Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-25 / 247. szám, szerda

6 I ÚJ SZÓ kuzepiskolasok oldala 1995. október 25. €® C2> NOVELLA Macskaszemek és villanykörték Czibor Zita verseit már olvashattad a Nagyszünetben, most egy novelláját szeretném veled meg­ismertetni. Érdekes! Veled együtt bízok benne, hogy Zita ír még nekünk valamit. Arville felügyelő ráérősen sé­tált a Richard-Lenoir körúton. Ritkán esett meg, hogy hajnali négy tájban ilyen békésen üldöz­hette a kedvenc bérgyilkosát. Most is elmenekült ugyan, mint rendesen, ennek ellenére a fel­ügyelő egyáltalán nem látszott elkeseredettnek vagy búskomor­nak. Megint egy letolás az ügyészségtől, hát aztán! Az utóbbi harminc évben, amióta ki­került a Rendőrakadémiáról, úgyis csak ezt hallja: „Már me­gint elszúrta, Arville! Hogy képze­li ezt, itt emberek százainak, ez­reinek, sőt tízezreinek a bizton­ságáról van szó! Gondoljon bele, egy bérgyilkos szabadon mász­kál Párizs utcáin!" Hát aztán? Éppen azért! Kinek van annyi pénze, hogy legyilkoltassa Pá­rizst? Nevetséges, Jacopo elég drága bérgyilkos. Már megint ezek a büdös macskák, hogy az embr még egy ilyen előkelő he­lyen is ezekbe a koszos, ragadós dögökbe botlik! Villognak azok a ronda sárgászöld szemei, pfuj! Persze a körút sincs rendesen ki­világítva. Minek is lenne? Ilyen­kor éjjel úgyis csak a bérgyilko­sok és rendőrfelúgyelők mász­kálnak errefelé. Azért érdekes. Az utcai lámpák ugyanúgy pislá­kolnak, mint a macskák szemei. Csak a lámpák ritkábban alsza­nak el. Vagy egyáltalán fel sem gyúlnak? Hát, lehet, hogy azért tűnik mindig egyformának a vilá­gítás... Hiába, ez Párizs! Bezzeg a Louvre előtt tizenkét oszlop­ban tündökölnek a méregdrága halványzöldet világító villanykör­ték, hogy szinte nappali világos­ság van. Hoppá, mi volt az ott az utcasarkon? Csak nem egy ár­nyék? Jacopo! Futás, Arville, a ki­tüntetésed szalad előtted! Csatt, reccs, placcs! Világos, egy pocso­lya kellős közepén kellett landol­nom. És már megint egy ilyen zöld szemű, nyivákoló koszos dögben estem el! Csatt, reccs, placcs! Ni csak, Jacopo előtt meg a villanylámpák aludtak ki. Roham, most vagy soha! Most. Két perc múlva kattant a bi­lincs. Arville felügyelő a Richard­Lenoir körút felé vezető körút fe­lé vette útját, bekísérte Jacopót a Különleges Ügyosztályra. „Joga van hallgatni, de minden, amit mond, felhasználható Ön el­len " CZIBOR ZITA DIÁK MURPHY i A „Minden út Rómába vezet" törvény: A felnőttkori szívinfarktus és gyomorfekély kialakulásának első előidéző okai abban keresendők, hogy az illető személy egykori tanárai mennyi időt töltöttek a felelők kiválasztásával. GÁLIK PÉTER A TE VERSED Jocó, azaz Karácsony József verseit olvashatod ma (ezen a héten - amikor akarod). A le­vélből ítélve ez a Jocó gyerek belevaló srác. Katona, 19 éves, és az az ismertetőjele, hogy jó verseket ír. Remélem, hogy ráérzel majd a versének ízére, mert az fontos! A lepke Epp egy lepkét kergettem a réten át, mikor a folyóparton megláttam egy lányt. Megmozdult a fantáziám az első pillantásra, s ettől a perctől nem gondoltam másra. i\í » * A kis tarka lepke is felé vette útját, s én úgy vetődtem utána, mint egy