Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)
1995-11-11 / 261. szám, szombat
v ^ Szépen szól a magyar nóta... Kovács Apollónia Szentendrei Klári Tarnál Kiss László Zentai Anna Palócz László (a Szomszédokból) Coda Marlka Hortobágyi Judit fev /á r ^ Kísér: Ifj. Oláh Kálmán és cigányzenekara november 16-án Komárom VMK 20-án Érsekújvár, 22-én Dunaszerdahely, 23-án Pozsony Istropolls, 24-én Párkány, 27-én Galánta VMK, december 14-én Nagymegyer. Az előadások este 19.oo órakor kezdődnek. . VK-1093/2 SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Szombat, 1995. november 11. Ara 4 korona XLVIII. évfolyam, 261. szám CSEHORSZÁG Pénzbejelentés a határon Minden cseh és külföldi állampolgárnak, amennyiben több mint 200 ezer koronával, vagy ennek az összegnek megfelelő más valutával kívánja bármelyik irányban átlépni Csehország határait, hétfőtől, vagyis november 13-tól kezdve ezt kötelezően jelentenie kell a cseh vámosoknak - közölte a cseh pénzügyminisztérium. A minisztériumi szóvivő szerint a rendelet egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek célja megakadályozni a pénzmosást azt követően, hogy október l-től a cseh korona szabadon átválthatóvá vált, s ezáltal bármiféle készpénzbehozatal, illetve —kivitel korlátozása az országhatárokon keresztül megszűnt. A vámosok az illető személlyel egy űrlapot töltetnek ki, amelyet megküldenek a cseh pénzügyminisztériumnak, amely azt várja, hogy legalább részben adatokat és bizonyos áttekintést szerez a nagyobb összegű készpénzek határokon keresztüli mozgásáról. A rendelet megsértéséért akár egymillió koronás büntetést is kiszabhat a hatóság. MTI BERLIN: HORN ES MECIAR A SZLOVÁK NYELVTORVENYROL Nem közeledtek az álláspontok Vladimír Mečiar miniszterelnök tegnap Berlinbe érkezett, hogy részt vegyen az Európai Fórum nemzetközi tanácskozásán, és négyszemközti megbeszélést folytasson a konferencián szintén részt vevő Horn Gyula magyar kormányfővel. A két miniszterelnök a zártkörű nemzetközi tanácskozás megkezdése előtt ült tárgyalóasztalhoz, megbeszélésük fő témája a magyar kisebbségi szervezetek által elutasított szlovák nyelvtörvény volt. MTI-hírek Vladimír Mečiar közvetlenül a találkozó után nyilatkozott az újságíróknak. A kormányfő szavai szerint a pozsonyi parlamentben jelenleg tárgyalt nyelvtörvényt illetően „egyértelművé váltak, de nem közeledtek az álláspontok". Közölte, hogy átadta az írásos választ Horn Gyulának a nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar aggodalmakat ismertető levelére, és ehhez csatolta az Európa Tanács szakértőinek a szlovák nyelvtörvényről készített véleményét. „Felmerül a kérdés, hogy ez a törvénytervezet csorbítja-e a kisebbségek jogait. Meggyőződésem szerint ez a törvény nem korlátozza, nem sérti, s egyáltalán nem érinti a kisebbségek nyelvhasználati jogait" - nyilatkozott Mečiar. Kifejtette, hogy nehéz kétoldalú megbeszéléseket folytatni a törvénytervezetről, amely már a szlovák törvényhozás előtt van, és amelyet meggyőződése szerint bizonyéra hamarosan el is fogadnak. Véleménye szerint az Európa Tanácsban szakértői szinten, a magyar kormányfőnek most átadott vélemény alapján lehet még konzultációkat folytatni a kérdésről. (Folytatás a 2. oldalon) Széles mosoly, meleg kézfogás - és egymástól távoli álláspontok TA SR-felvétel VEGET ERT AZ EURÓPAI KISEBBSEGI ERDEKKEPVISELETEKROL RENDEZETT KONFERENCIA BUDAPESTEN Nyugvópontot a túl sok és a túl kevés között A pesszimista tudósító azzal kezdené, hogy a csütörtöki tanácskozás után - amikor a nyugat-európai gyakorlatot elemezték - tegnap a nem működő közép-európai autonómiákról hallottunk