Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-04 / 255. szám, szombat

6 I ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. november 4. J JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Gondozás és öröklés Cs. Zs.: Megközelítőleg egy évvel ezelőtt vettem magamhoz egy távoli rokonomat, egy 81 éves idős asszonyt, aki meglehetősen magatehetetlen, és nincs olyan közeli rokona, aki gondoskodhat­na róla. Ezért megítéltek nekem valamiféle-gondozási segélyt Is. A néni nemrég egyik ügyvéd Ismerősével megfogalmaztatott egy ja­vamra szóló végrendeletet, amelyet aztán kétszer is lemásolt (az egyik példányt az ügyvédnek adta, a másikat pedig nekem). Ami­kor ezt a szociális osztály alkalmazottai előtt említettem, azt mondták, hogy én nem örökölhetek, mert nem vagyok a néni eltar­tója, nem élek vele közös háztartásban, engem fizetnek azért, hogy gondoskodom róla, és ilyen esetekben az államnak kell örö­kölnie. Nekem ez az egész nagyon kellemetlen. A szociális osztá­lyon úgy néznek rám, mintha kétszer kapnék fizetést ugyanazért a munkáért, holott özvegyasszonyként rá vagyok, és rá vagyunk szorulva arra a kis segélyre is, amit a néni ápolásáért adnak, és igazán nem azért vettem őt magamhoz, mert örökölni akartam. Nem értem azt sem, hogy az ügyvéd hogyan fogalmazhat meg egy érvénytelen végrendeletet. Az ügyvédet ezzel kapcsolatban nem akarom felhívni, és egyáltalán nem akarom azt, hogy úgy nézzen ki, mintha én csak az örökség miatt gondoskodnék a néniről. Még­is érdekelne az, hogy most valóban csak az állam örököl majd? „Kellemetlen gondok" jeli­gére: - Van egy kellemet­len problémám, amit csak így, inkognitóban tudok megtanácskozni. A here­zacskóm alsó része és a combom belső felületének egy része időszakonként nagyon viszket, ami néha teljesen kibírhatatlan. Eze­ken a részeken a bőr mint­ha állandóan ki lenne szá­radva. Voltam urológusnál, aki azt tanácsolta, hogy menjek bőrorvoshoz, amit nem tettem meg, mert ná­lunk egy hölgy a bőrorvos, s úgy érzem, vele nem tud­nám megtárgyalni ezt a problémát, és alávetni ma­gam a vizsgálatnak. Mitől lehet ez a néha Igazán ki­bírhatatlan viszketés és a száraz bőr? - A viszketés és a száraz bőr összefügghet, de arról is szó le­het, hogy mindkét tünetnek más-más oka van. A banálisabb okok közé tartozik például a helytelenül végzett, túl gyakori tisztálkodás. A gyakran vett ülőfürdők például a bőr zsírtar­talmának csökkenéséhez vezet­hetnek, főleg ha erős szappant is használ az ember. Ilyen eset­ben a helyes testápoló megvá­lasztásajelenti a gond megoldá­sát. A további gyakori okok közé tartozik az allergiás reakció, és kiválthatja bármilyen vegyi anyag, amely jelen van a tisztí­tó(mosó)szerekben, testápolók­ban, színezőkben, konzerváló­szerekben, fertőtlenítőkben. A helyzetet komplikálja, hogy több ilyen anyagról is szó lehet ugyanazon beteg esetében. Ilyenkor ki kell kérni az allergoló­gus véleményét, hiszen tesztek segítségével gyakran egészen pontosan meg tudja mondani, mi az allergiát kiváltó tényező, amit aztán a jövőben, amennyi­re csak lehet, kerülnie kell, ha­csak nem találjuk meg a módját a hatástalanításának. Nagyon gyakori okok közé tartozik a gombás megbetegedés, levél­írónk leírása alapján akár tipi­kus lokalizációról is beszélhe­tünk. Amennyiben oki kezelés­ben gondolkodunk, nem taná­csos elkerülni a laboratóriumi vizsgálatot, melynek segítségé­vel pontosan meg lehet állapíta­ni a kórokozó tipusát és érzé­kenységét az antibiotikumokra. A gombás fertőzések kapcsán azonban meg kell jegyezni - és ezt általában tapasztaltabb lai­kusok is tudják hogy néha vissza-visszatérő tendenciát mutatnak, és ilyenkor vitaminhi­ányt gyanítunk, vagy csak egy­szerűen azt, hogy a beteg bélfló­rájának az egyensúlya felborult, és a siker érdekében először ezt kell helyrehozni. A vitaminhiány önmagában is okozhatja a bőr szárazságát, viszketését, csak­úgy, mint egyes ásványi sók hiá­nya vagy túltengése. Leggyak­rabban az A- és az E-vitaminról van szó, melyek fogyasztása mellett a testápolókat (krémek, samponok stb.) is úgy kell meg­választani, hogy tartalmazzák ezeket a vitaminokat. A levélben említett rendszeres ülőfürdők után mindenképpen szükséges a tápláló és regeneráló krémek használata, természetesen a fent említett elvek alkalmazásá­val. A bélflóra helyreállításához mindenképpen az ACIDOPHI­LUS, karbantartásához pedig a friss fehér joghurt rendszeres fo­gyasztása ajánlatos. „Kételyek" jeligére: - Vá­ratlanul úgy megromlott a látásom, hogy szemüveget kellett cserélnem. Amikor a szemorvosnál voltam, sö­tétkamrában is vizsgáltak, belevilágított a szemembe, és hosszasan tanulmányoz­ta egy műszer segítségé­vel. Az új szemüvegen kívül felírt szemcseppeket is, és azt mondta, hogy naponta 4-szer cseppentsek a sze­membe. A dobozra az van ráírva, hogy Jodid draselný 2%. Hogyan segítheti ez a látásomat? Egyszer egy or­vos ismerősömtől hallot­tam, hogy kállum-Jodidot csak akkor ír fel az orvos, amikor nincs gyógyszere a beteg számára! - Medikuskörökben valóban kering egy régi szállóige, misze­rint „ha nem tudod, mit kell ad­ni, segít a Kálii lodáti!", de eb­ben az esetben nem erről van szó. A 2%-os kálium jodátum szemcseppek formájában hasz­nos segítőtársává vált a szemor­vosnak, mert a recehártyán és a szemfehérjében jelentkező de­generatív folyamatok következ­ményeit segít felszívni. Való­színűleg ilyen elváltozásokat lá­tott levélírónk recehártyáján a szemorvosa, amikor a szemfe­nékvizsgálatot elvégezte, s való­színűleg e változásokban kere­sendő a látványos látásromlás oka. Bár a szemészet jódtartal­mú készítményeket régóta hasz­nál a gyógyításban, ez a szem­csepp viszonylag új a piacon, ami nem jelenti azt, hogy félni vagy idegenkedni kell tőle, mert a degeneratív folyamatokon ala­puló látászavarok gyógyítása mellett egyes szemlencse-káro­sodásoknál és a szivárványhár­tya gombás eredetű gyulladásai­nál is segíthet! „Tanácstalan" jeligére: ­Nagyon szomorú és tanács­talan vagyok, mert már szinte minden hajam kihul­lott! Egy fél éve még dús hajkoronám volt, aztán ész­revettem, hogy minden fé­sülködésnél 200-250 szál is a fésűben marad. Mára már az eredeti hajam négy­ötöde kihullott! Voltam a bőrgyógyászunknál, aki Panthenol injekciókat írt fel, ezeket kl is szedtem, de az eredmény semmi! Egy természetgyógyász­szaküzletben ajánlották nekem a cink- és a lecltln­tabletta szedését, amit meg is vettem, és már egy hete szedem is, de válto­zást még nem látok. Fog­nak segíteni? - A cinket az anyagcsere for­galmi rendőrének is szokták ne­vezni, mert az enzimes folyama­tok majd mindegyikébe bele­szól, és nélkülözhetetlen. A cink­hiány egyik tünete lehet a haj­hullás, de nem az egyetlen. S mivel a minket körülvevő levegő - főleg a városokban - rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, a napi egy cinktabletta fogyasztá­sa mindenképpen indokolt. A szójalecitin rendszeres fogyasz­tóinak egy nagy csoportja szok­tajelezni, hogy a hajuk korpáso­dása, hullása megszűnt, vissza­nyerte eredeti fényét, rugalmas­ságát. Ezt ki lehet még egészíte­ni E-vitamin és Beta-karotin rendszeres fogyasztásával, vala­mint a csalánöntettel való haj­öblítéssel. A türelmetlenségnek azonban nincs helye, mert pszi­chés mechanizmusok (a stressz) is szerepet játszanak a hajhullásban. Egy hét nagyon rö­vid idő a fogyasztott termékek hatékonyságának értékelésére! „Véralvadásgátló" jeligére: - Pár hónappal ezelőtt ér­gyulladásom volt. A vizsgá­latok során elvégezték a Quick-tesztet