Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-22 / 270. szám, szerda

8 I ÚJ SZÓ ___ KÖZÉPISKOLÁSOK OLD

ALA 1995. november 22. NOVELLA Éjjeli latogatom TESZT Bűnöző hajlamú vagy? o o Már három napja nem aludtam rendesen. De nem azért, mert. kényelmetlen volt az ágyam, vagy mert álmatlanság gyötört. Nem. Éjjeli hánykolódásaim oka ö volt. Már több napja beköltözött a szobámba. Nappal nem jelentkezett, de este amint leoltottam a villanyt, s mindent beborított a sejtelmes sötétség, megjelent. Hívatlanul jött, s virradatkor búcsúzás nélkül távozott. Jelenléte megmagyarázhatatlan volt számomra. Nem tudtam, honnan jön, és hajnalban hová tűnik. Féltem tőle. Ha rám pillantott piros szemével, beleborzongtam, s minden idegszálam megfeszült. Arcomra húztam a paplanom. De így is éreztem jelenlétét. Tudtam, hogy nem bánt, hisz eddig még egyszer sem nyúlt hozzám. Csak nézett. Tekintete elárulta álmait, vágyait. Egyszer egy apró kis könnycsepp is megjelent szemében. Megsajnáltam. Felkeltem ágyamról, és elindultam felé. Ő mozdulatlanul állt. Tekintete továbbra is arcomba fúródott. Szeméből szeretet sugárzott. Félelmem hirtelen elmúlt. Már egész közel voltam hozzá. Kinyújtottam a karom. Elmosolyodott, de szemében még mindig ott csillogott bánatának jelképe, a könnycsepp. Ekkor hozzáértem arcához. Valami furcsa érzésem támadt, mintha egy lágy kis párnát simogatnék. Behunyta szemét, s látszott rajta, örül érintésemnek. Úgy éreztem ebben a pillanatban, örök barátra találtam. Tudtam, ő is így érez. Megfogtam apró kis kezét, ezzel jelezve, üljön le mellém. Nem szóltunk semmit. Csak ültünk a sötétben. Nem volt szükségünk szavakra. Elég volt belenéznünk egymás szemébe. Szerettük egymást. Mindketten ráleltünk egy igaz barátra. Idilli együttlétünket a napsugarak fel-felcsillanó fénye zavarta meg. Észre sem vettük, hogy elrepült az éjszaka. Elbúcsúztunk egymástól. Tudtam, visszajön. Eljött az este. Vártam rá. Kissé fáradt voltam múlt éjszakai ébrenlétem miatt Ennek ellenére vártam őt. Már elmúlt éjfél, de nem jött. Hiába vártam. Mégis reménykedtem. Mikor másnap és harmadnap sem jelent meg, tudtam, nem látom többé. Pedig már nagyon hiányzott. Általa megértettem, milyen érzés elveszteni egy igaz, szeretett barátot. S már az én szememben csillogtak a bánat titkos könnycseppjei. B. LÍDIA J DIÁK MURPHY { Óvatossági tanács Feleletnél ne mondj olyan dolgot, amivel 2avarba hozhatod a tanárt! Tehát: Ne mondj olyat, amit nem a tankönyvben olvastál! Bővítése: Olyat se mondj, amit a tankönyvben olvastáll Folyománya: Mondj, amit akarsz, úgyis beléd kötnek! GÁLIK PÉTER A TE VERSED Egyre több és több verset kapok Tőled, mert ugye az olyan frankó (Jankó) dolog. Jó dolog (meg szép Is) verset írni, és olvasni is. Szóval ezen a héten a történelmemben először kihagyom a Nagyszünetből a Szövegelő rovatot, és helyette a Te versedet közlöm lefele. Félek, hogy megversz, hogyha nem közöllek le. Elsőként Abaházi Alica két versét olvashatod (Epilógus, in memento), aki 23 éves és pedagógus, de azér'Jó fej. A harmadik és a negyedik vers viszont már Nagy Károlynak tudható be, érdekes versek (ezek is): Gőz-kasza, Ez van! ABAHAZI ALICA: Epilógus Mint apró komédiások e rongy világban love story-t játszunk. Végre megy. NAGY KAROLY: Gőz-kasza avagy legyen ballada Tegnap, mikor jöttem haza, Az úton volt egy kasza, Mi majdnem lábamat levága. Hej, ily bitang e haza? Hogy az úton hever a kasza? Aztán néztem a távolba. Ott meg áll egy akasztófa. Hah, a lélegzetem elála, Nahát, ez lenne a hála? Torkomat a szorultság járja A szél pedig testemet lóbálja. In memento A nemzetem pusztul hatalmas Isten mondd, neked kegyelmed már nincsen Gát szakad bennem ha könycseppet látok Milyen lesz az újabb átok Ez van Lekopsz, mint emlék És elvész a semmibe. Te voltál..., S arra gondolok, Hogy az idő mint távolog. Kutatok magamban És mind kevesebb És mind érdektelenebb Amit látok. Csak egy, az, hogy milyen volt, Hogy szép, és jó Mi megmaradt. 1. Szereted a krémest? a) Imádom. 5 pont b) Az a hülye, akinek mondod! 3 pont c) Nem! 8 pont 2. Mikor loptál utoljára? a) Én, milyen disznót? 9 pont b) Most. A napot. 2 pont c) Én sohase nem loptam! 4 pont 3. Ha azt hallod, „puska", mi jut az eszedbe? a) A puska. 8 pont b) Apuska. 1 pont c) Nem én lőttem le a Pistát! 6 pont 4. Ha felajánlanának egy tuti biztos és biztonságos (bankrablási) bulit, mit szólnál hozzá? a) Mikor? 7 pont b) Mindig egyedül dolgozom. 8 pont c) Azt, hogy: „Hűha" 4 pont 5. Ha magas beosztásban lennél, bevezetnéd a halálbüntetést? a) Először a vizet meg a központi fűtést. 1 pont b) Soha, az veszélyes! 4 pont c) Akkor, ha magas beosztásban is maradnék. 9 pont 6. Bűnöző hajlamú vagy? a) Még egy (ilyen) kérdés, és kinyírlak (téged is)! 9 pont b) Anyád! 8 pont c) Nem, én ferde hajlamú vagyok! 6 pont ÉRTÉKELÉS: 17 pontig: A válaszom: NEM! Nem vagy bűnöző hajlamú, inkább ferde. Azt hiszem, hogy a fejecskédben sem oké minden, mert csak. Nem tudom ép ésszel felfogni, hogy hogyan tudsz ilyen válaszokat adni. Ajánlom, hogy művelődj egy kicsit, az még senkinek sem ártott! Igaz, neked már úgyis mindegy! 18-32 pont: Nem vagy az a tipikus bűnöző, Te inkább az a fajta vagy, aki azt mondja: „Bűnöz, ő!" Szomorú, csak a besúgók és a legyek csinálják ezt. (gy. k.: azt, hogy mindent, mindenkit beköpnek) Jó volna, ha keresnél egy bűnöző havert, mert így nem fogsz sokáig (meg)élni! 33-51 pont: Kimondottan bűnözőarcocskád (Ti így mondjátok: pofád) van, de mindannyian ismerjük a közmondást: a látszat nem mindig csal. Remélem, hogy nem kerülsz vezető beosztásba; ha meg ott vagy, akkor remélem, hogy nem sokáig! -kapcyA ZOLTÁN AZT ÜZENI Helló, Szighardt Dušan! Sose adjuk fel a harcot - csak ajánlva, mert elkallódik (Maksa Zoli)! Ehhez a mondathoz én is csak csatlakoznitudok. Örülök, hogy tetszik a Nagyszünet, én is szoktam olvasni. Kösz a verseket, az egyiket hamarosan közlöm. írj továbbra is, néha nekem is. Szász! Egy Hegycsúcsnak (Nagy Károly)! Mi tagadás, nem szokványos a stílusod, bár érdekes... Hogy' érted azt, hogy nem szórom a dumát magamról? Kösz a Top dumákat, meg a verseket. Fel fogom használni őket. Várom további levele(i)det. Na azért! - ez mi? Na helló, Karácsony Jocó! Sztár vagy, Jocókám, én mondom (attól még elhiheted)! Azt mondják meg írják az emberek, hogy frankó volt a lepkés versed. Ez igaz! Kösz, hogy újra írtál, és kösz az új verseket is, közlöm az egyiket! Kösz, hogy ilyen jópofa vagy, meg hogy még majd írsz! Szép és egészséges(ebb) napokat! Sziasztok, Nico! Te is letöbbségeztél engem, hát én is Téged! Ezt kapd ki! Kösz a verseket! Nem akarom felborítani az időbeosztásodat, de figyelmedbe ajánlanám, hogy minden héten olvashatod (szerdán) a Nagyszünetet, nem csak kéthetente... Kedves B. Lídia! Először is köszi az irományodat, elolvastam! Nem szoktam olyan könnyen összetépkedni dolgokat! Érdekes (mármint a műved)! Szívesen mondanék róla okos dolgokat meg latin szavakat, de én ehhez (sem) értek. Nekem tetszik, és ez elegendő ahhoz, hogy közöljem. Úgyhogy a közeljövőben (5-6 száz év) leközlöm. Meglepetés... Kedves Fekete Ivett! Egy cseppet sem sértődtem meg, hogy letegeztél. Meg kellene? Kösz a biztatást, nagyon kedves Tőled! Soha semmi sem fölösleges (cím)! Igyekszem minél előbb közölni az egyik versedet! Szia, Anzsi! Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet az a pár sor (egyoldalnyi), meg annak is, hogy írtál. Jók a Top dumák, leközlöm őket. Kösz, írj bátran bármiről! Tisztelt Telek Lajos és Szabó Beáta! Meglepett, meghökkentett, aztán elgondolkodtatott a leveletek. Elég ködös nekem ez az egész ügy. Nem értem például, hogy az EDDA-fotókra miért van az írva, hogy Telek Lajos fotózta, jóllehet a ragasztó alatt tisztán olvasható, hogy a budapesti Rigó Róbert fotóit élvezhetem. Remélem, hogy én tévedek, és minden ilyen ködös dolgot (ami a levélben van) megtudtok magyarázni. Tisztelt Telek Lajos, várom leveled... TOP DUMA Nemrégiben siránkoztam, hogy így meg úgy, meg hogy nem küldesz Top dumát, oszt most már nincs miért sírnom, mert akad elég duma a topon. Elsőként J. K. Tímea gyűjteményéből szeretnélek bebutítani (meg biztos ő is), aki két éve érettségizett a somorjai gimiben. - Minimum 5 cm és maximum 3 cm legyen... - Ha nem vagyok magamnál, akkor a kabinban vagyok. - Az ember lába általában a földig ér. - Bólintsál, de jó hangosan! - El kell mennem szemorvoshoz, mert olyan dolgokat látok, amik nem történnek meg. - Holnap mossatok lábat! Jön a fényképész. - A terhesség a szüléssel kezdődik. - Szép kört rajzoljatok. Használjatok vonalzót! - Legszebb virágunk a fejes káposzta. - A dolgozatot szeptember utolsó hetében írjuk meg, tehát október negyedikén. - Kinek megy pontosan az ideje? - Az első szárazföldi növények az állatok voltak. - Ebben a nagy zsivajban nem látok semmit! - Meg kell győznöd téged engem. A Nagyszünetet szerkesztem. Leveleidet szívesen veszem (ha nem túl drágák), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN