Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-11 / 261. szám, szombat

v ^ Szépen szól a magyar nóta... Kovács Apollónia Szentendrei Klári Tarnál Kiss László Zentai Anna Palócz László (a Szomszédokból) Coda Marlka Hortobágyi Judit fev /á r ^ Kísér: Ifj. Oláh Kálmán és cigányzenekara november 16-án Komárom VMK 20-án Érsekújvár, 22-én Dunaszerdahely, 23-án Pozsony Istropolls, 24-én Párkány, 27-én Galánta VMK, december 14-én Nagymegyer. Az előadások este 19.oo órakor kezdődnek. . VK-1093/2 SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Szombat, 1995. november 11. Ara 4 korona XLVIII. évfolyam, 261. szám CSEHORSZÁG Pénzbejelentés a határon Minden cseh és külföldi ál­lampolgárnak, amennyiben több mint 200 ezer koronával, vagy ennek az összegnek meg­felelő más valutával kívánja bár­melyik irányban átlépni Csehor­szág határait, hétfőtől, vagyis november 13-tól kezdve ezt kö­telezően jelentenie kell a cseh vámosoknak - közölte a cseh pénzügyminisztérium. A minisz­tériumi szóvivő szerint a rende­let egyike azoknak az intézkedé­seknek, amelyek célja megaka­dályozni a pénzmosást azt kö­vetően, hogy október l-től a cseh korona szabadon átváltha­tóvá vált, s ezáltal bármiféle készpénzbehozatal, illetve —kivi­tel korlátozása az országhatáro­kon keresztül megszűnt. A vá­mosok az illető személlyel egy űrlapot töltetnek ki, amelyet megküldenek a cseh pénzügy­minisztériumnak, amely azt vár­ja, hogy legalább részben adato­kat és bizonyos áttekintést sze­rez a nagyobb összegű készpén­zek határokon keresztüli mozgá­sáról. A rendelet megsértéséért akár egymillió koronás bünte­tést is kiszabhat a hatóság. MTI BERLIN: HORN ES MECIAR A SZLOVÁK NYELVTORVENYROL Nem közeledtek az álláspontok Vladimír Mečiar miniszterelnök tegnap Berlinbe érke­zett, hogy részt vegyen az Európai Fórum nemzetközi tanácskozásán, és négyszemközti megbeszélést foly­tasson a konferencián szintén részt vevő Horn Gyula magyar kormányfővel. A két miniszterelnök a zárt­körű nemzetközi tanácskozás megkezdése előtt ült tárgyalóasztalhoz, megbeszélésük fő témája a ma­gyar kisebbségi szervezetek által elutasított szlovák nyelvtörvény volt. MTI-hírek Vladimír Mečiar közvetlenül a találkozó után nyilatkozott az újságíróknak. A kormányfő szavai szerint a pozsonyi par­lamentben jelenleg tárgyalt nyelvtörvényt illetően „egyér­telművé váltak, de nem közeledtek az álláspontok". Közöl­te, hogy átadta az írásos választ Horn Gyulának a nyelvtör­vénnyel kapcsolatos magyar aggodalmakat ismertető leve­lére, és ehhez csatolta az Európa Tanács szakértőinek a szlovák nyelvtörvényről készített véleményét. „Felmerül a kérdés, hogy ez a törvénytervezet csorbítja-e a kisebbségek jogait. Meggyőződésem szerint ez a törvény nem korlátozza, nem sérti, s egyáltalán nem érinti a kisebb­ségek nyelvhasználati jogait" - nyilatkozott Mečiar. Kifejtette, hogy nehéz kétoldalú megbeszéléseket folytatni a törvényter­vezetről, amely már a szlovák törvényhozás előtt van, és ame­lyet meggyőződése szerint bizonyéra hamarosan el is fogad­nak. Véleménye szerint az Európa Tanácsban szakértői szin­ten, a magyar kormányfőnek most átadott vélemény alapján lehet még konzultációkat folytatni a kérdésről. (Folytatás a 2. oldalon) Széles mosoly, meleg kézfogás - és egymástól távoli álláspontok TA SR-felvétel VEGET ERT AZ EURÓPAI KISEBBSEGI ERDEKKEPVISELETEKROL RENDEZETT KONFERENCIA BUDAPESTEN Nyugvópontot a túl sok és a túl kevés között A pesszimista tudósító azzal kezdené, hogy a csütörtöki ta­nácskozás után - amikor a nyugat-európai gyakorlatot ele­mezték - tegnap a nem működő közép-európai autonómi­ákról hallottunk beszámolókat Budapesten. Ú) Szó-tudósítás A derűlátó krónikás viszont nyilván úgy indítana, hogy már az is eredmény, ha beszélnek és vitatkoznak az itteni autonómia­koncepciókról, szakemberek elemzik Közép-Kelet-Európa po­litikai és társadalmi vajúdásá­nak eredményeit és súlyos el­lentmondásait. Annyi tény, ezút­tal is egyértelművé vált, hogy en­nek a térségnek az államhata­lom leépítésében, a működő ré­gió kialakításában és a valóban hatékony kisebbségvédelem­ben is több évtizedes a lemara­dása Nyugat-Európához képest. Ez különösen tegnap délután vált szembetűnővé, amikor a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseiről hallot­tunk beszámolókat. Duray Mik­lós, Hóka László, Markó Béla, Ágoston András, Csubella Fe­renc és Fodó Sándor beszámo­lóit hallgathatták a jelenlévők. Ezeknek až ismertetéseknek és elemzéseknek visszatérő követ­keztetése az volt, hogy a jelenle­gi nemzetállami törekvések sú­lyosan hátráltatják a demokrati­zálás, az állami decentralizáció és ezen belül az autonómia va­lóra váltásának folyamatát. Tá­vol állunk hát attól, hogy a ki­sebbségi autonómiakoncepciók szakmai jogalkotási vita tárgyai legyenek. Az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke bevezetőjé­ben elmondta: A szlovák parla­ment olyan törvény elfogadásá­ra készül, amely 1948 óta a leg­nagyobb jogfosztással sújtja a szlovákiai magyarságot. Jelen­leg Szlovákiában vissszafele fo­rog a történelem kereke, ezért anakronizmus a jogi közgondol­kodás fejlődéséről beszélnünk, így hát illúzió arról beszélni, hogy a Magyar Koalíció a tavalyi komáromi nagygyűlés határoza­tainak szellemében miként kí­vánja megerősíteni az önkor­mányzatokat, bővíteni a kisebb­ségek nyelvhasználatának jog­körét. Pozitív kivételt Fodó Sán­dor és Tóth Mihály, az ukrán par­lament magyar képviselői sze­rint jelenleg Kárpátalja jelent, ugyanis Ukrajna e régiójában a magyarok szabadon használhat­ják anyanyelvüket, nemzeti szimbólumaikat és magyar (Folytatás a 3. oldalon) Magyarok a költségvetésről Új Szó-hír A Magyar Koalíció parlamenti képviselői levélben fordul­tak Jozef Kalman miniszterelnök-helyetteshez, melyben kér­ték: november 14-ig, azaz a kővetkező kormányülésig fo­gadja őket, hogy megvitassák az 1996-ra szóló állami költ­ségvetés tervezetének nemzetiségekre vonatkozó tételeit. Földrengés Ausztriában MTI-hír Ausztria Stájerország tartomá­nyában, Fohnsdorf körzetében tegnapra virradóra kisebb földren­gés történt. Az adatok szerint a földmozgás erőssége elérte a Richter skála szerinti 4~es fokoza­tot. Az első földlökés 1 óra 33 perckor történt, ezt egy perc múl­va egy újabb rengés követte. Az APA jelentése szerint senki sem sebesült meg. A földmozgást érzé­kelték Knittelfeld, Zeltweg, Juden­burg térségében, Judenburgban kisebb épületkárok keletkeztek. ÚJ OSZTÁLLYAL BŐVÜLT A KOMAROMI KORHÁZ MÉGIS VOLT VITA A KÜLÜGYMINISZTERI EXPOZÉRÓL Életmentés magasabb fokon Manapság, amikor egyre kevesebb pénz jut az egészség­ügyi ellátásra, amikor alapvető műszerek híján sokszor csak az orvosok akaratán, szakmai tudásán múlik a sérült életének megmentése, szinte hihetetlen, hogy mégis új osztályt nyithat egy kórház. Komáromban tegnap „csoda" történt: átadták az anesztezioló­giai és intenzív betegellátó osz­tályt. Persze, a rászorulókat ed­dig is ellátták az intenzív részle­geken, de többnyire nélkülözve a szükséges életmentő műsze­reket. - Az intenzív betegellátó osz­tály létesítésének gondolata nem újkeletű. Még 1984-ben határozat született arról, hogy hozzáépítéssel bővíteni kell a műtős részleget, de pénzhiány miatt a terv nem valósult meg. Nyolcvanhétben megkezdődtek az építési munkálatok, de mert a járás akkor sem tartozott a preferáltak közé, alig épült vala­mi. Nyolcvankilenc után sem változott a helyzet Változást 1991 hozott, amikor az építke­zés befejezését a kórház vállal­ta fel. Kilencvennégyben átad­ták az új pavilont, ám nem hasz­nálhatták rendeltetésszerűen, mert nem volt pénz a berende­zésre, a korszerű műszerekre. Az idén tavasszal a komáromi kórházba látogatott az egész­ségügyi miniszter és láss cso­dát: 11 millió koronát ígért az egészségügy fejlesztésére. Pénzszegény időket élünk, ezért nem szabad megütközni azon, hogy a műszervásárlásra kiírt versenytárgyalás győztese "vé­letlenül" épp a Siemens gyár lett. Az a gyár, amellyel Viliam Soboňa miniszter több tíz mil­liárd koronás üzletet kötött, s (Folytatás a 3. oldalon) Mély hallgatás a ratifikációról Teljesen váratlanul alakult a szlovák parlament tegnapi ülé­sének napirendje. A szerdán megszavazott menetrend sze­rint Juraj Schenk miniszter külpolitikai expozéját nem kö­vette volna vita, hiszen a kormánypárti képviselők elvetet­ték az ellenzék erre vonatkozó javaslatát. Miután a külügy­miniszter csaknem egyórás beszédében ecsetelte a szlovák külpolitika hosszú távú céljait, az ülésvezető Augustín Ma­rián Húska meglepetésre közölte, hogy megnyitja a vitát, s így élénk, kritikus, olykor személyeskedésbe torkolló vita kerekedett a szlovák külpolitika irányultságáról. szempontjából kedvező a nem­zetközi helyzet. Schenk úgy fo­galmazott, hogy az ország azon­ban nem akar csak passzív szemlélője lenni az európai fo­lyamatoknak. UJ Szó-tudósítás Schenk szerint Szlovákiának a függetlenség harmadik évé­ben kötelessége az előretekin­tés. A külpolitika hosszú távú céljainak minősítette a transz­formáció folytatását, a nyitott társadalom létrehozását, s Szlo­vákia szilárd helyét a demokrati­kus, eredményesen fejlődő eu­rópai országok sorában. A külügyminiszter megítélése szerint Szlovákia fejlődése Schenk a rövid és hosszútávú külpolitikai célokról megállapí­totta: a kormánynyilatkozattal összhangban a fő szempont az európai biztonsági és politikai szervezetekhez való csatlako­zás. „Ez az irányultság a szlovák külpolitika állandó tényezője", szögezte le. A külügyminiszter szerint ehhez idehaza létrejöt­tek a megfelelő intézményes ke­retek, s hátra van még a parla­ment ún. integrációs nagy bizott­ságának a létrehozása. A kül­ügyminiszter fontosnak minősí­tette a folyamatos párbeszédet Szlovákia és az Európai Unió kö­zött, s egyidejűleg utalt arra: a közeledés bonyolult folyamat, hiszen az EU-n belül is vannak a bővítésnek ellenzői. A külügymi­niszter a továbbiakban meg­erősítette, hogy az Európai Unió­hoz való csatlakozásról népsza­vazáson kell dönteni, erre azon­ban megfelelően fel kell készíte­ni a közvéleményt. A szlovák külpolitika bizton­ságpolitikai céljairól megállapí­totta: alapvető cél, a NATO-tag­ság elérése, s hozzáfűzte, Szlo­vákia üdvözli, hogy a csatlakozni kívánó országok számára meg­határozták a fő kritériumokat. „Ez a magatartásunk is bizonyít­ja,. hogy a remélt tagságra ala­posan készülünk" - fűzte hozzá Schenk. A külügyminiszter kö­zölte, hogy a jövő év elejéig tár­cája összeállítja azokat a felada­tokat, amelyek teljesítése Szlo­vákiára vár, ha a NATO teljes jo­gú tagiává akar válni. A NATO és Oroszország kapcsolatát egy mondat erejéig érintette: az eu­rópai biztonsági rendszer fontos kooperatív eleme a Brüsszel és Moszkva közti kapcsolat. Schenk újszerű megfogalma­zást használt: az új európai biz­tonsági rendszernek a kollektív és kooperatív biztonság elvére kellene épülnie. Schenk a szlovák külpolitika prioritásaként említette az emberi jogok kérdését, beleértve a nem­zeti kisebbségekét. Beismerte, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents