Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-11 / 261. szám, szombat

1995. november 11. BELFOLD ÚJSZ Ó 3 \ CSAKY PAL: Nem mi fújtuk fel az ügyet Daniel Tarschyst, az Európa Tanács főtitkárát felháborította, amikora magyar lapokból lefordí­tottuk Csáky P$l beszámolóját a nála tett látogatásról - jegyezte meg Dušan Slobodník, a külügyi bizottság elnöke a parlament teg­napi. külpolitikai vitájában. La­punknak nyilatkozva ezt azzal egészítette ki, hogy a főtitkár el­mondása szerint ő csak általá­nosságokban nyilatkozott és ke­rülte a konkrét kifogásokat. Csáky Pál szerint viszont Dušan Slobodníktól nem meg­lepőek az ilyen kijelentések, mert bizottsági elnökként minden al­kalmat megragad a szlovák kü[­politika rózsaszínűre festésére. Ő hazatérve azt állította, hogy Dani­el Tarschys be fogja hívni Szlová­kia nagykövetét, informálja a ma­gyar kisebbség képviselőinek ag­godalmairól, illetve megkéri, nem tudna-e Szlovákia a nyelvtör­vénnyel kapcsolatban európai formulációt találni. A hivatalos szlovák sajtóügynökség jelenté­se alapján azonban ezután még ennél is több történt. November 9-én Daniel Tarschys magához hívta Juraj Schenk külügyminisz­tert és a nyelvtörvényről tárgyal­tak. Ugyanerre került sor az ET parlamenti közgyűlésének elnö­kénél, Miguel Angel Martineznél. Neki a külügyminiszter azt is megígérte, hogy a nyelvtörvény tervezetét az ET szakértői rendel­kezésére bocsájtja. A hivatalos hírforrásból az is kiderült, hogy az ET külügyminiszteri bizottsága a héten Szlovákia újabb monitoro­zását döntötte el, amelynek ré­sze lesz a kisebbségi nyelvek használatának lehetősége is. „Nem igaz tehát, amit Katarína Tóthová és Dušan Slobodník állí­tott, hogy csak mi fújtuk fel az ügyet - jegyezte meg végezetül Csáky Pál. — (tuba) A SZLOVÁKIÁI EGYHAZAK SZERINT A nyelvtörvény államellenes Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a szlo­vákiai egyházak a kulturális minisztériummal ellentétben nem értenek egyet az államnyelvről szóló törvénytervezet­tel. Mészáros Lajos, a Magyar Polgári Párt jogi szakértője az egyházat képviselte azon a tárgyaláson, ahol kifogásai­kat a kormány tisztségviselőinek tudomására hozták. Az alábbi interjúban a részletek felől érdeklődtünk. - Jogi szakértőként kértek fel, hogy vegyek részt a megbe­szélésen. Elöljáróban felrótták a kultuszminisztériumnak, hogy a nyelvtörvénytervezetet már csak azután vitatja meg velük, hogy a kormány jóváhagyta mégpedig olyan formában, amely elfogadhatatlan a jelen lévő egyházak képviselői szá­mára. • Melyek voltak a legsúlyo­sabb kifogásaik? - Az volt a leglényegesebb ki­fogásunk, hogy a törvényterve­zet súlyosan sérti a liturgiái nyelvek használatának elvét, ezért az egyházak vonatkozásá­ban is törvény- és államellenes. Igaz ugyan, hogy l.§-ának 2. be­kezdése leszögezi: ez a törvény a liturgiái nyelvek használatát nem érinti, ám ezzel merőben ellentétes 3.§ 3. bekezdésének c pontja, amely azt javasolja, hogy a házasságkötési szertar­tás, állami, tehát szlovák nyel­ven történjen. A jogszabályter­vezet elfogadása esetén ez annyit jelentene, hogy az egyhá­zak a házasságkötéskor nem használhatnák saját liturgiái nyelvüket. • Az ellenzéki szlovák pártok is úgy látják, hogy a törvény­tervezetet történelmi reváns szándéka diktálta? - Az egyházak állásfoglalás­ban nyilvánították ki: nem tesz­nek különbséget híveik nyelvi hovatartozása miatt, tisztelet­ben tartják az anyanyelv szerin­ti egyházi szertartási rendet, il­letve liturgiát, és