Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)
1995-11-13 / 262. szám, hétfő
[ J] ú j SZ Ó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 17. RÖVIDEN Augustín Marián Húska, a szlovák parlament alelnöke tegnap Strasbourgba utazott, ahol részt vesz az Európa Parlament plenáris ülésén. Tanácskozást folytat az EP képviselőivel az EU parlamenti bizottsága és a szlovák parlament november 20. és 24. közötti pozsonyi együttes ülésének előkészítéséről is. Ján Čarnogurský volt az egyetlen szlovákiai résztvevője a politikai, gazdasági és kulturális élet katolikus személyiségei olaszországi Loretóban tartott világtalálkozójának. A múlt hét csütörtökétől szombatig zajlott találkozónak a világ 35 országából összegyűlt résztvevői a tudomány, a technika és a kultúra eredményeinek elismerése mellett figyelmezetettek a fogyasztói társadalom veszélyeire is. Tizenegy hónappal és tizenegy nappal büntetésének letelte előtt elhagyta a Kassa-Šaca-i börtönt Völgyi József, aki elnöki kegyelmet kapott az ez év július 7én tett embermentő cselekedetéért. Vojtech Tkáč munka- és szociális ügyi államtitkár szombaton este az Indonéz Köztársaságba utazott, ahol mától 19-éig részt vesz a Társadalombiztosítási Nemzetközi Társulás 25. közgyűlésén. A roma gyerekek és ifjúság , oktatási-nevelési kérdéseinek szentelték azt a háromnapos nemzetközi szemináriumot, amelyet a Lokális történelem és a kisebbbségek címmel tartottak Častá-Papierničkában. A SZNP Központi Tanácsa hangsúlyozottan elítéli a szakszervezetek tiltakozó akcióit. Hétvégi vrútkyi tanácskozásukon hangot adtak véleményüknek, miszerint a Szakszervezetek Konföderációjának nem is annyira tagjai problémáinak megoldásáról van szó, hanem a demokratikusan megválasztott parlament és felállított kormány megdöntéséről. Az SZNP aggodalommal figyeli a magyarországi soviniszta hangulatkeltés fokozódását, és határozottan elítéli a budapesti szlovák gimnázium elleni terrorista támadásokat is. A Dél-Szlovákiában élő szlovákok surányi nagygyűléseinek szervezői, az államnyelvről szóló törvény szorgalmazói tegnap ismét találkoztak a surányi Matica slovenská Házban, és felhívást fogadtak el, melyben felszólítják a szlovákokat, hogy november 15-én, a nyelvtörvénytervezet megvitatásának napján a parlament előtti tüntetésen való részvételükkel támogassák a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását. Szlovákia Óvni akarja ... Megegyezés Kelet-Szlavóniáról (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban megtudhattuk, hogy a konferencia résztvevői pozitívan értékelték az Európai Fórumon tartott beszédét, melyben, mint ismeretes, visszautasította az Európai Unió szlovák belpolitikai viszonyokat illető bírálatát, s azt nyilatkozta a nemzetközi szervezet címére, hogy a demokrácia tanárának szerepében tetszeleg. „Azok, akikkel tárgyaltam - ez egy népes csoport volt - pozitívan fogadták. Azt mondták, hogy harag érződött a szavaimból, de ez indokolt volt. Alapvető állásfoglalások esetén az európai szerveknek is be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Mi társulási szerződést kötöttünk az Európai Unióval, melynek értelmében annak szervei véleményt nyilváníthatnak országunk fejlődéséről. Arra azonban nincs joguk, hogy ezt nélkülünk tegyék, tehát a Szlovák Köztársaság legitim kormányának és parlamentjének képviselői nélkül" mondta, majd kinyilvánította: „Mi csupán óvni akarjuk az Európai Unió tekintélyét." Az EU címére Mečiar azt is megjegyezte, hogy a tagfelvételt Szlovákiában népszavazás előzi majd meg. „Mit gondolnak, miként szavaznak majd az emberek, ha meg kell szokniuk, hogy valaki ismét megszabja nekünk, mit tegyünk." Mivel a parlamenti képviselők körében elterjedt, hogy a miniszterelnök hétfőn expozéra készül a törvényhozásban, megkérdeztük, beszéde mire irányul majd. Vladimír Mečiar csodálkozva kérdezett vissza: „Hétfőn a parlamentben kellene lennem? Én erről nem tudok semmit" - mondta, s határozottan kijelentette, hétfőn biztosan nem jelenik meg a törvényhozás épületében. (horváth) Brüsszeli közlemény Az Európai Bizottság szombaton hivatalos közleményben tudatta, hogy Jacques Santer elnök és Vladimír Mečiar kormányfő pénteken Berlinben megbeszélést folytattak arról a figyelmeztetésről, amelyet a brüsszeli testület október végén intézett Pozsonyhoz. A bizottsági tájékoztatási gyakorlatban szokatlan külön kommüniké leszögezi: a találkozón áttekintették az EU-szlovák kapcsolatok teljes körét, és Santer kifejtette Brüsszel érdekeltségét abban, hogy közeli együttműködést folytathasson Szlovákiával a tagságot célzó előkészületi fázisban. A nyilatkozat egyúttal a nyomaték kedvéért teljes egészében megismételte az október 25-i „EU-demars" sajtóközleményét is. Az Unióban három egymás utáni időszakban soros elnökséget ellátó „EU-trojka" (Franciaország, Spanyolország és Olaszország) nagykövetei együttes nyilatkozatukban ekkor szögezték le, az EU „nyugtalansággal észleli" annak lehetőségét, hogy olyan akciókra kerülhet sor Szlovákia államfője ellen, amely ellentétes az ország alkotmányával csakúgy, mint az Unióban honos demokratikus gyakorlattal. Az EU ennek kapcsán emlékeztetett a demokratikus társadalmi berendezkedés felé haladás fontosságára, s arra, hogy ebbe beletartozik az eltérő politikai nézetek kifejezésének a szabadsága is. A dokumentum végül utalt arra, hogy Szlovákia társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, s jelenleg a csatlakozást megelőző időszakban van, azaz rá is vonatkoznak az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozón megfogalmazott előfeltételek. Egyúttal felhívták a szlovák hatóságok figyelmét e kritériumok fontosságára, s arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket ezek teljesítésére. Utóbb a bizottság szóvivője azt a magyarázatot fűzte a figyelmeztetéshez, hogy Brüsszelben és (az EUelnökséget adó) Madridban ennek kapcsán nem választ, vagy magyarázatot vártak Pozsonytól, a „tizenötök" csupán azt akarták a szlovák kormány értésére adni, hogy bizonyos belpolitikai fejleményeket „aggodalmat keltőnek" ítélnek, s az EU egyfelől közelről figyelemmel követi ezek alakulását, másfelől emlékeztetni óhajt bizonyos együttműködési kritériumokra. Mint az egyik bizottsági munkatárs fogalmazott: ez nem „hadüzenet" volt, csupán bizonyos alapelvekre vonatkozó emiékeztető. MTI Mi fékezi az érdekegyeztetést1 Meglehetősen álmos hangulatú Lépéseknek (Kroky) lehettek szemtanúi tegnap kora délután a tévénézők. Pedig a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői egyaránt jól felkészültek, sokat tudtak a vita tárgyának összefüggéseiről. A véleménycsere gyümölcsözővé válását elsősorban az gátolta, hogy a résztvevők közül senki sem mondta ki köntörfalazás nélkül, hogy azért nem működik olajozottabban a három fél egyeztető tárgyalásainak a rendszere, mert - noha formálisan már a tulajdonviszonyok átalakításában a folyamat kellős közepénél tartunk - a munkáltatók és a munkavállalók lehetőségeit zömében még mindig a mindenható állam szabja meg. Maga a központi érdekegyeztetés struktúrája, minden részletre kiterjedő volta is ezt bizonyítja. A