égő gránát. Egy ilyen bomba testnek csúnya arca nem lehet, de mikor odaértem, láttam, az ember is tévedhet. * % * Hiányos fogsoroddal rám mosolyogtál, repedező szád szélén csurgott a nyál. Csillogott üvegszemed, mint drága kincs, uram Isten, ekkora bajuszom még nekem sincs! * * m Olyan nagy ívelésben jött le az orrod, hogy zuhanyzós közben nyalhatnád a fagylaltot. Csak bámultam orrodnak két nagy lukát, melyen egy harckocsi is röhögve gurulna át. * * * S hogy milyen volt füled, arról nem is beszélek, bizony Bodri kutyám, ő lekörözne téged! E riasztó látványtól úgy megvoltam lepve, hogy rohantam tovább, inkább a LEPKE... A ZOLTÁN AZT ÜZENI Kedves Krisztina! Nagyon jó, hogy írtál. Igen, már jól vagyok (bár azt mondják, hogy a fejemben belül valami nem klappol, már vagy 17 éve), kitüsszögtem magamat egy életre. Remélem, hogy mi­nél előbb meggyógyulsz Te is, sosem szabad feladni a reményt! Nagyon sok jó, pozitív dolgot írtál ne­kem, amiért komolyan nagyon hálás vagyok, nem is tudod elképzelni, hogy mennyit segítettél! Elpi­rultam (volna, ha olyan pirulós fajta lennék). Leveled legalább annyit adott nekem, mint Neked a Nagyszünet összes száma. Köszönöm leveled és jókívánságaid! Kérlek, írj, bármiről! * * -*­Regina Robertsnek! Versedet leközlöm, amint lehet. Kösz! Várom további irományaidat! Kedves Marták Melinda! Köszönöm az írásaidat, verseidet, le fogom közölni őket. Örülök, hogy tetszik a Nagyszünet, írj bátran! * Helló Karácsony József (Jocó)! Asszem, hogy te egy jó fej gyerek vagy, és nagyon örülök, hogy a katonaságról írtál nekem. A lepke című versed nagyon tetszett, rohadt jókat röhögtem rajta, nem a versen - a stíluson, a jópofaságon, úgyhogy most le is közlöm! Üdvözlöm katonatársaidat, és köszö­nöm nekik, hogy rászedtek arra, hogy küldd el a verseid. Kérlek, írj még verset, vagy bármit (a kato­naéletről), meg úgy általában! * * * Tisztelt Petrík Károly! Ne légy letört, ha valami nem sikerül, még semmitől sem dőlt össze a Világ - tudom, sokszor nehéz... Ha jól számolom, akkor 16 éves vagy, én 17, úgyhogy tegezz, mert bepi­pulok! Verseidet leközlöm - nekem tetszenek -, bátran küldd a továbbiakat! Várom leveled! * * * Sziasztok, Bakancsosok (Bakancsot írók)! Kösz, hogy elküldtétek a suliújságotokat, alkalomad­tán leközlök belőle valami(ke)t! ŕ TOP DUMA Lehet, hogy még emlékszel - volt valaha a Nagyszünetben egy ilyen rovat is. Csodálkoz­tam, hogy nem küldtetek Top dumát, pedig köztudott, hogy mindenki (így a tanárok, illetve a diákok is) hibáznak, bakiznak, olykor-olykor félrebeszélnek, meg amit csak akarsz. Te miért nem jegyzed fel, ha valaki hülyét mond? Az, hogy most mégis olvashatsz Top dumát - ezúttal kommentár nélkül az Black Twins ,azaz Gőgh József barátomnak köszönhető, aki már szerencsésen kijárta a középsulit, és most az egyik fősulin okosítja magát. Viszont az utókornak és a középiskolás nemzedéknek hátrahagyott egypár Top és Diák dumát. Köszi, Jóska! „Annyira áttekinthetetlen, hogy nagyon." „Ha megszületik a szamár, akkor automatikusan jönnek a fülei." „Tudjátok azt, hogy az ötösre is tudni kell?" „Ne félj, a papír nem fog ordítani." „Általában kisbetűkkel beszélek, majd ha nagyot mondok, majd szólok." „Tik alusztok, majdnem úgy, mint én." „Ezeket a függönyöket törülközőnek használjátok? Igaz, úgy sincsenek mosva." „Ha valami a valaminek a valamije kielégíti a valami egyenletét." „Jól van, nyuszi, tudod..., tudod..., de nem tudod!" „Mikor javulok már meg?" „Jő is, hogy jön már a szünet, mert már nevetséges vagyok." „A modern műszerek már a füledbe súgják az értéket." „Már a négerek Afrikában is tudják használni a számítógépet. Megszámolják, mennyi a kó­kuszdió." „Hogyha az én gyerekem vagy, akkor már rég aprófa volnál." „Olyan egyest lehet érte kapni mint a fejed." J SZÖVEGELŐ íj KONTRA KÖZMONDÁSOK Hallottál már az Animal Cannibals együttesről? Tudod, egy-két srác ugrál, meg mutogat, és ilyen söprűket lóbálnak, meg minden. Mindezek alatt olyanokat mondogatnak, hogy takarí­tónőőő, ez is a legismertebb daluk címe: Takarítónő. Hála Ivanics Anikónak most te is elolvashatod ezt az igazán érdekfeszítő, ötletdús dalszö­veget. Ani, kösz a szöveget, még küldjél bátran! /, / // Takarítónő Ki takarít itt és ki takarít ott? A takarítónő mindenhol kitakarított Mert ő egy szuper vuman, egy szuper nő Szupernek teremtette a Teremtő Mert nem mindenki képes arra, amit ő csinál Kefét fog a kezébe és sik-sikál És csillog utána a padló Tudod, ott járt a takarítónő Nő-ő, takarítónő Nő-ő, takarítónő Nő-jel!! A takarítónőnek igen nehéz a dolga Seper egyet balra, seper egyet jobbra Ha kell ki nem fogy estig a dalokból És kiharapja a pókot a sarokból Haját fújja, dúlja megfáradt ujja Friss erőt merít újra meg újra Egy seprű, egy kesztyű, egy fejkendő És máris kész a takarítónő Nő-ő, takarítónő Nő-ő, takarítónő Nő-jeü! Kézbe a seprűt! - Irtsd a koszt! Ez neked is egyszerű - Irtsd a koszt! A kezedre kesztyűt! - Irtsd a koszt! Irtsd a koszt! Gyerünk - Irtsd a koszt! Indul a partvis - Irtsd a koszt! Csillog a karnis - Irtsd a koszt! Na mire vársz Andris? - Irtsd a koszt! Irtsd a koszt! Gyerünk - Irtsd a koszt! Tőlem lehet Gizike, Marika vagy Terike csak vigyázni kell arra, hogy mi kerül a kezibe S ha nem seprűnyél, akkor is rángatja, Csak nem föl-le, hanem jobbra-balra Ez egy apró bökkenő, de megoldható Egy kis gyakorlással megtanulható Jó nő kell hogy legyen és hódító És máris szívesebben leszek én a hódító Hl Van egy egészen lökött haverom (van több is), úgy hívják, hogy JOE (ejtsd: Joe). írt egy ilyen kontra közmondá-sokat, de én most mégis leközlöm, ímmel-ámmal. « <9 ® Addig jár a korsó a kútra, amíg nem jár a kút a korsóra! Ki korán kel, az nem kenyér! Csak addig nyújtózkodj, míg ki nem nyúl(sz)! Ki mint veti ágyát, úgy is aratja. Nyisd ki a szád, megmondom, hány fogad van, hogy mikor mostad, és hogy merre fésülöd! Lassan járj, de minél jobb csajokkal! Ha nem megy a Mohamed a hegyhez, majd megy a 13.30-as autóbusz. A türelem türelmetlenséget terem. Aki másnak vermet ás, az legalább dolgozik! Madarat tolláról, embert ceruzájáról ismerni meg. Minél hangosabban kiabálsz, annál kevesebbet. Minél kevesebbet beszélsz, annál többet káromkodsz! A Nagyszünetet szerkesztem. Leveleidet szívesen veszem (ha nem túl drágák), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents