Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-28 / 275. szám, kedd

8 I ÚJ SZÓ PUBLICISZTIKA - HIRDETES 1995. november 28. Állásfoglalás Fekete Marian Politikai sajtójog című kommentárjáról Az Új Szó október 15-i számában Politikai sajtójog címmel közölt kommentár szerzője bírálja és elítéli a személyiségvédelmi, ügyekben követendő bírósági eljárásjogi szabályozását, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Polgári Perrendtartást, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló 323/1992. Tt. számú SZNT-törvényt (Közjegyzői Rendtartást), a bírósági illetékekről, illetve a büntetőnyilvántartási kivonat illetékéről szóló 71/1992. Tt. számú SZNT-törvényt módosító 232/1995. Tt. számú törvény (a továbbiakban csak a „Polgári Perrendtartás novellája") tartalmaz. „Kis sajtó törvénynek" nevezi ezt a jogi szabályozást, amely abszurd és hihetetlen helyzetekhez vezethet, ami a demokratikus jogállamban elfogadhatatlan. A Polgári Perrendtartás novellája első áldozataként a Slovenská republika kormánypárti napilap főszerkesztőjét jelöli meg. Állásfoglalásunk bevezetőjében kívá natos megemlíteni, hogy a bírált jogi szabályozás elfogadását nem a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői kezdeményezték. Ezt a jogi szabályozást a Polgári Perrendtartás novellájának tervezetébe közvetlenül a kormány tanácskozásán foglalták bele. Ezt motiválták a személyiségvédelmi perekben történő bírósági eljárások során történő fölösleges és megalapozatlan huzavo nákat kifogásoló panaszok. A kommentár szerzője bírálja a Pol gári Perrendtartás módosított 200i -paragrafusában rögzített határidőket, a személyiségvédelmi perekben történő bírósági eljárás eltérő helyi illetékességére vonatkozó szabályozást, és különösen azt a jogi szabályozást, amely szerint, ha az alperes nem nyilatkozik a keresetlevél tartalmáról, nem terjeszti elő az igazság esetleges bizonyítékát vagy nem tartja meg az ezek előterjesztésére megszabott határidőt, akkor a bíróság a keresetlevélről szóló döntéshozatal során a felperes javaslataiból indul majd ki. A kommentár szerzőjének állításaival szemben a következő álláspontot foglaljuk el: A Polgári Perrendtartás 200i paragrafusában rögzített jogi szabályozást elsősorban a különféle személyek - a politikai képviselőket is beleértve - rágalmazásának és sértegetésének növekvő száma indokolta, továbbá az elsőfokú bíróságoknak a személyiségvédelmi perekben követett lassú és gyakran tunya eljárása, valamint az a gyakorlatban is hitelesített felismerés, hogy az ember becsületét és méltóságát sértő eljárás szankcionálása is akkor a leghatékonyabb, amikor az ilyen eljárását rövid időn belül követi. Amennyiben a Polgári Perrendtartás bírált 200Í paragrafusában említett határidőkről van szó, úgy gondoljuk, hogy ezek nagyon valóságosak és teljesíthetőek. Az ügyben érdemi eljárás megindítására megszabott 30 napos határidő azt jelenti, hogy ebben a határidőben a bírónak el kell végeznie a Polgári Perrendtartás 114. paragrafusá

