a Szlo­vákiából jött társulat fellépése elé. Előzőleg ugyanis mindenki elküldte a szervezőknek video­kazettán az ott bemutatandó produkcióját, s ennek alapján döntöttek úgy, hogy mi kez­dünk. A Plot (Kerítés) című da­rabunkkal, bátran mondha­tom, óriási sikert értünk el, s mind a szakma, mind a közön­ség szinte körülzsongott ben­nünket. A leuveni rádióban a fesztivállal kapcsolatban ben­nünket hívtak nyilatkozni, és a szakmai elemzések során is nagyon sokan érdeklődtek kis csoportunk iránt. A fesztivál programja nagyon gazdag volt: az esti előadásokon kívül sok­oldalú szakmai foglalkozások zajlottak. Fellépéseink után újabb Belgiumba és Portugáliá­ba szóló meghívásokat kap­tunk, és a mostani házigazdá­ink megígérték, hogy eljönnek a következő, januárban tartan­dó új bemutatónkra. - Belgiumban alig tudnak valamit Szlovákiáról, az itteni viszonyokról - teszi hozzá Re­paszky Gyula, a társulat techni­kusa és mindenese. - Most mi képviseltük az országot - sike­resen. Megnyugtató volt érezni az ottani toleráns közeget, jó volt hallani az elismerő szava­kat, miszerint nélkülünk szegé­nyebb lett volna ez a színházi fesztivál. Szabad és okos gyerekek él­nek a hatvanezer diáknak ott­hont adó Leuvenben, mondják némi nosztalgiával a rozsnyói színészek, akiknek megterem­tik azt a környezetet, melyben teljesebb lehet az életük. Na­gyon kellene, hogy valami ha­sonlót tudjunk kialakítani itt, Rozsnyón is. Mert nálunk nincs hová menniük a fiataloknak, pedig vannak, akik igényesebb dolgokra is vágynak. Ott van­nak az Actores próbáin, szak­mai megbeszélésein. Örülünk, hogy közénk jönnek, de szomo­rúak vagyunk, mert látjuk a sokszor reménytelen helyzetü­ket. Szeretnénk a jövőben még jobban bekapcsolni őket mun­kánkba, úgy, ahogy ezt most is tettük a nagyon tehetséges, egyik darabunkban már szí­nészként is bemutatkozott s Belgiumban plakátjával, grafi­káival nagy sikert elért Marian Školský esetében is. AMBRUS FERENC edlik Ányos hazatérése •ledlik Ányos a magyar tudománytörténet egyik legtragiku­sabb alakja volt. Felfedezéseinek, találmányainak, sokéves •mérleti munkásságának alig volt külföldi visszhangja, s a '•Hag ma is keveset tud róla, pedig halála óta éppen 100 bztendö telt el, és a magyar tudomány több jeles képvi­selője - köztük Eötvös Loránd valamint a magyar tudo­ttén ytörténet-írás minden követ megmozgatott nemzetközi ismertetéséért. Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, szélma­bmharc ez, s már az is nagy eredménynek számít, ha Jedlik jínyosnak legalább a lábjegyzetekben sikerül helyet szorí­tni a nagy fizikatörténeti munkákban. De ne búslakod­unk 1 Az első elektromotor megszerkesztője, a dinamó-elv •klfedezője legalább a magyar köztudatban elfoglalta az őt megillető helyet, utcák, iskolák viselik nevét, s munkássá­gnak, életének dokumentumait Budapesten, Győrött, s lost már szülőfalujában, Szimőn is megtekinthetik az ér­Wődők. • Szimő az elmúlt esz­,'dőkben különösen sokat la tudós pap emlékének ^őrzéséért. Két esztendeje Ilik-mellszobrot avattak á fa­emploma előtt, s az idén ­ílának centenáriuma alkat­ból - a katolikus plébánia Hetében megnyitották azt mlékszobát, amelyben Jed­(okumentumok, a feltaláló lkásságát ismertető köny­stb. tekinthetők meg. Az lékszoba létrehozásának dolata Nagy Andrástól szár­s ő volt az, aki a kiállítás igát összegyűjtötte és el­lezte. Nagy András több év­les - kudarcoktól sem ites - erőfeszítésének gyo­lcsé az a megható tárlat, ily ékes bizonyítéka a ilöfalu ragaszkodásának és erőre kapott tiszteletének, meréssel kell szólnunk a női polgármester, Morvái in, valamint a szimői ön­mányzat fáradozásáról is, snez is kellett ahhoz, hogy lik Ányos visszataláljon löfalujába. • « * ISzlovák/aí Magyar Tudo­tyos Társaság a centenári­I alkalmából több rendez­vény megszervezésére készült. A tervekben szerepelt egy kö­zépiskolai tanulmányverseny, de a magyar iskolák körül kia­lakult légkörben ezt az elkép­zelést nem sikerült megvalósí­tani. Végül a társaság a Jedlik életével és tudományos mun­kásságával foglalkozó szakmai konferencia előkészítésére összpontosította energiáját. A tanácskozásra - a szimőiek megértésének és közreműkö­désének köszönhetően - Jed­lik Ányos szülőfalujában került sor a múlt hét végén. Morovics Tibor, a Szlovák Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete tudo­mány- és technikatörténeti részlegének vezetője Jedlik Ányos életét és korát idézte fel a szépszámú hallgatóság előtt, hangsúlyozva, hogy Jed­lik felfedezései és találmányai olyan korban születtek, amikor Magyarországon még nem ala­kult ki az a szellemi és gazda­sági közeg, amely igazán érté­kelni tudta volna őket, és amely elősegítette volna Jedlik eredményeinek gyakorlati al­kalmazását. Ozogány Ernő Jedlik Ányos elektromosságta­ni munkásságáról, ezen belül is két alapvető fontosságú al­kotásról: a „villanydelejes for­gony"-nak nevezett elektromo­torról, valamint az unipoláris dinamóról beszélt, külön ki­hangsúlyozva azt a tényt, hogy a világelsőség Jedliké. Füri Bé­la műegyetemi tanár Jedliknek az eddig kevéssé ismert hőta­ni munkásságát elemezte, s rámutatott, hogy a magyar tu­dós e téren is igyekezett lé­pést tartani korával, s ha nem is sikerült új felfedezésekkel gyarapítania a hőtan tudomá­nyát, már maga a tény, hogy az egyetemi oktatásban méltó helyet kívánt biztosítani szá­mára, elismerést érdemel. Jedlik Ányos a magyarországi elektrokémiai kutatások elin­dítója volt, s különösen a gal­vánelemek vizsgálata és töké­letesítése terén végzett - má­ig sem méltányolt - sokrétű munkát. Erről és a szódvíz­gyártásban szerzett érdeme­iről e sorok írója beszélt. Nagy András, a szimői Jedlik-kultusz elindítója személyes indíttatá­sú előadásában elsősorban arról szólt, mit tettek maguk a szimőiek falujuk nagy szülöttje emlékének ápolásáért. A bu­dapesti Jedlik Ányos Társaság, amely a magyarországi meg­emlékezések egyik fő szer­vezője, kis küldöttséggel kép­viseltette magát a szimői ren­dezvényen • O A múlt század legnagyobb magyar kísérleti fizikusa és a modern magyarországi fizika­tanítás elindítója, Jedlik Ányos tehát hazatalált övéihez. Még véget sem értek a centenáriu­mi ünnepségek, a szimőiek már Jedlik születésének bicen­tenáriumára készülnek. Bíz­zunk benne, hogy az már az egész szlovákiai magyarság ünnepe lesz-. LACZA TIHAMÉR Kisebbségekért Díj a Csemadoknak A Magyar Köztársaság Kormá­nya az ENSZ kisebbségi jogokról szóló nyilatkozatának évforduló­ja alkalmából december 18-át a KISEBBSÉGEK NAPJÁVÁ nyilvání­totta, és a kisebbségekért vég­zett kimagasló közéleti, gazdasá­gi, tudományos, oktatási tevé­kenység elismerésére külön díjat alapított. A Kisebbségekért Díjat Horn Gyula miniszterelnök adja át december 18-án, hétfőn 10.00 órakor a Parlament Kong­resszusi Termében. Az idei kitüntetettek között szerepel a CSEMADOK - Szlová­kiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége, a szlovákiai magyarság hagyomá­nyainak ápolása, a magyar nyelv és identitás őrzése terén a szlová­kiai magyar közösség legátfo­góbb szervezeteként végzett több évtizedes tevékenységéért, hang­súlyozva Bauer Győzőnek, a szö­vetség jelenlegi elnökének érde­meit. Kisebbség Díjban részesülnek ezenkívül: Gabriel Andreescu (Románia), a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, az Au­tonómia Alapítvány, Bíró Gáspár jogász, az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottságának különleges jelentés­tevője, Csubela Ferenc (In Memo­riam), a vajdasági magyarság ki­emelkedő közéleti személyisége, Donesev Toso szociológus és Lásztity Péró okleveles fizikus, a Duna Televízió, az Európai Nép­csoportok Föderalista Uniója - FU­EV, a Gandhi Gimnázium, a Hun­garian Human Rights Foundation (New York), István Anna, a dél­magyarországi tankerületi okta­tásügyi központ békéscsabai irodá­jának nemzetiségi tanfelügyelője, a Csabai Szlovákok szervezeté­nek elnöke, Kaltenbach Jenő al­kotmányjogász, az Országos Né­met Kisebbségi Önkormányzat volt elnöke, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, Kató Béla illyefalvi református lelkész, Koz­ma Imre c. apát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Niko­laus Lenau Közművelődési Egye­sület, Őszi István diplomata, volt belgrádi nagykövet, Schweitzer József főrabbi, az Országos Rab­biképző Intézet főigazgatója, Sütő András erdélyi magyar író, közéleti személyiség, Szépfalusi István (Bécs) evangélikus lelkész, irodalmár, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke. KARACSONYI AJANDEK - ÍNYENCEKNEK Faludy György: 100 könnyű szonett Kint van a standokon a nagy Faludy-versgyűjte­mény, és ezzel egy időben - mindkettő kedves karácsonyi ajándék lehet a líra kedvelőinek - a 100 könnyű szonett is. Csemege ez a megannyi szebbnél szebb könyvet felsorakoztató karácso­nyi könyvpiacon. A kötetet a Magyar Világ Kiadó adta ki, amely 1990-ben már megjelentette Fa­ludy György 200 szonettjét. Ha valaki, akkor az évtizedekre külföldre kényszerített, nyelvünket tisztelve szerető s azzal mesterien bánó költő rá­szolgál arra, hogy élő klasszikusunknak nevez­zük. Faludy élmény. Könnyed, ám nagyon mély és igaz költeményeket ír szerelemről, borról, barát­ról, hazáról, halálról. S olykor üzen. Mint például az olaszokról szólva: „Irigylem őket, mert sosem tűzték fel bal mellükre hazájuk bánatát., nem bánják, hogy más francia vagy német, nem álmodnak maguknak bűvös Édent, Európától nem várnak csodát, viszont pontosan tudják, kicsodák." (A. F.) KARMAN JÓZSEF SZÍNKÖR Szombaton előbemutató Előbemutatót tart szombaton Vilkén a losonci Kármán József Színkör. Maug Hann egyik vígjá­tékát, az Imádok férjhez menni című darabot adják elő, amely közvetlenül a háború után szüle­tett. Nem véletlen tehát, hogy alaptémáját a szerző ezekből a hónapokból merítette. Egy ma­gát özvegynek vélő asszony férj­hez megy, majd kiderül, hogy a férje mégsem halt meg a hábo­rúban. A megszokott témájú tör­ténetekkel ellentétben ebben a darabban a két férj nem azért vetélkedik, hogy kié legyen az asszony... A vígjátékot ifj. Lados István hangszerelte, a koreográfiát a gyöngyösi Jankovics Mária taní­totta be. A díszleteket Gerő Er­vin tervezte. A darab segédren­dezője Erdélyi Gábor, rendező: Jankovics Jenő, a gyöngyösi színház rendezője. Az előbemu­tatót követően Losoncon három ízben, hétfőn, kedden és szer­dán mutatják be a darabot, min­den esetben 19.00 órakor a Vi­gadó színháztermében, (-kas) fT „Hogyan is élünk? Ha csupán azt mondtuk, nehezen, nem sokat mondtunk. A miértre is felelnünk kell, illetve keresnünk kell rá a választ." (Szőke József, főszerkesztő) December 14-től új szlovákiai magyar hetilap életünk A nulladik szám a kiadó ajándéka. Keresse december 14-tól az újságárusoknál.

Next

/
Thumbnails
Contents