Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)
1995-10-10 / 234. szám, kedd
1995. október 11. OKTATAS új SZ Ó 7J BEKE SÁNDOR: „Nem akarok elszakadni az itteni színházi élettől" Az Életeink című táncszínházi előadás után beszélgetek Beke Sándorral, aki Budapestről érkezett, hogy lássa az előadást. - Milyen volt? - Nagyszerű élmény volt számomra, hogy éppen itt, ezen a helyen láthattam. Ezúton gratulálok mindenkinek, aki részt vett ebben a munkámondhatom, hogy küldetésszerű meghívásom Szabadkára szólt. Részben mint rendező, részben pedig mint a Magyar Játékszín Társaság elnöke voltam itt jelen. Kosztolányi Dezső Színház néven beindítottunk itt egy új színházat. Egy magyar nyelven játszó játékszínt, a korábban teljesen elsorvasztott színház után. Ennek a nyitóelőadását Bornemissza Péter: Magyar Eiectra. A marosvásárhelyi előadás egyik jelenete ban. Egyúttal abban is mélyen hiszek, hogy lesz folytatása. - Komáromi ténykedése során hozta létre a VI. bástyában a nyári színházat. A Kassai polgárok, a Klapka és a Mária evangéliuma nagy sikerű nyári színházi előadásai az ön nevéhez fűződnek. Távozása óta nem rendezett a városban. Annak idején úgy értesültünk a sajtóból, hogy rendezőként továbbra is jeien marad színházunk életében. Mégsem lett belőle semmi. - Azt hiszem, hogy az idő meghozza ennek a lehetőségét is. Én nyitott vagyok ebben a kérdésben, és remélem, hogy lesznek még rendezéseim Komáromban. - Egészen biztosak lehetünk abban, hogy az itteni régió magyar közönsége szívesen emléksízik vissza munkáira (CALIGUló, A fehér házasság, Az ember tragédiája, Mohács, Tiszták, Két úr szolgája vagy a kassai Az esőcsináló...). - Amióta nem vagyok a komáromi Jókai Színház igazgatója, én úgy érzem, hogy hasznosan telik az életem. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Marosvásárhelyre meghívtak Bornemissza Péter Magyar Electrájának a rendezésére. A másik, szinte azt rendeztem, Goldoninak A tengerparti csetepaté című komédiáját. Létrehoztunk itt egy nyári színházi fesztivált, amelynek során minden szombaton más-más színház lépett fel, Szabadka mellett Palicson, egy gyönyörű fürdővároskában. Több határon túli társulat lépett fel a rendezvénysorozatban, Szatmárnémetiből, Marosvásárhelyről, Nagyváradról magyar társulatok, de ott volt a belgrádi balett, valamint a magyarországi szerb nyelvű színház is. - A szlovákiai magyar színházi életről akkor sem feledkezett meg, amikor tizenöt évi kényszerű távolléte alatt nem dolgozhatott itteni színpadon. Ha cselekvő részese nem is lehetett a hazai színházi életünknek, szinte mindent tudott az itt zajló „eseményekről". Elképzelhetetlennek tartom, hogy most, amikor lehetséges lenne itteni rendezői tevékenysége, ne rendezzen idehaza. - Újra rendezek a „színházamban". A kassai Thália Színházban Mrožeket fogok rendezni, A nyílt tengeren című darabját. Nem is akarok elszakadni az itteni színházi élettől. Én 1976-ban igencsak kényszerűségből távoztam. Hozzá kell tennem, hogy most megint kényszerűségből kellett távoznom. Ezt nem kell tagadni. És azt sem, hogy a politika mélyen meghúzódott mindkét távozásom mögött. - Végezetül: mit gondol, a kommunista barakkok kényszerű izoláltságának megszűnése után mennyi esélye van, van-e egyáltalán esélye a mi színházainknak arra, hogy súllyal kerüljenek be együtteseink - színházaink az egyetemes magyar színházi véráramba, hogy jelenlétük ne csupán alkalomszerű legyen? - A színház napi szinten érlelődő-változó művészet. A készenléti állapot hiánya pedig minden színház életében a lemaradást eredményezi. Úgy érzem, hogy ebben az egészséges művészi konkurenciában a kassaiak napi szinten kívánnak jelen lenni. Hozzá kell tennem, én nem tudom elfogadni azt az elvet, miszerint: mindenkinek meg kell felelni. Szerintem csak egyfajta ízlésnek lehet megfelelni. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, akkor belterjessé válunk, „vidékivé". Ez megengedhetetlen. Mondok egy jelentős példát: a kolozsvári társulat lépten-nyomon megpróbálja megelőzni, nem csak az erdélyi, de a magyarországi színházakat. Viszi a produkcióit Londontól Helsinkiig, és próbál a figyelem fókuszában maradni. Mert ha egy jó produkció születik, akkor azt nagyon hamar meg kell mutatni. Minél több helyen, hogy egy ideig csak „erről a művészetről szóljon a világ". A színháznak ez az egyetlen fegyvere. A jelenlét. A saját értékeinek szüntelen demonstrálása. - Mielőtt befejeznénk ezt a beszélgetést, árulja el legközelebbi terveit... - Kassa után a budapesti Nemzeti Színházban rendezek. Ez pedig a Szent Péter esernyője lesz, Szakonyi Károly dramatizálásában. Majd pedig Szabadkára utazom, ahol A tengerparti csetepaté kisszínpadi-kőszínházi változatát rendezem. Bizakodom, hogy addigra a fegyverek helyett a múzsák szólalhatnak meg... - Remélem, rövidesen újra találkozunk. - Adja Isten! KIS PÉNTEK JÓZSEF IFJÚ SZIVEK-BEMUTATO: NOVEMBER 18-AN Negyvenéves ifjú Ez igazán örömteli tény: negyvenéves az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes! Elődje, akinek a küldetését átvette, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes csak egy szezont élt meg, ő, a követő, már negyvenedik nyarát éli. Ott voltam mindkettő létrehozásánál - szervező, alkotó, útnak indító koreográfusaként mindkettőnek; 1953-ban a Népesnek, 1955-ben az Ifjú Sziveknek, melynek jelenleg nyugdíjból visszahívott igazgatója vagyok. Micsoda játéka a sorsnak, s micsoda ajándéka! 65 éves fővel szolgálni a 25 évesen sokunk által megálmodott gondolat hordozóját, az E g y ü ttest! Mert többen, sokan bábáskodtunk a születésénél. Be kell vallanom, jómagam heteket késve kapcsolódtam a kezdeményezőkhöz, a Pozsonyi Magyar Főiskolások és Egyetemisták Művészegyüttese gondolat kiötlőihez. Akkor, 1955-ben október végéig még mundérban szolgáltam a hazát. Csak a nevem voltjelen a kezdetben - Hemerka Olga néni Népes-beli alkotótársam volt az egyik fő szószólóm. Az alakuló együttes Tátra Szálló-beli - magyar főiskolások gólyabálja nyitótáncát is ő alkotta. Ki emlékszik még, hogy ez volt az Együttes tánckarának első nyilvános szereplése? Domonkos Marika, Kucsera Kiára, Varga Csilla, Gyüre Lajos, Znám István (f)... Elmosódnak a nevek, elmosódnak az arcok, és az élményből csupán fénycsíkok tűnnek elő; Janda Iván, az ének-zenei alkotótárs, Mede István, az örök rebellis szervező-énekes, Ág Tibor, a Népes volt művészeti vezetője, később általunk felkért igazgató, Gesztes Zsuzsa, az örökös ruhatervező és garderób főállásban ekkor éppen a Matesznél, később a drága kis „boci" (Németh Éva), Jóba Lajos, aki Martosról mesterséget tanuló házépítőnek jött Pozsonyba, csak hogy táncolhasson, Kamarás Imre, Csizmár Miklós, Forgács Péter, Morvay Lajos, Ádám Éva, Bors Eva, Németh Eva és a többi, első „Ifjúszives" táncosok... Bocsássatok meg, Ti többiek, akiket név szerint nem említek, de véges a papír és az emlékezet is. íj:- * Második nekifutásra, az ifjúság lendületével indult hódító útjára a népművészeti hagyományainkat színpadra alkotó-álmodő művészeti kollektíva. Az Ifjú Szivek Ady Ghýmes zenekara a táncos-műsor egyenértékű alkotóeleme, de 5 tagú hivatásos népzenekarként megalkotta saját önálló koncertjeit is, és szerves részévé vált a Keleti szél... nagy nemzetközi népzenei koncertnek. A Gaudium vokál és a Gaudium instrumentál (Gaudium band) pedig a középkori ének-zenei hagyományok tolmácsolását tűzte zászlajára, nagy és Ki ismeri fel egykori önmagát? Az Ifjú szivek MDTE első tánckara, 1957-ben. verséből kölcsönözte a nevét: „Ifjú szivekben élek s mindig tovább, / Hiába törnek életemre / Vén huncutok és gonosz ostobák, / Mert életem millió gyökerű." És ez lendületet a mindig megújulás zálogátjelentette. Léte 40 esztendeje alatt mindig „Ifjú Szivekben" élt az Együttes; hol fény ragyogta be, hol árnyékba süllyedt, de mindig meg tudott újulni. Neve ma is ezt jelenti, mert az ünnepére is megújult, megsokasodott az Együttes. Művészeti színskálája jelentősen gazdagodott: az ének- és zenekara a Bartók, Kodály, Bárdos, Szíjártó, Vavrinecz-darabok és a népművészeti alkotások mellett Schubertet, Mozartot és a többi klasszikust is műsorán tartja. Tánckara nagy a népművészeti hagyományok táncainak megjelenítésében is, de a hagyomány nyelvezetét „tisztán beszélve" gondolati-táncszínházi műsorokat is megszólaltat. (A szerző felvétele) pozitív visszhangot kiváltva, különösen az iskolás gyerekek részére rendezett nevelő koncertjeikkel. A Ghýmes Bennünk van a kutyavér... gyerekek részére készített (de nem csak gyerekek részére) nevelő koncertjének is osztatlan a sikere. Sokszínű lett az Együttes, és megmaradt ifjúnak. Erről tesz tanúbizonyságot a megalakulása 40. évfordulója tiszteletére novemberben és decemberben Pozsonyban megrendezésre kerülő hét önálló műsorával, majd „Thália szekerére ülve" mindenütt, ahová meghívják őket. Az együttes bemutatója november 18-án lesz az Istropolis kultúrpalotában. Erről és az egész bemutatósorozatról, plakátok, újságok, rádió, televízió informálja majd az érdeklődőket, nemzeti, nemzetiségi kultúránk, de egyáltalán az énekzene-tánc kultúrát tisztelőket. TAKÁCS ANDRÁS Aki próféta a hazájában Írország örül, hiszen negyedik irodalmi Nobel-díjasa van Seamus Heaney költő-esszéista személyében. Az ötvenhat éves művész, Oxford és a Harvard professzora, Észak-Írországban született, ám 1972-ben, amikor az ír-angol konfliktus kiéleződött, családjával Dublinba, az ír Köztársaságba költözött. Mary Robinson, az ír államfő szerint Heaney „munkásságának felkavaró, kihívó hatása az ország egész életére rányomja bélyegét." Valami igazság lehet benne, hiszen Heaney tudatosan vállalta fel „az ulsteri katolikus kisebbség szülötteként öltött ír szemüveget". A költő, aki olyan helyen nőtt fel, ahol találkozik a kelta és angolszász kultúra, ahol vallási és nemzetiségi ellentétek feszülnek, furcsa módon reagált a hírre, mely szerint a jelöltek közt szerepel a neve. „Képtelenség", jelentette ki. Ugyanakkor Dublinban olyan népszerűségnek örvend, hogy a város főutcáján tett alkalmi sétája valahányszor órákig húzódik el, annyiszor állítják meg az autogramkérők. S mintha a „képtelenség" elől bújt volna el, a múlt hét péntekéig sehogyan sem tudták előkeríteni, hogy közöljék vele a hírt. Heaney Görögországban tölti szabadságát, hol napok óta szinte hajsza folyik a felkutatására. A svéd akadémia szóvivője szerint fogalmuk sincs róla, vajon Heaney egyáltalán tud-e róla, hogy ő kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. MTI, MF Dnes Egy fesztivál tanulságai Túlzás lenne azt állítani, hogy óriási érdeklődés kísérte a szeptember 21-e és 23-a közt megrendezett IV. Csallóközi Nemzetiségi Folklórfesztivált. Pedig a meghívott horvát, görög és német kisebbségi csoportok, a dunaszerdahelyi Csallóközi táncegyüttes és a pozsonyi Gymník valóban színes, pergő műsorral szórakoztatta a közönséget. A rendezésben sem mutatkoztak megbocsáthatatlan hibák, csupán az hiányzott, ami egy rendezvényt fesztivállá tesz: a fesztiválhangulat. így mindössze öt csoport három fellépéséről beszélhetünk. Pénteken délelőtt a bősi alapiskolásoknak adott telt házas műsort táncos és néző egyaránt élvezte. Nem így történt este, Somorján, ahol a fél hétkor kezdődő előadásra összesen négy érdeklődő váltott jegyet. Pedig Somorján szép számmal laknak olyan kisebbségi szakértők, nemzetmentők, akik sosem mennek a szomszédba néhány szép mondatért, ha kultúráról, gyökerekről, kisebbségi öntudatról, megmaradásról kell néhány magvas gondolatot szólni, írni. -*- * -*Szerencsére a szombati gálaműsorra Dunaszerdahelyen jóval többen voltak kíváncsiak, s gondolom, senki sem bánta meg, hogy eljött. Tüzes, pattogó kóló és komótos mazurka váltotta egymást; a Gymník stilizáltabb, akrobatikus és humoros elemekben bővelkedő tizenöt perce ugyanúgy beleillett az összképbe, mint a visszafogottabb, méltósággal táncolt magyar folklór. De nem ettől lesz fesztivál egy fesztivál. Dunaszerdahely amolyan álmos kisváros benyomását keltette, az átutazó viszont álmában sem gondolta volna, itt bizony most éppen nemzetközi folklórfesztivál folyik. * * * A rendezvényt immár hagyományosan a Városi Művelődési Központ szervezte, a város, az önkormányzat csupán jókívánságokkal járult hozzá, de a gálaműsorra azért „eljött" learatni a tapsot és a babérokat. A Csemadok területi választmánya, „kisebbségi kultúránk szorongatott védőbástyája" szintén tisz tes távolból, kívülállóként szemlélte a rendezvényt. A fesztivál valószínűleg azért sem kerülhetett be a köztudatba, mivel idén nem a hagyományos Csallóközi Vásárral egy időben zajlott. Az utóbbit ugyanis az előző tizennégy év bevált gyakorlatával ellentétben szeptember harmadik hétvégéje helyett a negyedikre tették rendezői. Vélhetően nem szántszándékkal azért, nehogy valami is közösen szerveződjék a VMK-val. -;(:Fesztiválhangulat csupán a pozsonyeperjesi táborban, az együttesek szálláshelyén uralkodott, ahol hajnalig állt a bál, egymást váltotta a német, magyar, görög, horvát táncház. Ahol mindenki örömmel leste el a másik táncát, és büszkén tanította sajátjára a többieket. Ezt a hangulatot kellett volna átmenteni Dunaszerdahelyre, s nem a táncosokon múlt, hogy egyáltalán nem sikerült. HOLOP ZSOLT Űjra „hegedül" a Tücsök A tavalyi év végén bizonytalanná vált a Tücsök című gyermeklap sorsa. Szerencsére, a pénzügyi gondok ellenére, az óvodásoknak és kisiskolásoknak nem kellett megválniuk kedvelt lapjuktól. A Tücsök szeptembertől megújult formával és tartalommal, évente tíz számmal várja kis olvasóit. (Egy szám ára 12.- Sk.) Az óvodások és kisiskolások lapjának első, szeptemberi száma sok szép mesét, verset közöl, a Regélő című rovatban a magyar történelem érdekes fejezeteiről olvashatnak a gyerekek, a Virágnaptárban a virágfajtákkal, a Zöld gömb című rovatban az állatvilággal ismerkedhetnek. Ezenkívül rejtvények, játékok szórakoztatják a kis olvasókat, s a Nagy világ című rovat a nyelvtanulásra (német, angol) is lehetőséget kínál. A gyermekek rajzai, írásai továbbra is helyet kapnak a lapban. Bár a Tücsök ezentúl csak fekete-fehérben jelenik meg, a harminckét oldalas lap mégis rendkívül színes, tele szebbnél szebb rajzokkal. A 20 színes oldalt a Barangoló című középeurópai magyar gyermeklap legszebb versei, meséi, gyönyörű rajzai töltik ki, így a Tücsök olvasói tulajdonképpen két lapot kapnak egyszerre. A Tücsök terjesztését és szállítását a Madách-Posonium vállalta magára, így a lapot a kiadónál lehet megrendelni (még a szeptemberi szám is kapható) a következő címen: Madách-Posonium Kft. Kereskedelmi részleg Parcelná 2. 821 06 Bratislava -dzs-