Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-21 / 244. szám, szombat

1995. október 21 . ÉRDEKESSÉ G ÚJSZÓ 5 | Az oldalt szerkesztette: Görtöl Zsuzsa Valló fülbevaló A nejlonharisnya születésnapja A kutyaűrruha első prototípusa is azok közt a nem mindennapi tár­gyak közt lesz, amelyek kalapács alá .kerülnek decemberben New Yorkban. Az árverés egyébként már a második, amelyet a Sotheby's rendez az orosz kormány, valamint egykori szovjet űrhajósok és csa­ládtagjaik megbízásából, akik az inflációs spirál következtében egy­re nehezebben tudnak megélni nyugdíjukból. David Redden, aki két évvel ezelőtt már szervezett hasonló ár­verést orosz megbízásból (6,8 mil­lió dollár bevétellel zárult), s akit a Sotheby's legtapasztaltabb szak­emberei közt tartanak nyilván, el mondta, hogy az űrhajózással kap­csolatos tárgyak árverése megren­dezésének ötlete 1991-ben merült fel benne, amikor arról olvasott, hogy az orosz kormány kész ke­mény valuta ellenében megválni űrhajózással kapcsolatos tárgyak­tól. Miután kapcsolatba lépett orosz, illetékesekkel, meghívták őt Oroszországba, hogy látogasson meg rakétagyárakat, és tekintse meg leltárukat. Hajlandónak mutatkoztak, Űrárverés hogy szinte mindent eladjanak ne­kem - holdkompokat, űrruhákat, holdkőzetet és okmányokat - jelen­tette ki Redden. A látogatás alkalmával Redden megkérte orosz tárgyalópartnereit, hogy olyasmit is bocsássanak árve­résre, amit otthagytak a Holdon, a Marson vagy a Vénuszon. így aztán a Sotheby's az 1991-es árverésen megvételre kínálhatta a Szojuz TM-10 tudományos robotlaborató­riumát, amelyet 1970-ben egy em­ber nélküli szovjet űrhajó a Holdon hagyott. A laboratóriumot egy ma­gát megnevezni nem akaró ameri­kai gyűjtő vásárolta meg 68 500 dollárért. Ez volt az első eset, hogy a Föl­dön elárvereztek egy más égitesten levő tárgyat. A licitálók tulajdonkép­pen azt a bizonyosságot vásárolták meg, hogy valamit birtokolnak a Holdon. Valójában valami létezésé­nek a tudata került kalapács alá ­jelentette ki Redden. A december 11-én megrendezés­re kerülő árverésről szólva Redden elmondta, hogy az orosz űrhajózási program és a gyártó cégek raktárai­ból, valamint az orosz űrhajósok családjaitól összegyűjtött tárgyak közt található Jurij Gagarin SKI tí­pusú űrruhájának eredeti terve. Ezt a szkafandert viselte Gagarin, ami­kor 1961-ben elsőként kerülte meg űrhajójával a Földet. Minden bizonnyal nagy ér­deklődésre tarthat számot az árveré­sen az 1975-ös Apolló-Szojuz űrre­pülés fedélzeti naplója, amelyet Leo­nov vezérőrnagy ajánlott fel árverés­re, aki az első nemzetközi űrrepülés parancsnoka volt. Kalapács alá ke­rül az orosz űrprogram főtervezőjé­nek naplója is, aki a második világ­háború végén a foglyul ejtett német rakétatudósok kihallgatását vezette. Valószínű azonban, hogy a legna­gyobb sikere a kutyaűrruhának és űrsisaknak lesz. 1957-ben ugyanis, mint ismeretes, a Szputnyik-2 fe­délzetén a Lajka nevű eszkimóku­tya - mint az első élőlény - járt a vi­lágűrben. Az emberek némelykor azt akarják, ami új, nem mindenna­pi, és megragadja a képzeletet ­hangoztatta Redden. MTI Bár 50. születésnapját ünnep­li, még mindig a csábítás izgalma lengi körül. Az elegáns üzlet­asszony soha nem tenne olyat, hogy mezítláb jelenjen meg egy megbeszélésen. A stewardessek­nek a legnagyobb hőségben is vi­selniük kell, a legősibb foglalko­zást űző hölgyek „öltözékéből" pedig nem hiányozhat a szexis változat. Kerek ötven esztendeje, hogy a nejlonharisnya diadalmenetben vonult be Németországba, ahol azóta háromszázmillió párat ad­tak el belőle. A második világháború befejez­tével amerikai katonák hozták Eu­rópába a nejlonharisnyát, amely a kávé, a csokoládé és a szappan mellett rövid idő alatt a legkere­settebb luxuscikknek számított, miután a háborús kényszer sok nőt arra késztetett, hogy a divatos varratot szempillafestékkel „jelöl­je" meztelen lábszárán. A második világháború előtt ­emlékeztet a DPA - még a selyem­harisnya volt divatban, de