Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-01 / 278. szám, péntek

[ 2j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. december 1. TABAJDI CSABA: A dél-tiroli példa a megoldás Magyarország elfogadja a két világháború után kialakult status quot, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek olyan autonómiát kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak magyarnak és egyáltalán megéljenek - mondta Tabajdi Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára egy győri fórumon. Közölte: a megoldás a dél-tiroli példa. Ez arra int, hogy egy kisebbség helyzetét csak akkor lehet rendezni, ha az adott ország kormánya és parlamentje megteremti a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség otthon érezhesse magát. Budapestről tehát nem lehet rendezni a szlovákiai, a romániai, a kárpátaljai magyarság jogait, ha ehhez Pozsony, Bukarest, Kijev nem lesz partner. Az államtitkár kifejtette: a dél-tiroli rendezésnek az is tanulsága, hogy Olaszország nem tekintette a belügyeibe való beavatkozásnak, hogy Ausztria anyaországként bekapcsolódott a tárgyalásokba, és harcolt az Európa Tanácsban a dél-tiroli kisebbségjogaiért. MTI RÖVIDEN A banktörvényről tárgyalt tegnap a kormány legiszlatív ta- nácsa. Ez a lakásépítkezésekkel kapcsolatos törvény bevezeti majd a hipotékát és a kommunális hitelt. Megtárgyalták a jövedelemadó-alap képzésekor használatos jóváírásokról szóló törvény tervezetét is. Lengyelországi látogatásra utazott tegnap Ján Ducký gazdasági miniszter. Aktuális problémákról, idegenforgalomról, határ menti együttműködésről és a vámügyi szervek közös fellépéséről tárgyal. Hazánkban tárgyalt tegnap Erik Deryck belga külügyminiszter. Ivan Gašparovičcsal az Európai Unióhoz való közeledés kérdéseiről folytattak megbeszélést. Ezután Juraj Schenk külügyminiszterrel találkozott. A Magyar Köztársaság elnöke a kormányfő javaslatára december 1-jei hatállyal - Kiss Pétert munkaügyi miniszterré kinevezte. A VMDK elnöksége úgy döntött, egyelőre nem írja alá a Vajdaság autonómiájának helyreállítását követelő felhívást, amelyet a Vajdasági Klub dolgozott ki. Ágoston András, a VMDK elnöke szerint ezt a kérdést akkor tűzik napirendre, ha „a szerbiai demokratikus ellenzék valamelyik pártja aláírja a felhívást". II. kiadás Lapzárta: 22.15 Illegális határátkelés November 29-én hajnali három órakor török állampolgárok egy csoportja illegálisan lépte át a szlovák-magyar határt Ipolykeszi térségében. A szlovák oldalon autóbusznak kellett volna őket várni és a cseh határra szállítani. A nagykürtösi rendőrség a magyar határőrséggel együttműködve tovább vizsgálja az illegális határátlépést. Üzéreket tartóztattak le Három szlovák, illetve három cseh üzér akadt horogra tegnap Kassán, akiktől a rendőrség 1,38 millió korona értékben kobzott el csempészett cigarettát. Ezenkívül engedély nélküli fegyvertartással is vádolják őket. TA SR Bizonytalan az alapszerződés sorsa Eduard Kukán (DU) kétkedésének adott hangot valóban elkerülhetetlen volt-e az 1201-es ajánlás alapszerződésbe való beépítése, ami a gyakorlatban oda vezet, hogy a belső jogrend részévé válik. Figyelmeztetett a szóban forgó ajánlás magába foglalja a kollektív jogokat, mivel kimondja: a kisebbségeknek joguk van sajátos önkormányzatra vagy helyi autonómiára vagy helyi önkormányzatra. Aggodalmát fejezte ki, hogy a kollektív jogok elismerése autonómiához, az autonómia pedig etnikai szeparatizmushoz vezethet- Bejelentette: az említett okok miatt tartózkodni fog a ratifikációról való szavazástól. Ľubomír Fogast (DBP) nem elégítette ki a külügyminiszter érvelése, miszerint az aggodalmak megalapozatlanok, mivel Szlovákia az alapszerződés aláírását megelőzően magyarázó jegyzék ben hozta a magyar fél tudtára: az 1201-es ajánlásból csak az érvényesülhet, ami összhangban van a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel- Fogaš szerint a külügyminiszter érvelése nem állja meg a helyét, mivel Szlovákia nem az ajánlás alapelveit vállalta fel, hanem az egész dokumentumot. Rámutatott: sok ország éppen 11. cikkelye miatt nem tudta felvállalni az 1201-es ajánlást. Dušan Slobodník (DSZM) elismerte: ez olyan része a kalácsnak, amelyet nehéz lesz lenyelni, ám a kollektív jogok érvényesülésétől nem kell tartani. Többek között azért sem, mivel az 1201-es ajánlás időközben „holt dokumentummá" vált amit az is bizonyít, hogy az ET 1255 ÖS ajánlása már nem tartalmazza a vitatott 11. cikkelyt. Rámutatott arra, hogy a magyar fél egyes kijelentéseivel jelentősen hozzájárult a ratifikálás elhúzódásához. Példaként Tabajdi Csaba politikai államtitkár sajtónyilatkozatát említette, melyben a magyar politikus kifejtette: az alapszerződés csupán a kisebbségi jogok minimumát biztosítja a szlovákiai magyarok számára, s csak a kezdetet jelenti. A cél azonban a dél-tirolinak megfelelő modell. - Én az alap szerződés ratifikálása mellett fogok szavazni, de Magyarország végre felhagyhatna azzal, hogy úgy viszonyuljon Szlovákiához, mint a vazallusához - jelentette ki. Fenntartások magyar részről Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) egyetértett azzal, hogy az alapszerződés elősegíti a stabilitást és a két ország közti kiegyensúlyott partneri viszony kialakítását Felrótta azonban Juraj Schenknek, hogy a kormány nem folytatott dialógust a kisebbségek képviselőivel, s nem vonta bele őket az alapszerződés megszövegezésébe. Kifogásolta egyebek között, hogy a dokumentum nem teszi lehetővé az euroregionális együttműködést, és nem találta kielégítőnek a benne foglalt ellenőrzési mechanizmust sem. A szerződés betartására ügyelő vegyes bízottság működésének nézete szerint csak akkor lesz értelme, ha a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség szakértői is helyet kapnak benne. Figyelmeztetett: egyes, már elfogadott és előkészületben levő törvények, intézkedések akadályozni fogják az alapszerződés kisebbségi jogokkal foglalkozó részének betartását. - Minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle - hangsúlyozta az Együttélés képviselője. Peter Lauko (KDM) bírálta a külügyminisztert, amiért a külügyi bizottság nem vitatta meg aláírása előtt az alapszerződés szövegét. Mivel a dokumentum teljes egészében a kormánykoalíció műve, ezért a kormánykoalíció feladata a ratifikáláshoz szükséges szavazatok biztosítása - hangoztatta. Az 1201-es ajánlással kapcsolatban nézete szerint egy dolgot kell tisztázni: kötelező érvényű lesz Szlovákia számára, és felette áll-e a szlovák törvényeknek. Juraj Schenk külügyminiszter hiába érvelt a ratifikálás mellett, a jelen lévő tíz képviselő közül csak hat kormánykoalíciós honatya támogatta, négy ellenzéki - köztük Duka Zólyomi Árpád - tartózkodott. A külügyi bizottság tehát határozatában nem támogatta az alapszerződés ratifikálását. Kormánypárti aggályok A parlament privatizációs bizottságának a törvény beterjesztője, A. Nagy László (MPP) négy oknál fogva javasolta az alapszerződés elfogadását. Első okként azt hozta fel, hogy programszerű perspektívát jelent a két ország kapcsolatában az élet mirv den területén. Második okként azt jelölte meg, hogy lehetőséget nyújt a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok helyzetének javítására. Harmadik ok a történelmi szlovák—magyar kiegyezés elősegítése, negyedik pedig a