ragaszkodnak a 308/91 Tt. számú, az egyház függetlenségéről szóló törvény megtartásához. Hangsúlyozták: nem tartanák helyesnek, ha az állam beleszólna a liturgiái nyelv használatába. Megállapí­tották, amennyiben az alkot­mány a cirill-metódi hagyomá­nyokra hivatkozik, a nyelv-tör­vénytervezet merőben ellent­mond ezen alkotmányos alap­elvnek. HORVÁTH GABRIELLA Wiesenthal: Fehér foltok Szlovákia történelmében UJ Szó-tudósítás - Az önök országa még nem dolgozta fel az 1939 és 1945 kö­zötti történelmét. Volt ugyan né­hány per még az egykori Cseh­szlovákiában, néhány gonosztevőt el is ítéltek, ám a történelmük ezen időszakát még nem térké­pezték fel -jelentette ki pozsonyi sajtótájékoztatóján Simon Wie­senthal, az Üldözött Zsidók Szö­vetsége Bécsi Dokumentációs Központjának alapítója és igaz­gatója, akit tegnap a Komenský Egyetem díszdoktorává avattak. Wiesenthal hangoztatta, hogy Szlovákia történelmének részét jelenti az innen koncentrációstá­borba deportált 109 ezer zsidó is, akik kilencven százaléka nem élte túl a háborút. - A történelem nem ismétlődhet meg. Ám ha a fiatalok nem ismerik a történel­met, akkor miként érthetik meg, hogy az a sok szörnyűség nem térhet vissza - figyelmeztetett a 87 éves professzor, aki szerint Szlovákiának most épp azon or­vosokra, mérnökökre, építészek­re lenne szüksége, akik nem tér­tek vissza a táborokból. Kifejtet­te: az ultranacionalista és a neo­náci csoportosulások célja radi­kalizmussal fertőzni a fiatalokat, ám a radikális szóhasználat után jönnek a radikális tettek. Wiesenthal meggyőződése szerint Rabin izraeli miniszterel­nök összeesküvés áldozata lett, ám halála többeket állított a bé­ke pártjára, mint ha életben ma­radt volna. Azt mondta: hogy lesz-e béke a térségben az attól függ, mennyire őszintén óhajtják ezt a felek. Lapunk kérdésére, hogy me­rültek-e fel új tények Esterházy Jánosról, akinek bírósági rehabi­litálását kezdeményezték a hoz­zátartozói, így válaszolt: „A közel­múltban jelent meg Esterházy lá­nyának könyve, amely sok rész­letet tartalmaz. Ebből az alka­lomból lépéseket tettem Jeru­zsálemben, ám ők még nem döntöttek." (gágyor) Életmentés magasabb fokon (Folytatás az 1. oldalról) az előnytelen vásárlást verseny­tárgyalás nélkül bonyolította le. Az átadás előtti napokban az osztály még kongott az üres­ségtől, a munkások, az egészség­ügyi dolgozók az utolsó simításo­kat végezték. - Többéves vágyunk megvaló­sításától már csak napok válasz­tanak el bennünket (kedden jár­tunk a helyszínen - a šzerk. megj.), izgatottan várjuk a német műsze­rek érkezését. Tisztában vagyunk azzal, hogy az intenzív betegellá­tás pénzigényes. Minden kórházi ágyon - öt felnőtt és egy gyermek - fekvő beteg életfunkcióit műszerek vizsgálják és ellenőrzik, s ezzel egy időben bővül a lélegez­tető gépeink száma is - magya­rázta elképzeléseit dr. Ján Pisár, az aneszteziológiai és intenzív be­tegellátó részleg főorvosa. Mint ilyenkor általában, szóba került az intenzív életmentés anyagi vetülete is. - Az életmentés a drága műszereken kívül is rengeteg ki­adással jár, de ez itt nem mérce. Erre gondolt a kórház, az egész­ségbiztosító vezetősége, amikor beleegyeztek a megemelt költsé­gekbe. Ugyanis egy intenzív ágy naponta 5-8000 ezer koronába kerül. Az osztály szerves részét képezi a kis műtő, ahol a gyors életmentést elősegítő - pl. gége­metszés - sebészeti beavatkozá­sokat is el lehet végezni. Elmenőben megkérdeztük a főorvostól, mit kívánjunk: kevés vagy sok beteget? Ha kevés lesz az intenzív ellátásra szoruló, ke­vesebb pénzt „termel" a részleg, a sok beteg viszont többletkiadá­sokat jelent(ene), s előfor­dul(hat)na, hogy az új osztály más részlegek kárára működ(het)ne csak. - Örömmel beleegyeznénk, ha kevesebb életveszélybe került be­teg kerülne osztályunkra, de tu­dom, hogy a hat intenzív ágy is ke­vés lesz. Ám most nincs helye a siránkozásnak, az a fő, hogy kor­szerűsödött a kórház, s javulhat a betegellátás színvonala. PÉTERFI SZONYA Prikler László felvétele Andel: Az elnök felesége irányítja az országot A Szlovák Nemzeti Párt cáfolja, hogy az Európai Unió és az USA figyelmeztető jegyzékének hatására nem rukkoltak ki a parlament szerdai ülésén az államfő tevékenységét vizs­gáló bizottság felállításával. UJ Szó-tudósitás Marián Andel, a parlament al­elnöke bírálta a sajtót és az el­lenzéket, hogy nem „a belpoliti­kai feszültség oldására tett lé­pésként" értelmezték ezt a dön­tésüket. Hangoztatta, hogy csak elodázták a bizottság felállítá­sát, de nem vetették el gondola­tát. Szerinte minden attól függ, hogy Michal Kováč felhagy-e konfrontációs, az állam érdekeit sértő tevékenységével. Egy kér­désre reagálva megjegyezte: Meggyőződése szerint Emília Kováčová irányítja titokban az országot. Lapunk kérdésére, hogy mivel tudja ezt bizonyítani, Andel azt válaszolta: nem va­gyok bejáratos Kováčék hálló­szobájába. Epésen reagált, amikor szóba kerültek az SZNP-politikusok és családtagjaik vállalkozásai, amelyre az ellenzékiek (a parla­menti plénum előtt) rámutattak. Válaszában kifejtette: minden képviselőt és családtagját „górcső alá kellene venni", s szavaiból egyértelműen kide­rült, hogy „kezdik az adatok gyűjtését" politikai ellenfele­ikről. Kifogásolta, hogy a sajtó emlí­tésre sem méltatta, miszerint Ján Slota pártvezér polgármes­teri fizetését humanitárius cé­lokra fordítja. „De ha az a basz­tard (korcs, fattyú - szerk.) Dzu­rinda tenné ugyanezt, akkor azt szalagcímmel közölnék a lapok" - mondta szó szerint a parla­ment alelnöke. (gágyor) Fegyverlopás Kedden a jugoszláviai ENSZ békefenntartó erőinek köteléké­ben szolgáló szlovák utászzász­lóaljnál elloptak két géppisztolyt és egy pisztolyt. Tomáš Švec ez­redes, a hadsereg vezérkarának szóvivője az UNPROFOR szlovák egységének parancsnokára hi­vatkozva közölte, hogy e rendkí­vüli eseményt és annak okait a zászlóalj egy különbizottsága, az UNPROFOR katonai rendőrsége és a horvát rendőrség vizsgálja. TA SR NÉZZE VELÜNK! A Szlovák Televízió magyar adását ma az SZTV 2-n 14.45-kor A tartalomból: • Ülésezik a parlament • Új igazgató a Prágai Magyar Kulturális Központ élén • Látogatás Dráfi Mátyás színművész otthonában • A gútai művelődési központ tevei • Miről ír az Új Nő? A műsorvezető: Bárdos Ágnes Nyolc rendőr a vádlottak padján ÚJ Szó-tudósitás A Pozsonyi Kerületi Bíróság teg­nap hozott ítéletet a március 14­én két modori rendőr által elköve­tett rablógyilkosság ügyében, melynek áldozata a 22 éves Mar­tin Šamo, a pozsonyi Barczi Trafik cég alkalmazottja volt. A gyilkos­ságot elkövető Roman K. a vizsgá­lati fogságban felakasztotta ma­gát, bűntársát, a 22 éves Václav A. őrmestert 14 évi fegyházbünte­tésre ítélték. A tettesek egyenru­hában, Szentgyörgy után állítot­ták meg a Barczi cég tehergép­kocsiját, melynek vezetőénél 2 072 000 korona volt. Martin Šamóval rögtön a motor leállítása után két lövéssel Roman K. vég­zett, anélkül, hogy felszólította vol­na őt a pénz átadására, majd az AVI A-t és vezetőjét egy mellékúton benzinnel lelocsolták és felgyújtot­ták. A két rendőr a vizsgálat során végig egymás ellen vallott, a mási­kat jelölve meg Šamo gyilkosa­ként, a nyomozás szerint végül is Roman K. adta le a halálos lövése­ket. Václav A.