központosításnak köszönhető például, hogy a tömegközlekedési bérletek drágulása miatti életszínvonal-csökkenést fél év alatt sem lehetett legalább részben ellensúlyozni a vállalati szociális alap felhasználásával. Az állam központilag határozza meg, hogy mire fordítható. Maga Kalman miniszterelnök-helyettes is feltette a szónoki kérdést: helyi szinten, a vállalatoknál miért nem valósul meg a kétoldalú érdekegyeztetés. A válasz ott lebegett a kerekasztal fölött, csak nem mondták ki: azért nincs erre mód, mert olyan ennek a kormánynak a társadalomépítési filozófiája, amilyen. Egyebek között nem vállalkozásbarát ez a kormányzat, így szükségszerű, hogy még a sikeres magáncégeknek sincs rá lehetőségük, hogy olyan bért fizessenek alkalmazottaiknak, amelynek köszönhetően azok képesek lennének komolyabb megrázkódtatások nélkül elviselni a személyszállítási díj drágulását. A szakszervezeti vezetők sérelmezték, hogy a kormány mindmáig nem tudta definiálni, mit ért „a bérek aránytalanul gyors ütemű emelésén". Sajnos, e kérdés megvitatásakor sem jutott eszébe sem a munkáltatók, sem a munkavállalók képviselőjének, hogy figyelmeztessenek rá: a kérdés ilyen módon való feltevése azt tükrözi, hogy a kormány egyfolytában rajta szándékozik tartani ujját a társadalom „ütőerén". Ott is, ahol egy jól működő társadalomban vállalati szinten hoznak döntést. (t. m.) Újvidéki tudósítónktól A szlavóniai-baranyai szerbek és a horvátok Erdődön aláírták a megegyezést Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség jövőjéről. Az egyezményről egyelőre csak annyit tudni, hogy 14 pontja van, s a dokumentum alapján a szlavóniai-baranyai térség egy évig ENSZ-fennhatóság alatt lesz, azzal, hogy bármelyik fél kérheti e státus meghosszabbítását további egy évre. A megállapodás szerint a térség csak az átmeneti időszak után tartozik majd újra Horvátországhoz. Horvát politikusok kételkednek abban, hogy a békefenntartó erők képesek lesznek lefegyverezni a kelet-szlavóniai szerbek félkatonai alakulatait pedig egyes hírek szerint a most megkötött szerződés értelmében ezt a térséget 30 napon belül teljesen fogyvermentesítik. Mint várható volt, a szerbek az utolsó pillanatban írták alá az egyezményt. Péntek este és szombaton olyan hírek érkeztek, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a hon/át támadás beindítása csak órák kérdése. Horvátország 16 000 katonát vezényelt át a térségbe, s további 9000-et készültségbe helyezett. Egyes hírek szerint kisebb hon/át alakulatok már betörtek a választóövezetbe is. Minden jel arra utalt, hogy Vukovár ostromára készülnek. Ezt az új megállapodást is a daytoni tárgyalások eredményének tekinthetjük, s a péntek este aláírt Tudjman-lzetbegovic megegyezéssel együtt ez már a második jele annak, hogy az amerikai béketeremtő szándék biztosan halad a cél, azaz a délszláv béke felé. A hét végén NATO-főtisztek csoportja érkezett Boszniába, azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a térségbe várható NATO-alakulatok elhelyezését. Tegnap felkeresték Tuzlát, Gornji Vakufot és Mosztárt. Valószínű, hogy ez a három város lesz a főparancsnokságok székhelye, éspedig Tuzlában amerikai katonák állomásoznak majd (kötelékükben lesz egy orosz dandár, amely a szerb korridot tartja ellenőrzés alatt), a déli szektort Mosztár székhellyel a franciák tartják, a középső szektor pedig angol katonai felügyelet alá kerül. GYARMATI JÓZSEF Tiltakozás világszerte (Folytatás az 1. oldalról) tanácskozásukon tegnap úgy döntöttek, hogy két évet adnak Nigériának a demokratikus intézményrendszer kialakítására, ellenkező esetben az afrikai országot végleg kizárják soraikból. Nagy-Britannia is leállítja a Nigériába irányuló brit fegyverexportot - jelentette be John Major brit miniszterelnök. Major a Aucklandból történő elutazása előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, London nyomást fog gyakorolni EU-beli szövetségeseire, hogy hasonló tilalmat léptessenek életbe. A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el a nigériai eseményeket. Igazolványcsere a fővárosban Az Általános Egészségbiztosító Pozsony-városi fiókja közli az érintett biztosítottakkal, hogy mától megkezdi a biztosítottak igazolványainak cseréjét, éspedig közvetlenül az otthonokban. A régi fejléccel ellátott igazolványokat cserélik újakra, az Általános Egészségbiztosító fejlécével ellátottakra. Az igazolványcserét megelőzően az érintetteket a postaládájukba dobott röplapokon tájékoztatják, hogy a disztribúciós cég alkalmazottja mely napon és mely időpontban keresi fel lakásukat. TA SR Az EBRD eladja Slovnaft-részvényeit? CTK-hír Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelynek 10 százalékos részesedése van a Slovnaft olajfinomítóban, úgy érzi, a szlovák kormány becsapta őt, ezért részvényeit el akarja adni - jelentette ki Bécsben Miket Micko, az EBRD cseh-szlovák igazgatója. Mint ismeretes, a bank alig egy évvel ezelőtt ezerkoronás árfolyamon vásárolt az olajfinomító részvényeiből. A szlovák kormány az idén a részvények 39 százalékát eladta a Slovnaft alkalmazottainak, tehát pénzügyi szakemberek szerint egyes alkalmazottaknak valószínűleg nagyobb részesedésük is van a cégben, mivel néhányan már a vagyonjegyes privatizáció során is szert tettek a finomító részvényeire. „Ha tudtuk volna, hogy a szlovák kormány a Slovnaft-alkalmazottaknak akarja eladni a részvénytársaság értékpapírjait, sosem léptünk volna be a vállalatba. Ki akarna részvényes lenni egy olyan szlovák cégben, amelyben az alkalmazottaknak van a legnagyobb szavuk?" - hangsúlyozta Micko, aki továbbá kifejtette: „Ha a szlovák kormány nem egyenlíti ki az európai banknak a különbözetet, akkor az EBRD eladja részvényeit". Mickónak a bécsi Wirtschaftsblatt gazdasági napilapban megjelent nyilatkozata szerint ez azonban azt jelentené, hogy a szlovákok erős pénzügyi partnerüket veszítenék el, akire viszont nagy szükségük van a finomító korszerűsítéséhez. Sikeres közéleti fórum U) Szó-tudósítás Szombaton ért véget a Rozsnyó melletti Gulyapalagon a Rozsnyó és vidéke szervezésében tartott közéleti fórum. Az első napon a több mint száz meghívott polgármester, önkormányzati képviselő, pedagógus, kulturális dolgozó meghallgatta Harna István, Rózsa Ernő és Bauer Edit gazdasági, jogi és a nyelvtörvénytervezettel kapcsolatos előadásait, majd vita következett. A fórum második napján két szekcióban folyt az időszerű, az önkormányzatok, az iskolaügy, a kultúra kérdéseit érintő tanácskozás. Ebbe az előző napi előadók mellett bekapcsolódott Köteles László és Kvarda József parlamenti képviselő, valamint Fodor Attila, az SZMPSZ ügyvezető titkára és Máté László, a Csemadok OV titkára is. A kétnapos közéleti fórum elsősorban az ország, s ezen belül is az itt élő magyarság gazdasági helyzetével, az uralkodó jogviszonyokkal, az önkormányzatok helyzetével és a szlovákiai magyar oktatásügy és kultúra súlyos helyzetével foglalkozott. A rozsnyói közéleti fórum résztvevői összejövetelük végén állásfoglalást fogadtak el, s juttattak el különböző politikai, társadalmi és kulturális intézményekhez. Megfogalmazói leszögezték