: ban említett ügyleteket, és nem azt, hogy az első tárgyalást megtartsa, mint azt a kommentár szerzője tévesen értelmezi. A keresetlevélnek az alperes számára történő kézbesítésétől számított harmincnapos határidő, amelyben az alperesnek írásbeli nyilatkozatot kell előterjesztenie, és javaslatot kell tennie az igazság esetleges bizonyítékára, nem tekinthető az alperes hátrányos helyzetbejuttatásának, mint ahogy azt a kommentár szerzője állítja. Ennek a különleges jogi szabályozásnak híján az alperesnek a Polgári Perrendtartás 114. §-a második bekezdésének a/ pontja szerint a keresetlevél kézbesítésétől számított 15 napon belül kellene véleményt nyilvánítania a keresetlevélről. Az az állítás, hogy a személyiségvédelmi ügyekben a bíróság határozathozatalára megszabott egyéves határidő a bíróságok függetlenségének megsértésére irányul, félrevezető és alapjában véve indokolatlan. Ez a törvény által megállapított határidő meglehetősen hosszú arra, hogy a bíróság a személyíségvédelmi perben előterjesztett keresetről a döntést meghozza. Ugyanakkor ez a jogi szabályozás nem egyedi. így például a Polgári Perrendtartás, 191b paragrafusa szerint a bíróság öt napon belül köteles dönteni arról, hogy az adott személynek az egészségügyi intézetbe, a hozzájárulása, illetve a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül történő átvételéhez törvényes okokból került-e sor. A helyi illetékesség eltérő jogi szabályozása is indokolt, főként azért, mert a felperesnek a becsületében és a méltóságában történő megkárosítása a legkedvezőtlenebbül ott nyilvánul meg, ahol a károsultél és dolgozik. Ami azzal a jogi szabályozással kapcsolatban említett fenntartásokat illeti, amely szerint a keresetlevélhez kap csolódó írásbeli nyilatkozat előterjesztésének elmulasztása, illetve az igaz valóság bizonyítéka előterjesztésének elmulasztása, vagy ezek előterjesztésére megszabott határidőnek elmulasztása majd azzal jár, hogy a bírósága döntéshozatal során a felperes állításaiból indul ki, a kommentár szerzőjének állításai úgyszintén megalapozatlanok. Állításokból kiindulni ugyanis nem jelenti azt, hogy azokat a bíróság fenntartások nélkül elfogadja és azokkal összhangban határoz az ügyről. A kommentár szerzőjét figyelmeztetni kellene elsősorban a Polgári Perrendtartás 79. § ára, illetve főként arra, hogy a felperes is köteles a saját keresetlevelébe foglalt állításainak megalapozottságát igazolni, és hogy a bíróságnak nemcsak joga, hanem a kötelessége is értékelni az elé terjesztett bizonyítékokat. Ebben az értelemben javasoljuk a válaszadást az Új Szó szerkesztőségének. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM SAJTÓOSZTÁLY Megjegyzem, a kifogásolt kommentárt sokadszor is elolvasva - sajnos - be kell vallanom, én sohasem írtam le azt az állásfoglalásban „idézett" megállapítást, hogy „a személyiségvédelmi ügyekben, a bíróság határozathozatalára megszabott egyéves határidő a bíróságok függetlenségének megsértésére irányul". Pedig, ha figyelembe veszem, hogy a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban csak „PP") legutóbbi módosítása szerint az ilyen ügyekbe az ügyész is beléphet, most talán még egyet is értenék egy hasonló megállapítással. Ám ezt alaposabban kellene megfontolni. Végül is az ember nem beszélhet csak úgy a levegőbe. Ha tévesen értelmeztem azt, hogy ha a bíróság a tárgyalást megtartani (vagyis „az ügyben érdemben eljárni") legkésőbb a kereset beadásától számított 30 napon belül köteles, talán a mentségemre szolgálhat az, hogy ilyen téves értelmezésből indult ki Vilém Steiner nemzetközi hírű csehszlovák perjogász is, aki A polgári perjog elmélete és gyakorlata című könyvében azt állítja, hogy a bíróság érdemben először csak akkor jár el, amikor a tárgyaláson lehetőséget ad az érdemi javaslat (a kereset) előterjesztésére. Az állásfoglalás értelmében a bíróság érdemben járna el már akkor, amikor az eljárás előfeltételeit vizsgálja (lásd a PP. 114. §-át). Ilyen előfeltétel például a bíróság illetékessége és hatásköre, amelyet viszont csak magának az érdemi eljárásnak megkezdése előtt vizsgálhat (lásd a PP 104a §-át és 105. §-át). Azaz gyakorlatilag maga a törvény zárja ki, hogy a PP 114. §-ában említett cselekményekre minden további nélkül úgy tekintsünk, mint ahogy azt az állásfoglalás előírná. A lényeg viszont az, hogy az új rendelkezés még lábjegyzetben sem utal az állásfoglalásban említett 114. §-ra, és a törvény sem határozza meg, hogy a bíróság mikor, melyik pillanattól jár el érdemben. Hálásan megköszönöm, hogy felhívják a figyelmemet a PP 79. §-ára. Tudok arról, hogy az említett rendelkezés szerint, keresetében a felperes köteles a meghatározó tényeket a valóságnak megfelelően leírni. Nem tudok viszont arról, hogy ennek a kötelességnek elmulasztásához a PP egy annyira konkrét jogkövetkezményt (szankciót) fűzne, mint teszi azt a „kis sajtótörvényhez" tartozó 200i paragrafusában, amely szerint az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni a keresetről, javaslatot tenni a valóság esetleges bizonyítékára, és ha ezt nem teszi meg, a bíróság a döntéshozatala során a felperes állításaiból indul ki. Egyébként a felperes, bármilyen perről is legyen szó, a keresetében tévedhet, hazudhat vagy elhallgathat bizonyos (számára) kellemetlen körülményeket, hiszen rá nem vonatkozik a hamis tanúskodást sújtó büntetőjogi szankció. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban az, hogy a PP legutóbbi módosításával törölték azt a rendelkezést, amely szerint a bíróságnak ügyelnie kellett arra, hogy a dolgok tényleges állását, a lehető legteljesebben derítse fel. Hátrányos az új szabályozás azért is, mert gyakran olyan értékítéleteket perelnek, amelyek a strasbourgi emberjogi bíróság ítéletei szerint nem is lehetnek a valóság bizonyításának tárgyai. Nem érthetek egyet az 1 évi és az ötnapos határidő összehasonlításával sem. Ezt az 5 napos határidőt elsősorban az alkotmány 17. cikke szabja meg, hiszen itt a bíróságnak a személyi szabadság esetleg jogtalan korlátozásáról kell döntenie, mégpedig akkor, amikor valamely egészségügyi intézetbe bezárt személy talán nem is védekezhet, nem kereshet fel ügyvédet... És végül, nem igazán szerencsés ez az összehasonlítás, mert sokakban alakulhat ki olyan benyomás, hogy a pszichiátriai zárt osztályon elhelyezett személyekhez hasonlóan kellene védeni azokat is, akik személyiségvédelmi pereket kezdeményeznek. FEKETE MARIAN 1 x 100.000 koronát 1 + karácsonyi CD 10 x 10.000 koronát V az Open Music 100 x 1.000 koronát J + meglepetés Ha a Postabank Rt- ben nyitott takarékbetétkönyvet, tegyen rá 2.000 koronát. Ha még nem váltott nálunk takarékbetétkönyvet, ezt megteheti bármelyik postán vagy a Postabank Rt. valamennyi fiókjában és kirendeltségén 2.000 korona indulótőkével. A nyereményakció feltétele, hogy ezt megtegye 1995. november 1 - je és 1995. december 6 - a között úgy, hogy az akció végéig (vagyis december 6 - ig) nem nyúl az összeghez. A nyerteseket a Postabank Rt - ben 1995. december 13-án sorsoljuk ki közjegyző jelenlétében. Az eredményt három napon belül közlik a nac ekkor a nyereményjegyzék a Postabank Rt. valamennyi fiókjában és kirendeltségén is megtekinthető. A TE BANKOD POSTOVA BANKA Fiókok

: Bratislava, Košická 37, Nitra, Sládkovičova 1, Košice, Poštová 20, Banská Bystrica, Horná 1, Žilina, Na Priekopel9, Kirendeltség: Bratislava - Petržalka, Vlastenecké nám., Dunajská Streda, Hlavná 351/11, Komárno, ul. Eôtvósa, Poprad, Drevárska 1, Sečovce, Nám. Cyrila a Metoda VK-1069