-n kívül még nyolc vádlott, köztük hét rendőr került a vádlottak padjára. A díszes társa­ság ez év februárjában indult el le­felé a lejtőn, amikor Ivan F. a Rendőrakadémián tett tanulmá­nyi látogatása után azzal az ötlet­tel fordult a két modori rendőrhöz, hogy lopják el az akadémián látott 50 kilónyi kábítószert, amely könnyen megszerezhető, értéke pedig 17 millió korona. Roman K. ekkor 100 százalékos kamatra 200 ezer korona kölcsönt vett fel, melyen külföldi rendszámú autót, fegyvereket, adóvevőket és a betö­réshez szükséges egyéb eszközö­ket vásároltak, majd további két modori városi rendőrt és egy laka­tost is beavattak tervükbe. Az ak­ció azonban meghiúsult, Roman K.-t pedig szorította a kölcsön visszafizetésére megszabott idő. Ekkor Václav A. állt elő azzal az öt­lettel, hogy rabolják ki a Barczi cég teherautóját, mivel egy vinosadyi dohányáru-nagyraktárban dolgozó rokonától tudta, az áruért azonnal és készpénzben fizetnek a viszont­eladók. A duó František K-val kie­gészülve először március 10-én próbálta meg feltartóztatni a teher­autót, de akkor az ismeretlen ok­ból más útvonalon közlekedett. A rablógyilkosságra 14-én került sor, melyben František K. már nem vett részt. František K. hat és fél, Ivan F. öt és fél, az öt másodrendű vádlottat tiltott fegyvertartásért és fegyver­kereskedelemért 10 hónaptól há­rom évig terjedő feltételes szabad­ságvesztésre ítélték. A bíróság sú­lyosbító körülményként figyelem­be vette, hogy a bűntetteket rendőrök hajtották végre, (holop) Az elítéltek és az őket elővezető rendőrök. Pár hónapja még mind­annyian egyenruhát viseltek. Balról az első elítélt Václav A. Nyugvópontot a túl sok és a túl kevés között (Folytatás az 1. oldalról) tannyelvű iskolákat nyitnak. A jelenlegi ukrajnai helyzetben a kulturális autonómiát tartják megvalósíthatónak leginkább megyei szintű törvények révén. Ugyancsak tegnap kaptunk tájékoztatót a magyar kisebbsé­gi önkormányzatok működésé­nek első tapasztalatairól. Je­lentős előrelépés hogy az itteni kisebbségeknek legitim érdek­képviseletük van, ezek a szer­vek - habár továbbra is pénzszűkében tevékenykednek - idén nagyobb anyagi támoga­tást kapnak mint tavaly. Ugyan­akkor még nem egyértelmű ezeknek az önkormányzatoknak a jogállása, továbbra sincs meg­oldva a magyarországi kisebb­ségek parlamenti képviselete, mutatott rá többek között Anna Ištvanová, a békéscsabai szlo­vákok szervezetének elnöke. George Schöpflin londoni poli­tológus a konferencia tanulsá­gait értékelve hangsúlyozta: az autonómia kérdése szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a demokrácia e térségben még gyermekcipőben jár. Sokan haj­lamosak kizárólagosan magyar ügynek tekinteni az autonómia kérdéseit, ám alapvetően a többség és a kisebbség még meg nem született, illetve na­gyon lassan születő politikai al­kujáról van szó. Hasonló gondo­latokat fogalmazott meg Várady Tibor is, aki hangsúlyozta, hogy e térségben is csak az lehet a megoldás, tehát a stratégiai cél, hogy nyugvópontot találjanak a túl sok - amit ma a többség hangoztat - és a túl kevés kö­zött, ami viszont a kisebbségek véleménye mostani jogállásuk­ról. Ez pedig olyan konklúzió, amely talán a borúlátót is némi derűlátással tölti el. SZ. J.

Next

/
Thumbnails
Contents