Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-02 / 253. szám, csütörtök

4 | ÚJ SZÓ OLVASÓINK OLDALA - HIRDETÉS 1995. november 2. Köszönet Csallóközaranyosnak Szlovákia első osztályú és másodosztályú polgárai 1956-ra emlékeztünk Egyik kezemben a fáklyát, a másikban nemzetem zászlóját szorongatom - így vonulok én is a nagy tömegben a budai Vár felé. Majdhogynem kétezer határontúli fiatal között az Érsekújvári Gimnázium félszáz diákja is részt vett a felvonuláson. A megannyi magyarországi és külföldi középiskolás és egyetemista október 22-én Budapest utcáin ballagott az 1956 emlékére szervezett Ifjúsági Ünnepélyen. Vasárnap az ünnepély 14 órakor kezdődött a Műegyetem aulájában. Ezt Bem apó szobrának koszorúzása követte. Ezután a tömeg az egykori Központi Diákszállás felé vette az irányt, ahol emléktáblát avattak. Életre szóló élmény volt ott vonulni a magyarság felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és anyaországi képviselőivel, a nemzeti zászlókkal, a fáklyákkal, valamint azzal a tudattal, hogy bár mindannyian különböző országokból jöttünk, de egy nemzet vagyunk. A gyaloglás és a hűvös ősz ellenére is szívünkben közös érzés lángolt: a hazaszeretet. VARAGYA SZILVIA Érsekújvár Az olvasói leveleket, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat Is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyei Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket. Az Új Szón keresztül szeretnék köszönetet mondani Csallóközaranyos önkormányzatának és a falu lakosságának, az október 15-én megtartott holocaust-ünnepélyért és emlékszobor felállításáért. Mivel a faluban éltem gyermekkoromtól nyugdíjas koromig, és a község megbecsült polgára voltam, mint a holocaust túlélője, kötelességemnek tartom köszönetet mondani a jelenlegi községi vezetőségnek és a falu lakosainak, hogy kiküszöbölték a fél évszázad hiányosságát vagy figyelmetlenségét. A faluban 71-en voltunk zsidó vallásúak, közülük 61-en az auschwitzi haláltáborban Szimőt valaha nem hiába emlegették Kis-Moszkvának, talán ennek is volt köszönhető, hogy az ötvenes évek végéig romos épületekben tanulók az 1960-as iskolai évet már új, impozáns épületben kezdhették meg. A modern épületnek azonban volt egy nagy hiányossága - a tornaterem felépítéséről „megfeledkeztek" a felsőbb szervek. Persze ígéretek elhangzottak egyre gyakrabban, de a tornaterem álom maradt továbbra is. Mígnem 1964-ben a felsőbb szervek határozatot hoztak, hogy legkésőbb 1965-ben elkezdik a tornaterem építését. Erről az akkori sajtót is tájékoztatták. Azonban a terv továbbra is csak terv maradt. Az 1989-es rendszerváltás után új vezetőség és új polgármester - Morvái István személyében - került a falu álére. Az önkormányzat tagjait, a képviselőket nem hagyta nyugton ez mártírhalált haltak. Tízen jöttünk haza hírmondónak, most már hazánkban csak ketten vagyunk túlélők. Ezért nekem felejthetetlen nap marad október 15-e, az a nap, amikor e megemlékezésen életemben először hallottam hazánkban az izraeli himnusz tökéletes eljátszását. Köszönetet szeretnék mondani Hegedűs Sándor polgármester úrnak a színvonalas szervezésért, Horváth Zoltán tanár úrnak, az egész műsor levezetéséért és a szívhez ható gyönyörű beszédért, melyet mindnyájan megkönnyeztünk. Hálámat szeretném kifejezni a községi önkormányzat minden tagaz áldatlan helyzet, és elkezdtek kilincselni a felsőbb szerveknél. Kitartásukat és elhatározásukat siker övezte. Az önkormányzat és az Érsekújvári Járási Tanügyi Hivatal között megállapodás született, hogy még 1995 elején elkezdik a meglévő alapiskola mellett egy négy tantermes, tornateremmel ellátott épület felépítését. Az egész beruházás költsége mintegy 13 millió koronát tesz ki, s az egyezség értelmében ennek felét a község saját költségvetéséből fedezi. Hogy elképzelésüket komolyan vették, azt bizonyítja az a tény is, hogy a földmunkálatok, valamint az alapozási előkészületek már a tavasz beköszöntével elkezdődtek. A mai napig már áll a tornaterem vasszerkezete, és szépen emelkednek a négy tantermes épület falai is. - Abban, hogy elképzelésünket valóra válthatjuk, nagy érdeme van a falu lakosságának is tájékoztat Morvái István polgárjának, kik hozzájárultak az ünnepély megrendezéséhez, úgyszintén a megjelent vendégeknek, a falu lakosainak, kik megjelentek, és virágcsokrokkal próbálták enyhíteni soha el nem múló gyászunkat. Ez a csallóközaranyosi holocausti megemlékezés a nemzetek, a más vallások és különböző népek szeretetének szimbóluma volt, melyből példát vehetnek politikai vezetőink, hogy a gyűlölet helyett a szeretetet hirdessék, hogy hazánk minden polgára testvéri szeretetben éljen függetlenül nemzetiségétől vagy vallásától. KOLLÁR LÁSZLÓ Komárom mester: - Egy-egy olyan munkálatnál, ahol több emberi kézre van szükség, elégséges, ha a hangosbeszélőn, valamint a kábeltévén keresztül felhívjuk a lakosok figyelmét, és máris jönnek a tettre kész lakosok. Azt is örvendetes ténynek könyvelhetem el, hogy a tömegszervezetek tagjai is aktívan kiveszik részüket a munkálatokból. Ilyen összetartó lakossággal igazán öröm dolgozni - teszi még hozzá mosolyogva a polgármester. Arról viszont mélyen hallgat, hogyan is sikerült elérni a felsőbb szerveknél azt, ami az elődöknek kerek harminc évig nem sikerült. Csak az eredményekről hajlandó beszámolni, habár személyes meggyőződésem, hogy ebben „nyakassága" is közrejátszott. a lakosok, de nemkülönben a nebulók és a tanítók nem kis örömére. NAGYANDRÁS Szlmő Alkotmányunk 12. szakaszának 2. bekezdésében le van fektetve, hogy a Szlovák Köztársaság területén az alapvető emberi jog és szabadság mindenki számára biztosított - nemre, fajra, arcbőrre, nyelvre, hitre és felekezetre, politikai vagy más gondolkodásra, nemzeti vagy szociális eredetre, nemzetiséghez vagy etnikai csoportokhoz való tartozásra, vagyonra, származásra és egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Ezen okoknál fogva nem lehet senkit se megkárosítani, előnyben vagy hátrányban részesíteni. Szerintem, sajnos, hiányzik ebből a szakaszból még egy nagyon jellegzetes megítélési szempont - a korra való tekintet nélkül. Gondolok itt elsősorban a gondozásra szoruló kiskorú gyermekekre és az idősebb emberekre - a nyugdíjasokra. Megítélésem szerint a kiskorú és az idős emberek meg vannak elsősorban anyagilag - károsítva, és hátrányban részesülnek. Nem foglalkozom most a gondozásra szoruló gyermekekkel, ezek problémáit a szülők jobban ismerik, mint mi, nagyszülők. Inkább a magam „fajtájára", a korosabbakra terelem a szót. Tény az, hogy a nyugdíjazás azelőtti és jelenlegi formája nem veszi figyelembe a korosabb emberek szükségleteit, hosszú évtizedes munkájukat, egészségi állapotukat, s ebből kifolyólag a más táplálkozás, az orvosi gondozás, a fürdői, gyógyító körülmények szükségességét. Ezek a nyugdíjrendszerbe nincsenek belekalkulálva, minélfogva a korosabb emberek nem kapják meg a társadalomtól azt az összeget, amiért nehezen dolgoztak - amelyből emberhez méltóan tudnának élni. Ennek folytán kialakultak nálunk az első és másodosztályú polgárok, ám lehet, hogy vannak harmad- vagy negyedosztályúak is - nem mindig a saját hibájukból. Állításomat szeretném konkrét tényekkel alátámasztani. Tudjuk, hogy a jelenlegi nyugdijak nem felelnek meg annak a gazdasági helyzetnek, ami az országban kialakult. Magas árak - alacsony életszínvonal. Napilapunk a napokban közölte, hogy ez év első negyedévében hazánkban az átlagos bérek 16,4 százalékkal növekedtek, a pedagógusoké ennél kevesebbel. Nos, a nyugdíjak csupán július elsejétől, de csak szeptemberi kifizetéssel 8,2 százalékkal emelkedtek. Pontosan a felével a bérekhez viszonyítva. S méghozzá jó fél évi késéssel. Ennek folytán ha a bért keresőknek két kifli többletre jut, a nyugdíjasnak csak egy kiflire, de az is csak fél év után. Nem tudom, akik szekerünket kormányozzák, tudatában vannak-e ennek. Azt hiszem - sőt meggyőződésem -, hogy nem, ellenkező esetben nem csinálnának belőlünk első és másodosztályú polgárokat, nem károsítanának, és nem részesítenék hátrányban a kicsiket és korosabbakat. Valamikor majd a korosabbak megítélését is az alkotmányba kellene venni! IVÁN SÁNDOR Kassa Régi hiányosságot pótolnak A FIÓKOK AZ ON-LINE RENDSZERBE KÖTÖTTEK - bármely fiókban igénybe veheti számláját, széles körű bankügyletek és szolgáltatások GYORS PÉNZÁTUTALÁS - külföldre 48 órán belül, itthon 24 órán belül TELEBANKING - hazai és külföldi számlavezetés, a bankkal irodájából tarthatja a kapcsolatot TATRA BANKA, a. s., Vajanského nábrežie 5,810 06 Bratislava, tel.: 07/3062 111, fax: 07/324 760 Fiókok és kirendeltségek « Bratislava, Vajanského nábrežie 5, Herlianska 9, Továrenská 10, Štefánikova 22, Tupolevova 3/a, Františkánske nám. 3 # Modra, Nám. L. Štúra 78 e Lučenec, Kubínyiho nám. 10 * Dunajská Streda, Galantská cesta 866/4 * Žilina, Ul. Jána Milca 9 * Trnava, Hlavná 5 • Košice, Rooseveltova 1 * Banská Bystrica, Nám. slobody 4