közép-kelet-európai térség stabilitásának megerősítése volt A. Nagy hangsúlyozta: Az alapszerződés kölcsönös kompromisszumok eredményeként jött létre, mindkét részről pozitív gesztust jelentett a meglehetősen feszült szlovák-magyar kapcsolatok feloldására. Az elhangzott érvekkel szemben a kormánypárti honatyák immúnisnak bizonyultak. Nem tartották kielégítőnek a határklauzulában foglaltakat s kifogásolták, hogy a veresen lakott területek lakosságának megadja a referendum lehetőségét arról, melyik országhoz kívánnak tartozni. Ezen túl nehezményezték azt is, hogy az alapszerződést még el se fogadta a szlovák törvényhozás, ám a nyelvtörvény kapcsán máris megnőtt a szlovákiai magyar képviselők és a magyar kormány aktivitása. A DSZM képviselői szerint ez ellentétes az alapszerződéssel. A jelen lévő képviselők közül csak hatan támogatták az alapszerződés ratifikálását négyen tartózkodtak. Mind a négyen a DSZM képviselői klubjába tartoznak. A. Nagy László szerint jelzésértékű, hogy olyan DSZM-es képviselőkről van szó, akik a frakció vezéregyéniségei közé tartoznak. Az alapszerződés ratifikálását egyébként A. Nagy Lászlón kívül Viliam Vaškovič (DU), a bizottság másik ellenzéki tagja is támogatta. A. Nagy László így értékelte a történteket: - Véleményem szerint még nem történt meg a DSZM képviselőinek eligazítása. Erre azonban csakhamar sor kerül, és szinte biztosra veszem, a mostani renitenskedők is úgy fognak viselkedni, ahogy azt a kormányfő megkívánja tőlük. Az alapszerződés - ha betartják - a jelenleginél jobb helyzetet teremt a szlovákiai magyarság számára. Elfogadása után egyértelműen szerződésszegésnek minősülne a nyelvtörvény léte, hiszen az alap szerződés kimondja: a két ország kisebbségeinek joguk van a hivatalos életben való nyelvhasználatra. A nyelvtörvény parlamenti bizottságokban való megvitatása ma folytatódik. (horváth) Van, aki ratifikálja, van, aki nem Vladimír Mečiar kormányfő decemberre ígérte a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását, ám a parlamenti bizottságok elutasító magatartása gondolkodásra késztetheti. A külügyi bizottság néhány tagját és a külügyminisztert a kilátások felől kérdeztük. Juraj Schenk: - Felesleges jóslásokba bocsátkozni, várjuk meg, amíg valamennyi bizottság értékeli az alapszerződést Nézetem szerint a jelenlegi deklarációkat nem kell túlértékelni, mivel meg van a lehetőség arra, hogy időközben tisztázódjanak a vitás kérdések. Hagyni kell a dolgokat kikristályosodni. Alica Bielíková (DSZM): - Az alapszerződést ratifikálnr kell, hiszen az államfők aláírták, és ratifikálta a magyar parlament is. Tény, hogy magába foglalja az 1201-es ajánlást, de kimondja azt is, hogy a kisebbségek tagjaínak egyéni jogait respektálja. Nem lehet tehát belemagyarázni, hogy elismeri a kollektív jogokat is. Eduard Kukán (DU): - Én tartózkodni fogok az alapszerződés ratifikálásának megszavazásától, mivel hibának tartom az 1201-es ajánlás beépítését a dokumentumba. Nézetem szerint mindkét félnek több nagyvonalúságot kellett volna tanúsítania a tárgyalások során. Az alapszerződéseknek ugyanis nem szabad feszültségforrássá válniuk. Márpedig ez az alapszerződés már most feszültséget teremt, pedig nem is lépett még érvénybe. Hogy mi történik, ha nem ratifikálja a parlament? Nem lépne életbe és függene a levegőben. Ľubomír Fogaš (DBP): - Én azt javasoltam képviselőtársaimnak, ne zárjuk le a vitát, mivel egyelőre-nem ismert a többi bizottság álláspontja. ' Meglehet, hogy egyes szakterületeken az alapszerződés jelentős előrelépést jelent a kétoldalú ' kapcsolatokban és a gazdasági, kulturális együttműködésben. A mi bizottságunknak, amely garanciális bizottság, utolsóként kellett volna döntenie. Sajnos nem hallgattak rám, ezért úgy szavaztunk, ahogy jónak láttuk. A bizottságban nem győztek meg arról, hogy felsorolt kifogásaim alaptalanok. Végső döntésem attól függ, hogy a külúgyminisztéri um munkatársai mennyire tudják megvédeni saját álláspontjukat Az ügyről, nézetem szerint, politikai tárgyalásokat kellene folytatni. (horváth) Jozef Šesták a nyelvtörvényről TXT-hír Minden demokratikus állam joga és kötelessége, hogy saját területén biztosítsa a államnyelv használatát - hangsúlyozta Jozef Šesták szlovák külügyi államtitkár az EBESZ Állandó Tanácsának 47. bécsi plenáris ülésén. Mint mondotta, felszólalása a szlovák kormány reagálása arra a nyilatkozatra, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok tett a nyelvtörvény parlamenti elfogadásával összefüggésben. Egyeben reagálás az EBESZ-ben szintén terjesztett magyar állásfoglalásra is. Hoz záfűzte, a magyar kabinet nem is ismerkedett meg az elfogadott törvény végleges változatával. Az államtitkár rámutatott: a törvény elkészítésénél az Európa Tanács szakértőivel konzultáltak, majd hangsúlyozta: a szlovák kormány számára az eu rópai normák átvétele azok következetes teljesítését is jelenti. Egyben biztosította van der Stoelt.jaz EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy ajánlatai értékesek Szlovákia számára a területén élő kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdések mérlegelésénél. Felszólította a buda pesti kormányt, amennyiben úgy gondolja, hogy a törvény nincs összhangban az európai normákkal, álljon elő konkréttényekkel, és hagyjon fel az általános vádaskodással. Daytoni szerződés - boszniai parlamenti támogatás (Folytatás az 1. oldalról) dott a támogatásért, de kijelentette: a daytoni egyezmény minden hibája ellenére megteremtette a boszniai szerb államot. Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke arra biztatta a szarajevói szerbeket, hogy ne hagyják el a várost és igyekezzenek számukra előnyösebb „státust" kivívni. Szarajevó szerb negyedei „háborús elnökségének" és „kormányának" tanácskozása után Krajisnik úgy fogalmazott hogy a városban élő szerbek nélkül nem lehet megoldani Szarajevó problémáját Jelezte, hogy a boszniai szerb hatóságok világosan kifejtették a nemzetközi kö zösségnek: a daytoni megállapodás csakis akkor hajtható végre, ha Szarajevóról új rendezési tervet dolgoznak ki. A daytoni békemegállapodás a horvát-bosnyák föderáció ellenőrzése alá helyezi a város szerb övezeteit. A város szerb negyedéből, llidzából kelte zett csütörtöki jelentésében az AFP azt írta, hogy a felháborodott és elkeseredett, de a helyzet megváltoztatására képtelen szerbek egyre nagyobb számban készülődnek az elköltözésre. William Perry védelmi miniszter közlése szerint a boszniai küldetésben részt vevő amerikai csapatok vasúti kocsikon érkeznek majd Németországból a délmagyarországi logisztikai-hadtápbázisra, onnan azonban M1A-1 harckocsikon, páncélozott járműveken és teherautókon mennek majd tovább az állomáshelyükként kijelölt tuzlai körzetbe. Elmondta, hogy a telepítés gyors ütemű lesz, és az alakulatok zárt oszlopban fognak vonulni, hogy támadás esetén azonnal vissza tudjanak vágni. Tájékoztatása szerint a boszniai megállapodás párizsi aláírása után két nappal már megindulnak a NATOkötelék részét képező egységek is, a húszezer fősre tervezett amerikai kontingens azonban valószínűleg csak február közepére foglalja majd el helyét teljes létszámban. Közölte, hogy a köteléken kívül további tizenkétezer katona fog állomásozni a térségben támogató csapatok keretében: ötezren Horvátországban, hétezren Magyarországon. Az