Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-13 / 262. szám, hétfő

[ J] ú j SZ Ó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 17. RÖVIDEN Augustín Marián Húska, a szlovák parlament alelnöke teg­nap Strasbourgba utazott, ahol részt vesz az Európa Parlament plenáris ülésén. Tanácskozást folytat az EP képviselőivel az EU parlamenti bizottsága és a szlo­vák parlament november 20. és 24. közötti pozsonyi együttes ülé­sének előkészítéséről is. Ján Čarnogurský volt az egyet­len szlovákiai résztvevője a politi­kai, gazdasági és kulturális élet katolikus személyiségei olaszor­szági Loretóban tartott világtalál­kozójának. A múlt hét csütörtö­kétől szombatig zajlott találkozó­nak a világ 35 országából összegyűlt résztvevői a tudo­mány, a technika és a kultúra eredményeinek elismerése mel­lett figyelmezetettek a fogyasztói társadalom veszélyeire is. Tizenegy hónappal és tizen­egy nappal büntetésének letelte előtt elhagyta a Kassa-Šaca-i bör­tönt Völgyi József, aki elnöki ke­gyelmet kapott az ez év július 7­én tett embermentő cselekedeté­ért. Vojtech Tkáč munka- és szoci­ális ügyi államtitkár szombaton este az Indonéz Köztársaságba utazott, ahol mától 19-éig részt vesz a Társadalombiztosítási Nemzetközi Társulás 25. közgyűlésén. A roma gyerekek és ifjúság , oktatási-nevelési kérdéseinek szentelték azt a háromnapos nemzetközi szemináriumot, ame­lyet a Lokális történelem és a ki­sebbbségek címmel tartottak Častá-Papierničkában. A SZNP Központi Tanácsa hangsúlyozottan elítéli a szak­szervezetek tiltakozó akcióit. Hét­végi vrútkyi tanácskozásukon hangot adtak véleményüknek, miszerint a Szakszervezetek Kon­föderációjának nem is annyira tagjai problémáinak megoldásá­ról van szó, hanem a demokrati­kusan megválasztott parlament és felállított kormány megdönté­séről. Az SZNP aggodalommal fi­gyeli a magyarországi soviniszta hangulatkeltés fokozódását, és határozottan elítéli a budapesti szlovák gimnázium elleni terroris­ta támadásokat is. A Dél-Szlovákiában élő szlová­kok surányi nagygyűléseinek szervezői, az államnyelvről szóló törvény szorgalmazói tegnap is­mét találkoztak a surányi Matica slovenská Házban, és felhívást fogadtak el, melyben felszólítják a szlovákokat, hogy november 15-én, a nyelvtörvénytervezet megvitatásának napján a parla­ment előtti tüntetésen való rész­vételükkel támogassák a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását. Szlovákia Óvni akarja ... Megegyezés Kelet-Szlavóniáról (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban megtudhat­tuk, hogy a konferencia részt­vevői pozitívan értékelték az Európai Fórumon tartott be­szédét, melyben, mint ismere­tes, visszautasította az Euró­pai Unió szlovák belpolitikai viszonyokat illető bírálatát, s azt nyilatkozta a nemzetközi szervezet címére, hogy a de­mokrácia tanárának szerepé­ben tetszeleg. „Azok, akikkel tárgyaltam - ez egy népes csoport volt - pozitívan fogad­ták. Azt mondták, hogy harag érződött a szavaimból, de ez indokolt volt. Alapvető állás­foglalások esetén az európai szerveknek is be kell tartani­uk bizonyos szabályokat. Mi társulási szerződést kötöt­tünk az Európai Unióval, mely­nek értelmében annak szer­vei véleményt nyilváníthatnak országunk fejlődéséről. Arra azonban nincs joguk, hogy ezt nélkülünk tegyék, tehát a Szlovák Köztársaság legitim kormányának és parlamentjé­nek képviselői nélkül" ­mondta, majd kinyilvánította: „Mi csupán óvni akarjuk az Európai Unió tekintélyét." Az EU címére Mečiar azt is meg­jegyezte, hogy a tagfelvételt Szlovákiában népszavazás előzi majd meg. „Mit gondol­nak, miként szavaznak majd az emberek, ha meg kell szok­niuk, hogy valaki ismét meg­szabja nekünk, mit tegyünk." Mivel a parlamenti képvi­selők körében elterjedt, hogy a miniszterelnök hétfőn ex­pozéra készül a törvényho­zásban, megkérdeztük, be­széde mire irányul majd. Vla­dimír Mečiar csodálkozva kérdezett vissza: „Hétfőn a parlamentben kellene len­nem? Én erről nem tudok semmit" - mondta, s határo­zottan kijelentette, hétfőn biztosan nem jelenik meg a törvényhozás épületében. (horváth) Brüsszeli közlemény Az Európai Bizottság szom­baton hivatalos közlemény­ben tudatta, hogy Jacques Santer elnök és Vladimír Mečiar kormányfő pénteken Berlinben megbeszélést foly­tattak arról a figyelmezte­tésről, amelyet a brüsszeli tes­tület október végén intézett Pozsonyhoz. A bizottsági tájé­koztatási gyakorlatban szokat­lan külön kommüniké leszöge­zi: a találkozón áttekintették az EU-szlovák kapcsolatok teljes körét, és Santer kifejtet­te Brüsszel érdekeltségét ab­ban, hogy közeli együttműkö­dést folytathasson Szlovákiá­val a tagságot célzó előkészü­leti fázisban. A nyilatkozat egyúttal a nyomaték kedvéért teljes egészében megismétel­te az október 25-i „EU-de­mars" sajtóközleményét is. Az Unióban három egymás utáni időszakban soros el­nökséget ellátó „EU-trojka" (Franciaország, Spanyolor­szág és Olaszország) nagykö­vetei együttes nyilatkozatuk­ban ekkor szögezték le, az EU „nyugtalansággal észleli" an­nak lehetőségét, hogy olyan akciókra kerülhet sor Szlová­kia államfője ellen, amely el­lentétes az ország alkotmá­nyával csakúgy, mint az Unió­ban honos demokratikus gya­korlattal. Az EU ennek kap­csán emlékeztetett a demok­ratikus társadalmi berendez­kedés felé haladás fontossá­gára, s arra, hogy ebbe bele­tartozik az eltérő politikai né­zetek kifejezésének a sza­badsága is. A dokumentum végül utalt arra, hogy Szlová­kia társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, s je­lenleg a csatlakozást meg­előző időszakban van, azaz rá is vonatkoznak az 1993-as koppenhágai csúcstalálko­zón megfogalmazott előfelté­telek. Egyúttal felhívták a szlovák hatóságok figyelmét e kritériumok fontosságára, s arra, hogy tegyenek erőfeszí­téseket ezek teljesítésére. Utóbb a bizottság szó­vivője azt a magyarázatot fűzte a figyelmeztetéshez, hogy Brüsszelben és (az EU­elnökséget adó) Madridban ennek kapcsán nem választ, vagy magyarázatot vártak Po­zsonytól, a „tizenötök" csu­pán azt akarták a szlovák kormány értésére adni, hogy bizonyos belpolitikai fejlemé­nyeket „aggodalmat keltőnek" ítélnek, s az EU egyfelől közelről figyelemmel követi ezek alakulását, más­felől emlékeztetni óhajt bizo­nyos együttműködési kritéri­umokra. Mint az egyik bizott­sági munkatárs fogalmazott: ez nem „hadüzenet" volt, csupán bizonyos alapelvekre vonatkozó emiékeztető. MTI Mi fékezi az érdekegyeztetést1 Meglehetősen álmos han­gulatú Lépéseknek (Kroky) lehettek szemtanúi tegnap kora délután a tévénézők. Pedig a kormány, a munka­adók és a munkavállalók képviselői egyaránt jól felké­szültek, sokat tudtak a vita tárgyának összefüggéseiről. A véleménycsere gyümöl­csözővé válását elsősorban az gátolta, hogy a résztvevők közül senki sem mondta ki köntörfalazás nélkül, hogy azért nem működik olajozot­tabban a három fél egyez­tető tárgyalásainak a rend­szere, mert - noha formáli­san már a tulajdonviszonyok átalakításában a folyamat kellős közepénél tartunk - a munkáltatók és a munkavál­lalók lehetőségeit zömében még mindig a mindenható állam szabja meg. Maga a központi érdekegyeztetés struktúrája, minden részlet­re kiterjedő volta is ezt bizo­nyítja. A központosításnak köszönhető például, hogy a tömegközlekedési bérletek drágulása miatti életszínvo­nal-csökkenést fél év alatt sem lehetett legalább rész­ben ellensúlyozni a vállalati szociális alap felhasználásá­val. Az állam központilag ha­tározza meg, hogy mire for­dítható. Maga Kalman mi­niszterelnök-helyettes is fel­tette a szónoki kérdést: helyi szinten, a vállalatoknál mi­ért nem valósul meg a kétol­dalú érdekegyeztetés. A vá­lasz ott lebegett a kerekasz­tal fölött, csak nem mondták ki: azért nincs erre mód, mert olyan ennek a kor­mánynak a társadalomépíté­si filozófiája, amilyen. Egye­bek között nem vállalkozás­barát ez a kormányzat, így szükségszerű, hogy még a sikeres magáncégeknek sincs rá lehetőségük, hogy olyan bért fizessenek alkal­mazottaiknak, amelynek kö­szönhetően azok képesek lennének komolyabb meg­rázkódtatások nélkül elvisel­ni a személyszállítási díj drá­gulását. A szakszervezeti ve­zetők sérelmezték, hogy a kormány mindmáig nem tud­ta definiálni, mit ért „a bérek aránytalanul gyors ütemű emelésén". Sajnos, e kérdés megvitatásakor sem jutott eszébe sem a munkáltatók, sem a munkavállalók képvi­selőjének, hogy figyelmez­tessenek rá: a kérdés ilyen módon való feltevése azt tükrözi, hogy a kormány egy­folytában rajta szándékozik tartani ujját a társadalom „ütőerén". Ott is, ahol egy jól működő társadalomban vál­lalati szinten hoznak dön­tést. (t. m.) Újvidéki tudósítónktól A szlavóniai-baranyai szerbek és a horvátok Erdődön aláírták a megegye­zést Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyu­gat-Szerémség jövőjéről. Az egyez­ményről egyelőre csak annyit tudni, hogy 14 pontja van, s a dokumentum alapján a szlavóniai-baranyai térség egy évig ENSZ-fennhatóság alatt lesz, azzal, hogy bármelyik fél kérheti e státus meg­hosszabbítását további egy évre. A megállapodás szerint a térség csak az átmeneti időszak után tartozik majd új­ra Horvátországhoz. Horvát politikusok kételkednek abban, hogy a békefenn­tartó erők képesek lesznek lefegyverez­ni a kelet-szlavóniai szerbek félkatonai alakulatait pedig egyes hírek szerint a most megkötött szerződés értelmében ezt a térséget 30 napon belül teljesen fogyvermentesítik. Mint várható volt, a szerbek az utol­só pillanatban írták alá az egyezményt. Péntek este és szombaton olyan hírek érkeztek, amelyekből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy a hon/át támadás be­indítása csak órák kérdése. Horvátor­szág 16 000 katonát vezényelt át a tér­ségbe, s további 9000-et készültségbe helyezett. Egyes hírek szerint kisebb hon/át alakulatok már betörtek a vá­lasztóövezetbe is. Minden jel arra utalt, hogy Vukovár ostromára készülnek. Ezt az új megállapodást is a daytoni tárgyalások eredményének tekinthet­jük, s a péntek este aláírt Tudjman-lzet­begovic megegyezéssel együtt ez már a második jele annak, hogy az ameri­kai béketeremtő szándék biztosan ha­lad a cél, azaz a délszláv béke felé. A hét végén NATO-főtisztek csoport­ja érkezett Boszniába, azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a térségbe vár­ható NATO-alakulatok elhelyezését. Tegnap felkeresték Tuzlát, Gornji Vaku­fot és Mosztárt. Valószínű, hogy ez a három város lesz a főparancsnoksá­gok székhelye, éspedig Tuzlában ame­rikai katonák állomásoznak majd (kö­telékükben lesz egy orosz dandár, amely a szerb korridot tartja ellenőrzés alatt), a déli szektort Mosztár szék­hellyel a franciák tartják, a középső szektor pedig angol katonai felügyelet alá kerül. GYARMATI JÓZSEF Tiltakozás világszerte (Folytatás az 1. oldalról) tanácskozásukon tegnap úgy döntöt­tek, hogy két évet adnak Nigériának a demokratikus intézményrendszer ki­alakítására, ellenkező