Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-24 / 246. szám, kedd

4 j ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. október 20. Csapdába csalt Chirac A párizsi és algériai vezetés éles vitájába torkollott a két ország államfőjének elmaradt New York-i találkozója: a két vezetés kölcsönösen egymást vádolja a megbeszélés meghiúsulásáért. Mint kiderült, az eseményre azért nem került sor, mert Liamine Zerual algériai államfő szeretett volna minél nagyobb médiabeli nyilvánosságot adni a találkozónak, amire Chirac nem volt hajlandó. A francia vezetést amúgy is heves bírálatok érték a Zeruallal folytatandó megbeszélés miatt, amelyet számos politikus (s nem is csak az algériai ellenzék köreiben) az eddigi francia „semlegesség" -feladásaként, az újraválasztásáért induló algériai államfő támogatásaként értékelt: ezt ugyan Párizs cáfolta, de Zerual kérésének teljesítése nyilvánvalóan az államfőjelölt kampányának támogatását szolgálta volna, amit Chirac nem vállalhatott. Az algíri vezetés viszont erre azzal válaszolt, hogy a találkozó kapcsán elhangzott különböző francia bírálatok „megsértették az algériai szuverenitást és méltóságot", s ezzel értelmetlenné tették a találkozó megtartását. Mindez azt mutatja: igazuk lett azoknak a párizsi elemzőknek, akik szerint Zerual valójában csak a választási kampányához akarta felhasználni az összejövetelt. A találkozó elmaradása ugyan Párizsnak is jól jött, hiszen így Chirac megszabadult ettől a kínos, sok bírálatot keltett ügytől, ugyanakkor a döntést követő vitától Párizs szívesen eltekintett volna, mert az események ilyen fordulata az egész témát a francia dipolmácia kudarcává változtatta. Aligha véletlen, hogy a hétfői párizsi lapok „a csapdába csalt Chiracról" cikkeznek, akinek a külpolitikai kezdeményezései sorozatosan visszájára fordulnak. MTI Luxemburgban az oktatásról Luxemburgban tegnap tartották az Európai Unió és a társult kelet-európai országok oktatási minisztereinek évenként esedékes együttes ülését. Szlovákiát Eva Slavkovská oktatási miniszter képviselte. A résztvevők az Európai Bizottság szóvivője szerint azt vizsgálták, hogy a 9 társulttag - Szlovákia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország - milyen feltételek mellett tudna bekapcsolódni az EU új oktatási, illetve kulturális programjaiba. TXT KOZIREV MARAD, DE: Jelcin ellenőrzi a külpolitikát MTI-hír Borisz Jelcin orosz elnök saját ellenőrzése alá kívánja vonni a külügyek irányítását, mivel elégedetlen az orosz külpolitika vezetőjének munkájával. Ezt Jelcin elnök szóvivője közölte vasárnap az ENSZ székhelyén tartott sajótértekezletén. Szergej Medvegyev egy kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg sem Andrej Kozirev, sem pedig az általa irányított minisztérium nem képes más miniszterek és minisztériumok munkájának koordinálására, mivel a tárcák között nincs alárendeltségi viszony. Ezért az orosz elnök olyan változtatást tervez, hogy saját maga hangolja össze a külpolitikát; ennek végrehajtását pedig egy új külügyminiszterhelyettesre bízza majd. Mint ismeretes, a múlt héten Jelcin kilátásba helyezte Kozirev menesztését; egy nappal később viszont már úgy fogalmazott, hogy bár nincs megelégedve Kozirev munkájával, egyelőre mégis megtartja a kormányban, de szükség lesz egy helyettes kinevezésére. MTI-hír OROSZ VALASZTASOK: Lezárult a kampány első szakasza Oroszországban lezárult a decemberi parlamenti választási kampány első szakasza, amely egyben az első rosta is volt. A jelölteket állított 69 választási párt, mozgalom egyharmada máris kiesett a további küzdelemből, miután képviselőik nem adták le a vasárnap éjféli határidőig a listás szavazáson indítandó jelöltjeiket támogató 200 ezer aláírást. Az első akadályt 43 párt és mozgalom vette. valamint a Zsirinovszkij-féle szélsőjobb, illetve Jegor Gajdar és Grigorij Javlinszkij demokratái mellettjó esélye van a parlamenti belépőre Jurij Szkokov és Alekszandr Lebegy nacionalista mozgalmának, az Orosz Közösségek Kongresszusának (KRO). Ugyancsak az esélyesek között emlegetik Viktor Csernomirgyin kormányfő jobbközép, Házunk Oroszország (NDR), illetve Ivan Ribkin duma-elnök balközép választási tömörülését. A többi induló kisebb párt és mozgalom az orosz politikai paletta szinte minden árnyalatát képviseli. Köztük az orosz Sörbarátok Pártja is indulni készül a választásokon, miután összegyűjtötték az ehhez szükséges 200 ezer aláírást. Az orosz törvényhozás, azaz a 450 tagú Állami Duma képviselőinek felét, azaz 225 honatyát választják pártlistán, másik felét pédig egyéni választókerületben. A pártok listáit támogató aláírások, illetve a többi szükséges dokumentum megvizsgálása után tíz nap múlva dől majd el véglegesen, hogy mely politikai szervezetek jogosultak részt venni a december 17-i megmérettetésen. Az első akadályt, a 200 ezer aláírás összegyűjtését az ismert pártok és mozgalmak közül kivétel nélkül mindegyik vette. A közvélemény-kutatások szerint a Kommunista Párt, az Agrárpárt, MAROS MEGYE Leváltották a prefektust Vasárnap Marosvásárhelyen minden indokolás nélkül felmentették tisztségéből loan Raco/ta megyei prefektust, a vezető kormánypárt, az SZDRP tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, a helyi vegyi kombinát eddigi helyettes igazgatója, a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) tagja, helyettese pedig Tiberiu Sbarcea, az SZDRP tagja lett. A prefektuscserét az RNEP követelte. A román képviselőházban Kerekes Károly, az RMDSZ képviselője szeptember elején írásos kérdést intézett a kormányhoz. Ebben rámutatott: Maros megyében, amelynek székhelyén 1990 márciusában tragikus konfliktusok zajlottak le, és ahol a lakosság több mint 40 százaléka magyar, jelenleg béke és nyugalom van, s ebben nem kis szerepe volt az eddigi prefektusnak. A kormány által tervezett prefektuscsere nem szolgálja a régió stabilitását vélekedett Kerekes. MTI Belgrád nem avatkozna be? Egy Kelet-Szlavónia elleni esetleges horvát támadás esetén Belgrád nem nyújtana katonai segítséget az utolsó, még szerb kézen lévő horvátországi terület helyi erőinek - jelentette a Nasa Borba című szerbiai lap. Szerinte zágrábi nyugati diplomaták valószínűnek tartják, hogy a támadásra hamarosan sor kerülhet, noha Tudjman horvát elnök többször is ígéretet tett az „önmérsékletre". Az elemzés szerint a jugoszláv hadsereg nehéz helyzetben lenne egy horvát támadás esetén, mivel a beavatkozó harckocsiknak azokon a hidakon kellene átkelniük Kelet-Szlavóniába, amelyeken várhatóan szerb menekültek tízezrei indulnának meg Jugoszlávia felé. Eszéken egyébként tegnap délelőtt kezdődött meg a horvát-szerb tárgyalások 3. fordulója a kelet-szlavóniai rendezésről. Tudjman kabinetfőnöke leszögezte, a „horvát álláspont világos: nem lesz semmiféle engedmény". Horvátország - mint ismeretes - november 30-ig szabott határidőt a megegyezésre a keletszlavóniai körzet békés visszacsatolásáról. Bosznia frontjain nyugalom uralkodott, s a szerb jelentések azt hangsúlyozták, hogy Trebinje környékén is hallgattak a fegyverek, ahol az elmúlt napokban többször is kisebb tűzpárbaj tört ki a horvát és szerb erők között. A tűzszünet tartósságára utal az is, hogy közel egy hónapig tartó szünet után az észak-boszniai Doboj szerb vezetői engedélyezték, hogy a városban ismét megnyíljanak a kávézók. Gradacacnál újabb hadifoglyok nyerték vissza szabadságukat, s kisebb lakosságcsere is lezajlott. A boszniai szerbek parlamentje úgy döntött, hogy csak Oroszországból vagy „más baráti országból" érkező békefenntartók állomásoztathatok a bosznia szerb köztársaság határai mentén. A képviselők az USA-ban tartandó tárgyalásokat készítették elő, s Krajisnik parlamenti elnök szerint Milosevics államfő a boszniai szerbek 5 cél kitűzését fogja képviselni. Ezek a következők: szélesítsék ki a brckoi folyosót, adják vissza azokat a területeket, melyeken a háború kitörése előtt többségében szerbek éltek, biztosítsanak kijáratot az Adriai-tengerhez, hagyják a szerbek ellenőrzése alatt Szarajevó déli részét, biztosítsák a Boszniai Szerb Köztársaságterületi egységét. MTI VILÁGHÍRADO Claes nem jön Szlovákiába A NATO központjában úgy döntöttek, hogy meghatározatlan időre elhalasztják a szövetség főtitkárának kelet-európai körútját, amely ma kezdődött volna. A NATO főtitkára ezen a héten és a jövő héten Szlovéniát, Bulgáriát, Magyarországot, Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Albániát, Romániát és Szlovákiát kereste volna fel, s magas szintű tárgyalásokat folytatott volna az Észak-atlanti Szövetség kibővítéséről, a boszniai rendezési tervekről. Willy Claes főtitkár pénteki mondása óta Sergio Balanzino helyettes látja el a főtikári teendőket. Rejtélyes rakéták Észak-Koreába A távol-keleti tengermelléki területen az orosz határőrök feltartóztattak egy teljes vasúti szerelvényt, amely légvédelmi lövegekkel ÉszakKoreába tartott. Az Interfax tegnapi vlagyivosztoki jelentése szerint a szállítmányt Kazahsztánból indították és kiviteli engedély nélkül jutottak el az orosz-észak-koreai határig. Nem kevésbé furcsa eset történt a hétvégén az irkutszki területen. Az angarai kőolajfinomító kombinát iparvágányán álló, benzint szállító vasúti szerelvény egyik tartálykocsiján pokolgépre emlékeztető szerkezetet fedeztek fel. Robbanástól tartva lekapcsolták a szerelvényről a gyanús tartálykocsit. Sebtében leengedték a benzint, majd óvatosan eltávolították a robbanószerkezetet és egy elhagyott területen lövésekkel megpróbálták felrobbantani. A tűzszerészek legnagyobb meglepetésére azonban sorra lepattantak a golyók a rejtélyes tárgyról, amelyről utólag derült ki, hogy egy gránitdarab, amelyre az ismeretlen tréfamester elemet és villogó lámpákat szerelt. A Česká Banka bezárta fiókjait A prágai Česká Banka elnöksége úgy döntött, bezárja a bank kihelyezett fiókjait, amelyek előtt már a múlt pénteken hosszú sorok kígyóztak, miután elterjedt a hír, hogy a pénzintézet felfüggeszti a betétek kifizetését. Mint ismeretes, a pénzintézetet hibás hitelpolitikája miatt a csőd fenyegeti. De Charette cáfol Fiervé de Charette francia külügyminiszter szerint nem felel meg a valóságnak a The Sunday Times brit lap jelentése arról, hogy a szerb elnökhöz hű különleges biztonsági szolgálat őrizetében van az a két francia pilóta, akiknek Mirage gépét augusztusban lőtték le Bosznia fölött. A Eurpe-1 rádióadónak tegnap adott nyilatkozatában a francia külügyminiszter úgy vélte, hogy vagy a brit lap cikkírója vagy más forrás vezeti félre tudatosan a közvéleméyt. Charles Miliőn francia védelmi miniszter a francia televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: sem cáfolni, sem pedig megerősíteni nem tudja a brit lap információját. Hozzátette: megígérhetem, hogy az ügy jelenlegi állapotában nem folyik semmiféle tárgyalás Milosevics elnökkel. Bombariadó Marseille-ben Bombariadó volt vasárnap a franciaországi Marseille bolhapiacán: a - mint később kiderült, hamis - bejelentés miatt összesen 15 ezer embert kellett evakuálni a helyszínről. Az egyik marseille-i rendőrörsre egy ismeretlen férfi telefonált, bejelentve, hogy robbanóanyagot helyeztek el a piacon. A kutatásban majdnem 200 rendőr és számos tűzszerész vett részt, de semmit sem találtak. A piacot egyébként a dél-franciaországi városban élő észak-afrikai eredetű lakosok