is, amely 70 százalékot mutatott ná­lam. Kaptam Pelentanet­tae nevű gyógyszert, amit rendszeresen szedtem, de a kontrollvizsgálat ugyan­azt az eredményt mutatta. Az orvosom meg azt mond­ta, hogy már nem kell szed­nem az orvosságot! A kér­désem: szedjem-e tovább ezt a véralvadásgátlót, és hogyan kellene táplálkoz­nom, hogy a véralvadást el­kerüljem? - Azt az állapotot, amikor az érben vérrögök keletkeznek, trombózisnak nevezzük. Ez élet­veszélyes lehet, ezért az erre hajlamos betegnél gyógyszert írunk fel és rendszeresen el­lenőrizzük a folyamat minősé­gét. Érgyulladás esetén a külön­ben normális „véralvadású" em­bernél is keletkezhetnek vérrö­gök a gyulladás helyén és köz­vetlen környékén. Ezért kapta levélírónk a fent említett gyógy­szert, s mivel az ellenőrző vizs­gálatkor az érgyulladásnak már nyoma sem volt, az orvos meg­szüntette a szedését. Az én véle­ményem is az, hogy tovább nem kell már szednie, viszont levél­írónknak ajánlatos olyan élet­módot folytatnia, melynél mini­málisak lesznek az újbóli érgyul­ladás kialakulásának esélyei. Az nagyon jó dolog, hogy nem do­hányzik, de ezenkívül igyekez­zen olyan táplálkozási szokáso­kat is kialakítani, hogy a szerve­zetébe a lehető legkevesebb ál­lati eredetű zsiradék jusson, próbálja meg elkerülni a kéz és a láb apró sérüléseit (körömnyí­rás!), és erősíteni az erek falá­nak rugalmasságát, ellenállá­sát. Ebben legnagyobb szerepe a C-vitaminnak van, és egy olyan, főleg gyümölcsökben lel­hető szervesvegyület-csoport­nak, amelyet gyűjtőnéven BIOF­LAVONOIDOKNAK nevezünk. A természetes C-vitamin készít­mények általában tartalmazzák, és ez fel van tüntetve a csoma­goláson. Tessék legalább napi 3000 mg-ot fogyasztani! „Katalin" jeligére: - Én Is, 81 éves anyám is csakúgy, mint a „Hadiözvegy" Jeligé­vel ellátott levél írója türel­mes türelmetlenséggel vár­juk, megszületik-e a politi­kai akarat ahhoz, hogy olyan törvényt hozzanak, mely lehetővé teszi a hadi­özvegyek kárpótlásét is. Az szép gesztus, de nem meg­oldás, hogy az elesettek­nek emlékművet állítanak, amely úgyis csak az özve­gyeknek juttatja az eszük­be, hogy a férjük elesett! Nagyon rossz így évtizede­ken át élni, az Igazságtalan­ság érzésével a szívünkben! - Tökéletesen egyetértek le­vélírónkkal, hogy hosszú távon együttélni az igazságtalanság érzésével, mint minden más ún. negatív emócióval, a lelki egész­ség szempontjából veszélyes. De ahogy a költő is mondja: Ál­modozás az élet megrontója, vagyis ugyanolyan veszélyes a hiú ábrándok kergetése! Úgy ér­zem, teljesen irreális most, eb­ben az országban azt várni, hogy politikai akarat születik a volt magyar hadsereg elesettjei öz­vegyeinek a kárpótlásáról! Sok más, egyszerűbben megoldható probléma rendezéséhez is hi­ányzik a kellő politikai akarat. Ez nem vigasz, csak együttérző fi­gyelmeztetés. A kisember sok­szor érezheti azt, hogy a nagypo­litika kijátszotta őt, hogy „kitolt" vele, nem hiába járja tájainkon évszázadok óta az a szólás, hogy a „politika úri huncutság". Jóvátehetetlen hiba volna vi­szont hagyni magunkon elhatal­masodni a negatív emóciókat (érzelmeket), mert a lelki egész­ségünk megrendülésével fizet­hetünk érte. Próbáljuk meg eze­ket ellensúlyozni az élet olyan apróbb örömeinek az aktív begyűjtésével, melyek az egy­másra való odafigyelés, az ön­zetlen segítség, általában a po­zitív gondolkodás mindennapos gyakorlásából fakadnak. Ami pedig az emlékművek állítását illeti, nem tudok egészen egyet­érteni levélírónkkal, mert olyan alapon, ahogy írja, akár te­metőinknek és fejfáinknak sem kellene lenniük, ami mondjuk Indiában teljesen normális, de a mi kultúránktól teljesen távoli! H. E.: Eke cs jeligére: - Sze­retnék valami tanácsot kérni a szédülésemre, mert már több mint egy hónapja tart az az állapot, hogy nem tudok sehová sem menni, mert a lakásban fal­tól falig dülöngélek. De gyengének is érzem ma­gam, meg fáradtnak. Már harmadik éve ideggyulla­dásom van, és este nem tu­dok elaludni, pedig Diaze­pamot is szedek! - Sok oka lehet a szédülés­nek, de általában két csoportba lehet ezeket az állapotokat osz­tani. Az egyik kiváltó okai az ér­rendszerben, a másiké az ideg­rendszerben keresendőek. Egy bizonyos koron túl azonban álta­lában mindkét rendszer károso­dása szóba jöhet. A levélírónk által felsorolt gyógyszerek közül hiányolom a vitaminokat, és a CA VINTON nevű tablettákat, mert ez jó hatással lehet a köz­ponti idegrendszer keringési za­varaiból eredő szédülésekre. Ér­dekes adat - és valószínűleg nagyon fontos - levélírónk leve­lében a három éve tartó ideggyulladás. Erre az állapotra ma már nagyon jó és hatékony gyógyszerek írhatók fel. Mivel azonban az is érvényes, hogy a gyógyszereknek mellékhatásuk is lehet, főleg ha túladagolják, vagy rendszertelenül szedik őket, fennáll a lehetősége an­nak, hogy a szédülést e mellék­hatások kategóriájába kell be­sorolni. Annál is inkább, hogy új tünetről van szó, mert csak egy hónapja jelent meg. Kérem le­vélírónkat, haladéktalanul fi­gyelmeztesse erre az ideggyó­gyászát, mert lehet, hogy változ­tatni kell a felírt gyógyszerek adagolásán, és ezzel majd a szédülés is rendeződik. További - kimondottan negatív adat - a Diazepam szedése. Ez az egyéb­ként kitűnő gyógyszer nem az ál­matlanság kezelésére hivatott, még ha sokan arra is használ­ják! Bizonyos kor felett akár em­lékezetzavarokat is előidézhet, és szintén okozója lehet a szé­dülésnek! Végül az álmatlanság, kombinálva a nagymértékű fára­dékonysággal, kedvtelenséggel és szédüléssel, egy kezdődő vagy már kialakult depresszió­nak is lehet a tünete, ahol csak önmagukban sem az altatók, sem a vitaminok, sem a Cavin­ton nem segít. Antidepresszív kezelést kell alkalmazni, amely­nek irányítása szakemberi fel­adat. Kérje meg levélírónk a ke­zelőorvosát, hogy közvetítse ne­ki ezt a szakvizsgálatot! * * SÍ­Váróm és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leve­leit. A nevet és a lakcímet ezút­tal sem szükséges feltüntetni. Egy ilyen kérdés felvetésekor még az ügyvéd előtt sem kellene szégyenkeznie, még akkor sem, ha ez valamilyen úton-módon visszajutna az ön által gondozott fülébe. Távoli rokonának vagyo­na nem igazán lehet jelentős, ha végül is önhöz költözött. A várha­tó hagyaték egy részét nyilván olyan személyes vagyontárgyak (ékszerek, bútorok stb.) képezik, amelyek az állam számára sem­miféle, vagy csak egészen mini­mális értékkel bírnak, és ame­lyek inkább csak azok számára jelentenek valamilyen értéket, akik az örökhagyóval közelebbi kapcsolatban álltak. Az öröklési jogképesség (mint az általában vett jogképesség válfaja) minder embert megillet, életkorra, nemre, foglalkozásra, felekezethez tartozásra stb. való tekintet nélkül. Az öröklés joga bi­zonyos szempontból már az alap­vető emberi jogok körébe sorol­ható, mivel ezt a jogot az állam javára korlátozni nem lehet. A ha­zai jog a Polgári Törvénykönyv 469. §-ában korlátozza az örök­lési jogképességet azzal a ren­delkezéssel, amely szerint: „Nem örököl az, aki az örökhagyóval, annak házastársával, gyermekei­vel vagy szüleivel szemben köve­tett el szándékos bűncselek­ményt, vagy az örökhagyó vég­akaratával szemben követett el elítélendő cselekményt." (Ilyen cselekmény lehet például az, ha valaki megsemmisíti a saját, önös érdekeivel ellentétben álló végrendeletet, kitagadási okira­tot stb.) A törvény az öröklési jogképes­ség korlátozásának további ese­teiről nem rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az öröklési jogképes­séget további ürügyek, okok, ki­talációk alapján korlátozni való­jában nem lehet. Az ön „örökösi" minőségét, öröklési jogképessé­gét az önnek folyósított gondozá­si díj esetleg (és csak) akkor zár­hatná ki, ha az úgynevezett törvé­nyes öröklési rend szerinti örö­kösként, és nem végrendeleti örökösként kívánna örökölni, mi­vel a Polgári Törvénykönyv 474. és 475. paragrafusa értelmében a törvényes örökösök körébe tar­toznak azok is, akik az örökha­gyóval annak halála előtt, leg­alább egy évig éltek közös ház­tartásban. Magyarán; ha ön a távoli roko­na gondozásáért valamiféle díja­zást kap, elvben kétségbe lehet­ne vonni azt, hogy közös háztar­tást vezettek volna, közös szám­lára, közösen gondoskodtak vol­na (még akkor is - ha miként ön a levelében erre utalt - a gondo­zási díjra mindkettejük megélhe­tése miatt van szükségük). A végrendeleti öröklés eseté­ben viszont az ilyen és hasonló szempontoknak semmiféle je­lentőségük sincs, nem lehet ilyen körülmények alapján kétségbe vonni azt, hogy ön végrendelet alapján örökölhet-e. Az ember a végrendeletében bárkit kijelölhet örökösnek. Ez a „bárki" lehet ma­gánszemély, vagy akár jogi sze­mély is. A végrendeleti öröklés lo­gikájából következően a végren­delet kedvezményezettje (a vég­rendeleti örökös) akár olyan sze­mély is lehet, akivel a végrende­letet megíró és aláíró örökhagyó nem is találkozott. Végrendeleti örökös lehet az amerikai unoka­öccs, vagy akár egy olyan alapít­vány is, amely a szlovákiai ma­gyar oktatásügy, a hazai magyar kultúra, könyvkiadás, színművé­szettámogatására jött létre. A végrendeleti öröklés eseté­ben tehát nem az eltartó örököl, nem feltétlenül az államnak kell örökölnie (végrendelet alapján persze az állam is örökölhet, de ha valaki ilyen végrendeletet fo­galmazna meg, a törvényes örö­kösei, gyermekei, unokái vagy fe­lesége alighanem megtámadná a végrendelet érvényességét, mert józan ésszel aligha lehet ilyen végrendeletet tenni), egé­szen egyszerűen csak az örököl, akit az örökhagyó a végrendele­tében megnevezett. A fentiekből egyértelműen kö­vetkezik az is, hogy a végrendele­ti örökléshez a szociális osztály­nak semmi köze sincs, és az álta­luk felhozott állításokat mind­össze csak a hétköznapi irigység vagy a lépten-nyomon tapasztal­ható emberi rosszindulat sugal­mazta. Biztosítás - biztonság T. L.: Márciusban vásároltuk meg az első autónkat. A kocsivétel után siettünk befizetni a biztosítást is. Három héttel ezelőtt a szüle­imhez utaztunk, és a nedves úton megcsúszva az árokban kötöttünk ki. Egyikünk sem sérül meg, de a kocsi egyik fele szinte teljesen összetört. Bementünk a biztosítóhoz a kártérítésért, és nagyon meglepődtünk, amikor azt közölték velünk, hogy a mi biztosításunk alapján csak mások részesülhetnek kártérítésben. Lehetséges ez? Önök nyilván a törvényes fe­lelősségbiztosítás díját siettek befizetni. Ennek a biztosításnak a díját mindenki köteles befizet­ni, sőt a közúti ellenőrzés során a rendőrség is ellenőrizheti, hogy befizették-e. A törvénye s fe­lelősségbiztosítás kifejezésből két dolognak kell kiderülnie; elsősorban annak, hogy ez a biz­tosítás a törvényből következik, és nem „akarom-nem akarom" alapon jön létre. Akinek személy­gépkocsija van, az köteles befi­zetni a törvényes felelősségbizto­sítás díját. A kifejezésből követ­kezik az is, hogy itt a másnak okozott kárért való felelősségbiz­tosításáról van szó. Egy ilyen fe­lelősségbiztosítás alapján a biz­tosító csak akkor lenne köteles fi­zetni, ha önök valaki másnak okoztak volna kárt, azaz csak olyan kárt köteles megtéríteni, amelyet egyébként önöknek kel­lene megtéríteniük. Ez a biztosí­tás tehát nem fedezi azokat a ká­rokat, amelyek az önök személy­gépkocsijában, vagyonában kö­vetkeztek be.

Next

/
Thumbnails
Contents