olaszországi légi támaszpontokon ugyancsak több ezer amerikai katona áll majd készenlétben. Az amerikai katonák előkészítő törzse napokon belül megérkezhet Magyarországra - derült ki azon a háttérbeszélgetésen is, amelyet tegnap Kaposváron folytatott a magyar külügyi és védelmi minisztérium szóvivője. Az amerikai békefenntartó erők magyarországi bázisának helyszínét még nem jelölték meg, ugyanis a washingtoni törvényhozás még nem hagyta jóvá a Boszniába vezényelt NATO-csapatok finanszírozását. Szlovénia elismerte Jugoszláviát Szlovénia tegnap elismerte Jugoszláviát, s felajánlotta Belgrádnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A szlovén külügyminiszter azzal magyarázta a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elismerését, hogy a daytoni megállapodás következtében a világ megváltoztatta Jugoszlávia-politikáját, s elismerte: Belgrád hozzájárul a balkáni béke megteremtéséhez. Hatékonyabb kisebbségvédelmet MTI-hír Az Ausztriai Népcsoportok Központja a Magyarország és Szlovákia közötti alapszerződés újratárgyalását tartja szükségesnek. Karéi Smolle, a központ vezetője nyilatkozatában hangsúlyozta: az Európa Tanács „nemzeti kisebbségek védelmét célzó keretegyezménye" nem akadályozta meg a kisebbségellenes szlovák nyelvtörvény elfogadását. Smolle a keretegyezmény gyenge pontját ab ban látja, hogy nem kollektív jogokat, hanem csupán egyéni jogokat ír elő. Smolle szerint az egyezmény csak „kompromisszum", amely pusztán egy nagyon fogyatékos európai normát közvetít Az osztrák politikus úgy véli, hogy az egyezmény alternatívájaként az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) az „európai népcsoportok alapvető jogait rögzítő konvenciójára" vonatkozó tervezetét lehet tekinteni. A tervezet elsősorban a nyelvhasználat területén ír elő konkrét rendelkezéseket Ezt a témát tűzte napirendre tegnap az ún. „harmadik bécsi találkozó" is, amelyen az ausztriai nemzetiségek képviselői, valamint a magyarországi szlovák kisebbség és a szlovákiai magyar kisebbség képviselői vettek részt. GYERMEKGYILKOSSÁG BUDAPESTEN Rendőrkézen a gyanúsított MTWiír bőröndöt cipelt ki a házból, amelyen meg is pihent. Az említett bőrönd a gubacsi hídnál, a fej nélküli holttest közelében feküdt, a rendőrök vérnyomokat, húscafatokat, illetve egy M. László nevére szóló rendőrségi idézést találtak benne. Ugyancsak vérnyomokra bukkantak a feltételezett elkövető lakásában és a ház folyosóján. Jelenleg szakértők azonosítják, hogy a rögzített vér az áldozattól szár mazik-e. M. László az áldozat barátja volt, 4 évvel ezelőtt végzett ugyanabban a kisegítő iskolában, ahol a kisfiú is tanult. A gyanúsítottat agresszív, problémás fiúnak ismerte a környezete. M. László tagadja, hogy ő követte el a gyilkosságot, azt viszont beismerte, hogy az emlí tett bőrönd az övé. Az áldozat fejét tegnap egy pályaőr találta meg a gyanúsított lakása közelében. Megvan a magyar fővárosban hétfőn történt brutális gyermekgyilkosság gyanúsítottja - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a budapesti rendőrfőkapitány. A 17 éves M. Lászlót - a lefejezett 12 esztendős István Zsolt barátját - tegnapra virradó éjszaka vitték be a rendőrök kihallgatásra. A közvéleményt megrázó bűncselekmény motivációjáról nem nyilatkozott a főkapitány. Elmondta azonban, hogy több száz nyomozó dolgozott a nem csak a lakosságot, hanem a rendőröket is megdöbbentő ügy felderítésén. M. Lászlóhoz tanúvallomások alapján jutottak el, ugyanis többen látták őt a kérdéses időpontban az utcán, a háza előtt, illetve a liftben István Zsolttal. Ugyancsak észlelték, hogy néhány órával ezután M. László egy szemlátomást nehéz