beszámolókat Budapesten. Ú) Szó-tudósítás A derűlátó krónikás viszont nyilván úgy indítana, hogy már az is eredmény, ha beszélnek és vitatkoznak az itteni autonómiakoncepciókról, szakemberek elemzik Közép-Kelet-Európa politikai és társadalmi vajúdásának eredményeit és súlyos ellentmondásait. Annyi tény, ezúttal is egyértelművé vált, hogy ennek a térségnek az államhatalom leépítésében, a működő régió kialakításában és a valóban hatékony kisebbségvédelemben is több évtizedes a lemaradása Nyugat-Európához képest. Ez különösen tegnap délután vált szembetűnővé, amikor a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseiről hallottunk beszámolókat. Duray Miklós, Hóka László, Markó Béla, Ágoston András, Csubella Ferenc és Fodó Sándor beszámolóit hallgathatták a jelenlévők. Ezeknek až ismertetéseknek és elemzéseknek visszatérő következtetése az volt, hogy a jelenlegi nemzetállami törekvések súlyosan hátráltatják a demokratizálás, az állami decentralizáció és ezen belül az autonómia valóra váltásának folyamatát. Távol állunk hát attól, hogy a kisebbségi autonómiakoncepciók szakmai jogalkotási vita tárgyai legyenek. Az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke bevezetőjében elmondta: A szlovák parlament olyan törvény elfogadására készül, amely 1948 óta a legnagyobb jogfosztással sújtja a szlovákiai magyarságot. Jelenleg Szlovákiában vissszafele forog a történelem kereke, ezért anakronizmus a jogi közgondolkodás fejlődéséről beszélnünk, így hát illúzió arról beszélni, hogy a Magyar Koalíció a tavalyi komáromi nagygyűlés határozatainak szellemében miként kívánja megerősíteni az önkormányzatokat, bővíteni a kisebbségek nyelvhasználatának jogkörét. Pozitív kivételt Fodó Sándor és Tóth Mihály, az ukrán parlament magyar képviselői szerint jelenleg Kárpátalja jelent, ugyanis Ukrajna e régiójában a magyarok szabadon használhatják anyanyelvüket, nemzeti szimbólumaikat és magyar (Folytatás a 3. oldalon) Magyarok a költségvetésről Új Szó-hír A Magyar Koalíció parlamenti képviselői levélben fordultak Jozef Kalman miniszterelnök-helyetteshez, melyben kérték: november 14-ig, azaz a kővetkező kormányülésig fogadja őket, hogy megvitassák az 1996-ra szóló állami költségvetés tervezetének nemzetiségekre vonatkozó tételeit. Földrengés Ausztriában MTI-hír Ausztria Stájerország tartományában, Fohnsdorf körzetében tegnapra virradóra kisebb földrengés történt. Az adatok szerint a földmozgás erőssége elérte a Richter skála szerinti 4~es fokozatot. Az első földlökés 1 óra 33 perckor történt, ezt egy perc múlva egy újabb rengés követte. Az APA jelentése szerint senki sem sebesült meg. A földmozgást érzékelték Knittelfeld, Zeltweg, Judenburg térségében, Judenburgban kisebb épületkárok keletkeztek. ÚJ OSZTÁLLYAL BŐVÜLT A KOMAROMI KORHÁZ MÉGIS VOLT VITA A KÜLÜGYMINISZTERI EXPOZÉRÓL Életmentés magasabb fokon Manapság, amikor egyre kevesebb pénz jut az egészségügyi ellátásra, amikor alapvető műszerek híján sokszor csak az orvosok akaratán, szakmai tudásán múlik a sérült életének megmentése, szinte hihetetlen, hogy mégis új osztályt nyithat egy kórház. Komáromban tegnap „csoda" történt: átadták az aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályt. Persze, a rászorulókat eddig is ellátták az intenzív részlegeken, de többnyire nélkülözve a szükséges életmentő műszereket. - Az intenzív betegellátó osztály létesítésének gondolata nem újkeletű. Még 1984-ben határozat született arról, hogy hozzáépítéssel bővíteni kell a műtős részleget, de pénzhiány miatt a terv nem valósult meg. Nyolcvanhétben megkezdődtek az építési munkálatok, de mert a járás akkor sem tartozott a preferáltak közé, alig épült valami. Nyolcvankilenc után sem változott a helyzet Változást 1991 hozott, amikor az építkezés befejezését a kórház vállalta fel. Kilencvennégyben átadták az új pavilont, ám nem használhatták rendeltetésszerűen, mert nem volt pénz a berendezésre, a korszerű műszerekre. Az idén tavasszal a komáromi kórházba látogatott az egészségügyi miniszter és láss csodát: 11 millió koronát ígért az egészségügy fejlesztésére. Pénzszegény időket élünk, ezért nem szabad megütközni azon, hogy a műszervásárlásra kiírt versenytárgyalás győztese "véletlenül" épp a Siemens gyár lett. Az a gyár, amellyel Viliam Soboňa miniszter több tíz milliárd koronás üzletet kötött, s (Folytatás a 3. oldalon) Mély hallgatás a ratifikációról Teljesen váratlanul alakult a szlovák parlament tegnapi ülésének napirendje. A szerdán megszavazott menetrend szerint Juraj Schenk miniszter külpolitikai expozéját nem követte volna vita, hiszen a kormánypárti képviselők elvetették az ellenzék erre vonatkozó javaslatát. Miután a külügyminiszter csaknem egyórás beszédében ecsetelte a szlovák külpolitika hosszú távú céljait, az ülésvezető Augustín Marián Húska meglepetésre közölte, hogy megnyitja a vitát, s így élénk, kritikus, olykor személyeskedésbe torkolló vita kerekedett a szlovák külpolitika irányultságáról. szempontjából kedvező a nemzetközi helyzet. Schenk úgy fogalmazott, hogy az ország azonban nem akar csak passzív szemlélője lenni az európai folyamatoknak. UJ Szó-tudósítás Schenk szerint Szlovákiának a függetlenség harmadik évében kötelessége az előretekintés. A külpolitika hosszú távú céljainak minősítette a transzformáció folytatását, a nyitott társadalom létrehozását, s Szlovákia szilárd helyét a demokratikus, eredményesen fejlődő európai országok sorában. A külügyminiszter megítélése szerint Szlovákia fejlődése Schenk a rövid és hosszútávú külpolitikai célokról megállapította: a kormánynyilatkozattal összhangban a fő szempont az európai biztonsági és politikai szervezetekhez való csatlakozás. „Ez az irányultság a szlovák külpolitika állandó tényezője", szögezte le. A külügyminiszter szerint ehhez idehaza létrejöttek a megfelelő intézményes keretek, s hátra van még a parlament ún. integrációs nagy bizottságának a létrehozása. A külügyminiszter fontosnak minősítette a folyamatos párbeszédet Szlovákia és az Európai Unió között, s egyidejűleg utalt arra: a közeledés bonyolult folyamat, hiszen az EU-n belül is vannak a bővítésnek ellenzői. A külügyminiszter a továbbiakban megerősítette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról népszavazáson kell dönteni, erre azonban megfelelően fel kell készíteni a közvéleményt. A szlovák külpolitika biztonságpolitikai céljairól megállapította: alapvető cél, a NATO-tagság elérése, s hozzáfűzte, Szlovákia üdvözli, hogy a csatlakozni kívánó országok számára meghatározták a fő kritériumokat. „Ez a magatartásunk is bizonyítja,. hogy a remélt tagságra alaposan készülünk" - fűzte hozzá Schenk. A külügyminiszter közölte, hogy a jövő év elejéig tárcája összeállítja azokat a feladatokat, amelyek teljesítése Szlovákiára vár, ha a NATO teljes jogú tagiává akar válni. A NATO és Oroszország kapcsolatát egy mondat erejéig érintette: az európai biztonsági rendszer fontos kooperatív eleme a Brüsszel és Moszkva közti kapcsolat. Schenk újszerű megfogalmazást használt: az új európai biztonsági rendszernek a kollektív és kooperatív biztonság elvére kellene épülnie. Schenk a szlovák külpolitika prioritásaként említette az emberi jogok kérdését, beleértve a nemzeti kisebbségekét. Beismerte, (Folytatás a 2. oldalon)