sokan hordtak az alakot nem éppen szé­pítő kézi kötésű gyapjúharisnyát is. 1965-ben azután újabb válto­zata jelent meg a nejlonharisnyá­nak - a harisnyanadrág, napja­inkban pedig, főleg a miniszok­nya elterjedésével, a leheletvé­kony nejlonharisnyák szinte meg­számlálhatatlan változata közül válogathatnak a szebbik nem képviselői. MTI-PANORÁMA Három tenor - ötször A világ három nagy tenoristája szerdán beje­lentette, hogy jövő nyáron öt helyszínt érintő közös hangversenykörútra mennek. Luciano Pavarotti, Jósé Carreras és Piacido Domingo sajtótájékoztatón tették közzé, hogy jövőre négy kontinensen összesen háromszáz­ezer hódolójuk előtt fognak énekelni - jelentet­te a Reuter Londonból. Az énekesek cáfolták azt a híresztelést, mi­szerint egymással rivalizálnának. - Nagyon-na­gyon jó barátok vagyunk, és az igazán felemelő pillanat akkor jön el, amikor együtt állunk ki a színpadra - nyilatkozta Piacido Domingo tucat­nyi újságíró és fotóriporter előtt, akik a Wemb­ley stadion dísztermében gyűltek össze. A jegyek árusítása már elkezdődött. Az első hangverseny helyszíne a tokiói Kasumigaoka stadion lesz június 29-én. A többi koncertet a Wembley stadionban (július 6.), a New Jersey­ben lévő Giants-stadionban (július 20.), a mün­cheni olimpiai stadionban (augusztus 3.), majd Melbourne-ben (1997. március 1.) rendezik. A hangversenyeket élőben sugározzák majd az adott országokban, de nemzetközi közvetí­tés vagy felvétel nincs tervbe véve - közölte a producer, Tibor Rudas. Mindegyik koncert két-két és fél óráig fog tartani, a nézőterekre pedig csak annyi embert fognak beengedni, hogy még az utolsó sorból is élvezhető legyen az előadás. A New Jersey-i stadion esetében ez azt jelenti, hogy a tényle­ges férőhelynél húszezerrel kevesebb jegyet, azaz csak 55 ezret adnak el. A tenorhármas, amely 1990-ben lépett először színpadra Rómában egy jótékonysági cél­ból rendezett hangversenyen, jegyeladásaival túlszárnyalt minden más komolyzenei előadót. Lucián o Pavarotti, a trió legidősebb tagja a múlt héten volt 60 éves Manapság egyre gyakoribb, hogy a férfiak is viselnek fülbevalót, mégis sokan rossz szemmel nézik ezt a divatot. Egy idő után az ember ráun arra, hogy állandóan piszkál­ják a „kis fémdarab" miatt, és nem érti, hogy ha a gyengébb nem képviselői hord­hatnak bakancsot vagy netán nyakkendőt, akkor ő miért nem viselhet fülbevalót. Cindy kagylópere II. Erzsébet mégse az első? A Buckingham-palota vitatja azt az állítást, miszerint II. Erzsébet királynő annyira gazdag lenne, mint ahogy azt egy magazin állítja, nevezetesen, hogy Nagy-Britannia leggazdagabbja. Nemrégiben a Business Age című brit magazin 2,2 milliárd fontos „eredménnyel" a legtehetősebb britnek nyilvánította a királynőt, akinek egy évvel korábban csupán 158 millió fontra értékelte vagyonát. A több mint 2 milliárd fontos előbbre lépés oka, hogy az idén a magazin más módszerek alapján, tágabban, ám szigorúan a vonatkozó törvények keretein belül számolta kí II. Erzsébet gazdagságát. A Buckingham-palota és a magazin között elsősorban a Bucking­ham-palota és a windsori kastély tulajdonát illetően van vita. A palo­ta szóvivő hölgye szerint a nevezett ingatlanok nem adhatók el személyes haszonszerzés végett, és ezeket II. Erzsébet magánva­gyonaként feltüntetni ahhoz lenne hasonló, mintha Bili Clintoné len­ne a Fehér Ház. A magazin viszont azza érvel, hogy a királynő a tör­vények szerint utódaira fogja örökül hagyni a palotákat, és így te­kint, személyes vagyonához sorolható. M BELGIUM Hercegnő született A belga közvéleményt múlt hét óta a királyi család újabb gyermekáldása foglalkoztatja. Asztrid hercegnő, II. Albert király lánya egészséges leánygyer­meknek adott életet, négyre nö­velve ezzel a királyi unokák szá­mát. Mint az udvari közlemény tudatta, az ifjú hercegnő világos­barna hajú és kék szemű. A 33 éves Asztrid a belga ural­kodó második gyermeke, öröklé­si sorban a nála két évvel idősebb bátyját, Fülöp herceget követi. Általános megítélés sze­rint Asztrid hercegnő a királyi család egyik legnépszerűbb tag­ja. A belga lapok visszatérő té­mája, hogy sok belga voltakép­pen szívesebben látná majd Al­bert után a bájos, egyúttal hatá­rozott, jó fellépésű Asztridot a trónon, mint még agglegény bátyját, Fülöp herceget. Asztrid tíz évvel ezelőtt ment férjhez Lőrinc osztrák főherceg­hez, aki a Habsburg-ház osztrák Este-ágából való. Házasságuk­ból eddig három gyermek, egy kisfiú és két kislány született. Az elmúlt korokban a fülbeva­ló-viselésnek nemcsak a „deko­ráció" volt a célja, hanem gya­korta a társadalmi rangot is je­lölték vele. A férfifülbevaló sem a mai kor találmánya, hiszen például Shakespeare is viselt ilyet. Egy legenda szerint azok a hajdanvolt matrózok kaptak jo­got egy fülkarikára, akik körül­hajózták a Földet. Azpk a módszerek, amelyek segítségével a fülbevaló a helyé­re kerül, nem változtak az el­múlt korok során. S legelterjed­tebb a fül átlyukasztása, de már a bronzkori népek hordtak olyasféle porcfülbevalót, amit manapság is a fül szélére „hú­zunk". És persze ismeretes a klipsz, a maga kényelmetlen vol­tával. „Mindenki ismeri azt a moz­dulatot, amikor a színházból vagy mulatságból hazatérve a nők idegesen kitépik a fülükből a klipszet. Az ugyanis elszorítja a fülcimpát, korlátozza a vérke­ringést, egy idő után hisztérikus­sá válik tőle mindenki" - mond­ja Péter Vladimír ismert magyar ékszertervező művész, az iparművészeti főiskola tanára, aki szerint mindmáig nem sike­rült megtalálni a tökéletes meg­oldást ä fülbevaló és a fül talál­kozására. A porcfülbevaló pél­dául a cimpa fölött kapaszkodik, s e „hely" formája sokféle lehet, ezért a „porcravalót" nem min­denki viselheti. A klipsz átka pe­Az olyan öreg rocker, mint Johnny Hallyday is fülbevalót hord dig a rugós szerkezetében rejlik. A hagyományos fülbevalóval rendben volna minden, a fül ki­fúrását azonban sokan barbár dolognak tartják. Ha ennyi, kényelmetlenséggel jár, miért hordunk fülbevalót? Mert divat, mert mutatós, mert szép, vagy mert tetszeni aka­runk a másik nem fülbevalős vagy nem fülbevalós képvi­selőinek. „A fülbevaló kezdetben amu­lettként is szolgált, védte a fület a rossz hatásoktól, rontásoktól - mondja az ékszertervező művész. - Ez az őrszerep az idők során feledésbe merült, a fülbevaló azonban megmaradt." Sőt vándorútra kelt, a fülből eljutott az orrba - idézve egyes indián törzsek szokásait, vagy a hagyományos indiai viseletet -, az alsó ajakra, de még a köldök­re is. Ha valamilyen divat bein­dul, annak nagyon nehéz határt szabni. TV-magazin Vagy negyedéve már, hogy a világsajtót bejárta a szépséges topmodell, Cindy Crawford Vénuszt idéző fotója, amelyből megállapítható, hogy a kagyló is öl­töztet, csak éppen nem nagyon. Az eredetileg napozókrémeket és -olajokat reklá­mozó fotó mindenkinek elnyerte a tetszését - csu­pán a Shell jogászaiét nem. A multinacionális olaj­tröszt hirdetési szakemberei ugyanis úgy véleked­nek, hogy a fésűskagyló, bár sok köze nincs az olaj­iparhoz, emblémaként már hozzánőtt a Shellhez, s ezért védjegy jogtalan eltulajdonításának esete fo­rog fenn. Azaz: fizessen a kozmetikai cég. Minél többet. A hírek szerint az érdekeltek kaján kacajjal nyug­tázták az ötletet, mondván, inkább a Shell fizet majd nekik, ha sokat szívóskodik, mert Cindy van annyira szép, mint bármely stilizált puhatestű páncélos ál­latka, s ezért inkább ő reklámozza az olajcéget is. Amíg a jogászok körmeiket élesítik, és fogaikat re­szelgetik az összecsapáshoz, Cindy csak a vállát vo­nogatja. Ő a pénzt (nagy pénzt) azért kapja, hogy va­lamilyen pózban, valamilyen ruhában vagy ruha nél­kül álljon, üljön, feküdjön, ugrándozzon - a többi nem tartozik rá. Arról nincs információnk, hogy Botticelli örökösei­nekjogi képviselői nem jelentkeztek-e még, maguk­nak is követelve a koncból. Hiszen az itáliai mester híres képén a születő Aphrodité történetesen egy tengeri fésűskagylóból bukkan elő. (mn)

Next

/
Thumbnails
Contents