többek között, hogy a jelenlegi szlovák kormány és a politikáját támogató szervezetek, így a Matica slovenská is immár egy éve nyílt és burkolt formában folytatja a demokrácia, a másság- és kisebbségellenes tevékenységét. Ennek egyik lényeges eleme - írja az állásfoglalás - a Szovákiában élő magyar nemzeti közösségnek, mint ellenségnek a feltüntetése. (ambrus) Rács mögött a perverz apa Uj Szó-hír Előzetes letartóztatásba helyezték azt a 41 éves férfit, aki a minap Battyán községben fajtalanságot követett el kiskorú lányával. Az ügyben folytatott rendőrségi vizsgálat szerint a hatgyermekes, többszörösen büntetett előéletű apa ittas állapotban követte el a 15 éves lányával szembeni bűncselekményt. Az esetre úgy derült fény, hogy Lídia, aki az egyik nevelőintézet növendéke, barátnőjének mesélte el a szörnyű esetet. - Ez még a szünidőben történt, amikor odahaza voltunk ikertesvéremmel, apu ittas állapotban jött haza, kivert mindenkit a házból, magához hívott, a térdére ültetett és simogatni kezdett,, majd azt parancsolta, hogy vetkőzzem le és utána ... Azóta ez többször is megismétlődött, főleg akkor, amikor apu részegen jött haza. Ezt a nőgyógyászati kivizsgálás is igazolta, mely szerint a fejlett 15 éves lány már korábban eshetett a perverz apa áldozatául. A tiszacsernői Cs. családot lakbérhátrálék miatt kilakoltatták a városból, így kerültek Battyánba az egykori ma már rozzant állapotban lévő - tűzoltószertár épületébe, ahol valamennyien egy helyiségben laknak. A hat gyerek közül csupán egy kiskorú van a szülőkkel, a többit az ország különböző gyermekotthonaiban nevelik. (kat) Veszélyben az önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a kapcsolatok megítélésem szerint kedvezően befolyásolhatják a politikai viszonyokat is, mivel elősegítik az előítéletek leépítését. • Lényeges különbséget lát a szlovákiai és a magyarországi önkormányzatok működése között? - A szlovákiai és a magyarországi önkormányzati rendszer az önkormányzatok európai chartájából indul ki, amely maximális önállóságot biztosít a települési önkormányzatoknak. Megadja számukra az önálló gazdálkodás lehetőségét, az önálló szervezetalakítás lehetőségét, és biztosítja a helyi autonómia feltételeit. Később itt a centralizáció irányába mozdultak el, ennek következtében Pozsony ma egységesebben működő város, mint Budapest. • A konferencián elhangzott, hogy nagyjából mindkét ország önkormányzatai hasonló gondokkal küszködnek, elsősorban anyagi természetűekkel... - A probléma tulajdonképpen az, hogy az önkormányzatok gazdasági önállóságát és a helyi autonómiákat könnyen feláldozhatják a stabilizáció oltárán. A kormányzati politika legnagyobb hibájának azt tartom, hogy rövid távú célok érdekében feláldozhatja ezt az értéket, s elvonhatja az önkormányzatoktól a működésükhöz szükséges alapvető forrásokat. Én nagyon nagy dolognak tartom, hogy az önkormányzatoknak ebben az évben már kétszer sikerült fellépniük a centralizációs törekvésekkel szemben. És sikerült megakadályozniuk, hogy a kormány bármikor visszatarthassa az önkormányzati források 20 százalékát. Ezáltal megakadályozták, hogy a személyi jövedelemadóból 35 százalék helyett csak 15 százalék maradjon helyi szinten. Egyelőre kérdéses, hogy a harmadik konfliktusban, amely a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos, sikerül-e megfelelő kompromisszumot elfogadtatnunk a pénzügyi kormányzattal és a parlamenttel. Nevezetesen egy olyan végösszeget, amely jövőre legalább az 1995-ös év szintjén való működésünket biztosítja. HORVÁTH GABRIELLA