esetben az afri­kai országot végleg kizárják soraikból. Nagy-Britannia is leállítja a Nigériába irányuló brit fegyverexportot - jelentet­te be John Major brit miniszterelnök. Major a Aucklandból történő elutazása előtt tartott sajtóértekezletén kijelen­tette, London nyomást fog gyakorolni EU-beli szövetségeseire, hogy hasonló tilalmat léptessenek életbe. A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el a nigériai eseményeket. Igazolványcsere a fővárosban Az Általános Egészségbiztosító Pozsony-városi fiókja közli az érintett biztosí­tottakkal, hogy mától megkezdi a biztosítottak igazolványainak cseréjét, éspe­dig közvetlenül az otthonokban. A régi fejléccel ellátott igazolványokat cserélik újakra, az Általános Egészségbiztosító fejlécével ellátottakra. Az igazolványcse­rét megelőzően az érintetteket a postaládájukba dobott röplapokon tájékoztat­ják, hogy a disztribúciós cég alkalmazottja mely napon és mely időpontban ke­resi fel lakásukat. TA SR Az EBRD eladja Slovnaft-részvényeit? CTK-hír Az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD), amelynek 10 száza­lékos részesedése van a Slovnaft olajfinomítóban, úgy érzi, a szlovák kormány becsapta őt, ezért részvé­nyeit el akarja adni - jelentette ki Bécsben Miket Micko, az EBRD cseh-szlovák igazgatója. Mint ismeretes, a bank alig egy év­vel ezelőtt ezerkoronás árfolyamon vásárolt az olajfinomító részvénye­iből. A szlovák kormány az idén a részvények 39 százalékát eladta a Slovnaft alkalmazottainak, tehát pénzügyi szakemberek szerint egyes alkalmazottaknak valószínűleg na­gyobb részesedésük is van a cégben, mivel néhányan már a vagyonjegyes privatizáció során is szert tettek a fi­nomító részvényeire. „Ha tudtuk volna, hogy a szlovák kor­mány a Slovnaft-alkalmazottaknak akarja eladni a részvénytársaság érték­papírjait, sosem léptünk volna be a vál­lalatba. Ki akarna részvényes lenni egy olyan szlovák cégben, amelyben az al­kalmazottaknak van a legnagyobb sza­vuk?" - hangsúlyozta Micko, aki továb­bá kifejtette: „Ha a szlovák kormány nem egyenlíti ki az európai banknak a különbözetet, akkor az EBRD eladja részvényeit". Mickónak a bécsi Wirts­chaftsblatt gazdasági napilapban meg­jelent nyilatkozata szerint ez azonban azt jelentené, hogy a szlovákok erős pénzügyi partnerüket veszítenék el, akire viszont nagy szükségük van a fi­nomító korszerűsítéséhez. Sikeres közéleti fórum U) Szó-tudósítás Szombaton ért véget a Rozsnyó melletti Gulyapala­gon a Rozsnyó és vidéke szer­vezésében tartott közéleti fó­rum. Az első napon a több mint száz meghívott polgár­mester, önkormányzati képvi­selő, pedagógus, kulturális dolgozó meghallgatta Harna István, Rózsa Ernő és Bauer Edit gazdasági, jogi és a nyelv­törvénytervezettel kapcsola­tos előadásait, majd vita kö­vetkezett. A fórum második napján két szekcióban folyt az időszerű, az önkormányzatok, az iskolaügy, a kultúra kérdé­seit érintő tanácskozás. Ebbe az előző napi előadók mellett bekapcsolódott Köteles Lász­ló és Kvarda József parlamen­ti képviselő, valamint Fodor Attila, az SZMPSZ ügyvezető titkára és Máté László, a Cse­madok OV titkára is. A kétna­pos közéleti fórum elsősorban az ország, s ezen belül is az itt élő magyarság gazdasági hely­zetével, az uralkodó jogviszo­nyokkal, az önkormányzatok helyzetével és a szlovákiai ma­gyar oktatásügy és kultúra sú­lyos helyzetével foglalkozott. A rozsnyói közéleti fórum részt­vevői összejövetelük végén ál­lásfoglalást fogadtak el, s jut­tattak el különböző politikai, társadalmi és kulturális intéz­ményekhez. Megfogalmazói leszögezték többek között, hogy a jelenlegi szlovák kormány és a politiká­ját támogató szervezetek, így a Matica slovenská is immár egy éve nyílt és burkolt formában folytatja a demokrácia, a más­ság- és kisebbségellenes tevé­kenységét. Ennek egyik lénye­ges eleme - írja az állásfogla­lás - a Szovákiában élő ma­gyar nemzeti közösségnek, mint ellenségnek a feltünteté­se. (ambrus) Rács mögött a perverz apa Uj Szó-hír Előzetes letartóztatásba helyezték azt a 41 éves férfit, aki a minap Battyán községben fajtalanságot követett el kiskorú lányával. Az ügyben folytatott rendőrségi vizsgá­lat szerint a hatgyermekes, többszörösen büntetett előéletű apa ittas állapotban követte el a 15 éves lányá­val szembeni bűncselekményt. Az esetre úgy derült fény, hogy Lídia, aki az egyik nevelőintézet növendéke, ba­rátnőjének mesélte el a szörnyű esetet. - Ez még a szünidőben történt, amikor odahaza voltunk ikertesvéremmel, apu ittas állapotban jött haza, kivert mindenkit a házból, magához hívott, a térdére ültetett és simogatni kezdett,, majd azt parancsolta, hogy vetkőzzem le és utána ... Azóta ez többször is megismétlődött, főleg akkor, amikor apu részegen jött haza. Ezt a nőgyógyászati kivizsgálás is igazolta, mely sze­rint a fejlett 15 éves lány már korábban eshetett a per­verz apa áldozatául. A tiszacsernői Cs. családot lakbérhátrálék miatt kila­koltatták a városból, így kerültek Battyánba az egykori ­ma már rozzant állapotban lévő - tűzoltószertár épüle­tébe, ahol valamennyien egy helyiségben laknak. A hat gyerek közül csupán egy kiskorú van a szülőkkel, a töb­bit az ország különböző gyermekotthonaiban nevelik. (kat) Veszélyben az önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a kapcsolatok megítélésem sze­rint kedvezően befolyásolhatják a poli­tikai viszonyokat is, mivel elősegítik az előítéletek leépítését. • Lényeges különbséget lát a szlo­vákiai és a magyarországi önkor­mányzatok működése között? - A szlovákiai és a magyarországi önkormányzati rendszer az önkor­mányzatok európai chartájából indul ki, amely maximális önállóságot bizto­sít a települési önkormányzatoknak. Megadja számukra az önálló gazdál­kodás lehetőségét, az önálló szervezet­alakítás lehetőségét, és biztosítja a helyi autonómia feltételeit. Később itt a centralizáció irányába mozdultak el, ennek következtében Pozsony ma egységesebben működő város, mint Budapest. • A konferencián elhangzott, hogy nagyjából mindkét ország önkor­mányzatai hasonló gondokkal küsz­ködnek, elsősorban anyagi termé­szetűekkel... - A probléma tulajdonképpen az, hogy az önkormányzatok gazdasági önállóságát és a helyi autonómiákat könnyen feláldozhatják a stabilizáció oltárán. A kormányzati politika legna­gyobb hibájának azt tartom, hogy rö­vid távú célok érdekében feláldozhat­ja ezt az értéket, s elvonhatja az ön­kormányzatoktól a működésükhöz szükséges alapvető forrásokat. Én na­gyon nagy dolognak tartom, hogy az önkormányzatoknak ebben az évben már kétszer sikerült fellépniük a cent­ralizációs törekvésekkel szemben. És sikerült megakadályozniuk, hogy a kormány bármikor visszatarthassa az önkormányzati források 20 százalé­kát. Ezáltal megakadályozták, hogy a személyi jövedelemadóból 35 száza­lék helyett csak 15 százalék maradjon helyi szinten. Egyelőre kérdéses, hogy a harmadik konfliktusban, amely a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos, sikerül-e megfelelő kompromisszumot elfogadtatnunk a pénzügyi kormány­zattal és a parlamenttel. Nevezetesen egy olyan végösszeget, amely jövőre legalább az 1995-ös év szintjén való működésünket biztosítja. HORVÁTH GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents