Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-25 / 247. szám, szerda

[ 2 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. október 20. RÖVIDEN Jozef Liščák igazságügyi mi­niszter tegnap elmondta, hogy egyfajta Felsőbb Bíróság intéz­ményének létrehozását fontol­gatják. Ez az intézmény az SZK Legfelsőbb Bíróságának egyes ügyosztályait, illetve a köteles­ségeit venné át. A tervezett Felsőbb Bíróság hatáskörét azonban mindenképpen tör­vénynek kell megállapítania. Metanolszivárgást észleltek Pozsony-Ligetfaluban az autópá­lya végén lévő parkolóban. A szi­várgás a parkolóban található egyik ciszternából származott. Ivan Gašparovič, a parlament elnöke tegnap fogadta Theodo­re Russellt, az USA pozsonyi nagykövetét, akivel a szlovákiai belpolitikai történésekről cserélt eszmét. A cseh kormány tizenegy mi­niszterének tanácskozása egyér­telműen megerősítette, hogy nem lehet visszalépni a főiskolások tandíjának bevezetésétől. Ezt Vác­lav Klaus kormányfő jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén. Hoz­záfűzte: a tandíjnak nem szabad annyira jelképesnek lennie, mint ahogy azt egyesek javasolják. Az Európai Újságírók Szövet­sége a máltai La Vallettában megtartott közgyűlésén elítélte a szlovákiai és a szerb hírközlő eszközök fokozódó ellenőrzé­sét, amely veszélyezteti a sza­bad véleménynyilvánítást. MACUŠKA-BIZOTTSÁG Készül a jelentés TA SR-tudósítás A Dušan Macuška (DSZM) ve­zette ideiglenes parlamenti mandátumvizsgáló bizottság, amely a DU petíciós íveinek vizs­gálatára alakult, pénteken jelen­tést ad ténykedéséről - jelentet­te be tegnap Macuška. A bizott­ság saját vizsgálataira hivatkoz­va, amely szerint g petíciós íve­ken 2744 aláírás hamisnak bi­zonyult, közzétette, hogy a DU-t támogató érvényes aláírások száma nem érte el a tízezret. Ez­zel kapcsolatban Ľudovít Čer­nák, a DU alelnöke azt mondta, Macuška magabiztos kijelenté­se, miszerint ha nem lesz igaza, akkor lemond, arra enged követ­keztetni, hogy akár a belügymi­nisztériumtól kapott dokumen­tumok manipulációjától sem ri­ad vissza. - Ha Macuška úr be­tartja a szavát, akkor biztos, hogy távozik a parlament éle­téből. Ezt tisztességes formá­ban kellene megtennie. Lapzárta: 22.15 Szigorodik a nyelvhasználat.. (Folytatás az 1. oldalról) a hozzáadottérték-adó (DPH) módosítása tökéletesíti ezt a fontos jogszabályt, és egyben közelíti is az Európai Unió jog­rendszeréhez. A javaslat értel­mében például a 25 százalékos díjszabás két százalékkal csök­ken, néhány, a végső fogyasztás szempontjából kevésbé érde­kes tételt a magasabb kategóri­ába sorolnak, az idegenforgalmi szolgáltatások lekerülnek a 6 százalékos sávba, és további kedvezményeket kapnak az ex­portőrök. Maradnak viszont a HÉA-fizetők körét szabályozó előírások. Változik az ingatlana­dó-törvény is. A községek a fek­véstől függően nagyobb díjat vethetnek ki a kertekre, beépí­tett területekre és az épületek­re. A pénzügyminisztérium becs­lése szerint így a jelenlegi évi 1,8-2 milliárd koronás bevéte­lük 500-600 millió koronával nő. A kormány egyebek mellett megtárgyalta az audiovizuális törvény tervezetét, amely a for­galmazót például kötelezi az ál­lamnyelvű, érthető kópiák bizto­sítására, illetve a szövetkezeti vagyon igények rendezéséről szóló javaslatot, amely szabá­lyozza az ezzel kapcsolatos köt­vények kiadását. (tuba) ELEGEDETLENEK A SZAKSZERVEZETEK A kormányjavaslat elfogadhatatlan Új Szó-tudósítás A Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja számára teljes mértékben elfo­gadhatatlan a kormány által előterjesztett kompenzációs ja­vaslat - jelentette ki Alojz Engliš elnök a konföderáció tegnapi sajtóértekezletén. Mint ismert, a kormányjavaslata szerint a tö­megközlekedési viteldíjemelés negatív hatásának kompenzálá­sa csak azokat érintené, akiknek a havi keresete nem haladja meg a 7000 koronát, ugyanak­kor havonta 200 koronánál töb­bet költenek utazásra. A szak­szervezetek „bérjavítási" javas­latát Marián Lacko alelnök is­mertette. Eszerint javasolják a hozzáadottérték-adó 5 százalé­kos, valamint a jogi személyek jövedelemadójának 3 százalé­kos csökkentését, javasolják to­vábbá a természetes személyek jövedelmi adósávjainak 50 szá­zalékkal való emelését, az adó­alap adómentes részének 26 ezer koronára való növelését, a többi adómentes alapot pedig a javaslat szerint 30 százalékkal növelnék. A szakszervezet java­solja a foglalkoztatási alapba történő elvonások 1,5 százalé­kos növelését, valamint azt, hogy a munkáltatónak az alkal­mazott utazási költségeihez való hozzájárulását termelési költ­ségnek ismerjék el. A szakszer­vezet számításai szerint a felso­roltak az állami költségvetést 5 milliárd koronával terhelnék meg. A konföderáció vezetői úgy vélik, hogy ezek az intézkedések az állampolgárok vásárlóerejét is növelnék, és ezzel közvetve a hazai termelés növekedéséhez és a munkanélküliség csökken­téséhez is hozzájárulnának. A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek hétfői három­oldalú megbeszélésén a mun­káltatók szövetségének elnöke olya n javaslatot tett, hogy a meg­beszélés hatékonyabbá tétele céljából a kormányfő, illetve a szakszervezet és a munkáltatók szövetségének elnöke még no­vember 15-éig egy közös megbe­szélésen találkozzanak. Alojz Engliš kijelentette, az említett időpontban szívesen látja mun­kaebéden szociális partnereit. Václav Štefko, a konföderáció al­elnöke arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezetek még e héten a parlamenti pártokkal is tárgyalásokat kezdenek, (gaál) VEDELMI MINISZTÉRIUM Támadás az államfő ellen TA SR-tudósítás -Egyszer sem érzékeltem azt, hogy az államfő a kormány, az Államvédelmi Tanács ülésein vagy a parlamentben a hadse­reg érdekében lépett volna fel. Viszont naponta érzékelem Szlo­vákia-ellenes ténykedését - áll a Jozef Gajdoš, a honvédelmi minisztérium államtitkára által közzétett nyilatkozatban. Gaj­doš szerint a köztársasági elnök megkérdőjelezi a kormány működését, amely hajlandó a hadsereg problémáit orvosolni és kéréseit kielégíteni. Ezáltal az államfő magának a hadse­regnek a létét is megkérdőjelezi. - Éppen itt az ideje azon elgon­dolkodni, elnök úr, hogy mi szol­gálja jobban a lakosság érdeke­it. Az ön foggal-körömmel való ragaszkodása a posztjához, vagy a lemondás. Példát vehet­ne Willy Claestól, a tapasztalt politikustól - áll a Gajdoš által közreadott dokumentumban. Tiltakozott a Greenpeace TA SR-hír A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái teg­nap a pozsonyi orosz nagykövetség előtt csoportosultak, majd átnyúj­tották tiltakozó levelüket Szergej Jasztrzsembszkij nagykövetnek. A levél, amelyet Borisz Jelcin államfőnek, az orosz parlament elnöké­nek, a miniszterelnöknek és az Orosz Föderáció további képvi­selőinek címeztek, élesen bírálta azokat a szlovák politikai és gazda­sági köröket, amelyek az energia megaforrásainak ésszerűtlen ki­használásátszorgalmazzák. Kritizálták az alternatív források mellőzé­sét, valamint leszögezték: a mohi atomerőmű műszaki megoldása elavult, és még a modern nyugati biztonsági rendszerekkel történő felszerelése révén sem felelne meg a jelenlegi műszaki normáknak. Új kedvezmények Nem kell állni a rádió- és tévé­készülékek előfizetési díját mindazoknak, akik hallás- vagy látássérültek, akiktártósan rok­kantak vagy csökkent munkaké­pességűek, valamint a 65 évnél idősebb nyugdíjasoknak, ha ön­álló háztartásban élnek, közölte tegnap az illetékes bizottság ve­zetője. TASR NEW YORK Michal Kováč programjából Michal Kováč köztársasági el­nök, aki az ENSZ megalakításá­nak 50. évfordulója alkalmából tartózkodik New Yorkban, teg­nap a világszervezet székhelyén tárgyalt Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. A szlovák államfő egyértelműen kinyilvánította Szlovákia szándékát, hogy be kí­ván lépni a NATO-ba. Hangsú­lyozta azonban, az új európai biztonsági rendszer létrehozásá­nál mindenképp figyelembe kell venni Oroszországot, nehogy olyan érzése támadjon, hogy az európai biztonsági csoportosu­lások ellene irányulnak. A köztársasági elnök a cseh hírügynökségnek adott New York-i nyilatkozatában fejtette ki: nincs kizárva, hogy az ál­lamfő és a Vladimír Mečiar kor­mányfő közti vita - bár még nem fajult odáig - lelassíthatja Szlovákia integrálódását a nyu­gati struktúrákba. Hozzáfűzte, az ENSZ székhelyén folytatott diplomáciai megbeszélései so­rán minduntalan kihangsúlyoz­ta, hogy a meglevő belpolitikai problémák ellenére Szlovákiá­nak érdeke a csatlakozás az Eu­rópai Unióhoz, s a NATO-hoz. Az elnök arra a következtetés­re jutott, hogy tárgyalópartnerei­nek túlnyomó többsége úgy látja a vita lényegét mint ő, illetve a jelenlegi szlovák kormány politi­kájának bírálói. TXT, ČTK Békés reintegráció? Újvidéki tudósítónktól A Duna menti Erdődön, tehát szerb területen ma folytatódik Zágráb és a krajinai szerbek pár­beszéde Kelet-Szlavónia, Bara­nya és Nyugat-Szerémség jövőjéről. Hétfőn este, az eszéki találkozó után Hrvoje Sarinic, a horvát delegáció vezetője nagy eredményként jelentette be: a krajinai szerbek elfogadják a tér­ség békés reintegrációját. A megegyezés tervezetét állítólag a mai találkozóra véglegesítik. Milan Milanovic s, a szerb dele­gáció vezetője csupán annyit kö­zölt, hogy elégedett a tárgyalá­sok menetével, de hozzáfűzte: a konkrét eredmények a mai talál­kozó után kerülnek nyilvános­ságra. Zavaró körülmény, hogy az eszéki tárgyalások után a szerb hatóság merőben más hangú közleményt hozott nyilvánosság­ra, amely szerint a tárgyalások csak a kezdet kezdetén tarta­nak. A közlemény szerint nem pontos Sarinicnak az az állítása, hogy a szerbek elfogadták a szó­ban forgó területek Horvátor­szághoz való békés visszacsato­lását. A közlemény leszögezi: Sa­rinic ezzel a bejelentéssel „jó pontokat" akar szerezni az ural­kodó pártnak az október 31-én esedékes horvátországi parla­menti választásokra, pedig konkrét megállapodás még nincs. Hasonlóan nyilatkozott Goran Hadzsics, az első számú krajinai szerb vezető, aki szerint a szerbek soha nem fogadják el a horvát fennhatóságot. Mint ismeretes, Kelet-Szlavó­nia, Baranya és Nyugat-Szerém­ség megoldatlan helyzete az újabb szerb-horvát háború ki­robbanásával fenyeget. Tudj­man horvát elnök ígéretet tett, az utolsó talpalatnyi horvát föl­det is felszabadítja, s erre határ­időt is szabott: a tárgyalások alatt Zágráb nem támadja meg Krajinát, de legkésőbb november 30-áig hajlandó várni a békés re­integrációval. Ha erre nem kerül sor a Duna menti szerb megszál­lás alatti területre az a „Vihar" vár, amely a knini hatalmat elsö­pörte. GYARMATI JÓZSEF NEMZETKÖZI BLRÁLÁTOK Szlovákia összeesküvést lát Szlovákia, amely jelenleg rend­kívül érzékeny külföldi imidzsére, azt hiszi, hogy nemzetközi rágal­mazási kampány áldozata lett. A nyugati kormányok azonban csak most kezdik hangosan kimonda­ni azt, amiről eddig suttogtak: Po­zsony legfőbb problémája sokkal inkább a realitásban rejlik, sem­mint imidzsében - írta terjedel­mes elemző írásában a Reuter hírügynökség. A Slovenská republika, Vladi­mír Mečiar szócsöve a múlt héten egyértelműen értésre adta, mennyire sértve érzi magát a kor­mány. A szomszédos közép-euró­pai országok vezetőihez hasonló­an 2000-ig Mečiar is be szeretne kerülni a nyugati struktúrákba, ám szélsőbalos és szélsőjobbos koalíciós szövetségesei egyálta­lán nincsenek meghatódva a NA­TO-ba történő, belépés gondolatá­tól. Míg Lengyelország, Csehor­szág és Magyarország kivívta a Nyugat elismerését a politikai és gazdasági reformokért, Szlovákia lényegesebben rosszabb értéke­lést kapott - írta a Reuter. Mečiar átvette a hatalmat a titkosszolgá­lat, a televízió, a rádió és a privati­zációs folyamat fölött is. A politi­kai stabilitást azonban leginkább a Michal Kováč államfő eltávolítá­sára tett kísérletei ásták alá, áll­apította meg a brit hírügynökség, emlékeztetve ifj. Kováč elrablásá­ra s azokra a jelekre, melyek mu­tatják: a titkosszolgálat belekeve­redett az ügybe. Nagy-Britannia e napokban vi­lágosan kifejezésre juttatta nyug­talanságát a szlovák politika mi­att, mert az EU tavaly novemberi diplomáciai jegyzékének eddig nem volt hatása, hangsúlyozta a Reuter. ČTK OKTOBER VEGEIG Újabb vádemelések CTK-hír Pénteken elhunyt Jan Pilier egykori csehszlovák pártállami vezető, aki ellen haza­árulás vádjával eljárás volt folyamatban Prá­gában a Varsói Szerződés csapatainak 1968­as bevonulásában játszott szerepe miatt - je­lentette tegnap a cseh hírügynökség. Tomáš Hornof, a kommunizmus bűntetteit vizsgáló és dokumentáló hivatal szóvivője ezzel össze­függésben közölte: valószínűleg már a hónap végéig újabb - a hadsereg egykori tagjait ter­helő - vádiratokat dolgoznak ki. Eddig tizen­egy személyt vádoltak meg hazaárulással, köztük öt egykori magas rangú funkcionáriust - Miloš Jakešt, Jozef Lenártot, Karel Hoff­mannt, Zbynék Sojákot és az időközben el­hunyt Jan Pillért. Hornof szerint a jövő hónap közepéig kellene befejezni a kommunista funkcionáriusok vizs­gálatát, az év végéig pedig a többi esetet. Jelen­leg még folytatódik a tanúk kihallgatása, eddig összesen 41 tanút hallgattak meg, s a vizsgáló­bíró még további 30-at kíván kihallgatni. MAGAM ELOL MENEKÜLTEM Marseille-ben gyilkolt TA SR-hír A francia nyomozók előtt tett beismerő vallo­mást Radovan Š., aki - mint ahogy arról tegnapi számunkban beszámoltunk - 1993. április 28-án Marseille-ben megölte Michel Benamuo-t, az al­gériai származású spanyolnyelv-tanárt. A rozsnyói születésű 23 éves tettes a kassai vizsgálati fog­ságban további részleteket közölt a bűntényről. Eszerint R. Š. Franciaországban pénzszerzés cél­jából homoszexuális kapcsolatokat létesített. A nyelvtanárral Marseille egyik munkaerőpiacán is­merkedett meg. Benamuo állítólag a lakásán két­szer megerőszakolta őt, s amikor ezt harmadszor is meg akarta tenni, a rozsnyói születésű férfi megfojtotta. Ezután kifosztotta az áldozat laká­sát, ellopta az öltönyeit, hitelkártyáját, Honda Ci­vic gépkocsiját, majd a francia és az olasz pénz­automatákból a kártyának köszönhetően megkö­zelítőleg 15 ezer frankot vett fel. Szlovákiába ha­zaérkezve bujkálni kezdett, majd június 5-én ön­ként feladta magát a rendőrségen. - Magam elől menekültem - nyilatkozta Radovan Š, magyaráz­va az önkéntes jelentkezést. A gyilkosságért 10-15 évet, a Szlovákiában elkövetett autólopá­saiért (a tettes büntetett előéletű) pedig további 2-8 évet róhatnak ki rá. Fennmaradtak az alapvető ellentétek (Folytatás az 1. oldalról) landó elfogadni ezt a felállást. Clinton közlése szerint megálla­podásra jutottak abban is, hogy lépéseket tesznek az atomfegy­vereket harmadoló START-II szerződés mielőbbi kölcsönös ra­tifikálására, és közösen fognak munkálkodni az atomkísérletek általános betiltását kimondó nemzetközi egyezmény leg­később jövőre történő aláírása ér­dekében. Habár a sajtóértekezle­ten nem került szóba, hivatalos kiszivárogtatások szerint a NATO kibővítésével szembeni orosz ki­fogások, illetve az orosz-iráni re­aktorügylet amerikai ellenzésé­ben a két fél nem jutott előbbre. Maga Jelcin mégis így nyilatko­zott: „megmondom őszintén, sok­kal derűlátóbb hangulatban távo­zom, mint ahogy idejöttem". Meg­ítélése szerint a mostani volt a „legsikeresebb és a legbarátibb" megbeszélés közöttük. New Yorkban tegnap folytató­dott az ENSZ megalakításának 50. évfordulója alkalmából ren­dezett ülésszak, melynek végén ­az előzetes tervek alapján - az ünnepségre összegyűlt 150 ál­lam- és kormányfő a világszerve­zet Biztonsági Tanácsának bőví­tését szorgalmazó nyilatkozatot fogadott el. Az ünnepi ülés har­madik napján ugyancsak számos felszólaló mondott ünnepi beszé­det, köztük Göncz Árpád magyar és Václav Havel cseh államfő. Az állam és kormányfők nyilat­kozatukban leszögezik, hogy az alapokmányban lefektetett elvek alapján a világszervezetnek meg­újult eltökéltséggel, hatékonyság­gal kell a jövőben is munkálkod­nia a béke, a haladás, az egyenlőség, az igazságosság és a népek közötti megértés érdeké­ben. * * * Ismét visszatérve a hétfői nap eseményeihez: a Falkland-szigete­kért vívott 1982-es háború óta először tartottak megbeszélést Ar­gentína és Nagy-Britannia vezetői. Menem államfő és Major kor­mányfő arról a megállapodásról tárgyalt, amely értelmében a két ország együttműködik a Falkland­szigetek olajkincsének feltárásá­ban, kitermelésében. Ugyanakkor nem volt szó a vitatott hovatarto­zású szigetcsoport státusának kérdéséről. Egyes jelentések sze­rint a politikusok kölcsönösen lá­togatásra hívták meg egymást. Kína alá fogja írni a nukleáris kísérletek betiltását célzó egyez­ményt. Ezt Csiang Cö-min kínai ál­lamfő jelentette ki a Jacques Chi­rac francia elnökkel tartott meg­beszélésén. Az atomhatalmak kö­zül jelenleg csak Franciaország és Kína hajt végre nukleáris rob­bantásokat. A nagyon szívélyes hangulatúnak minősített találko­zón Chirac örömének adott han­got a kétoldalú kapcsolatok javu­lása miatt. Ugyanakkor felvetette az emberi jogok helyzetének kér­dését. Hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország ez ügyben következe­tes álláspontot képvisel.

Next

/
Thumbnails
Contents