látogatják. Robbantásos merénylet Algériában Az algériai elnökválasztási kampány első napján, vasárnap 8 ember életét oltotta ki egy gépkocsiban elrejtett polkolgép. A sebesültek száma 82. A robbanás a fővárostól 200 kilométerre nyugatra fekvő Relizane városban történt. Az utóbbi hetek legvéresebb merényletének egy hat-, egy nyolc- és egy kilencéves gyerek is áldozatul esett. Az algériai szélsőséges erők, köztük a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) az utóbbi időben a szokottnál is jóval több támadást és gyilkosságot hajtottak végre, hogy megakadályozzák az elnökválasztás november 16-ra kiírt első fordulójának megtartását. Az Aum bulgáriai kapcsolata A bolgár hatóságok gyanúja szerint a japán Aum Sinrikjo szekta Várnában is megjelent, és élénk tevékenységet fejt ki. Sajtóértesülések szerint a szekta a városban az „Új Fehér Testvériség" név alatt egy szakszervezeti művelődési házban gyűléseket szervez és különféle nyomtatványokat osztogat. Az ügyben vizsgálat indult. MTI, ČTK New York unja az ENSZ-diplomatákat Az ENSZ fennállásának 50. évfordulóját ünnepli New Yorkban. Hogyan ünnepelnek a diplomaták? Ahogyan akarnak, hiszen diplomáciai mentességük van. Nap mint nap illegálisan parkolnak vízcsapoknál és buszmegállóknál, s a büntetést nem fizetik ki. „Visszaélnek diplomáciai mentességükkel" panaszkodott Ed Koch korábbi polgármester. Egy példa: 1994-ben négy kubai diplomata botokkal, fejszékkel és vasrudakkal támadott meg Castroellenes tüntetőket, egy rendőrt arcul ütöttek. Mi történt? Semmi. Mind a négyet elbocsátották, miután igazolták diplomata voltukat. Parkolás? A diplomaták vörös-fehér-kék rendszámtáblái lehetővé teszik, hogy elfoglalják a 7,3 millió helybélinek fenntartott parkolóhelyeket az utcán. Csupán 1994-ben 68 637 büntetőcédulát helyezett el a rendőrség, hiába. Ez 45 dollárjával 3 088 665 dollárnyi veszteséget jelent a városnak. S ez az összeg csak harmadrésze annak a 9 milliónak, amellyel 31 ENSZ-delegáció tartozik háztulajdonosoknak és boltoknak. Bob Dole szenátor annyira felháborodott ezen, hogy felszólította a szenátust: az USA tartson vissza 10 millió dollárt az ENSZ-nek fizetendő összegből, amíg a diplomaták megfizetik adósságaikat. MTI-PANORAMA A berlini tartományi választáson vasárnap a CDU és az SPD szavazatveszteségeket szenvedett, de minden jel szerint folytatódik a két párt nagykoalíciója. A Szővetség'90/Zöldek és a reformkommunistákat tömörítő PDS jelentősen növelte befolyását, az FDP súlyos vereséget szenvedett. Az előzetes eredmények alapján a CDU mintegy a voksok 37 százalékával a legerősebb párt maradt, így nyilván Eberhard Diepgen (felvételünkön feleségével) eddigi polgármester vezetésével alakul majd meg az új szenátus is. TA SR/EPA-felvétel SVÁJCI VÁLASZTÁSOK Szociáldemokrata előretörés MTI-hír Nemhivatalos eredmények szerint Svájcban a vasárnap tartott parlamenti választáson előretört az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó Szociáldemokrata Párt (SPS), s az 1991-es eredményéhez képest 12 hellyel többet szerzett meg a parlament 200 tagú Nemzeti Tanácsban. A másik győztes a konzervatív, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP), amely azonban csak 4 hellyel foglalhat el többet a parlamentben a korábbiaknál. A két győztes párttal együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) és a Szabadelvű Párt (FDP) megőrizte eddigi pozícióját. A koalíció győzelme mellett feltűnő a Zöldek veresége, akik 6 helyet veszítettek, de a többi 5 párt is 2-2 helyet adott át a „nagyoknak". A felsőházi eredmények a kereszténydemokraták és a szabadelvűek viszonylagos visszaeséséről tanúskodnak. 8 helyen november 26-án második választási fordulót kell tartani, mert a jelöltek egyike sem szerezte meg a szükséges többséget.