Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)
1995-12-13 / 288. szám, szerda
1995. december 13. OKTATÁS - HIRDETÉS ÚJ SZ Ó 7 I LANSTYAK ISTVÁN: A kétnyelvű oktatás formái 8 APRÓHIRDETÉS Fájdalommal ' értesítjük rokonainkat, a barátokat, ismerősöket'és volt munkatársakat, hogy drága édesapánk, a szerető férj és nagyapa, KOVÁCS IMRE, a volt ISTER vállalat igazgatója, súlyos betegség után 63 éves korában e világról eltávozott. 1995. december 14-én 14.00 órakor búcsúzunk tőle a dunaszerdahelyi városi temetőben. A gyászoló család V365 0 • Új munkatársakat keresünk Szlovákiába az export-import szakaszra. Elvárásaink; - dinamikus személy Ki vagy FI műveltséggel - amagyar és szlovák nyelv tökéletes ismerete - alapvető számítógép- kezelési ismeretek -jogosítvány és telefon - komáromi lakhely és az angol nyelv - ismerete előny Kínálatun k: - érdekes munka - teljes átképzés -jó kereseti lehetőség. Önéletrajzát, kérjük, az alábbi címre küldje: A.M.B.G., Ltd., P.O. BOX 15 Ostrava-Martinov, 723 15 Czech republic. V-3453 • Munkalehetőség - rendkívüli ajánlat. Tel.: 0949/920 409. KE-22 • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁROLUNK MAGAS NAPI ÁRON, azonnal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Értékpapír Rt. Győr, BajcsyZsilinszky u. 44. Tel.: 0036/96316 289, 0036/96 317 518, 117-es mellék. VS-154/4 • KÁRPÓTLÁSI JEGYET vásárolunk magas napi áron. Azonnal készpénzzel fizetünk. Cím: Miskolc, Széchényi út 92., I. emelet 2. sz. Tel.: 0036/46 344 285. VS-1028 • Eladó 6 áras beltelek építkezés céljára (városi vízzel, villannyal), Dunaszerdahelytől 2 km-re. Ugyanitt eladó Avia 21 furgon. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni a 0709/52 21 96-os telefonszámon lehet. V-3575 • Eladók törzskönyvezett fehér, magyar pulikölykök. Tel.: 0819/831 85,13 óráig. Cím: F. Gy. Komárno, Košická 16/94. V-3599 • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk, azonnal fizetünk. Tel.: 0709/92 38 52. V-3589 • Eladók német boxerkölykök törzskönyv nélkül. Tel.: 0819/97 430, este. KN-0100 • Vágósertés eladó 160 kg-ig. Tel.: 0819/982 63. KN-0103 a Eladók póniló és uszkár kutyakölykök. Tel.: 0819/92 051. KN-0104 • Eladó hosszított, ponyvás Avia 30 L. Tel.: 0819/942 832. KN-0105 • Eladó alig használt Alba RE22 konyhai robot tartozékokkal. Jelige: Hasznos. KN-0107 • Eladó új JVC videorekorder, 8500 korona. Tel.: 0817/83 115. V-3613 • Akció! Megrendelhetők külső redőnyök már az olcsóbb téli áron. Szállítás 1 héten belül. Tel.: 0819/95 272. V-3532 • Figyelem! Rolók és redőnyök akciós áron most megrendelhetők. Szállítás, szerelés ingyenes. ERGOLEX, Kúpeľná 355, Zemianska Olča. Tel.: 0819/964 25. V-3598 KÖZLEMÉNY • A zselízi kultúrházban 1995. december 13-án (szerdán) 18 órai kezdettel „ Az 1100 éves magyarság és a XX. századi sorsfordulónk" címmel dr. Popély Gyula történész előadására kerül sor. Mindenkit szeretettel várunk. Telefon: 0811/711099. K-183 • Az 1995. december 14-re meghirdetett Kiskarácsony, popkarácsony érsekújvári előadása az infulenzajárvány miatt elmarad. A jegyek a vásárlás helyén visszaválthatók. K-184 NYELVI BEFULLASZTÁSI PROGRAMOK. A nyelvi kisebbségek oktatásában alkalmazott ún. *anyanyelv-visszaszorító programok leggyakoribb válfaját képviselik. Ez az oktatási forma - amint a kérdés kitűnő szakértője, Tove Skutnabb-Kangas megállapítja - nemcsak a legelterjedtebb, hanem a legveszélyesebb is. A kisebbségi gyermekek többségi tannyelvű iskolába járnak; a programok egy részében a tanulók némi anyanyelvi oktatást is kapnak, másokban nem. Ez utóbbi esetekben a gyerekeket nyelvileg vegyes osztályokba járatják, vagyis a tanulók egy része többségi anyanyelvű. A tanár általában nem beszéli a kisebbségi diákok nyelvét. - Ez az oktatási forma különösen a bevándorlók gyermekeinek oktatására jellemző, és egy, az egyén számára nagyon előnytelen kétnyelvűségi típust eredményez, az ún. *felcserélő (szubtraktív) kétnyelvűséget. A gyermekek * másodnyelvdominánssá válnak, anyanyelvük fokozatosan leépül, s emiatt gyakran gyöngébb tanulmányi eredményeket érnek el, mint amilyeneket képességeik alapján várhatnánk. Ezenkívül gyakori, hogy a tanulók szégyellni kezdik anyanyelvüket és kultúrájukat, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy ettől a „terhes örökségtől" megszabaduljanak. így válnak az ilyen iskolák a nyelvi és kulturális asszimiláció hathatós eszközévé. - Azok a szlovákiai magyar szülők, akik szlovák iskolába íratják gyermeküket, tulajdonképpen nem tesznek mást, mint elutasítva a többnyire rendelkezésükre álló, világszerte elismert és Skutnabb-Kangas által is a lehető legjobbnak ítélt *nyelvmegőrző programokat (vagyis az anyanyelvű iskoAz Új Szó november 14-én megjelent számának a fenti címmel közölt írására szeretnék reagálni az alábbiakban, mint a szlovák nyelv és irodalom tanára. Vitathatatlan a szerző jó szándéka, egyes állításai azonban félretájékoztathatják az olvasót. Arra a kérdésre, hogy ki tanítja, ki taníthatja meg a magyartanítási nyelvű iskolák diákjait szlovákul, a válasz csak egyértelmű lehet: magyar nemzetiségű és anyanyelvű, szakképzett szlovák szakos tanár. Nyilvánvaló, hogy a szlovák nemzetiségű és anyanyelvű szlovák szakos tanárok képesítése a szlovák tanítási nyelvű iskolákra szól. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egyetemi oklevéllel rendelkezhet olyan (magyar nemzetiségű) szlovák szakos tanár, aki nem beszéli a szlovák nyelvet tökéletesen. Hiszen erre az egyetemen megkövetelt számos vizsga, valamint a tanulmányok befejezését jelentő államvizsga alkalmával a vizsgáztatók, illetve a vizsgáztató bizottság tagjai könnyen rájönnének, s az ilyen, tehát a szlovák nyelvet helyesen nem beszélő egyén aligha szerezhet ne egyetemeinken szlovák szakos tanári oklevelet. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban előfordulhat, hogy a tanítóképzőt végzett - elsősorban idősebb - pedagógusok között akad egy-egy, aki nem beszéli a szlovák nyelvet, tehát még az alapiskola alsó tagozatán sem alkalmas a szlovák nyelv oktatására. Ilyen esetekben általában az a bevált gyakorlat, hogy az osztályában nem ő tanítja a szlovák nyelvet, hanem egy másik pedagógus, aki jól beszél szlovákul. Ma tehát már alig lehet elképzelni olyan lát), a legrosszabb és legveszélyesebb programot választják gyermekük számára, azt, amely ráadásul a legnagyobb mértékben járul hozzá a közösségben zajló nyelvcseréhez és kulturális asszimilációhoz. ÁTIRÁNYÍTÓ PROGRAMOK. Ezek is az *anyanyelv-visszaszorító oktatási formák közé tartoznak: a *befullasztási programok finomabb változatát, a kisebbségek beolvasztásának „emberségesebb" módját képviselik. Az ilyen típusú rendszerekben az oktatás az első néhány évben anyanyelven is folyik, egészen addig, amíg a kisebbségi tanulók a többség nyelvét úgy-ahogy el nem sajátítják. Amint azonban Skutnabb-Kangas is hangsúlyozza, a cél nem az illető etnikai csoport nyelvének fejlesztése, megőrzése: a kisebbségi ok tatási nyelv itt puszta eszköz, amely közvetlenül vagy közvetve a többségi nyelv kellő szintű elsajátítását van hivatva előmozdítani. - Ez a módszer is •felcserélő kétnyelvűséget eredményez, s a *befullasztási programokhoz hasonlóan nemcsak a gyermekek nyelvi fejlődésének szempontjából káros, hanem általános értelmi fejlődésük vonatkozásában is. A többségi tannyelvű osztályokba való átirányításkor a diákok másodnyelvi ismeretei lehetővé tesznek ugyan bizonyos *felszíni nyelvi folyékonyságot, ez azonban az elvontabb gondolkodáshoz, a hatékony ismeretszerzéshez nem elegendő. A programokat különösen a bevándorló gyermekek oktatásában alkalmazzák az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokan, pl. Svédországban és Hollandiában. Ilyenné váltak az 50-es évek végén, ill. a 60-as években magyar tanítási nyelvű alapvagy középiskolát, ahol hozzá nem értő pedagógus kontár módon, tehát sikertelenül oktatná a szlovák nyelvet. A magyar nemzetiségű és anyanyelvű nyelvtanár szükségessége a szlovák nyelvoktatásban nem valamiféle nacionalizmus vagy sovinizmus diktálta politikai színezetű követelmény, hanem a korszerű idegennyelvoktatás módszere által megkövetelt módszertani feltétel. Ismeretes, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, a szlovák nyelv viszont a nyugati szláv nyelvek egyike. A két nyelv szerkezete, szókincse és sajátosságai messzemenően eltérőek. A magyar anyanyelvű diákok számára tehát riem direkt módszerrel, azaz kizárólag a szlovák nyelv igénybevételével kell oktatni a szlovák nyelvet, hanem az úgynevezett komparatív (összehasonlító) módszerrel, melynek segítségével a pedagógus - a nyelvtanulás megkönnyítése végett - rámutat a két nyelv közötti lényeges eltérésekre és az esetleges azonosságokra. Erre csakis a magyar nyelvet is kifogástalanul ismerő, tehát magyar nemzetiségű és anyanyelvű szlovák szakos tanár képes. A módszertani problémák hozzá nem értés diktálta leegyszerűsítésének tartom, amikor a fenti című írás szerzője cikke befejező részében ezt írja: „Módszer már létezik - a Szkabela-Bóna-féle -, amellyel jól meg lehet tanítani a szlovák nyelvet..." Nos, ezt az állítást nem lehet kétségbe vonni, amennyiben az alapiskolák első két évfolyamáról, esetleg még a harmadikról van szó. Ezt a kizárólag kisdiákok részére kidolgozott, s Kelet-Közép-Európa több országának - eredetileg nyelvmegőrző programok szerint működő - kisebbségi iskolái (pl. számos szovjetunióbeli nemzetiségé, az NDK-beli szorboké, a magyarországi kisebbségieké), miután ezekben bevezették a tantárgyak egy részének többségi nyelvű oktatását. - A szlovák oktatásügyi minisztérium által tervezett ún. „alternatív iskolák" alapvetően az ilyen átirányító programok szerint működnének, s hatásuk is ezekéhez hasonló lenne. A néhány helyen már meg is nyitott „alternatív óvodák" pedig ezeket a programokat vannak hivatva előkészíteni. ELSZIGETELŐ VAGY SZEGREGÁCIÓS PROGRAMOK. Az ún. *anyanyelvmegtartó oktatási formák közé tartoznak ugyan, ám valódi céljuk korántsem a kisebbségi nyelv fejlesztése vagy megőrzése, hanem annak megakadályozása, hogy a vendégmunkásként dolgozó bevándorlók beépüljenek a többségi társadalomba. A kisebbségi gyermekek nem választási lehetőségként, hanem kényszerűségből tanulnak anyanyelvükön. Az államnyelvet az ilyen iskolákban vagy gyöngén vagy egyáltalán nem oktatják. Az ilyen programokat az olyan vendégmunkások esetében alkalmazzák, akiknek végleges letelepedését a hatóságok nem tartják kívánatosnak. A bajorországi bevándorlók gyermekeit például német anyanyelvű kortársaiktól elválasztva tanítják anyanyelvükön (rosszabbik esetben nem is saját nyelvükön, hanem országuk hivatalos nyelvén, pi. a törökországi kurd gyermekeket a kurddal még csak nem is rokon török nyelven). A tanulók nagyon kejelenleg - tudomásom szerint a „bejáratás" stádiumában levő módszert, mely a nyelvoktatás játékos formáját és módszerét jelenti, aligha lehetne alkalmazni az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban, valamint a gimnáziumokban és a középiskolákban. Ezekben az évfolyamokban és iskolatípusokban már egészen más ugyanis a szlovák nyelv oktatása, hiszen kibővül például az irodalom és a stilisztika oktatásával is. Természetes, hogy örülünk a Szkabela-Bóna-féle módszer létezésének, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a felsőbb évfolyamokban még mindig a merev, nem célravezető és elavult, ún. klasszikus nyelvoktatási módszerrel folyik a szlovák nyelv oktatása. Fokozatosan, minden évfolyamban, alap- és középiskoláinkban egyaránt be kell vezetni a ma már világszerte elterjedt, korszerű, társalgásközpontú szlovák nyelvoktatást, mely a nyelv kommunikatív funkciójának elsődlegességét hirdeti, s jelszava: „Ne a nyelvről, hanem a nyelvet tanítsuk!" Az Učiteľské noviny című hetilap egyik idei számában meglehetősen gúnyos hangnemben vés német nyelvi oktatásban részesülnek, mivel a cél az, hogy családjukkal együtt saját országukba települjenek vissza. Ezek a gyermekek nemegyszer földrajzi elszigeteltségben élnek, a nagyobb német városok gettóövezeteiben, ahol viszonylag ritkán kerülnek érintkezésbe német anyanyelvű beszélőkkel. „NYELVI ERNYŐ" vagy ANYANYELVVÉDŐ PROGRAMOK. Ezek is az *anyanyelvmegtartó oktatási formák közé tartoznak, ám egészen másként működnek, mint a szintén anyanyelvmegtartó *elszigetelő programok. Itt a kisebbségi nyelven beszélő tanulókat azért oktatják anyanyelvükön, hogy azt megőrizzék és továbbfejlesszék, s ugyanakkor megtanítják őket kommunikálni a többség nyelvén is. Egy-egy osztályba itt is csak a kisebbségi nyelv beszélői járnak; a tanárok kétnyelvűek, sőt a másodnyelvet is kétnyelvű pedagógusok oktatják. A gyermekek szülei ezt az oktatási formát önként választják. - Ezek a programok általában az ún. *hozzáadó (additív) kétnyelvűség kialakulását eredményezik. A kétnyelvűségnek ez a típusa az egyéni nyelvi fejlődése szempontjából rendkívül előnyös, mivel lehetővé teszi az anyanyelv rendszerének tökéletes kifejlődését és megszilárdulását, erre pedig a hatékony másodnyelvi ráépülési. Ugyanakkor ezek a programok az általános ismeretszerzés szempontjából is messze a legelőnyösebbek. - E típushoz tartoznak pl. a finnországi svéd, az erdélyi, a vajdasági, a kárpátalji vagy a szlovákiai magyar általános iskolák (s részben a középiskolák is), legalábbis azok, amelyekben kisebbségi oktatási nyelv. ezt írta az egyik olvasó: „A magyarok - úgymond - kitaláltak valamilyen új módszert a szlovák nyelv oktatására. Akkor mutassák is meg, mit tudnak! De a magyar nemzetiségű diákok nem is akarják tanulni a szlovák nyelvet". Ez bizony ostobaságok tömkelege ebben a rövid szövegben. A társalgásközpontú, kommunikatív jellegű idegennyelv-oktatás ugyanis nem „magyar találmány". A világ számos országában - Magyarországon is hosszú ideig folytak kísérletek ezzel az új módszerrel, s ma már többszörösen bizonyított tény, hogy a módszer világszerte bevált. Nálunk minden egyes szlovák és egyéb nyelvszakos pedagógust tanfolyam keretében vagy módszertani kézikönyv formájában kellene megismertetni e módszerrel, hogy aztán - válaszként a „Ki tanít meg szlovákul?" című írásra - elmondhassuk: minden egyes magyar nemzetiségű szlovák szakos pedagógus megtanítja a magyar diákokat szlovákul - a magyar tanítási nyelvű iskolákban és kizárólag a szlovák nyelv óráin. Más „alternatíva" nincs. SÁGI TÓTH TIBOR te teheti <*téf Az alábbi betűk decemberi nevet rejtenek. Ha tudja, hívja az alábbi számot: 09725 57755 L S ESR, ZT E ZV 1 perc ára 28,80 korona adóval együtt. A szám Szlovákiában mindenhonnan hívható. Ki tanít meg szlovákul